Új Dunántúli Napló, 1992. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1992-08-09 / 219. szám

L I Ha majd Osztyapenkó lépést vált Balatoni telefon-lehetőségek A legendás budapesti Osztya- penko-szobor Az egyik Antal Imre azt mondja a másik Antal Imrének, hogy csak akkor lesz telefonja a Balaton mellett, ha majd Osz­tyapenkó lépést vált - azaz soha (főleg, ha hamarosan ledöntik a szobrot). Erre a másik Antal Imre felkacag és Osztyapenkó azon nyomban bokázni kezd, mert van egy részvénytársasági forma, amelynek a segítségével több ezer balatoni lakos tele­fongondja megoldódhat. Illés Attila, a Balatel Rt. ügy­vezetője elmondja, hogy a 902 millió alaptőkével indult válla­kózásból a Magyar Távközlési Vállalat mintegy 60 százalékkal részesedik, és persze az a 4200 polgár, aki a tavaly nyár óta részvényt jegyzett a cégnél. Az emberek részvényei mivoltával nem csak az jár, hogy majdan kedvezményesen kapnak vona­lat, hanem szavazati joguk is van az Rt. ügyeiben, és termé­szetesen - ha majd lesz ilyen - a nyereségből is osztalékot kap­nak: Az üzlet persze csak hosszú távon kamatozik, először a be­ruházások költségeit kell visz- szanyemi. A vonalak bekötését 1993 májusán kezdik majd el, a mun­kák már javában folynak, szere­lik a siófoki központot. Az elő­fizetői törzshálózatot harmince­zerre tervezik. Az sem elképzelhetetlen, hogy rövid időszakokra, egy nyárra, vagy akár egy hétre is be lehet majd szereltetni telefont, telefaxot (emelt tarifával) - mindez attól függ, milyen igény lesz ilyen szolgáltatásokra.- A televízióbeli reklámuk igazán figyelem felkeltő, csak kérdés, hogy Osztyapenkó mennyiró „image”-teremtő manapság. . .- Az egész reklám a régi pesti viccre épül, mármint hogy mikor vált lépés a szobor, azaz soha. Egy reklámiroda találta ki az egészet, igaz, a szovjet kato­nának nem sok köze van a tele­fonhoz.- És Antal Imre?- Antal Imre népszerű komi­kus és konferanszié, mikor fel­vetődött, hogy őt kellene meg­nyerni az „ügynek”, ebbe is be­legyeztünk. De nem kap érte so­ron kívül vonalat, sőt nincs is háza Balaton-parton. M. K. A siófoki Kálmán Imre sétány üzletei a közelmúltban nyílottak meg, még mindig van kiadó üzlethelyiség Fotó: Läufer László Levéltárban a pártiratok Egy nemrégiben hozott kor­mányrendelkezés értelmében gyakorlatilag államosították a Magyar Szocialista Munkáspárt állampárti időszakban készült iratait. így azok a dokumentu­mok, amelyek megmaradtak a levéltárakba kerültek, és csak minisztériumi engedéllyel ku­tathatók. A harminc éven belül készült iratok pedig, csakúgy, mint más dokumentumok ku­tathatósága, még korlátozot­tabb. Becslések szerint a volt párt­bizottsági jegyzőkönyvek, in­formációs jelentések, úgyneve­zett közérdekű bejelentések, személyi és más ügyekről ké­szült iratoknak legfeljebb fele került a levéltárakba. A többi elkallódott valahogy. A tag­nyilvántartásokat az ütódpárt- ként nyilvántartott MSZP meg­őrizte. Baranyában körülbelül 830 iratfolyómétemyi anyagot őriz­nek a levéltár Rét utcai egysé­gében. (Egy iratfolyóméter kö­rülbelül harminc kilónyi teleírt papír. . .) Eddig, csakúgy mint a másik két megyében, alig-alig kért bárki is kutatási engedélyt. Érdekesség, hogy az utolsó me­gyei MSZMP-s első titkár ira­tait nem az archívumban, ha­nem egykori szobájában találták meg, majd közösen megbe­szélve válogatták át. A hatalmas mennyiségű pártirat rendezése jelenleg is folyik. Somogybán körülbelül 280 folyómétemyi anyagot tárolnak a levéltárban, Kaposvárott. Megtudtuk, büszkék arra, hogy időben elkezdték összegyűjteni az anyagokat, és más megyék­hez hasonlóan az MSZP-vei kö­tött letéti szerződés is simán ment. Csupán azt sajnálják kissé, a jövendőbeli kutatók mi­att is, hogy a munkásőrség do­kumentumaiból nem sok maradt meg. Kevés van a káderanya­gokból is, hiszen a főkáderekét eleve a fővárosban tárolták, no és a 79-89 között funkcionálok el is vihették saját személyi anyagaikat. Az iratok egyrésze egyébként mikrofilmen került a levéltárba. Tolnában a városi önkor­mányzat adott két külön helyi­séget Szekszárdon a mintegy 160 iratfolyómétemyi MSZMP iratnak. A dokumentumok ren­dezése javában folyik, hiszen az 1984 után gyártott anyagok nagy zsákokban, rendezetlenül kerültek a levéltárba, még az annak idején szigorúan bizal­masnak ítélt jelentések is. Mindhárom megyében meg­kezdték a tanácsi iratok begyűj­tését is, amelyek várhatóan tel­jesebb kollekciót képeznek, mint az annak idején szintén közhatalmi funkciót is gyakorló MSZMP iratai. Bozsik L. „Beetet” a Gábor Süti Cukrász lett az édességkészítő A dombóvári Gábor Sándor tavasztól újabb pályamódosí­tással már cukrászként, a Gábor Süti finomságaival hódítja az édesszájúakat. A harminchárom évesen cukrász szakképzettsé­get szerzett mester ezzel megva­lósította nagy álmát. Hat éve kezdte az édességké­szítést, ezt a kétemberes, igen nehéz, nagy szakértelmet köve­telő munkát a kisegítő családtag feleségével. A családi házához toldott cukrászműhely végén lévő falatnyi cukrászda vitrinjé­ben sorakoznak az azóta már elhunyt idős tolnai cukrászmes­tertől vett csodaszép régi for­mák: a táblás csokik Kintzler, Otil, Chocolade, Chocolata la Creme feliratú öntőformái, a karácsonyfára való keménycu­kor avagy csokifigurák betű, zsebóra, papucs, patkó, csizma, hal és télapó öntőformái, aztán a különféle nyuszifugurák ... Megvannak még a cukorka présgépeik, a nyalóka és sza­loncukor formáik is. Ezeket már nem győznék csinálni. Tavaly született Máté, így a nej nem tudott tovább se­gíteni, helyettest meg nem talál­tak. Bizonyára ez is közreját­szott abban, hogy pályát váltva cukrászok legyenek. Még a "beetetésnél" tartanak. Ez azt jelenti, hogy finom ter­mékekkel és olcsó árakkal fo­gadják a vendéget. Epres koc­káik, rumos töltelékű és gyü­mölcsös süteményeik, na és a réteseik már híresek a környé­ken. Hetente újdonsággal ruk­kolnak ki. Igaz, egyetlen recep­tet sem hajlandók elárulni olva­sóinknak, de ezt érthető, hisz féltve őrzött szakmai titkukként őrzik valamennyit. Sebaj. Az Korabeli cukrászati eszközök kiállítása egyre növekvő forgalom, a mind több törzsvendég is iga­zolja jó és végleges döntésüket. Ahogy a süteményeknél is következetes hívei a választék- bővítésnek és állandóan valami újdonsággal lepik meg a be- és visszatérőket, úgy az üzleti el­képzeléseikben is szerepel a bővítés. A kert adott, engedé­lyük is van, hogy emeletráépí­téssel igazi cukrászdát alakítsa­nak ki, ahol már saját készítésű fagylalttal is szolgálhatnának. Kezdők lévén erre még nincs pénzük. Reménykednek valami­lyen kedvező hitelben. És hosz- szabb távon még valamiben. Hétéves Viktória lányuk igen ügyes kézzel és jó fantáziával alakítgat marcipán masszából különféle figurákat. Vajon ő lesz a második generációja a dombóvári Gábor Süti dinaszti­ának? Murányi L. A balatoni ellenőrzések tapasztalatai Kevesebb ital, láthatatlan mérleg Minden második helyen hibák Kígyóméreg Két Zala megyei, baki fia­talember különös vállalko­zásba fogott: 12 homoki vipe­rát tartanak mérgük lefejése és eladása céljából. Autodidakta módon sajátították el ennek a fortélyait, legalábbis ezt állí­tották a tévében is, a rádióban is, azzal együtt, hogy a Balká­non honos viperáik legálisan jutottak be az országba.-A mérges kígyók tartása tudományos háttér nélkül köz- és életveszélyes ökörködés - mondja sommás véleményét az esetre a Magyar Állatkertek Szövetségének elnöke. - A kö­zelmúltban éppen Pécsett volt halálos baleset emiatt. A téma eléggé szabályozat­lan. Minden magyarországi hüllő védetté van nyilvánítva, ám a nálunk nem honos vadon élő állatok kereskedelmére csak az 1973-as Washingtoni Konvenció tilalmai vonatkoz­nak. A fokozottan védett álla­tok - amelyek esetében a kien­gedő és a befogadó állam ható­ságainak kölcsönös engedélye szükséges - listáján a hompki viperák nem szerepelnek. Ám attól még élőhelyi befogásuk engedélyhez kötött. A magyar vámhatóság minden egzotikus állat behozatalánál megkérdezi előbb az Országos Természet- védelmi Hivatal irányadó vé­leményét. Ezen túl a PTK-nak a fokozott veszéllyel járó tevé­kenységről szóló paragrafusa kivételével erre vonatkozó központi jogszabályunk még nincs, csak néhány helyi ren­delet él. Például Pécsett is. S a nagyvilág? Itáliában épp nemrégiben tiltották be - tra­gédiák hatására - a mérges kí­gyók lakásban való tartását és kereskedelmi forgalmát. D. I. A Balaton déli partján szo­kás szerint tartott legkülön­bözőbb ellenőrzések több, mint felénél hiányosságokat találtak idén is a szakembe­rek. Vannak olyan hibák is, amelyek csak közvetve érintik a fogyasztókat, ezekért egye­lőre nem büntetnek. Figye­lemreméltó, hogy az új vállal­kozók zöme nincs tisztában az üzletnyitás szabályos módjá­val, persze nem ahhoz kell előzetes tudás, hogy egy korsó sör hány deciliter. Itt van például a siófoki Kál­mán Imre sétányon idén kialakí­tott butik sor. A szép üzletekkel teli résznél jó néhány esetben hiányzott még a KÖJÁL (ÁN- TISZ) engedély. Kriegl János, a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség Somogy megyei részének helyettes vezetője 15 nap határ­időt adott a szükséghes vizsgá­latok utáni dokumentum be­szerzésére. Az újonnan induló vállalko­zások zöménél hiányzik valami­lyen dokumentum, idén megíté­lése szerint egyébként több mint duplájára nőtt a legkülönbözőbb üzletek, itallerakatok és más ke­reskedelmi egységek száma a déli parton. Nem határidőt, hanem azon­nali szabálysértési feljelentést kapnak viszont, akiknél súly­csonkítást tapasztalnak a próba- vásárlást követő mérlegelés so­rán. Sőt volt egy olyan eset is a bogiári strandon, hogy azért voltak kénytelenek bírságolni, mert a vevő nem láthatta a mér­legre tett kisebb vagy nagyobb méregdrága ételdarabkájának súlyát. Éz esetben éppen egy nagy forgalmú pecsenyéssel gyűlt meg a bajunk, ő a strandra be­felé és kifelé is árul. Sokat gon­dolkozhatott azon, hogyan rejtse el a mérleget. Sikerült? A bírság egyébként ilyen ese­tekben, hozzátéve természete­sen a leggyakrabbakat a téves számolást vagy, hogy kevesebb az ital mennyisége, tízezer fo­rintig terjedhet. Itt jegyezzük meg, hogy az APEH hasonló el­lenőrzéseinél információink szerint ötvenezerre emelték a maximális tarifát. Ezt bizony már nehezebb bekalkulálni a költségekbe... Krieg János elmondta, hogy nyolcán ellenőriznek a Fogyasz­tóvédelmi felügyelőség munka­társai közül folyamatosan a Ba­laton déli partján, általában kö­zösen mennek az APEH vagy az ÁNTISZ vagy éppen a bor­minőséget ellenőrző szervezet szakembereivel. Általános ta­pasztalatát, ahol az egyik terüle­ten gond van, ott másutt is akad hiba. Érdekes az is, hogy a na­gyobb ábécékben is egyre gyak­rabban látni olyan csomagolt pi­ros paprikákat, amelyeknek a boltos nem tudja igazolni az áru beszerzési helyét. Ilyen esetek­ben az is feltételezhető, hogy esetleg még kőpor is került a zacskóba, el is kobozzák. Bozsik Kimenekítették a háborúból Mostari képek A püspökség gyűjteménye Pécsett A hercegovinai Mostar nevé­nek hallatán mi magyarok rög­tön a Csontváry híres képére asszociálunk: a Neretva menti város jellegzetes formájú ódon hídjára. Azt kevesen tudják, hogy Mostarban alapíttatott Nagy Szent I. Gergely pápa ál­tal a Balkán egyik legősibb ka­tolikus püspöksége a VI. és VII. évszázad fordulóján. Ugyanak­kor mégis egyike a legfiatalab- baknak ebben a térségben: fél­ezer éves török uralom után 1881-ben XIII. Leó pápa újí­totta meg alapítását. A polgárháborúba ájult Bosznia-Hercegovinából ka­landos utakon, de még idejében sikerült a pusztulás veszélyéből kimenteni a Mostari Püspökség képzőművészeti gyűjteményét. A Baranya, illetve Veszprém Megyei Múzeumok Igazgató­sága és a zágrábi múzeumok közötti együttműködési kapcso­latok alapján augusztusban Veszprémben és Tihanyban, majd szeptember 18-ától a Pécsi Napok '92 rendezvénysorozat keretében a Martyn Múzeum­ban nyílik a Mostari püspökség gyűjteményéből - külföldön először! - reprezentatív kiállí­tás. A hírek szerint mintegy 80 darab XIX. és XX. századi festmény, grafika és kisplasz­tika látható majd a körülményei miatt is különlegességnek szá­mító tárlaton. D. I. A mostari híd Csontváry Kosztka Tivadar festményén Nem jönnek a nudisták Csupán 50-60 százalékos a balatonberényi naturista strand és kemping telítettsége - tudhattuk meg a napokban a kemping vezetőjétől és gondnokától. Szó sincs arról, hogy szégyenlősebbek let­tünk volna, csupán a hazai nudisták nemcsak a ruhájuk­ból, hanem a pénzükből is kivetkőztek az utóbbi egy-két évben. A külföldieket állító­lag a Balaton vízminőségével és a tavalyi angolnapusztu­lással kapcsolatos negatív propaganda riasztotta el, s némi magyarázat, hogy aki tehette, most a spanyol világ- kiállítást, az olimpiát és a tu­risták számára ismét meg­nyílt Isztriai-félszigetet vá­lasztotta célpontul. (Balog) vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom