Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-19 / 229. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. augusztus 19., szerda Marad a kürt, de jobban „fújják”? Nem csak az arculat változik Bővülő szolgáltatások, nagyobb kulturáltság A biológiai intézet új professzora Csak a tudás tekintélyét tudom elfogadni Nemrég jelentették be, arculatot vált a Magyar Posta Vállalat, ami azonban nem csupán a cég külső megjelenésében, hanem szolgáltatásaiban is tartogat újdonságokat. Kőhalmi István, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője szerint az elkövetkezendő években olyan formai és tartalmi változáson megy keresztül a posta, amit az ügyfelek örömmel fogadnak majd. Ami az arculatot, a külsőt, a megjelenést illeti: bár vállalati formában működik, ezt nem hangsúlyozzák, azaz a hivatalos lobogóban, jelképben mindenütt csak a Magyar Posta felirat díszeleg, ami fölött nemzeti színű, modernizált koronás postakürt kap helyet. Egyértelmű, hogy a posta új imázsának nagyon fontos eleme a nemzeti jelleg fokozott hangsúlyozása: példa az ezirányú törekvésekre, hogy a postakocsik - úgy tűnik, három cég járművei járják a jövőben majd az utakat, ezek a Mercedes, Volkswagen és SEAT - zöldek lesznek, de a tetejüket pirosra festik. Egyébként a postaládák maradnak pirosak - akadtak nem kevesen, akik a szívesebben váltottak volna zöldre -, s a postahivatalok külseje különböző formákban tartalmazza a piros-fe- hér-zöld színeket. Érdekesség, hogy cégér is lesz a posták bejárata fölött, amelyek szintén nem nélkülözik a nemzeti szimbólumokat. Kőhalmi István elmondta, ez a nagyszabású program igazából jövőre kezdődik, s a kialakítása 4-5 évig tart. A pécsi igazgatóság területén már az idén találkozhatunk a változás néhány elemével, így például hét gépkocsi áll munkába, - már az új színekkel. A pécsi főposta, valamint a kaposvári és a zalaegerszegi postahivatalok felújítása során pedig már hangsúlyt kap az új megjelenés. A nemrég elfogadott posta- törvény sok szolgáltatási ágban megszűntette a Magyar Posta monopóliumát. S ez egyben azt is jelenti, hogy a versenyben egyáltalán nem mindegy az arculat, mint ahogy az sem, a postásoknak egyre inkább az ügyfelek igényeit kereső szolgáltatásokat kell nyújtani. Ennek része, hogy kibővítették az EMS (Express Mail Service) gyorspostai szolgáltatást: júliustól nem csupán a világ 53 országába lehet küldeményt gyorsan eljuttatni, hanem belföldön is. EMS csomagot Magyarország 140 településének 161 postahivatala vesz fel és juttat el a címzetthez. Helyi küldeményt 4 órán belül, más településre szólót a feladást követő napon reggel 6-9 óra között adják át az ügyfélnek. Ugyancsak újdonság, hogy augusztus elsejétől a Magyar Posta bővítette postafax szolgáltatását: az eddig csak szűk hivatali körben igénybe vehető telefax-rendszert kiszélesítették, s immáron 291 postahivatalban vált hozzáférhetővé - bárkinek. A Magyar Posta mintegy 30 csomagküldő szolgálattal áll szerződéses kapcsolatban, például a Margarétával, a TV Shop-pal. A várható növekedés miatt keresik annak a lehetőségét, hogyan lehet a kezelést, a kézbesítést felgyorsítani. Elképzelhető az is, hogy nyugati példákhoz hasonlóan, nálunk is viszonylag nagy önállóságot élvező csomagküldő-kézbesítő szolgáltatások alakulnak ki. Természetesen a hagyományos posta-tevékenységeket is szeretnék javítani, szem előtt tartva a gyorsaságot, a pontosságot és a megbízhatóságot. Azért, hogy ez ne csak jelszó maradjon, a Pécsi Postaigazgatóság 100 fővel bővítené a létszámát: nem az adminisztrációs részlegeket akarják „erősíteni, hanem az ügyfélszolgálatokat is. Kőhalmi István megjegyezte, a felvétel - az egyre nagyobb munkanélküliség ellenére - nem megy zavartalanul. Persze, ezen aligha lehet csodálkozni, ugyanis az érettségizett fiatalembereknek mindössze 8-9000 forint fizetést tudnak adni. A szüntelenül visszatérő téma, vajon üzlet-e a hírlapterjesztés, s csinálja-e továbbra is a posta? A postaigazgató szerint változatlanul nem nagy bolt a lapok kiszállítása, ennek ellenére szeretnék megtartani, de mivel erre most már semmi nem kötelezi őket, nem mindenáron. A Magyar Posta tehát látványos változáson megy keresztül az elkövetkezendő esztendőkben. Reménykedjünk, hogy a bíztató elképzelések, tervek tényleg valóra válnak - mindannyiunk megelégedésére. Roszprim Nándor Úgy látszik, a nagy változások időszakát éli most a Pécsi Orvostudományi Egyetem,ami sok minden mellett abban is megnyilvánul, hogy több klinika, intézet élére új professzorok kinevezésére került sor. A szokatlanul nagylétszámú váltásra egyrészt a természetes és aktuális generációváltás miatt került sor, amit meggyorsított a rendszerváltás is. Most az újonnan kinevezett intézetvezető professzorok közül az egyik legfiata- labbat, dr. Szeberényi Józsefet, a biológiai intézet vezetőjét mutatjuk be.- Talán egy éve sincs, hogy olvasóink már találkozhattak az ön nevével az újságban, aminek az volt az apropója, hogy többéves, igen eredményes tudományos kutatás után érkezett haza Amerikából. Akkor azonban nem beszéltünk az életútjá- ról. Kérem, bemutatná most magát?- Eredetileg kaposvári vagyok, a pécsi egyetemen 1974- ben végeztem. Tulajdonképpen kezdettől megfogott a molekuláris biológia. Az ragadta meg a fantáziámat már elsőéves medikusként, hogy ez a tudományág micsoda hihetetlen fejlődésnek indult az elmúlt években, s ez azóta méginkább igaz. így aztán, bár kacérkodtam a neurológiával is, a végzés után itt maradtam, s nem bántam meg.- Amikor legutóbb beszélgettünk, az amerikai tanulmányút- járól esett szó. Az ön akkori főnöke említette, hogy figyelemreméltó kísérleti eredményeivel hívta fel magára a szakma figyelmét.- Tulajdonképpen kétszer töltöttem hosszabb időt az Egyesült Államokban. Először 1982-től 84-ig, St. Louisban a Washington Egyetemen. Ott az RNS molekulákkal kapcsolatos alapkutatással foglalkoztam. Ebből írtam meg a kandidátusi disszertációmat. A második ta- nulmányutam során 1987-91 -ig Bostonban a Harvard egyetem híres rákkutató intézetében volt szerencsém dolgozni. Az itteni kutatás lényege, hogy a maga- sabbrendű élőlények sejtjeiben léteznek olyan gének, amelyeknek szerepük van a sejt működésében, ezen belül is a sejtszaporodásban, illetve a különböző sejttípusok átalakulásában. Ezeket a géneket hívják proto- onkogéneknek. Ezek a gének azonban, bizonyos, hatásokra megváltoznak, mutáción mennek át, s ilyenkor daganatsejt képződést idéznek elő. Ekkor nevezzük őket onkogéneknek. A kutatásaink célja volt, megfejteni a protoonkogének szabályozási mechanizmusát, mert ha ezt tudjuk, fény derülhet a gének változásának, s így a daganatképződés mechanizmusára is.- Ön hazajött, most az intézet vezetője lett. Milyen tervek foglalkoztatják?-Minden egyetemi elméleti intézetnek két feladata van, a kutatás és az oktatás. Egyformán fontos mindkettő. Közhely, de igaz: jól oktatni, csak magasszintű kutatói háttér mellett lehet. A molekuláris biológiai kutatások rendkívül izgalmasak, ám nagyon költségesek. Nagyon jó, hogy sikerült különböző külföldi kutató intézetekkel kiépíteni a kapcsolatot, ám az onnan hazahozott tudást, akkor tudjuk csak kamatoztatni, ha itthon folytatjuk, amit ott elkezdtünk, ehhez pedig pénz kell. Ezért tartom elsődleges feladatunknak, hogy pénzt szerezzünk, amit különböző pályázatok útján tartok lehetségesnek. Az oktatásról már bizako- dóbban tudok beszélni, hiszen elődöm, Tigyi András profesz- szor vezetése alatt már elkezdtünk olyan új oktatási és vizsgáztatási módszereket bevezetni, amivel a tanulás eredményességét próbáltuk javítani. A lényege leegyszerűsítve, hogy ne a magoló típusú tanulásra ösztönözzük a hallgatókat, hanem un. probléma megoldó oktatási és tanulási rendszert dolgoztunk ki. Ezt szeretném továbbfejleszteni úgy, hogy számítógépes oktatási programot dolgoznánk ki, létrehoznánk egy számítógépes oktatási laboratóriumot. A terveim között szerepel a laboratóriumi munka feltételeinek javítása is.-A professzori cím mindig tekintélyt parancsoló volt, Ön pedig 42 évesen, olyan fiatalos külsővel lett professzor, amivel nyugodtan elvegyülhetne az idősebb hallgatók között. Nem fél, hogy nem övezi majd személyét az a tisztelet, ami az egyetem „öreg” professzorait?- Én csak a tudás tekintélyét tudtam eddig is elfogadni. Az a feudalisztikus hierarchikus rendszer, ami sok helyen még fellelhető, soha nem volt szimpatikus számomra. Szerencsére a mi intézetünkben a légkör más volt, itt a fiatal munkatársnak is lehetett véleménye. Az alázatra kényszerítő tekintélytisztelet Amerikában ismeretlen. Remélem nálunk is előbb utóbb megváltozik az intézetvezetői funkció. Nem élet-halál ura lesz, hanem a rábízott intézet munkájáért, irányításáért felelős személy. Híve vagyok olyan megoldásoknak, hogy az intézeteken belül működjenek önálló kutatási csoportok önálló kutatási programmal és önálló pénzforrással. Az is furcsa nálunk, hogy ha valakinek valamikor le kell köszönni az intézetvezetői pro- fesszorságról, azt személyes tragédiaként élik meg, egyfajta megbélyegzettséget is jelent, holott társprofesszorként ugyanolyan értékes munkát tud végezni. Azt is vallom, bár tudom, sokan nem értenek egyet velem, hogy a lelépő professzorokat nem szabad „kisöpömi” az egyetemről. A tapasztalatukra, tudásukra szükség van, luxus ezt nem kihasználni. Sarok Zsuzsa Szeptember 1. a határidő Állami támogatás - vendégfogadók bővítésére Hangulatos vendégfogadó Villányban Fotó: Läufer László A Magyarok III. Világtalálkozójának egyik szekciójában előadást tart dr. Csáky Csaba is, aki elnöke a Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetségének. Hogy miről beszél, nem kérdeztem, ám az alig néhány éves szövetség törekvéseiről annál inkább. Mégpedig abból az alkalomból, hogy szeptember elsejei határidővel pályázaton pénzt nyerhetnek a falusi-tanyasi parasztporták azon tulajdonosai, akik be kívánnak kapcsolódni e sajátos idegen- forgalmi szolgáltatásba.-Mindenekelőtt: hol jelentkezhetnek a pályázni kívánók?- Nálunk, tehát idekívántatik pontos címünk: 1126 Budapest, Szoboszlai út 2-4, telefonunk 155-5333/12 és 23-as mellék. Erről már adtunk tájékoztatást nemrég tartott fórumunkon, amit a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal közösen szerveztünk. De évkönyvünket elküldjük nagy- követségeinkre éppúgy, mint a MALÉV-kirendeltségekre, s más utakon-módokon is terjesztjük ezt a listát, ahonnan bárki válogathat Szombathelytől Nyíregyházáig felajánlott falusi házak szolgáltatásai közül.-Hatszáz tagja van már a fennállása alig harmadik esztendejébe lépett szövetségnek, - közülük hatvan már védjeggyel is rendelkezik, ami megkülönböztetett minőséget jelez.-És mennyi a voltaképpeni vendégfogadó?- Kétszáztizennyolc a pillanatnyi számuk, de befogadó képességük a kettőtől húsz emberig terjed - feleli az elnök. - Mindjárt az 1989-es, törökbálinti alakulás után az adókedvezményeket igyekeztünk megszerezni, külföldi mintára, például az ausztriaira. Ahol is az Urlaub am Bauernhof, vagyis a Nyaralás a parasztudvarban mozgalom igen népszerű és elterjedt.- Mit sikerült elémiök?- Azt, hogy az üdülő- és gyógyhelyek kivételével 300 ezer forint bevételig személyi jövedelemadót nem kell fizetni a falusi-tanyasi vendégfogadónak. Mostani pályázatunk 1200 falut érint, azokat, amelyek úgynevezett „.elmaradott” területeken találhatók.- De ha most szeptemberig - elég rövid a határidő - nem tudja, októberig is benyújthatja bárki a pályázatát, legfeljebb később jut be hálózatunkba, amelyet - így a jelentkezők portáit is - ellenőrzünk, hiszen nem mindegy, kiket ajánlunk ama katalógusban. A szükséges felújításokhoz 30 százalékos támogatást nyújt az állam, a 70 százalék kaláka-formában megoldható. Bepillantok az ízléses, színes fotókkal illusztrált füzetbe, amelyben tíz nyelven - köztük japánul is! - tallózhat a falün nyaralni óhajtó, a gazdag választékban. De olvasható az Európai Falusi-tanyai Vendégfogadók Szövetségének tagnévsora is: Belgium, Franciaország, Izland, Olaszország, Portugália szerepel ott, egyebek közt. Búcsúzóul az elnök megajándékoz egy könyvecskével, amely A falusi vendéglátás mestersége címen jelent meg 1934-ben, a Magyar Királyi Balatoni Intéző Bizottság kiadásában. Bizonyságául annak, hogy a szövetség, bármily fiatal is: amit csinál, az korántsem hagyományok nélküli tevékenység. Keresztényi'N.
