Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-04 / 183. szám

1992. július 4., szombat uj Dunántúli napló 7 Sepsey Tamás államtitkár a kárpótlási törvény végrehajtásáról Azé legyen a föld, aki megműveli Egyszerűsítették az eljárást Saját területükön már régóta dolgoznak a fóliások Läufer László felvételei A nemzeti gondozási díjról szóló jogszabály elfogadásával lezárult a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos jogalkotói munka. Az ezekkel összefüggő kérdé­sekről beszélgettünk dr. Sepsey Tamás címzetes államtitkárral, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökével.- Államtitkár úr, június 7-ével lépett hatályba a máso­dik vagyoni kárpótlási törvény, amely az 1939 és 1949 közötti tulajdoni sérelmeket orvosolja. Melyek a legfontosabb tudniva­lók ezzel kapcsolatban ?-Ez a törvény érinti többek között a Magyarországról átte­lepített németséget, a II. világ­háború előtt jogfosztott, sza­badságában korlátozott zsidó­ságot, a nagybirtokosokat, nagytőkéseket, akiknek jó része az akkori hazai viszonyok miatt külföldre emigrált és a közép­birtokosokat. Az igénybejelen­tésekre négy hónap áll rendel­kezésre. Ez a határidő természe­tesen nem azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt kell benyújtani az összes bizonyítékot, csupán formanyomtatványon jelezni kell a volt tulajdonos kárpótlási igényét, hogy azt a jelentkezés alapján regisztrálják. A bizonyí­tékok beszerzése elhúzódó fo­lyamat: lesznek olyanok, akik­nek már megvan, lesznek, akik a rendelkezésre álló 120 nap alatt szerzik ezt be, és olyanok is, akiknek nem sikerült, illetve elhúzódik az okmányok beszer­zése. A külföldiek esetében a vagyoni kárpótlási igényt nem a megyei kárrendezési hivatalok­hoz, hanem a Fővárosi Kárpót­lási Hivatalhoz kell benyújtani. Lényeges eleme a második törvénynek, hogy kibővíti az első vagyoni kárpótlási törvény mellékletében szereplő kárpót- landók körét. A törvénymódosí­tás révén azok is kárpótlásban részesülnek, akiket a most fel­vett államosítási jogszabályok következtében 1939 és 1989 között ért jogsérelem.-Bizonyára lesznek számo­sán, akiket mind a két időszak­ban, 1949 előtt és után is ért tu­lajdoni sérelem. Az ő esetükben mi az eljárás?- Az ilyen esetekben össze kell vonni az igényeket és az együttes kárérték alapján kell megállapítani a kárpótlás mér­tékét. A jogalkalmazás szem­pontjából ez az elmúlt 50 esz­tendő, amelyre a törvény kiter­jed, egységes időszaknak szá­mít.-Az első törvény végrehaj­tása során minden helyrajzi szám esetében külön lapot kel­lett leadnia a kérelmezőnek. Volt, aki 200-at, 300-at is kitöl­tött, mivel sok apró földrészből állt a birtoka. Folytatódik ez a gyakorlat?- Az 1949 előtti földterületek zöme nagy- és középbirtok volt. Elképzelhetetlen, hogy va­laki többezer lapot állítson ki, ezért szakítottunk a korábbi gyakorlattal, egyszerűsítettük az igénybejelentéseket. Most egy lapot kell kiállítania a volt tulajdonosnak és annak a mel­lékletében kell felsorolnia a helyrajzi számokat és az arany­korona értékét.- Hány alkalommal és milyen nagyságú földalap kijelölésére lehet számítani?- Két alkalommal kerül sor földalap kijelölésére. Az első­nek egy részét már kijelölték a szövetkezetek és az állami gaz­daságok. Az értesítés 48 millió aranykorona értékről szól. Ne­héz ma még megmondani, hogy ez mekkora területet jelent, mi­vel eltérő minőségű földekről van szó. van, ahol 6 és van, ahol 20 aranykorona értékű föld je­lent egy holdat. A második földalapot állami tulajdonú földből az állam jelöli ki, elsősorban azokban a közsé­gekben, városokban és városok környékén, ahol kevés a termő­föld. Ennek 1993 február 28- áig be kell fejeződnie, ugyanis addigra körvonalazódik, hogy melyek azok a területek az or­szágban, ahol kevés a termő­föld, ugyanakkor nagy igény mutatkozik iránta. Mivel elég nagy az időkü­lönbség a két kárpótlási törvény elfogadása között, biztosítani kell a termőföldhöz jutás esély- egyenlőségét mind az első, mind a második törvény jogo­sultjai részére. Pillanatnyilag csak az első földalapra lehet ár­verést kiírni, a pótlólagosan ki­jelölt állami földalapra nem.- Előfordulhat,hogy augusz­tusban, az első árverésen elkel­nek a jó minőségű földek. És akik lemaradnak...?-Ez garantáltan kizárt! Az első árverésen a kijelölt föld­alap 30 százalékát - az elbírált kérelmek 30 százalékához iga­zítva - bocsátják árverésre, a 70 százaléka megmarad azok szá­mára, akik később kapják kéz­hez kárpótlási jegyüket. A má­sodik árverést akkor lehet ki­írni, amikor a kérelmek 70 szá­zalékát elbírálták. Az árverésre kerülő terület 70 százalékában benne van az első árverésen szereplő terület mennyisége is. így tehát még mindig fennma­rad a kérelmek 30 százaléka, il­letve a kijelölt földterület 30 százaléka. Az utolsó árverés várható időpontja 1993 vége, 1994 eleje. Az állami tartalék-földalap mindkét törvény jogosultjai számára hozzáférhető. Az ál­lami földalapot akkor lehet ár­verésre bocsátani, ha a második törvény alapján benyújtott ter­mőföld iránti kérelmeknek lega­lább a felét elbírálták. Ennek várható időpontja 1993 janu­árja, februárja.- Egyesek szerint zsákba­macska a földárverés, mert nem tudják az emberek, hogy mire licitálnak és csak később derül ki, milyen minőségű föld került a vásárló tulajdonába.- Valóban akadnak, akik szándékosan próbálnak nyugta­lanságot kelteni az emberekben. Nem győzzük elégszer hangsú­lyozni, hogy konkrétan kijelölt, helyrajzi számmal megjelölt földterületre, illetve annak aranykorona értékére lehet majd licitálni, annak függvényében, hogy kinek, mekkora értékű kárpótlási utalványa van. Min­denki előre tudhatja, milyen földet vásárol. A licit 3000 forintról - ennyi egy aranykorona értéke - indul. Ha senki nem ad többet érte, 100 forintjával csökken az alsó határig, 500 forintig. Az eddigi próbaárverések azt mutatják, hogy az ár lefelé megy. Koránt­sem olyan együgyűek a földdel együttélő mezőgazdasági dol­gozók, mint ahogyan azt egye­sek láttatni szeretnék: pontosan tudják, mi mennyit ér és tisztá­ban vannak azzal, hogy a kár­pótlási jegyeikkel mit tudnak vásárolni.- Melyek az elsőként kijelölt földalap árverésen való részvé­telfeltételei?- A volt tulajdonos jogosult részt venni az ő tulajdonát használó gazdálkodó szervezet, szövetkezet, állami gazdaság árverésén. A törvény lehetővé teszi a tu­lajdonszervezést a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok alkalmazottai részére is. Ez esetben a kárpótlásra jogosultak akkor vehetnek részt az árveré­sen, ha szövekezeti tagsági vi­szonyuk 1991. január 1—jén fennállt, illetve fennáll az árve­rés napján. A harmadik lehetőség a lak­hely szerinti illetékesség. Mindazok résztvehetnek az ár­verésen, akik állandó lakosai annak a községnek, ahová a szövetkezet termőföldje tarto­zik. Tehát nem követelmény, hogy a volt tulajdonos tagja le­gyen annak a szövetkezetnek, amely a földjét használja. E há­rom lehetőség közül, ha valaki egynek megfelel, már részt ve­het az árverésen. A második földalap árveré­sén már nincsenek megkötések. A kárpótlásra jogosultak részt vehetnek az ország bármely ré­szén tartandó liciten.- Melyek a kizáró okok?- Csak a saját jogon, volt tu­lajdonosként szerzett kárpótlási jeggyel lehet részt venni termő­föld árverésen. Átruházott, vá­sárolt jeggyel nem. Ez a korlá­tozás védelmet nyújt a volt tu­lajdonosoknak a felvásárlókkal szemben és kizárja annak a le­hetőségét, hogy olcsón megvá­sárolt kárpótlási utalvánnyal va­laki felverhesse az árakat a lici­ten. Ezért az árverés megkezdé­sekor mindenkinek igazolnia kell jogosultságát, be kell mu­tatnia a határozatot, és ellen­őrizzük a sorozatszámot és jelet tartalmazó listát is. Feledékeny­ségre - hogy valaki otthon hagyta és majd utólag bemutatja - nem lehet hivatkozni. Az ár­verés egyszeri és megismételhe­tetlen jogi aktus.-A törvény lehetővé teszi a kárpótlási jegyek értékpapír pi­acon történő jegyzését. Manap­ság jóval áron alul cserélnek gazdát ezek az értékpapírok.-A kárpótlási jegyek tőzs­dére vitelének feltétele, hogy az Állami Vagyonügynökség mi­nimálisan három hónapra előre prognosztizálja: mit tud adni a jegyekért. Pillanatnyilag az ÁVÜ erre nem képes. Nincs megnyugtató adat arra vonatko­zóan, hogy a kárpótlási jegyek milyen áron kelnek el a tőzsdén kívül, arra viszont van, hogy mennyiért akarnak vásárolni. Nyilvánvaló, hogy sokan extra­profitra törekszenek, ki akarják használni a kárpótlásra jogosul­tak bizonyos rétegének rossz anyagi helyzetét, azok gondját, akik mindenáron készpénzhez akarnak jutni. Talán nem eléggé közismert, hogy az állam névér­téken fogadja el a jegyeket a privatizáció során.-Mi jelenti pillanatnyilag a legnagyobb gondot a hivatal­nak?- A politikai üldözöttekről szóló törvény, amely csak július 2-án emelkedett jogerőre. Na­ponta sok levél, kérelem érke­zik, amellyel érdemben nem tu­dunk foglalkozni, hiszen még formanyomtatványunk sincs és a kormány sem alkotta meg a törvény végrehajtási rendeletét. Ezúton is kérjük az állampolgá­rok türelmét. Újvári Gizella Változatok az aratásra: a volt belvárdgyulai tsz.-ben géppel... Kevés a pénz az utak építésére, fenntartására Nincs kis és nagy munka A Pécsi Építő Kft. új aszfaltkeverő telepe Fotó: Läufer L. A 80-as évek végén már ki­derült, hogy hiába dolgoznak jól a vállalatok, a pénzek jelen­tős része nem marad náluk. A Pécsi Közúti Építő Vállalat egyre nehezebb helyzetbe ke­rült. A gép- és eszközparkjuk folyamatosan elhasználódott. Látták, hogy senkinek sem fon­tos hogy egy néhány száz em­bert foglalkoztató cég ne men­jen tönkre. A vállalat vezetése végül úgy döntött, keresnek egy tőkés társat. Majdnem egy évig tartó tárgyalássorozat után megegyeztek az osztrák Bau-Holding céggel. Ekkor alakult meg a Pécsi Építő kft, amely osztrák többségi tulaj­donba került. Megkezdődött a vállalat átszervezése. Az első időkben még 500-an dolgoztak a cégnél, jelenleg 300-an. Min­dent számítógépre vittek, jelen­tősen csökkent az irodai alkal­mazottak száma. Új, korszerű gépeket vásároltak. Megépült a keverőtelep.- Aki maradt, annak növeke­dett a jövedelme, ezzel együtt a munkája is - mondja Appel­shoffer József ügyvezető igaz­gató, aki július 1-től már Buda­pesten dolgozik a Bau-Holding ott megalakuló cégénél. - Nincs csellengő ember. Rendszeresen részt veszünk versenytárgyalá­sokon. Az ország minden pont­ján, ahol munkát kapunk, dol­gozunk. Az évek során alakítot­tunk még két kft-t és egy közke­reseti társaságot. Már második éve kft-ként működik az egykori Közúti Építő Vállalat. 1990. tavaszán alakult meg a Pécsi Építő kft., amely életre hívta az Útburko­latfenntartó és Útjavító kft-t, a Kévtefu kft.-t és a Pécsi Pernye Közkereseti Társaságot a Hőe­rőművel közösen. Az utak állapota egyre rom­lik. A városokban sok a kátyus, hepe-hupás utca. Pécs egyes ré­szein - elsősorban a dűlőkben, a peremkerületekben - sok he­lyen földút vezet a házakhoz. Áz Útburkolatfenntartó és Útja­vító kft-t, amelyben tulajdonos a Pécsi Építő kft. a megyei köz­gyűlés hivatala, és a volt ügy­vezető, elsősorban azért alakí­tották meg, hogy a városi út­fenntartási és közműhelyreállí­tási munkákat minél gyorsab­ban és rugalmasabban el tudják végezni. Három alkalmazottal, két gépkezelővel, egy gépko­csivezetővel, egy hat fős ál­landó brigáddal és külső vállal­kozókkal végzik el a munkákat.- Ha reggel szólnak, hogy a városban valahol leszakadt az út, vagy a járda, akkor néhány órán belül már indul is a brigá­dunk - mondja Farkas József a kft. ügyvezetője. - Azonnal - 24 órán belül - javítjuk ki az út- leszakadásokat. Nálunk nincs kis és nagy munka. Nehéz piaci körülmények között dolgozunk. Egyre élesebb a harc. Sok a ha­sonló profilú, de 5-6 egyedi útépítő, útkarbantartó vállal­kozó is van. A mi nagy elő­nyünk a számítógéppel vezérelt nagy mindig azonos minőséget jelentő aszfaltkeverő gép. A versenytárgyalásokon dől el, hogy ki kapja meg a munkát. Az önkormányzatok néha csak ár­ajánlatot kémek és az alapján döntenek. Idén szerencsésen alakulnak a dolgaink, már most nagyobb a bevételünk, mint a tavalyi egész évi. Egyre nő a magánmegrendelők száma. Többen velünk építtetik meg a garázsbejáratot, végeztetik el a ház körüli járda felújítását. A baranyai önkormányzatok közül a lothárdi két utca felújí­tását, a mohácsi és a mánfai a belső utak kátyúmentesítését végeztette el a kft-vel, de a megrendelőik között található egy mágocsi magánvállalkozás, a szigetvári városgondnokság is. Állandó partnerük a Pécsi Vízmű, a DDGÁZ, a Távköz­lési Vállalat hálózatépítési üzeme, valamint közműves vál­lalkozók, akik az aszfaltozást tőlük rendelik meg.- Az önállóság a vállalkozás szabadságában jelenik meg. Nem könnyű dolog, hiszen most magunknak kell a munka­felhajtástól, egészen a minősé­gellenőrzésig mindent megcsi­nálnunk a művezetővel közö­sen. A szóbeli megállapodások­nak nálunk súlya van. A telefo­non történt bejelentés már meg­rendelésnek számít, amint kész vagyunk, visszük a számlát, igazoltatjuk az elvégzett mun­kát. Piacot lehet veszíteni azzal, ha nincs, aki felvegye a telefont, ezért közülünk egy valaki min­dig az irodában tartózkodik. Újabb munkalehetőség, hogy lakossági hozzájárulással is épülnek az utak. Most is van egy ilyen megrendelésünk, de csak akkor kezdődhet meg a munka, ha az utca minden la­kója befizeti a ráeső részt. A pénz hiánya miatt csak az utak jelenlegi állapotát tudják megőrizni. Aszfaltszőnyegre csak nagyon kevés helyen jut. Ha szükség van rá, gépeket bé­relhetnek a Pécsi Építő kft.-től és már előfordult az is, hogy az ott dolgozók közül többnek ad­tak munkát. Sz. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom