Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-18 / 228. szám

1992. augusztus 18., kedd üj Dunántúli rtapiö 7 Szlovák kulturális központ Örömmel fogadjuk a szlovák kormánynak azt a sajtójelentésekből ismertté vált döntését, hogy e régió központjában legyen a szlovák kulturális és tájé­koztatási központ - nyilat­kozta az MTI munkatársá­nak Molnár György békés­csabai alpolgármester azt követően, hogy napvilágot látott a hír a szlovák kor­mány döntéséről, amelynek alapján Szlovákia egymil­lió-hétszázezer koronával járul hozzá az intézmény létrehozásához. A szlovák kulturális központ létesí­tése érdekében a Kossuth tér 10. szám alatti ingat­lant, amelynek tizenötmil­lió forint az értéke, ingyen adja át a város, ám kártala­nítási költségét hatmillió forintban határozza meg. Erre az összegre a város azért tart igényt, mert az épület kiürítéséhez hatmil­lió forintra van szüksége. Gázmotoros autók Olaszországban átalakított és a Közlekedési Főfelügyelet által szakvéleményzett propán-bu- tángáz meghajtású Lada gépko­csit, illetve Barkas kisteherautót mutattak be Zalaegerszegen a közlekedési és más vállalatok, taxisok, magánfuvarozók kép­viselőinek. A budapesti Glo- bimpex Kft. próbavezetéssel egybekötött tájékoztatóján a társaság szakemberei elmond­ták: a végleges törvényi szabá­lyozásra várva, olasz képesítést szerzett szerelőik révén felké­szültek a gépkocsik nagyobb szériájú átállítására. Mivel az összes „rárakodó” költséggel együtt is literenként csak 46 fo­rintba kerül majd a kocsikat meghajtó cseppfolyós pb-gáz, az átalakítás 50 ezer forintos díja számításaik szerint 25-30 ezer kilométer után megtérül. (A kocsik cseppfolyós gázfo­gyasztása egyébként 100 kilo­méteren egy literrel több, mint a benzinüzeműeké.) Az elvégzett hatósági méré­sek a nemzetközi előírásoknak megfelelő adatokat mutattak: például a kibocsátott szénmo- noxid-szint négyszer, a széndi­oxid háromszor kisebb, mint a hagyományos autóknál, a HC- szint pedig felével kevesebb. Pécsett a Mátyás király utcai iskolába megérkeztek a tankönyvek Fotó: Läufer László Tanévnyitó előtt Drágul a tankönyv, de lesz A vártnál kedvezőbb tan­könyvellátásra számíthatunk szeptemberben. Bár elhúzódott a közoktatás tankönyveinek tar­talmi felülvizsgálata - ez első­sorban a történelmet, a földraj­zot és az irodalmat érintette -, az eredmény megnyugtató. Né­hány könyv javítás nélkül nap­világot láthat. Ilyen például az ötödikes történelem, az általá­nos iskolai fakultációs földrajz, a hetedik-nyolcadik osztályos irodalmi szöveggyűjtemény. Néhány könyvnek a forgalma­zását nem javasolták, így a szakközépiskolások és szak­munkástanulók számára írt ne­gyedik osztályos fakultációs földrajz- és történelemkönyve­ket. A javított tankönyveket szeptemberben a diákok és a ta­nárok már kézbe vehetik. Az el­látás hasonló lesz az előző évi­hez. A Tankönyvkiadó a PIÉRT Vállalattal kötött szerződést, ez öt vállalatot jelent az ország egész területén. A rendelet értelmében tan­könyvként azt használhatja a pedagógus, amit a minisztérium jóváhagyott, segédeszközként pedig bármit. A minisztérium az ellátásért is felelős. Minden tantárgyhoz legalább egy tan­könyvet kell kínálnia. Megje­lent már és az iskolákhoz eljut­tatták (az általánoshoz csakúgy mint a középiskolákhoz), a tan­könyvjegyzéket, amelyben az idén első ízben tették közzé a kiadói ajánlatokát is. Ezek a tankönyveken kívüli, a tanulást segítő könyvek. Nemcsak a tankönyvkiadó, de a TANOSZ, a (Tankönyvesek Országos Szövetségének) kínálata is sze­repel ebben az ajánlatban. A tankönyvvé nyilvánításnak többféle lehetősége van. Sajnos, az érdekeltek erről keveset tud­tak. Be lehet nyújtani kéziratot tankönyvi jóváhagyásra, de le­het ajánlani már megjelent könyvet is. Ezt kezdeményez­heti magánemberként a peda­gógus, nem szükséges az in­tézmény, az iskola támogatása. Most még egy-egy tantárgy egész tantervi anyagát fel kell dolgoznia a műnek, ha nem tel­jes, akkor nem lehet tankönyv. Ha megszületik az új vizsga­rend és megfogalmazódik a nemzeti alaptanterv, akkor sok­kal több könyv válhat tan­könyvvé, nagyobb szabadság­gal dolgoznak a pedagógusok. Az ismeretanyag egyik szele­tét egyik, másikát másik könyvből taníthatja. A cél az, hogy a tanuló megfelelő szinten tudjon vizsgázni. A jelenlegi tankönyvek egy részét továbbra is lehet használ­nia, mert a vizsgakövetelmé­nyeknek megfelők. Valamennyi tankönyvet kicserélni felesleges és nem is lehetne egyszerre. A minisztérium megjelentetett egy pályázatot a kiadók szá­mára, amelyre új tankönyvek kéziratával lehetett benevezni. A nyomdába kerülésig a tárca minden költséget vállalt. Ezzel az volt a cél, hogy lendületet ad­janak új tankönyvek írására. A kezdeményezés eredménye a következő tanévtől várható. Idén szeptemberben előfordul­hat még, hogy a szerzők a felül­vizsgálat után nem vállalják az átdolgozást. Főleg másodikos középiskolás tankönyvekről van szó. Ezeket az előző évfo­lyam hallgatóitól kell begyűj­teni. Ez bizony nem a legsze­rencsésebb megoldás. Minden tanévkezdés jelentős anyagi terhet ró a családra. Az ötvenes évektől egyedül a tan­könyv volt, amelynek az ára nem emelkedett. Eddig a tan- könyvkiadó nagyon alacsony árait nem veszélyeztette semmi. Mára azonban megszűnt a mo­nopóliuma, a piaci verseny, a szabad árak - elsősorban az utóbbi években "égbe szökő" papír- és nyomdaköltségek - kényszerűen érintik a tanköny­veket is. Ezt a drasztikus árnövekedést nem lehet a szülőkre zúdítani. Az a költségvetésben meghatá­rozott összeg, amely eddig a ki­adókhoz került, most az önkor­mányzatokon keresztül, közvet­lenül az iskolákba, a tanulókhoz jut. A kiadók versenyeztetésé­nek előfeltétele, hogy a költ­ségvetés gondoskodjon az isko­latípusonként, osztályfokonként és tanulónként felhasználható összegről. Ezt, a tervek szerint minden évben megkapják az is­kolák. Ez nem jelenti azt, hogy a szülőknek nem kell tan­könyvre áldozniuk, ám megha­tározzák, maximum mennyi le­het a tankönyvcsomag ára. Az elképzelések között szerepel az alaptankönyvek továbbadása. Az új tanév mindenfélekép­pen anyagi megterhelést jelent. A megnövekedett költségekből jelentős részt vállal a miniszté­rium. Érzékeltetésül: egy elsős tankönyvcsomag legalacso­nyabb átlagára /a lehetséges vá­laszthatóság figyelembevételé­vel/ 1991. évi áron 165 forint, 1992. évi áron 281 forint. Szer­ződéses áron 671 forint, mely­hez 390 forint a minisztérium támogatása. Józsa Ágnes Laza társulások, bérletek Hogyan hasznosíthatjuk a visszaszerzett földet? Mind az országnak, mind az új földtulajdonosoknak alap­vető érdeke, hogy a földek ter­mőképességét ne csak megőriz­zék, hanem lehetőség szerint növeljék. Gondos műveléssel azokon a leggazdaságosabb és legjövedelmezőbb termelő te­vékenységet folytassák. Ha az új földtulajdonosoknak van kellő szakértelmük, anyagi és elérhető műszaki felkészült­ségük, akkor a gazdálkodás pri­vát formáját tartjuk a legcélra­vezetőbbnek megfelelő terület nagyság esetén. Ezek hiányában azt javasoljuk, hogy a kisebb te­rületekhez jutó földtulajdono­sok lehetőleg egymás mellé mé­ressék ki földjeiket, hogy egy laza társulás vagy szövetkezet keretében a táblás művelés vagy műveltetés lehetőségei biztosí­tottak legyenek. Ez esetben a szántás, vetés, vegyszerezés, gépi betakarítás történne közö­sen. A terményt mindenki saját állatállományával etetné fel, vagy egyénileg vagy közösen értékesítené, ha állattartásra nincs lehetősége. Természete­sen a művelési és felmerülő költségek levonása és elszámo­lása után. Tehát e laza társulások, szö­vetkezetek a nyugat-európai, vagy régi magyar Hangya be­szerző és értékesítő szövetkeze­tek mintájára működnének és földhasznosítással és a tagok érdekeinek képviseletével fog­lalkoznának. E társulási for­máknak, szövetkezteknek külö­nösképpen városok környékén pl. Pécs stb. lesz jelentőségük. Ahol a negyven év üldöztetései miatt sok a birtokától megfosz­tott kárpótlásra jogosult, és akik jelenleg még nincsenek felké­szülve a teljes önálló gazdálko­dásra, de jogosan visszaszerzett földjeiket így hasznosítani tud­nák. Ilyen és hasonló felada­tokra szerveződik a Baranyai Magángazdálkodók Szövetke­zete a Magyar Parasztszövet­séggel szoros együttműködés­ben. Az egyezség vagy árverés út­ján visszaszerzett földekkel be lehet lépni alakuló és átalakuló faluszövetkezetekbe is, ahol ez a gazdálkodó szervezet vállalja tisztességes bérleti vagy föld- használati díj ellenében a föld­területek hasznosítását. Földbérleti ill. hasznosítási díj kikötésével szerződést lehet kötni a meglévő és átalakuló je­lenlegi szövetkezetekkel is, me­lyek remélhetőleg a jövőben a tulajdonosok igazi szövetkeze­tei lesznek. A július 3-i 72 sz. Magyar Közlönyben megjelent és ha­tályba lépett 50-es (L) törvény. Ennek 2. paragrafusa lehetővé teszi, hogy „a mezőgazdasági termelőszövetkezet a kárpót­lásra jogosulttal megállapodhat abban, ha a jogosult az őt megil­lető kárpótlási jegyét a szövet­kezetnek átadja -, a szövetkezet az átadott aranykorona értékben termőföldet ad részarány tulaj­donba. Természetesen az így újból használatba vett földért a többi részaránytulajdonoshoz hasonló használati vagy bérleti­díjat fizet az új részarány tulaj­donosnak is. Tehát a visszaszerzett földtu­lajdon sokféle úton és módon hasznosítható. Nem utolsó szempont, hogy meg lehet rajta teremteni a család szükséges önellátását. Erre is lehetőséget és keretet biztosít az új szövet­kezeti törvény, mely a szövet­kezés sokszínű változatainak ad életteret. Szőke Gyula Apad az állatállomány Az ország állatállományának, az állattenyésztési termékek termelésének és felvásárlásának csökkenése állapítható meg a június 30-i állományi adatok alapján - a Központi Statiszti­kai Hivatal felmérése szerint. Nagyarányú állománycsök­kenés elsősorban a csődeljárás alatt álló, vagy éppen az átala­kulóban lévő szövetkezeteknél figyelhető meg. A felmérés sze­rint, a tavalyi állapothoz képest a kistermelők is jóval kevesebb állatot tartanak idén. A legfontosabb állati termé­kek felvásárlásának alakulása is a termelés folyamatos csökke­nését mutatja. Vágómarhából 34,9 százalékkal, vágósertésből közel 45 százalékkal csökkent a felvásárolt mennyiség. Tehén­tejből is 12,7 százalékkal, 62 millió literrel kevesebbet vásá­roltak csak fel a termelőktől. A vágómarha felvásárlási ára ez év júniusában - a tavalyi 70,5 forintról 66,4 forintra esett vissza kilogrammonként. A vá­gósertésé nyár elejére kilo­grammonként 73 forintra növe­kedett. Ha összefog egy falu... Baranya egyik apró falucs­kája Személy. Lakói magyar és horvát nemzetiségűek, talán egy picit az utóbbiak vannak töb­ben. Központjában, ahol a kul- túrház, bolt, postaládák és a kocsma található, mindig lehet látni beszélgető embereket, akik nem rohannak el egymás mel­lett, hanem meghallgatják a má­sik panaszát, osztoznak örö­mükben. Az italbolt itt több funkciót tölt be, talán a falu fórumának lehet nevezni, ami nem jelenti azt, hogy a község tele lenne alkoholistával. Annál is inkább, hisz bora mindenkinek akad otthon, ezért nem menne a kocsmába. Itt születnek a ter­vek és vitatják meg a problé­mákat. A polgármester, Dani Béla pedig maga a kocsmáros.- Ritkán talál az ember még egy ilyen összetartó falut - mondja. - Az idegeneket örömmel befogadják, és legyen szó bármilyen társadalmi mun­káról, mindenki szívesen segít. Nemrég készítettük el kis ta­vunk gátját, melyet hagyomá­nyos módszerrel építettünk. Már alig várjuk, hogy megtel­jen és fürödhessünk. A tó maga nem nagy, talán ha egy úszómedence nagyságú, de mindenki örül neki, sajátjá­nak tekinti. Mellette kemping készül, a földmunkát már elvé­gezték, eddig 700 ezer forintot költöttek rá. Kicsit feljebb turistaház épül, az alsó szintet idén, a felsőt jö­vőre akarják befejezni. A muta­tós, új faluházat is nemrég ad­ták át. A félig elkészült kem­pingben idén augusztusban mo­toros találkozót tartanak, me­lyen a pécsi motoros klubok mellett Németországból és Svájcból is jönnek majd vendé­gek.- Honnan van egy ilyen kicsi falunak pénze? Talán adakoz­tak,gyűjtöttek, kaptak?- Egyelőre az önkormányzat fizeti. Ezenkívül rengeteg a tár­sadalmi munka - válaszol Dani Béla. - Ami a terveket illeti, még nem beszéltünk vala­mennyiről. A tó mellé majd ha lehet, egy golfpályát alakíta­nánk ki. Ha a szomszéd falu, Lothárd is beleegyezne, egy tíz hektáros tavat szeretnénk a két község közé. A terveket már elkészítettem, csak megegyezés és pénz kérdése az egész. A tó persze később pénzbevételt is jelentene, hisz azon már ször­fözni vagy strandolni is lehetne. A falu varázsa magával ra­gadja az embert. Sok a betele­pülő és a fiatalok is szívesen itt maradnak. Bosnyák András most nősülő fiatalembernek eszébe sem jut elköltözni, úgy érzi, élete üres lenne szülőfa­luja nélkül. Nyári Sz. **• 'i • ~ * A víztározó már csaknem megtelt, partján sokan sátraznak Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom