Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-18 / 228. szám

8 aj Dunántúlt napló 1992. augusztus 18., kedd A pécsi járdák ürügyén Engedtessék meg, hogy örül­hessünk, ha már örülni van le­hetőségünk. Kesernyés, gon­dokkal, búval, pénztelenséggel teli világunkban amúgy is ritkán adatik meg, hogy a köz javára épüljön, készüljön, szépüljön valami. így aztán semmi csodá­latos nincs abban, hogy az em­ber, vagy ahogy manapság divat írni, mondani, a polgár, felfi­gyel arra, hogy egyre-másra tü- nedeznek el a pécsi belváros csapadéklefolyókkal szabdalt, töredezett, botlás- és sérülésve- szélyes járdái. S a helyükben olyanokat alakítanak ki, ame­lyeken öröm sétálni. Lehet, furcsa dolog ennek örülni, mondhatnók azt is, na bumm, hát már ilyen apróság is figyelmet érdemel! Azt hiszem igen, feltétlenül érdemes ez is a figyelemre, mert manapság éppen azt nem vesz- szük észre, ami kézenfekvő, ami szem előtt van. Sétáltak Önök a forró nyári napok bármelyik estéjén a ro­mantikus, sárga fényekkel megvilágított, csendes pécsi belvárosban? Hallgatták a Szent István téri vagy a Király utcai fontána sejtelmes csobogását, a Bazilika harangzúgását, gyö­nyörködtek a szüntelen zászló­díszbe öltöztetett Városházá­ban, elnyaltak egy fagylaltot az Elefántos-ház belső udvarában, megcsodálták a Munkácsy Mi­hály, a Teréz utca, a Mátyás ki­rály utca új házait, vagy éppen megittak egy hűvös seritalt va­lamelyik kerthelyiségben? Nem, távolról sem akar szá­monkérés lenni, milyen jogon is tenném ezt, már csak azért sem, mert jól tudom, sokaknak ki­sebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy sétáljanak egyet, nyugalomban és békességben nézelődjenek. Azt azonban mindenképpen javaslom, akik tehetik, szánjanak egy órácskát arra, hogy csalingázzanak, kuk- kantcsanak be kapualjakba, nézzenek fel a házakra. Bizonyára látnak majd sze­metet is, hulló vakolatot, kitört ablakot, előfordul, hogy meg­botlanak a még nem kijavított járdákon. Azonban abban is biz­tos vagyok, észreveszik azt, amit napközben a nagy roha­násban nem. S gyönyörködnek és örülnek, mert lesz okuk gyö­nyörködni és örülni, s megálla­pítani, nagyon szép városban élünk. S manapság ez is valami. Roszprim Nándor A szegénység kórrajza Aki szegény, az a legszegé­nyebb, / Fázósságát odaadja a télnek, / Melegét meg odaadja a nyárnak, / Üres kedvét a puszta határnak. (József A.)- A szegénység relativ foga­lom, más ma és más volt 50-100 évvel ezelőtt, úgyszintén más Albániában és Svédországban, nálunk és Bangladesben. Adott időben és konkrét viszonyok kö­zött lehet a szegénységet meg­határozni. Nálunk ma kit tekin­tünk szegénynek? - kérdeztük a neves közgazdászt, Petschnig Máriát, a Pénzügykutató tudo­mányos főmunkatársát..- Magyarországon a sze­génység egyrészt az úgyneve­zett strukturális szegényekből, másrészt a hozzájuk csapódó el- szegényedők tömegeiből tevő­dik össze.- Mit értünk strukturális sze­génységen?- Nem új keletű, eddig is volt, csak nem lehetett beszélni róla. Szalay Julia szerint már az elmúlt években is körülbelül 1 millió volt azok száma, akiket szégyenlősen többszörösen hát­rányos helyzetűnek tituláltunk és szemérmesen elrejtettünk. A strukturális szegénynek nincs lakása, hajléktalan és re­ménye is aligha lehet arra, hogy saját otthona legyen. Az elemi biológiai létfenntartáshoz szük­séges javakat is nehezen szerzi meg, sőt gyakran nélkülözi azokat: élelmet, tisztálkodási szereket stb. A legszükségesebb ruhanemű másodkézből, jórészt adakozásból kerül hozzá. A tár­gyi javak jószerivel elérhetetle­nek számára, tartós fogyasztási cikkeket nem tud megvásárolni.- Milyen rétegek tartoznak ide?- Nemcsak a szenvedélybe­tegek, alkoholisták, narkósok alkotják, hanem sajnos, ide tar­tozik a cigányság jelentékeny része, az állami gondozásból kikerülők, a kis falvak városba áramló szegényei, akik most munkanélkülivé válva, a mun­kásszállók megszűnésével jutot­tak utcára. És a menekültek egy része is, ők az uj szegények tá­borát szélesítik.-Mi a helyzet a másik cso­porttal, az elszegényedők és le­csúszó ttak rétegeivel?- Az elszegényedés sem új­keletű folyamat. A 70-es évek felemelkedése után 1979-től az életszínvonal csökkenése kö­vetkezett be. Ezt akkor még jó­részt elfedte és ellensúlyozta a második, harmadik gazdaság, kompenzálva az első leépülését. Akinek lehetősége volt több­letmunkára, az többletjövede­lemhez juthatott, virágzott a kisvállalkozás, a gmk, a háztáji gazdaság. Ám nem mindenki­nek volt erre lehetősége, az öre­gek, betegek nem jutottak pluszjövedelemhez, egyes pá­lyákon sem volt erre kilátás. A magyar csoda hátterében tehát ez húzódott meg. Az infláció 1988-tól kétszám­jegyű. A társadalom jelentős ré­szének nincs esélye, hogy lépést tartson az áremelkedéssel. A középrétegek eddig sem éltek túl jól, de most egzisztenciáli­san is veszélybe kerültek, a munkanélküliség az év végére 8-900 ezer embert érint. Ezt sú­lyosbítja, hogy térben is kon­centrálódik, például ha egy kis­városban tönkremegy az egyet­len üzem, nincs új munkahely, azoknak akik utcára kerülnek. Leépültek a korábbi termelési struktúrák, ez sújtja többek kö­zött Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Komárom, Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyék lakóit, a mezővárosok egy ré­szét, a volt hadiipari centru­mokban élőket. 1992 nyarán a nettó átlagkereset kb. 14 000 fo­rint, két keresős és két gyerme­kes családot figyelembe véve, családi pótlékkal együtt 33-36 ezer forint a havi bevétel. Az Újpesti Családsegítő Központ szerint a létminimum 39 ezer forint, tehát ma egy átlagos ma­gyar család a létminimum alatt él. Az elszegényedő rétegek gyermekei hátrányos helyze­tűek maradnak, azaz a szegény­ség újratermelődik.- Lehet-e védekezni a sze­génység és elszegényedés ellen?- Most nem akarok a legkét- ségbeejtőbb védekezési techni­káról szállni, ami a strukturális szegények végső lehetősége: a koldulásról, kéregetésről, kol­dus-árusításról. Az elszegényedés általános védekező módja a többlet- munka, aminek gátat szab a munkanélküliség. A másik megoldás a fogyasztás korláto­zása. Ám a lakossági fogyasztás a múlt évben mintegy 8-10 szá­zalékkal csökkent, amire még nem volt példa. A családok el­sőként a „luxus” igényeket számolták fel: színház, könyv, nyaralás, utazás. Ezzel párhu­zamosan a nők visszavettek minden hagyományos házi- munkát.A legszükségesebbeket igyekeznek diszkont helyeken és az un. KGST piacokon be- szemi, hogy csak néhány jel­legzetes példát említsek. Nagy szükség volna az egyéni és családi védekezési technikákkal párhuzamosan a közösségi védekezésre, hozzá­tehetjük: sajnos ez hiányzik. Pedig a mostani állapotokra hosszabb távon kell berendez­kednünk, sajnos elhúzódó pan­gásra lehet számítani. A remélt konjunktúra még jócskán várat magára. Jelentősebb külföldi segítség nem remélhető: túl nagy a tőkeigény, túl kicsiny a piac, túl nagy a kockázat. A szociális védőháló felülről nehezen szőhető, az állam nem képes teljesen finanszírozni ezt. A civiltársadalomnak, a közös­ségeknek, amelyek jószerivel hiányoznak, kellene kialakíta- niok a védekezés közösségi módozatait. Nagy az egyházak felelőssége, az elvakult politizá­lás helyett erőiket a szegénység enyhítésére fordíthatnák, ami­hez bizonyára külföldről is tud­nának segítséget kapni. Építeni lehetne a szakszervezetekre, ha a kormány nem követne el min­dent azért, hogy szétverje őket. A pártok és egyesületek, alapít­ványok és szervezetek közös összefogásával enyhíteni le­hetne a szegénység gondjain. Takács Ilona Sokaknak van hálóhelyük a parkokban, de mi lesz velük télen? Fotó: Läufer László Növényvédelmi tanácsadó Gyomirtás Az irtás a növények virágzása előtt történjen Egyre több szántóföldi nö­vénytermesztő érdeklődik az egyszikű - fűféle - tetemes ká­rokat okozó gyomok irtásáról. A kertészetekben és a szántó­földeken egyaránt nem szabad megfeledkezni a nagyhatású gyomirtószerek mellett az ag­rotechnikai módszerről sem. A termesztés befejeztével „elha­gyott” területek jelentik a leg­nagyobb veszély-forrást a kö­vetkező évi termesztésnél, úgy mint károsítok felszaporodá­sát, illetve gyomnövények ter­jedését elősegítő parcellák. A hosszantartó szárazság után előbb-utóbb csak lesz va­lami eső, s a növények is „fel­lélegezhetnek”. Az áldásos csapadék természetesen nem csak a kánikulát mulasztja el s a kultúrákon segít, de a ker­tekben oly kevéssé kívánatos gyomnövények is fejlődésnek indulnak. Az egyszikű, tehát a fűféle gyomnövény, mint pl. a muharfélék, a kakaslábfű stb., illetve a nagyon agresszív fe- nyercirok is fejlődésnek indul­nak, őszi kezelésükkel szá­molni lehet. Ezek a gyomnö­vények sem a nagyüzemek­ben, sem a kiskertekben egyál­talán nem kívánatosak, hiszen azon túl, hogy megnehezítik a munkákat, igen sok tápanya­got vonnak el a kultúrnövé­nyek elől. A fűféle gyomnövények ir­tására javasoljuk a szabadfor­galmú, és nulla napos élelme­zésegészségügyi várakozási idejű FURORE SUPER nevű készítményt. Nagyüzemek számára a dó­zis 0,8-1,0 1/ha a magról kelő egyéves fűféle gyomnövények ellen. Lényeges a szórófej jó kiválasztása. Javasoljuk a 03-as résnyilású 1 lO'-os lapos­sugarú szórófejek alkalmazá­sát, mivel így lehet a gyomnö­vényeket kellően benedvesí­teni. Felhasználható a kétszikű kultúrákban, az engedélyokirat szerint. Felszívódó herbicid, a kétszikű kultúrák kiválóan tű­rik. Még egy tulajdonásg, ami miatt javasoljuk a készít­ményt: a FURORE SUPER vízvédelmi mutatói igen ked­vezőek, tehát a szer a környe­zetkímélő kategóriába sorol­ható, s ez a vizekben gazdag területeken nem elhanyagol­ható tulajdonság. A fenyerci- rok ellen a magról kelőkkel szemben 1,0 1/ha a dózis, a több éves más rizomáról kelt (gyökértarack) gyom ellen 2,5-3,0 1/ha a megfelelő mennyiség. Célszerű akkor ki­juttatni a FURORE SUPER-t, amikor a fénycirok 5-8 leveles fejlettségű, ugyanis ilyenkor a legintezívebb a növényben a tápanyagmozgás, (ez a ké­szítmény az intenzív nedvke­ringés segítségével megfele­lően felszívódik.) Házikertekben a dózis 0,8-1,0 dl/10 1 víz. Ez a meny- nyiség a gyakorlott permetező gazdánál kb. 100 m2 elegendő. A nulla napos élelmezésegész­ségügyi várakozási idő külö­nösen a nagyértékű, korán pi­acra kerülő kultúrák esetében lényeges tulajdonság, s a fo­gyasztó biztonsága is megol­dott. Az agrotechnikai védeke­zési módok közül jelentős he­lyet foglal el a vetésforgó. A magángazdálkodók nagy ré­szénél az egyoldalú elgyomo- sodáshoz a hosszú időn keresz­tül alkalmazott HUNGAZIN termékcsalád folyamatos használata okozta. A HUN­GAZIN túladagolás, illetve a folyamatos alkalmazás miatt lehetetlenné vált ezeknek a te­rületeknek a 3-4 éven belüli kiváltása. Gyakori gondot je­lent ez idő alatt a gyomnövény helyzete. Javasoljuk a további el- gyomosodás megakadályozá­sára a termények betakarítása utáni kezeléseket, mivel ebben az időszakban a fitoxicitás legkisebb veszélye nélkül al­kalmazhatunk rövid lebomlási idejű gyomirtószereket. Az ősszel végzett gyomirtá­sok, hatékonyságát növeli a betakarítás után végzett sekély talajlazítás (pl. tárcsázás), amivel elősegíthetjük a talaj­ban lévő gyommagvak kelését, fejlődését. A fentiekben leírt fenológiai (5-8 leveles) állapot általáno­sítható az őszi gyomirtások el­végzésére. Nagyon lényeges szempont, hogy a gyomnövé­nyek virágzása előtt történjen az irtásuk. Dr. Kopácsi János Czigány Csaba Vasárnap Velencében Az Isztrián minden csendes A „fagylaltzsonglőr” egy isztriai fa­lucskában, Bassanijában kápráztatott el mutatványaival. Magasra hajigálva, töl­csérrel kapta el a gombócokat. Fagy­lalt-bohócot remekelt egy kisgyereknek és széles mosollyal pózolt, hogy művét lefényképezhessék a túristák. Olasznak néztük, de Musztafának hívták és mace­dón volt. Hogy hogyan keveredett át ide a háborús vidékeken, azt nem mesélhette el, mert németül és angolul csak kö­szönni tudott, meg az árakat elsorolni. Viszont elfogadta fizetségül a szlovén tollárt is. Ma az ember átrándult a határ másik oldalára, a tíz kilométerre fekvő, tündöklő Portorozsba, vagy a vidáman nyüzsgő halászvároskába Piránba, ma­radék toliárját elverhette Murinál. A sűrűbben lakott Szlovéniában a szállodák és a vendégszobák képezik a változatlanul nagy idegenforgalom alap­ját. Horvátországban ezzel szemben egymást érik a korszerűen kiépített óriás-kempingek. Ahol régebben egyet­len szabad hely is alig akadt, most ha­talmas térségek tátonganak üresen. Pe­dig ellátottságuk, ragyogó tisztaságuk, révén ugyanazt nyújtják mint az olaszok - fele áron. Hiába, a túristákat visszari­asztja az óvatosság, noha köztudott, hogy ezen a részen nem dúltak harcok. Korábbi évekhez képest a különbség mindössze annyi, hogy többször kérik az útlevelet. A szlovén-horvát határvo­nalon időközben kiépültek az ellenőr­zési pontok a pénzváltó helyekkel. így nem gond, hogy a Letenyén keresztül zavartalanul megközelíthető Mari- bor-Ljubljana-Trieszt autópályán kifi­zessük a mintegy 250 tollámyi haszná­lati díjat, ami nagyjából ugyanennyi fo­rintnak felel meg. Horvátországban to­vábbra is dinár a pénz, három dinár ér egy forintot a német márka árfolyamán számítva. Az élelmiszer- és vendéglői árak nagyjából a magyar árviszonyok­nak felelnek meg. 300-350 forintba ke­rül például a magyar ízlést sem riasztó tengeri különlegesség, a rostonsült tin­tahal. Látnivalókban is bővelkedik a nyu­gati partszakasz. Koperben az óváros főterét, Pulában a római Colosseumnál is szebb, bár valamivel kisebb ókori arénát érdemes megnézni. Kellemes, négyórás hajókirándulást kínálnak mindenütt Porecsből, a Limski fjordon keresztül Rovinjba, ahol másfél órányi idő marad városnéző sétára az ódon ut­cácskákban. Akinek nincs kedve nyara­lás közben autóval bumlizni, busszal is berándulhat Triesztbe. Velencébe pedig 73 márkáért vi­szi-hozza a turistákat egy luxushajó. Mivel ez az összeg csak az útiköltséget tartalmazza, egy négytagú család szá­mára gazdaságosabb, ha autóval megy, beleszámítva a Trieszt-Velence autópá­lya 20 és egy velencei parkolóház 28 márkás költsége is. Ha a cél nem üzleti, hanem a vízre épült város megtekin­tése, akkor a vasárnapot kell választani. Olyankor nem indítanak csoportokat az utazási irodák, nincs - a Velencét egyébként mindig elárasztó - tömeg, sem a vasárnap is nyitvatartó múzeu­mokban, sem a vaporettókon. Ezekre egyébként célszerű megváltani 800 fo­rintért a 24 órás bérletet. Korlátozás nélkül utazhatunk vele keresztül-kasul, pihenésül is akár egy-egy gyaloglás után. Érvényes Muránóba, Torcellóba, csak a Lidóra és Jesolóba nem. Igazság szerint persze Velencében gondolázni illene. Ákinek van erre 100 márkája, egy óra hosszat ringatózhat érte a Ca­nale Grandén. Ennél jóval olcsóbb, de legalább annyira felejthetetlen a romantikus belső Isztria. Motovun hegycsúcsra épült középkori sasfészek, messzire nyíló csodálatos körkilátással. Az Iszt­rián mindig süt a nap, tiszta a tengervíz, teljes a nyugalom. Még nincs vége a nyárnak. Rezes Zsuzsa Földgáza /eték Irántól Moldováig Moldovába is el fog jutni a Perzsa-(Arab)-öbölbeli föld gáz. Erre az az elvi megállapo­dás ad lehetőséget, amelynek értelmében Moldova is csatla­kozott a kiépítendő Irán-Azer- bajdzsán-Ukrajna földgázveze­ték létrehozásához. A moldovai külgazdasági minisztériumból származó információ szerint a megállapodást Irán Romániába és Moldovába akkreditált nagy­követe írta alá Chisinauban - közölte az ITAR-TASZSZ. Amerikai sör Az év hátralevő részében öt millió dollár értében, 2 millió rekesz sört szállít egy amerikai cég Oroszországba. Mint az amerikai cég veze­tője elmondta: az „American” nevű sör első szállítmányának behajózása már meg is kezdő­dött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom