Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-25 / 234. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. augusztus 25., kedd Világtalálkozó visszhang Realitásérzékkel! Számtalan programmal, tar­talmas fórumokkal és magas szintű megnyilatkozásokkal zaj­lott a múlt héten a magyarok ifi. világkongresszusa. Ám bár­mennyire is a magyar nemzet előtt álló feladatok, illetve az anyaországban és határainkon kívül élő magyarok viszonyá­nak számbavétele állt a talál­kozó napirendjén, az 1938 óta első ízben megrendezett kong­resszus óhatatlanul tömény poli­tikai jelleget öltött. S ennek nemzetközi visszhangja sem maradhatott el. Miért is lenne másként? Hiszen a világ olyan, amilyen, ha akarjuk, ha nem. Hogyan látjuk a világot, s benne népünk helyét, helyzetét a rendszerváltozás után? Milyen ma és milyen lehetne hazánk, a szomszédságban élő magyar ki­sebbség és a szórványmagyar­ság viszonya? Ilyen és hasonló kérdések álltak a találkozó kö­zéppontjában és tény, hogy né­hol - jelesül Romániában - tá­madó mondanivalót hallottak ki egyesek a kongresszus esemé­nyeiből. Az, hogy Nastase kül­ügyminiszter „revizionista ter­mészetűnek” és „destabilizáló hatásúnak” nevezte a budapesti rendezvényt, még az enyhébb kommentárok közé tartozik, hisz Funar kolozsvári polgár- mester szerint egyenesen le kel­lene tartóztatni a világtalálko­zón résztvevő romániai magya­rokat. Ellentmondással válaszolni a támadásokra? Vagy elhallgatni, lekicsinyíteni azt a veszélyt, ami a világkongresszus e baljós visszhangjaiban rejlik? Való­színűleg egyik megoldás sem lenne hasznos. Ám a realitásér­zék azt követeli, hogy a magyar diplomácia vegye tudomásul: létezik a világtalálkozónak ilyen „olvasata” is. Létezik és hat - többek közt a román vá­lasztásokra és a magyar kisebb­ségre. Márpedig ha valakinek, a határainkon kívül élő magya­roknak semmiképp nem akar­tunk ártani. Sehol a világon, kö­zel s távolban. Szegő Gábor Társaságalapítás ősszel Lesz Dunántúl autópálya? Nagy erővel folyik a Dunán­túl autópálya társaságának a szervezése. Mint arról már be­számoltunk, három pécsi cég - a Dévényi és Társa Építész Kft., a Pécsi Építész Iroda, valamint a Tímár és Társa - egy olyan sztráda kialakításának az előké­szítésébe kezdett, amely kon­cessziós alapon észak-déli irányban szelné át a Dunántúlt, első lépcsőben a déli részét - kapcsolódva a már kész és le­endő autópályákhoz. A konkrét elképzeléseket egy tanulmány tartalmazza: ebben 173 kilométer hosszúságú, négy megyén - Somogyon, Bara­nyán, Tolnán és Bács-Kiskunon - áthaladó pályát jelöltek ki, amely az M 7-es útról indul és Hercegszántónál éri el a magyar államhatárt. Hol tart jelenleg a Dunántúl autópálya előkészítése? Dévé­nyi Sándor építész, az egyik ko­ordinátor szerint változatlanul az a legfontosabb feladat, hogy megalakuljon a korlátolt felelőségű társaság, ugyanis csak ezután következhet az a lépés, hogy az autópályát utólag „bevetethessék” az országos gyorsforgalmi úthálózat fejlesz­tési koncepciójába. Eddig 19 városi és községi önkormányzati testület foglalt állást a társasághoz való csatla­kozásról, így például a somogyi Tab, Gölle, Büssü, Fonó, a ba­ranyai Komló, Sásd, Belvárd- gyula, Dunafalva, a tolnai Ta­mási ... Ami Pécset illeti: a közgyűlés még nem hozott dön­tést a társasághoz való csatlako­zásról, mindenesetre bíztató jel, hogy erre a célra tartalékoltak 7 millió forintot. Baranya megye közgyűlése az elvi támogatást megadta, a konkrét határozat- hozatalra a közeljövőben sort kerítenek, a Tolna megyei köz­gyűlés várhatóan szeptemberi tanácskozásán tűzi napirendre ezt a kérdést. Dévényi Sándor megerősí­tette azt a hírt, hogy Somogy megye egyelőre valóban nem kíván ennek a társaságnak a tagja lenni, hozzátette azonban, a későbbi csatlakozás lehetősé­gét egyáltalán nem zárta ki a testület. Azt pedig egyenesen cáfolta, hogy a megye önkor­mányzatainak - mint ahogy el­terjedt - azt javasolnák, ne lép­jenek be a Dunántúl Autópálya Kft-be. Somogyból is a már je­lentkezettek mellett sok telepü­lés önkormányzata érdeklődik. Amennyiben „összejön” 10-15 millió forint, akkor ősszel megalakul a társaság, s remél­hetően elkezdődhet a részletes és konkrét tervezési munka. (Roszprim) A Mecsek Fűszert C+C festék-vegyiáru diszkont áruháza Pécsett a Verseny utcában Üzletlánc, diszkontáruházak, akciók A már „kicsiben” is nagy Hosszú ideig csak nagyke­reskedelmi tevékenységéről volt ismert - már amennyire, hiszen a vállalat munkája a hát­térben zajlott - a MECSEK FÜSZÉRT. Az elmúlt időszak­ban azonban kinyitotta „kapuit” a vásárlók előtt a tavaly óta részvénytársasági formában, Baranyában és Tolnában mű­ködő, pécsi székhelyű cég, s di­namikusan fogott hozzá a köz­vetlen kiskereskedelemhez. A társaság mintegy 6 milliárd forint éves árbevételének több mint a fele változatlanul az előre megrendelt, s az úgyneve­zett túrarendszerben kiszállított áruféleségek forgalmazásából származik, tehát a hagyomá­nyos nagykereskedelmi mun­kából. Arató Márton vezérigaz­gató szerint azonban egyre nép­szerűbbé válik a CASH and CARRY rendszerű értékesítési forma. Ez az angol elnevezés és áru­sítás rendszer tulajdonképpen nem takar mást, mint, hogy a kiskereskedők, vendéglátósok, egyáltalán a vállalkozók, önki- szolgáló raktáráruházakban be­szerezhessék azokat az áruféle­ségeket, amilyenekre szükségük van. Jó ez a MECSEK FÜ- SZÉRT-nek, s jó a nagybani vá­sárlóknak is, elsősorban azért mert gyorsabban forog a pénz.- A C + C tapasztalatai erősí­tették meg bennünk azt az elha­tározást, hogy ki kell építenünk olyan hálózatot, amelynek ré­vén a lakossággal, azaz a vásár­lókkal is kapcsolatba kerülünk - mondta a vezérigazgató. - Ezért jött létre a Dália kiskereske­delmi láncunk és a diszkont áruházaink. Baranya és Tolna megyében jelenleg hét üzle­tünk, illetve áruházunk van, Szekszárdon szeptemberben nyitunk újabbat. A mi társasá­gunk mintegy 4000 cikkelemet, áruféleséget forgalmaz, az a tö­rekvésünk, hogy ezeket a saját egységeinkben mindig megta­lálja a vevő. Bár számomra meglepő, de Arató Márton szerint roppant kemény verseny van a kereske­delemben.-Most már az a jellemző, hogy majdnem minden üzlet­ben, áruházban megtalálható ugyanaz az árucikk, a vásárló- képes kereslet viszont változat­lanul csökken, így nehéz eladni. Éppen ezért a vásárló most már tényleg megnézi, hogy milyen a kiszolgálás kulturáltsága. Oda megy vásárolni, ahol például ingyen parkolhat, kellemes a bolt klímája, szellőzése, ellen­őrizheti a számlán, akár tétel- szerűen is, hogy jól számol­tak-e, az eladók udvariasak, s nem utolsósorban, hogy érde­mes legyen azt az üzletet felke­resni, mert olcsóbban juthat a portékákhoz, mint másutt. Arra törekszünk, hogy mi ilyen szol­gáltatást nyújtsunk. Mostanság mind több keres­kedő fedezi fel a diszkont ár „varázsát”, s ezzel csalogatják a vásárlókat az üzletekbe. A MECSEK FÜSZÉRT a disz­kont árat valóban komolyan ve­szi és határozza meg. Ez azt jelenti, hogy olyan áron vásárolhatunk a diszkont boltjaikban, amilyeneket a cég a kiskereskedelmi vállalkozások­nak ajánl. Ezeket az ajánlati árakat természetesen a nem MECSEK FÜSZÉRT üzletek, áruházak úgy „téríthetik” el, ahogy akarják - a jellemző azonban, hogy a változtatás fel­felé történik, s nem ritka, hogy ennek ellenére kiírják: diszkont ár. A cég saját hálózata köteles tartani az ajánlati árat, sőt ál­landó jelleggel, különböző ter­mékeknél - piros címkés cikkek -, még az ajánlati ár „alá is mennek”. Beszélgettünk arról is, hogy Arató Márton szerint a kereske­delemben verseny van, a vásár­lónak az a tapasztalata, hogy az élelmiszerek és vegyiáruk terü­letén is azért jelen van a hiány. Mi ennek az oka?- Kétségtelen, előfordulhat, hogy a vevők megszeretnek egy terméket, egy ideig lehet kapni, aztán eltűnik a boltok polcairól. Ez elsősorban az import cik­keknél jellemző. Az okok közé sorolható, hogy tönkremegy az a társaság, amelyik behozta azt a bizonyos árut az országba, esetleg drágább lett a kinti be­szerzés, s az importőr nem vál­lalja a magasabb árral járó koc­kázatot, lehet, hogy megválto­zott a vámtarifa, a szállítási költségek növekedtek... Az ilyen anomáliák azonban a fej­lett kapitalista kereskedelemben is előfordulnak. A MECSEK FÜSZÉRT Részvénytársaság tovább megy az elkövetkezendő két évben - a lakosság felé. Kidolgoztak egy értékesítési gyakorlatot, amit franchise formában mintegy 50, közepes nagyságú baranyai és tolnai üzletben építenek ki. Az üzletlánc a Dália Bokréta nevet viseli majd, de erről egyelőre nem árult el többet Arató Már­ton, mert csak szeptemberben akarnak „kilépni” ezzel a nyil­vánosság, a vevők elé. Roszprim Nándor Hatszoros életmentő-Utolsó kívánságom, hogy szerveimmel más betegeket megmenthessek - közölte a 10 éves Paula Moss, miután meg­tudta: agydaganata van s ment­hetetlen. A bradfordi, hosszú, hullá­mos, barna hajú kislány vágya halála után beteljesült: egy-egy ép szervét összesen hat ember­ben ültették be. Máját egy nyolchónapos pólyás kapta meg. Szíve egy 57 éves férfi mellkasában dobog tovább. Ve­séivel egy 16 éves fiú és egy ugyanannyi idős lány élhet to­vább. Az angol Paula szemének szaruhártyái segítségével két beteg nyerte vissza szemevilá- gát.- Ezentúl ez a hat ember az én vigaszom - mondta Jane Moss, a hatszoros életmentő 33 éves anyukája. A holnap kínai elitje A kínai kormány csütörtökön rendkívüli engedményeket és kedvezményeket helyezett kilá­tásba a külföldön tanuló kínai diákoknak, hogy hazacsalo­gassa őket tanulmányaik befe­jeztével. A külföldi ösztöndíja­sok alkotják a kínai értelmiség legképzettebb rétegét, erre a ré­tegre van a reformok útját járó Kínának a legnagyobb szük­sége. Csakhogy az utóbbi évti­zedben külföldre küldött ösz­töndíjasok háromnegyede nem volt hajlandó visszatérni hazá­jába külhoni tanulmányainak végeztével. A csütörtökön kia­dott kormányrendelet egyrészt gazdasági előnyökkel kecseg­teti a visszatérni hajlandókat, másrészt előre felmentést ad nekik minden politikai csínyte­vésükért. Bosnyák dinár Új fizetőeszközt hozott forga­lomba a bosnyák kormány, el­sősorban a „szerb monetáris ag­resszió” megfékezésére. A sza­rajevói nemzeti bank kormány­zója elmondta: a Svájcban ter­vezett, Szlovéniában nyomtatott bosnyák dinár árfolyamát a né­met márkáéhoz kötik. A kezdő márkaárfolyamot 350 dinárban állapították meg, ez 514 dináros dollárárfolyamnak felel meg. A háború sújtotta Szarajevóban a havi átlagkereset nem éri el a hét dollárnak megfelelő össze­get. Ennyiből a jelenlegi árak mellett tíz tojást vagy négy ki­logramm burgonyát lehet vásá­rolni. Zöldség és friss hús gya­korlatilag beszerezhetetlen. A ház újra benépesül Két hónapos pihenő után a képviselők ismét munkához látnak: augusztus 31-én befeje­zik a - június 23-án késő este megszakított - rendkívüli, nyári ülésszakot, másnap reg­gel pedig már „rendes”, őszi ülésszakát kezdi a parlament. A képviselők nagy része valójá­ban már az előző-héten meg­kezdi a munkát, mivel augusz­tus 25-től az Országgyűlés ál­landó bizottságai készítik elő a plenáris törvényalkotást. Az elmúlt két évhez hason­lóan zsúfolt programja lesz a Tisztelt Háznak. Jó néhány olyan törvényjavaslat vár meg­tárgyalásra, amely hónapok óta viták kereszttüzében áll, s ame­lyek körül valójban a nyári szünet idejére sem csitulnak a kedélyek. Alighanem a legfon­tosabb közülük a költségvetés. A júniusi ülésszak utolsó nap­ján a kormány eljuttatta a par­lamenthez az idei költségvetés módosításáról szóló törvényja­vaslatot, mely lényegében csak regisztrálása annak a ténynek, hogy a tervezett csaknem 70 milliárd forintos deficit két és fél-háromszorosa várható az év végére. Bár a pénzügyminisz­térium ezt nem tartja katasztró­fának, hiszen a lakossági meg­takarításokból és a kibocsá­tandó államkötvényekkel ezt a hiányt is fedezni lehet, aligha marad el a - részben közgazda- sági, részben politikai - vita ar­ról, hogy mi okozta a rekordhi­ányt, s mi - vagy ki - a felelős azért, hogy ilyen nagy az elté­rés a kormányprognózis és a valóság között. Már a 93-as irányelvek köz­zététele utáni napon kiderült, hogy módosítani kell a pénz­ügyminisztérium által június 23-án még elképzelhetőnek tar­tott 200 milliárd forintos hi­ányt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyanis ragaszkodik a deficit visszaszorításához leg­feljebb 150 milliárd forintra. Ez a költségvetési kiadások erőteljes lefaragását jelenti. Ennek jegyében várhatóan rö­videsen a képviselők elé kerül­het a munkanélküli-ellátás ösz- szegének vagy a folyósítás ide­jének csökkentése, esetleg a munkaadók és a munkavállalók által e célra fizetett járulék nö­velése. Aligha kerül viszont egyhamar a parlament elé a régóta várt szociális törvény, minthogy elgyelőre sem pénz, sem - minden érdekelt számára elfogadható - koncepció nincs az egészségügyi, nyugdíjas, családi és egyéb ellátások át­fogó rendszerének kialakítá­sára. A „száraz számok”-nál, vagyis a költségvetésnél - ami ugyan mindenkit érint, de mégiscsak kíván valamelyes szakértelmet -, az elmúlt he- tekben-hónapokban sokkal na­gyobb vihart kavart a rádió és a televízió, azaz a médiatörvény. Ebben ugyanis mindenki gátlás nélkül kompetensnek érzi ma­gát. A médiatörvény (egyik) nyitó témája lesz az Ország- gyűlésnek. A Kulturális Bizott­ság a tervek szerint már au­gusztus 25-től maratoni ülése­ken tárgyalja a több száz mó­dosító javaslatot. Hogy milyen eséllyel, azaz, hogy lesz-e re­mény az ellenzéki egyetértést is kiváltó kétharmados törvény elfogadására, az kiderülhet Göncz Árpád és Katona Tamás megbeszélésén. A bizottsági ülést megelőző „államtitkári meghallgatás” (Göncz Árpád megfogalmazása) vagy „köz- társasági elnöki audiencia” (Antall József értelmezése) megmutatja, hogy a Hankiss, Gombár, Győri és Chrudinák körül elszabadult szenvedélyek ellenére indokolt-e a médiaü­gyek új államtitkárának opti­mizmusa. Az előzmények alapján mondhatnánk, hogy e két nagy témakör éppen elég munkát ad az Országgyűlésnek az év vé­géig. Valójában azonban sok­kal több feladat vár a parla­mentre. Az Alkotmánybíróság három kemény ügyben is ez évi határidőt szabott a törvényalko­tásra. Ezek közé tartozik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény, amely­nek hiányáért az Alkotmánybí­róság már el is marasztalta a parlamentet, s amely nemcsak a sokféle hazai érdek egyezte­tése, hanem a külpolitikai ösz- szefüggések miatt is nehéz fel­adat. Az alkotmánybíróság ha­tározata értelmében december 31-ig kell. törvényben szabá­lyozni az abortuszt, mert ellen­kező esetben január elsejétől automatikusan bűncselekmény lesz minden művi terhesség­megszakítás, még ha a terhes nő életének a megmentése mi­att végzik is el. Az eddigi - nagyrészt morális és világnév zeti - viták alapján ez sem ígérkezik könnyű menetnek, bár Pusztai Erzsébet, a Népjó­léti Minisztérium államtitkára már (MDF-es) képviselőként olyan javaslatot dolgozott ki, amely alapja lehet a kompro­misszumnak. Egész nyáron folyt az alkudozás a szakszer­vezeti választásokról, amit az Országgyűlésnek kell szabá­lyoznia (a legutóbbi napok meglepő fejelményeként eset­leg úgy, hogy mégsem tartanak választásokat). Tárgyalásra vár a rendőrségi, a nemzetbizton­sági és a III/III-as törvény. És bizonyára lesznek meglepeté­sek is, akár rögtön a sok huza­vona után augusztus 25-re ki­tűzött koalíciós tárgyalások nyomán. Hajdú András

Next

/
Oldalképek
Tartalom