Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)
1992-08-18 / 228. szám
6 aj Dunántúli napló 1992. augusztus 18., kedd Külpolitika A moszkvai puccs évfordulóján A „Periph” (MTI-Panoráma) - Megint tízezreket lát maga körül a moszkvai Fehér Ház. Megint tízezrek jönnek falaihoz, hogy Jelcint éltessék. Tavaly is itt voltak, tavaly is ökölbe szorított kézzel skandálták: vesszen a diktatúra! Együtt döntötték le Dzserzsinszkijt, Szverdlovot és Kalinyint, közösen építettek a barikádokat a parlamentnél. Torlaszok most nincsenek, tankok sem masíroznak a Ma- nyézson. Van viszont nagyon sok kérdés: ki győzött, mi változott, merre tartanak, van-e remény, jönnek-e a konzervatívok, tényleg 70 rubel lesz-e egy kiló kenyér és hazajön-e végre a katonafiú. Hogy ki győzött? A demokra(MTI-Panoráma) - Negyven évvel ezelőtt, 1952 augusztusában foglalta el Jordánia trónját az akkor 17 éves hasemita herceg, Husszein. Ma a thailföldi Bhumibol, a belga Baudouin és a brit II. Erzsébet után a legrégebben uralkodó király. Ő élte át az államfők közül a legtöbb merényletet. Uralkodásának negyven esztendeje alatt kis országa számos vereséget szenvedett el. Ennek ellenére II. Husszein a közép-keleti konfliktus megoládá- sért folyó küzdelem egyik kulcsfigurája. A hasemita dinasztia Fatimára, a próféta legifjabb leányára vezeti vissza származását. II. Husszein ükapja, Husz- szein Ibn Ali (1853-1931) Mekka emírje volt. 1916-ban mondta ki elszakadását az ozmán birodalomtól, miután a hírhedt brit Lawrence segítségével sikeres felkelést vezetett a törökök ellen. 1917-ben „Arábia királyának” kiáltotta ki magát, de 1924-ben Ibn Szaud, a szaúd-arábiai állam megalapítója elűzte Mekkából. Két fiát a britek két mandátumuk élére állították: Fejszál kapta Irakot, Abdullah pedig Transzjordá- niát. Ez utóbbiból lett az 1948. évi arab-izraeli háború után a .Jordániái Hasemita Királyság”. 1951. július 20-án Abdullah királyt unokája, a 16 éves Husszein szeme láttára egy fanatikus meggyilkolta. Husszein apja, Talal lépett a trónra, 1952-ben azonban a britek állíták. De kik azok a demokraták? Mindenki annak mondja magát, csakhogy másnak lássák, csakhogy különbözzön a kommunistáktól. A hithű marxisták és a szélsőjobboldali vezérek egyértelműen beszélnek. A győztesként tetszelgőknél nem lehet tudni, ki kivel tart. Demokrácia, vállalkozás, privatizáció, szabad sajtó - ezt könnyű megtanulni, csak variálni kell a körítést. Mi változott? Nincs már szovjet birodalom, van viszont egy újraszülető Oroszország. Van zászló, himnusz, hadsereg és határőrség, de nincs többlábon nyugvó politikai rendszer. Állítólag puccsveszély sincs, a katonák visszahúzódtak. Hetólagos elmebetegsége miatt eltávolították, s Husszein lett az uralkodó. II. Husszein király az angliai sandhursti katonai akadémiát végezte el. 1956-ban elbocsátotta az Arab Légió brit parancsnokát, John Bagót Glubb-ot (Glubb pasát). Az 1958-ban megalakított Jordán- Irak konföderáció csak fél évig állt fenn. Egy véres puccs eltávolította Bagdadból a hasemitákat. 1967-ben a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Nyugat-Jordá- niát és Kelet-Jeruzsálemet. 1970-ben Husszein hadserege brutálisan elűzte Jordániából a palesztin menekülteket. Csak 18 évvel később sikerült Husszeinnak visszaállítania a jó viszonyt a Palesztinái Felsza- badítási Szervezettel. Az Öböl-háború idején II. Husszein szerencsétlen szerepet vitt. Nem volt hajlandó állást foglalni Szaddám Húszéin ellen, s ez elszigetelte Jordániát, ami súlyos gazdasági válsághoz is vezetett. Jordánia királya jelenleg óvatos „demokratizálást” folytat, hogy szerephez juthasson egy esetleges közel-keleti béke- folyamatban. Négy feleségétől 11 gyermeke született, 5 fiú és 6 leány. Jelenlegi felesége a szíriai-li- banoni származású amerikai Liza Halabi, akit Jordániában csak A1 Husszein (Husszein világossága) néven ismernek. Trónörökössé Husszein fivérét, Hasszánt jelölte ki. lyettük azonban hadbaléptek a gyárigazgatók és a törvényhozás ipari lobbyja. Ősszel akarnak keresztet vetni a Gaj- dar-kormányra. A tömeg elfordult a politikától. Gyűlésezni nincs ideje, inkább az üzleteket rója. Árut nem nehéz taláni, mert itteni mértékkel mérve roskadoznak a pultok. A cédula azonban a többségnek nagyon fáj. Egy érdekes jel: a családok zöme harminc százalékkal több kenyeret fogyaszt, mint tavaly ilyenkor. A felvágottat nem rúdban, hanem szeletben kérik és gyümölcs nagyon sok helyen csak havi egy-két alkalommal kerül a kosárba. Mondják, a kenyér hamarosan eléri a csillagos Míg a fejlett ipari országokban a növekvő adók, a dohányzási korlátozások és az egészségügyi kockázat tudatosodásának következményeként a dohányzás visszaszorulása érzékelhető, addig a világ szegényebb térségeiben, így a szub- szaharai afrikai országokban, Kelet-Európábán és Kínában egyelőre még növekszik a ciga- rettázás - állapította meg jelentésében a Worldwatch nevű amerikai kutatóintézet. A világ többi része jelenleg még ott tart, ahol az Egyesült Államok 20- 25 évvel ezelőtt - idézte az AP eget, hetven rubelt kémek majd érte. És hol vannak a katonák? Még Németországban, Kara- bahban, Grúziában, Moldová- ban és a Baltikumban. Gyors hazatérésükre nincs sok remény, hiszen sem fedél, sem állás nem várja őket. Van Moszkvának egy hírhedt tere, a Lubjanka. Közepén egykor Félix Dzserzsinszkij nézett a Kreml felé, háta mögött a KGB zord épülete jelezte hatalmát. Az épület még ma is ott áll, Félix viszont egy szobortemetőben várja sorsát. Helyére kápolnát építenek a KGB áldozatainak emlékére. Ott lesz csak igazán nagy a tömeg, minden év augusztusában. Mester Nándor Lester Brownt, a Worldwatch elnökét. Afrika szubszaharai térségében a dohányfogyasztás 70 százalékos növekedése várható az ezredfordulóig. Kelet- Európában évi 6-8 százalékos növekedés valószínű - jósolja az intézet. Tavaly a világon 5,45 billió szál cigarettát adtak el, vagyis a Föld minden egyes lakójára napi 3 szál jutott. A növekedés 1950 óta 50 százalékos. A világ cigarettatermelése 1950 óta háromszorosára emelkedett, az utóbbi időben azonban valamelyest csökken: 1988 óta 1,5 százalékkal. A főbb közlekedési csomópontokon világító táblák figyelmeztetik a párizsi autóst: zárva van, valószínűleg a hó végéig, az autópálya-körgyűrű, a Boulevard Peripherique egy jelentős szakasza, délkeleti negyede. Augusztus van, viszonylag gyér a forogalom, ezt az időt kell kihasználni arra, hogy elvégezzék a szükséges javításokat a legmegterheltebb párizsi útvonalon, ha szavatolni akarják a forgalom biztonságát. Az alig húsz éves „Periph” nélkül Párizs, amely így is ful- doklik az autóforgalomtól, alighanem teljesen megfulladt volna. A várost körülölelő, alig több mint 35 kilométeres, helyenként három-három, helyenként négy-négy sávos pálya adja az egyetlen lehetőséget arra, hogy a hat nagy befutó autópályáról észak-déli, vagy kelet-nyugati irányba, illetve a közbeeső szakaszokra a belváros érintése nélkül lehessen eljutni. Ez jelenti a közvetlen ösz- szeköttetést az elővárosok egy része között, de gyakran még a „falakon belüli” párizsinak is megéri, hogy inkább kerüljön egyet a Periph-re, de gyorsabban jusson célhoz, minthogy megpróbálja a centiméter- ről-centiméterre történő araszolást csúcsforgalomban a belvároson át. Igaz, könnyen kerülhet dugóba a körgyűrűn is. Ezen az útvonalon ugyanis naponta nem kevesebb mint 1.1 millió személy- és tehergépkocsi halad, persze nem végig: egy-egy felhajtó gépkocsi átlagosan hét kilométert tesz csupán meg a pályán. Ez az autómennyiség azonban a francia főváros autó- forgalmának több mint negyven százaléka. Mivel az átbocsátó- képesség elvben óránként 2200 gépkocsi sávonként, ez azt jelenti, hogy csúcsforgalomban itt is legfeljebb lépésben lehet haladni, s a ki- és bejáratoknál nagy a torlódás. Ennek ellenére még mindig a gyűrű jelenti a mentőövet a fővárosnak ahhoz, hogy elkerülje a hatalmas kamionok átmenő forgalmát. A körgyűrű építését az ötvenes évek közepén kezdték meg, s teljes.egészében csak 1973-ra Azerbajdzsán a napokban bevezeti nemzeti valutáját, a manatot. Ezzel már ötre gyarapodott azoknak a volt szovjet köztársaságoknak a száma, amelyek vagy már bevezették nemzeti valutájukat, vagy a közeljövőben tervezik azt végrehajtani. Egy manat 10 rubelt ér készült el. A főváros úthálózatának ez alig két és fél százalékát jelenti, de az építés nem volt könnyű feladat, hiszen például a 35 kilométeren nem kevesebb mint 110 „műtárgy” - alul- és felüljáró, híd - van. Az útfelület együttvéve egy millió négyzet- méter, s ehhez járul még további 400 ezer négyzetméter a be- és kijáratoknál. Az útvonalon 110 kilométer hosszúságú a biztonsági korlát acélszalagja, háromezer lámpa világítja meg a sötétben. A Peripherique egyben a város határa is, az egykori városfalak mai utóda: a belső gyűrűtől számítódik Párizs, a külsőtől az elővárosok vannak. A rettenetes terhelés alaposan igénybe vette a körgyűrű építményeit. A jelenlegi hosszabb lezárásnak az az oka, hogy a déli szakaszon főként emelten, betontartókon futó útvonal tartóelemeit fel kell újítani, de egyúttal rendbehozzák a pályatestet, a világítást is. Már elkészültek a jövő évi karbantartási tervek: 1993 augusztusában újabb szakasz kerül teljes felújításra. A költség nem csekély: Párizs városa a két év alatt ötven millió frankot fordít erre. A Peripheriquet azonban, minden erőfeszítés ellenére, kinőtte már a forgalom az elmúlt két évtizedben. Épül ugyan a várostól távolabb, az elővárosok első gyűrűje mögött egy autópálya, amely újabb gyűrűt alkot majd, főként a teherforgalom számára, de ennek befejezése még hosszú időt vesz igénybe, s nem is alkalmas a forgalom egészének elterelésére a belső gyűrűtől. Ezért a városi tanács most tervet fogadott el arról, hogy fokozatosan kiépítenek egy második körgyűrűt is, mégpedig az első alatt, alagút- ban. Ennek első szakasza éppen a leginkább megterhelt részen, a jelenleg javítás alatt álló pálya- szakasz alatt készülne el, kevesebb kijárattal, főként az autópályák közötti közvetlen és a jelenleginél sokkalta gyorsabb összeköttetésre. Ennek a pályának használatáért viszont fizetni kellene majd, míg a „Periph” használata ingyenes. majd. Az új pénz támogatására 10 millió dolláros stabilizációs alapot hoztak létre: az összeg a Törökországba irányuló azeri olajkivitelből származik. A manatot Franciaországban állították elő és 16 olyan titkos jelet helyeztek el rajta, amelyek megnehezítik a pénzhamisítást. A prófétáig vezeti vissza származását II. Husszein negyven éve uralkodik Volt horvát hadifoglyokat üdvözölnek társai augusztus 14-én, amikor az Eszék melletti Nemetinben sor került az első jelentős fogolycserére Horvátország és Jugoszlávia között Mintegy 250 személy tért vissza Jugoszláviába, míg a horvá toknak 722 foglyot adtak át A fogolycseréről Magyarországon állapodott meg Panic jugoszláv és Greguric akkori horvát kormányfő. Három szál cigaretta egy személyre naponta Kiss Csaba Nemzeti valuta Azerbajdzsánban Részvényláz Sencsenben Forrongó képet mutat vasárnap óta Sencsen, a kapitalista jellegű kínai reformok mintavárosa és kirakata. Sokezres tömegek gyülekeznek, morajlanak a város 300 különböző pontján, sőt valóságos csatajelenetek is kialakulnak. Csoportos verekedések törnek ki, az emberek lökdösik, tipoiják egymást. Óriási a rendőri készültség, sőt a hatóságok itt-ott be is avatkoznak, hogy el ne szabaduljon a pokol. A rendőrök bambuszbotokkal, szíjakkal verik a verekedőket. Százezrek töltik az éjt az utca kövezetén, ki állva, ki ülve, ki fekve. A kép politikai felfordulást sejtet, pedig szó sincs róla. Ezek a tömegek lottót akarnak venni,részvénylottót. A fogalom annyira új és sajátosan kínai, hogy magyarázatra szorul. Kínában 1990 óta működik két részvénytőzsde (Sencsenben és Sanghajban), mindkettő meglehetősen csekély részvénykibocsátással. Pedig nagy a részvények iránti kereslet, hiszen a kínai embereknek általában jelentős megtakarításaik és gyér befektetési lehetőségeik vannak. így aztán nem könnyű részvényhez jutni Kínában, az átlagpolgár számára egyenesen lehetetlen. A magánosok közül csak a nagymenők, az intézmények és a vállalatok közül a kiválasztottak számára elérhető. Az idén azonban a sencseni tőzsdeigazgatóságnak és a város elöljáróságának az az ötlete támadt, hogy demokratizálja a részvények forgalmazását, s mellesleg keres is rajta valamit. így született meg a részvénylottó. Vasárnaptól 300 kijelölt árusítóhelyen ötmillió részvénylottó-szelvényt hoztak forgalomba, darabját 100 jüanért, egy átlagos városi kereső havi fizetésének kétharmadáért. A következő hetekben esedékes sorshúzáson minden tizedik szelvény nyer, de a nyeremény nem pénz lesz, hanem részvényvásárlási jog. Az 500 ezer nyertes szelvény tulajdonosa egyenként ezer jüan értékű részvény megvételére kap lehetőséget augusztus végén az 500 millió jüan értékben kibocsátandó új részvényekből. Némelyek csupán a lottószelvény megvételére többet költöttek, hiszen sokan nagy távolságokról utaztak Sencsenbe ebből a célból, mások pedig bérsorbaállóknak fizettek ki ennél nagyobb összeget. Ezért a szerény esélyért vállalták százezrek a több órás, sőt több napos sorbaállást a 40 fok körüli hőségben, és kockáztatták testi épségüket a zajgó tumultusban. A kínai vezetőket megdöbbentették a történtek. Nem a viharos jelenetek, hiszen a kínaiak köztudottan rossz sorba- nállók, általában a rámenősség dönti el a sorrendet. A kapitalizmus intézménye iránti tömeges rajongás, a tömegeknek a kapitalista megváltásba vetett naív hite okozta megdöbbenésüket. A történtek világosan megmutatták, hogy a kínaiak jó részének fogalma sincs a reform során keletkező új intézmények mibenlétéről. „Az emberek egy része azzal sincs tisztában, hogy a tőzsdén nem csak nyerni, hanem veszíteni is lehet. Sokan azt hiszik, hogy a részvényvásárlás a gyors meggazdagodás biztos útja” - írta a China Daily című, angol nyelvű kínai lap. Az is elgondolkodtató lehet a vezetők számára, hogy már a reform kezdeti lépései is felbolydulást idéznek elő a hatalmas, heterogén, nehezen kontrollálható kínai társadalomban. A történtek megkérdőjelezhetik azt a reformkommunista elképzelést, hogy a piacgazdaságra történő áttérés felülről irányítottan, szervezetten végrehajtható lesz, s az áttérés társadalmi-politikai következményeit mindvégig kézben tudja tartani a jelenlegi vezetés. Barta György Szarvatlan orrszarvúak A Természetvédelmi Világalap (WWF) 400 ezer svájci frankkal támogat egy programot, amelynek keretében a hatóságok levágják a Zimbabwéban élő fekete orrszarvúk szarvát - hogy megmentsék az életüket. A szarvatlan orrszarvúk ugyanis értéktelenek a vadorzók számára, akik tavaly merő haszonlesésből lemészárolták a Zimbabwéban élő mintegy 2000 fekete orrszarvú háromnegyedét. Az afrikai országban már csak 500 maradt a kihalás fenyegette állatfajtából, s a világon együttvéve is alig 2000 él belőle.
