Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-19 / 229. szám
1992. augusztus 19., szerda uj Dunántúli napló 7 Egyetlen célunk: életben maradni! A Pécsi Bőrgyár csődegyezsége Csökken az adósság, de túl sok a ha! A 230 éves, nem is akármilyen múltra visszatekintő Pécsi Bőrgyár fennállásának legnehezebb időszakát éli: teljesíteniük kell a csődeljárásban született egyezséget. A márciusban feltárt 1,3 milliárd forintos adósságállományt vajon le tudják-e faragni, hogy ismét talpra állhassanak? Vagy a lavina végképp maga alá temeti Pécs egyik legpatinásabb gyárát? Hosszasan beszélgettem Vámagy Valéria igazgatóval, s őszintén szurkolok neki és a már csak 750 bőrgyárinak. Vele együtt magam is úgy érzem, sikerülnie kell a közösen elhatározott mentőakciónak! Csak ne lenne az a sok „ha”! Csődelőzmények Megértem a vegyészmérnök igazgatónőt, hogy a gyárat csődeljárásba sodró múltról, a gazdasági stratégia és taktika legalábbis megkérdőjelezhető hiányosságairól nem szívesen beszél. Tudja, hogy a gyár, ahol maga is harmincegy éve dolgozik, veszélyben van, s a vele együtt kitartókkal kötelessége mindent megtennie a gyárukért. A csődeljárás keserű tény. Az előzmények közül a minden hazai céget valamiképp megrengető, vagy végleg eltemető külső körülményeké a főszerep? Avagy álmukban sem gondoltak arra, hogy a volt szocialista piac egyik napról a másikra összeomlik? Ennek már mutatkoztak a jelei, amikor a Pécsi Bőrgyár az akkor még szovjet piacra kacsingatva hitelekből vette meg a nyírségi Skorpió Cipőgyárat, mely az eddigi szerény számításokkal is jóval több mint négyszázmillió forintba került eddig. Netán azt hagyták figyelmen kívül, hogy a bőrgyár képtelen lesz termeléssel fedezni a súlyos hitelek csillagászati kamatait? A hazai bőrgyárak begyűjtő szervezete, a Bivimpex felszámolásával a pécsiek miért nem tartották meg legalább a hálózat egy részét? Az utód hazai és külföldi vegyesvállalatok tetemes felárral adnak csak nyersbőrt, gyakran eleve az orruk elől viszik azt ki külföldre. Avagy ... De hagyjuk most a múltat. Bizalom- Amikor végül is elvállaltam a gyár vezetését, körülbelül tíz százalék esélyt láttam arra, Fut felfelé a termelés, esetleg új a közeljövőben az üzemekbe hogy a csődeljárás végrehajtható, kilencven százalékban az érzelmeim vezettek - vallja be az igazgatónő. Hogy miért (épp) az ő személyében láttak garanciát a bajból való kilábalás keresztülvitelére? Mert megbízható, régi dolgozója a gyárnak, aki már bizonyított nehéz helyzetben: megszüntette a marhabőr gyárrészleg veszteségét. Sikeremberként tartják számon. Mert a vállalati tanács tagjaként is többször határozott elképzeléssel állt elő a bőrgyár jövőjét illetően. Mert... Minderre emlékeztek az őt felkérők, amikor megválasztották igazgatónak. Az adósságállomány azóta már egymilliárd alatti. A csődegyezség megszületett, most teljesíteniük kell az ígéreteket. Ezeket sajnos a termelés nem fedezi. Felmérték, milyen vagyontárgyakat kell eladniuk, ugyanis lizikai dolgozókat is fd\ehetnek Fotó: Läufer László a csődeljárás határidős, naprakész fizetési kötelezettségeket is jelent. Túlélés- Keserű tapasztalatom, hogy a mai világban az adott, de még az írott szó sem ér fabatkát sem, mert annyira leértékelődött - állapítja meg. Csak hát elsőként a szétzilált vállalati pénzügyet kellett megerősíteni, hogy naprakész adatokhoz juthassanak. De maradjunk a mánál, melyben túl sok a rajtuk kívül álló„ha”. A Skorpió Cipőgyár nyírbátori és csengeti üzemét már eladták, de az árát még nem kapták meg. A többszázmilliós elfekvő készletük, a csődbement vevőik fizetőeszközeként átvett készletek, az új sertéscsamok épületének (amit a vevő csakis bőrgyártásra használhat az ott dolgozókat átvéve és betartva a szakszervezetek kéréseit) eladásáról már tárgyalnak. Ha sikerül is mindent eladniuk és a vételárat is megkapják, épphogy eleget tudnak tenni a csődegyezségben ígérteknek ebben az évben. Kemény és véget nem érő csődegyezségi tárgyalásokon talán életmentő haladékot, azaz türelmi időt kaptak. A szállítóik többségének ez év végéig meghatározott ütemben, a hatóságoknak (vám, APEH, TB) ’93 június végéig, míg az újonnan megkötött szerződés értelmében a bankoknak 2,5 éves ütemre, de már kamattal kell visszafizetniük a tartozásokat. A kamat csak erre az évre eléri a százmillió forintot. Piac és jövőkép Végre valami szívderítő esemény, elvégre gyárról van szó: megmozdult a piac! Fut felfelé a termelés. Az idei ötszázas elbocsátást követően már vehetnek fel fizikai dolgozókat. Marhabőrből már havi 50 ezer négyzetmétert gyártanak, felfutóban az ismét divattá váló sertésvelúr termelés, a keményáru helyzete stabil, a félkészgyártást önállóvá tervezik. Egyetlen szépséghibája a termelés növekedésének: a nyersbőrért azonnal kell fizetniük, a termékeikért viszont átlagosan két hónapon belül kapják meg a pénzüket. Mert fizetni mindenki ráér! A privatizációra már jóval a csődeljárás előtt készültek, a korábbi eredménytelen próbálkozásaik eddig 32 millió forintba kerültek. Most már egyértelmű: ahhoz túl nagy a Pécsi Bőrgyár, hogy egyben találjanak rá vevőt. A jövőképet már megtervezték. A gyárat teljes önelszámolási rendszerben négy önálló egységgé szervezik át. Ötödik maga a szolgáltató központ lesz, s az egységek maguk döntik el, hogy pénzért igényt tartanak-e a szolgáltatásaikra. Tehát jól áttekinthető, viszonylag tiszta profilú, rugalmas középüzemekből áll majd jövő év derekától a Pécsi Bőrgyár. Ha ugyan addig nem csapnak végleg össze a hullámok a fejük fölött... De miért ne bízzunk bennük? Murányi László Karbantartás a forróvízrendszeren Pécsett Mindössze 5 napot vesz igénybe az új mérőszakaszok beszerelése Minden évben a nyári hónapokban végzik a különböző karbantartási és felújítási munkálatokat a Pécsi Távfűtő Vállalat és a Pécsi Erőmű Rt. szakemberei a távfűtő hálózaton, illetve az erőmű területén. Idén, a 35. héten, augusztus 24-én 0 órától szünetel a használati melegvíz szolgáltatás Pécsett az összes távfűtött lakásban és várhatóan augusztus 29-én estére mindenhol lesz melegvíz. Mint dr. Kamarás Béla, az erőmű műszaki igazgatója elmondta, a korábbi években két hetet vett igénybe a nyári karbantartás, ennyi ideig szünetelt a használati melegvíz szolgáltatás is. Erre azért volt szükség mert a vezetékrendszeren nagyobb javítási munkákat kellett végezni, és ez csak a hálózat teljes víztelenítésével volt megoldható, ami 3 napot vett igénybe, illetve a többezer köbméter víz visszatöltése is ennyi ideig tartott. Tavaly már két körzetre osztották a felújítási munkák szempontjából a lakóházakat, így mindössze 1-1 hétig szünetelt a melegvíz szolgáltatás az érintett területeken.- Idén, a karbantartási munkák jellege és szervezési kérdések indokolták, hogy a teljes forróvíz rendszert üzemen kívül helyezzük egy hétre. A nagyobb volumenű munkát az erőműben kell elvégeznünk, új mérőszakaszokat szerelünk be a veze- télq-endszerbe. A fogyasztók, a PÉTÁV és az erőmű közös érdeke, hogy a vételezett hőmennyiséget minél pontosabban tudjuk mérni, ezért építjük be a legújabb mérési technológiát a rendszerbe. A lakásokat ellátó hőközpontokban már felszerelte a PETÁV a hőmennyiségmérőket, most a teljesebb és pontosabb mérőrendszer kialai i la. i j "J, j. i \a l. kítása érdekében szereljük fel a hőerőműben is - a kimenő 3 vezetékre és a 4 visszatérőre - a precízebb műszereket. Az eddigi mérők is megfeleltek a szabvány által előírt követelményeknek, amely 1,5 százalékos tűréshatárt engedélyezett, azonban az Országos Mérésügyi Hivatal kezdeményezésére még pontosabbakat szerelünk fel, amelyek 1 százalék alatti eltéréssel dolgoznak. Az új mérők és beépítésük összesen 5 millió forintba kerül, a munka szorosan illeszkedik az Országos Mérésügyi Hivatallal egyeztetett erőmű-rekonstrukciós munkálatokhoz, így ezzel egyidőben különböző gépészeti és irányítástechnikai szereléseket is elvégeznek. A mérőszakaszok beépítési helyeit is közösen választották meg a hivatallal, ez alapján kezdődhetett a munkálatok előkészítése, amei: 1-. . IJ V lyekben cseh és szlovák szakemberek, a Csőszerelő Ipari Vállalat, a PÉTÁV és a Pécsi Erőmű Rt. is részt vesz.- Az eddigi felújításokhoz képest nagyobb munka precízebb szervezést és alaposabb körültekintést igényelt, nagyon fontos például a hegesztési varratok minősége, mert az üzemelés során ezek jelenthetik az egyik legnagyobb hibaforrást, utólagos javításuk nehézkes és időigényes. Ezért a már megérkezett mérőszakaszokat is gondosan ellenőrizzük a mérésügyi hivatallal együttműködve, illetve a munka végeztével próbaüzemet tartunk. A meglévő műszerekkel és az újonnan beépítettekkel párhuzamos méréseket végzünk, ez alapján készítjük el az értékelést, hogy 1993. január 1-jétől már csak a pontosabb, új mérőszakaszokkal dolgozhassunk. H. Zs. l u i 3, n A ma üzenete A ugusztus 20. Szent István napja, egyben a parasztság, az új kenyér ünnepe is. Ebből az alkalomból kívánjuk ismertetni az agrárágazat tervezett stratégiáját. Annál is inkább, mivel ismert, hogy napjainkban a falu népe döntés előtt áll. A kérdés: miként szervezze a holnapját. Alapvető cél a magántulajdonon alapuló mezőgazda- sági termelés létrehozása, mely jobban alkalmazkodik a piaci, foglalkoztatási gondok megoldásához, közigazgatási és hatékonysági követelményekhez. Reméljük, hogy a célok és feladatok érdekében a jövőben az üzemi méretek, gazdasági szervezeti formák, egymásra épülő kapcsolódási pontok jobban alkalmazkodnak a tulajdonosok érdekeihez. S valóban megvalósul az a forma, amely leginkább megfelel a modern mezőgazdaságnak. A mai átalakulási folyamatokat figyelve azonban éppen azt tapasztaljuk, hogy az átalakulásokban nem mindig a fentiek dominálnak. Sok esetben a megszokás, a félelem, a hatalmi érdekek a döntőek. Ezúton kérjük az agrárágazatban dolgozó szakembereket, hogy a jövő gazdasági formáit a tanultak és az ökonómia szerint szervezzék. A sok lehetőség közül nem valószínű, hogy az a legjobb, melyet korábban annyit bíráltunk mindannyian. Ugyanakkor meg kell őrizni a jót, de el kell vetni minden rosszat! Eddig is hangoztatta a tárca, hogy lehetőleg a termelési szerkezettől és előbbiekben vázolt feltételektől függően a kis- és középméretű, de hatékony üzemeket támogatja elsősorban. Nem az egy-két holdról van szó, ez bizonyára mindenki előtt ismert, de ugyanúgy nem is a több ezer holdas mamutüzemekről. A tárca azt reméli, hogy az agrárszakemberek felismerik a jövő útját, s a szakma és a saját érdekükből ezt támogatják. Természetesen az előbbiek önmagunkban nem oldják meg a jelenlegi válságos helyzetet. Szükség van egyéb, a ma legcsúfosabb, a pénzügyi gondok rendezésére is. Ezért az eddig szűk körben alkalmazott kamatkedvezményes hitelek körét szélesítik. Az ősszel talajelőkészítésre 4000 Ft/ha, őszi vetésre 6500 Ft/ha kedvezményes kamatozású hitel vehető fel. A tárca lehetőséget ad az aszálykáros hitelek átütemezésére. Javítani kívánja a gabonaexport előfinanszírozási hitelt, az eddigi 50%-ot 70%-ra növeli. Lényeges és jogos kérdés a gázolajfelhasználást terhelő út- és fogyasztási adó visszatérítése. Ez éves szinten az ágazat számára 8-10 milliárd forint megtakarítást jelent, bevezetése még ez évben megtörténik. Uj kezdeményezés a félmillió tonna búza és kukorica állami felvásárlása. Ez amellett, hogy növeli a termelés biztonságát, remélhetőleg segíti a „normális” piaci árak kialakítását is. A gazdaságilag ellehetetlenült üzemek vagyontárgyainak újrahasznosításához az állam ún. reorganizációs kedvezményes kamatozású hitelt biztosít. Jövőre ezt növelni akarja. A felszámolásra kerülő üzemek tulajdonosai részére ezt feltétlenül ajánljuk. Nem kívánja és nem tudja a kormány magára vállalni ezen üzemek más módon való pénzügyi megsegítését. Itt is érvényesülniük kell a piaci hatásoknak - de mint említettük - a helyiek részére ad lehetőséget a megoldásra. A kormány és a tárca külön figyelemmel van egyes iparágak - bor-, konzerv-, baromfi-, húsipar - helyzetére, mert ezek csődje magával ránthatja az alapanyag-termelőket is. Ezért kidolgozták ennek szigorú, ellenőrzött rendezését. 1993-ban a mezőgazdaságban mondhatni történelmi változások lesznek. Kárpótlás, új gazdák, új szövetkezetek, társaságok létrejötte, privatizáció, ezzel új tulajdonosi réteg - mind egyenkét is befolyásolja jövőnket. Egyidejűségük nehezíti a helyzetet. De ezek megoldását tovább halasztani nem lehet. Tehát rendezni kell a tulajdonosi viszonyokat és gazdálkodási formákat. Vigyázni kell azonban - mint a bevezetőben említettük - nehogy önös hatalmi érdekek miatt csak formai, s nem tartalmi változtatás történjen. Ezért a tulajdonosok részére azt javasoljuk, figyeljenek az új szövetkezet alapszabályára. Vigyázzanak arra, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása ne szenvedjen csorbát. Ilyen elsősorban a szövetkezetből való kilépés, és vagyonnal való rendelkezés lehetősége ill. joga. Mindenki jól gondolja ezt át, nemcsak az ő, hanem örökösei érdekében is, mert a mai döntés tartalma határozza meg a jövőt. Külön kívánja támogatni a kormány a mező- gazdasági főfoglalkozást választó fiatalokat. Hosszú lejáratú (25 év) életkezdési kölcsönre lesz lehetőség, 3-5 év türelmi idővel és kamatkedvezménnyel. Jövő évtől preferálni szándékozik a kormány a termelői beruházásokat, fejlesztéseket. Mindezek mellett meg kell oldani az agrárrendtartás anyagi hátterének biztosítását, exporttámogatást, az elmaradott térségek támogatását, termelési szerkezetének átalakítását, a földjelzálog hitelintézményét, hogy csak a leglényegesebbekről essen szó. A mai helyzet bizonytalanságot okoz, sok esetben ez a legveszélyesebbel, a tétlenséggel jár. Éz veszélybe sodorhatja az ágazat jövőjét, ezért a mai üzenet nem lehet más, mint a jövőbe vetett bizalom. Bízzunk abban, hogy a magyar ember szorgalma, ötletessége segít megoldani gondjainkat. Bíró Imre a Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője tl; Jl. -yi J ,J. ÍJ J. Di Di ÍJ C ÍC • C
