Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-04 / 183. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. július 4., szombat Átalakulás előtt a Szentlőrinci ÁG A miniszteri biztos Szederkényből érkezett 523 000 munkanélküli A május végi adatok sze­rint 523 ezren vannak munka nélkül az országban. A gaz­daságilag aktív népesség és a munkanélküliek aránya, or­szágosan 9,7 százalék. Az arányokat tekintve, régión­ként jelentős eltérések ta­pasztalhatók. Csaknem 18 százalékos a ráta Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, 16,3 százalékos Bor­sod-Abaúj-Zemplén és 15,9 százalékos Nógrád megyé­ben. Ezekben a régiókban néhány körzetben 24-26 szá­zalékos a munkanélküliség. Budapesten a legalacso­nyabb, 4,1 százalékos a mun­kanélküliek aránya. Száz munkanélkülire továbbra is csak négy üres álláshely jut. Fizetni kell Július első napjától meg­szűnik néhány egészségügyi szolgáltatás ingyenessége. A biztosított állampolgárok is csak teljes térítés ellenében vehetik igénybe az orvosi be­utaló nélküli, önállóan kez­deményezett vizsgálatokat, szakkonzíliumot; az esztéti­kai, plasztikai sebészeti bea­vatkozásokat; az orvosi indi­káció nélküli porcelán-, ne­mesfém- és egyéb magas költségű fogpótlásokat; az orvosi javaslathoz nem kötött gyógyfürdőszolgáltatást, va­lamint a nem orvosi indikáci­óra végzett meddővétételt. Központilag elrendelt díjsza­bás szerint kell fizetni eddig szintén térítésmentes egész­ségügyi szolgáltatásokért, többek között a gépjárműve­zetői alkalmassági vizsgála­tért, a látleletért, a kijázanítá- sért. Emlősök enciklopédiája Megjelent a Grzimek: Em­lősök emciklopédiája sorozat első kötete - jelentették be az Esély Kiadó és Kereskedelmi Kft. és a Lutra Kerko Kft. közös hétfői sajtótájékoztató­ján. A hat részesre tervezett, csaknem háromezer színes és fekete-fehér illusztrációt tar­talmazó sorozatból évente két kötet jelenik meg. Az első a tojásrakó emlősökkel, az erszényesekkel, a rovarevők­kel, a pézsmacickányokkal, a denevérekkel és a bőrszár- nyúakkal foglalkozik. A könyvből megismerhető az emlősök eredete, fejlődéstör­ténete, anatómiája, élettani sajátosságai és viselkedésük. Csökkenő csökkenés Átlagosan 12 százalékkal esik vissza a kelet-európai országok termelése az idén, miután tavaly átlagosan 15,9 százalékkal csökkent a térség országainak bruttó nemzeti terméke - úja az ENSZ éves jelentése a világgazdaságról. A jóslat szerint a visszaesés jövőre is folytatódik majd, habár jóval lassúbb ütemben. A dokumentum szerzői úgy vélik, hogy a növekedés kilá­tásai ezen országokban min­denekelőtt a költségvetési egyensúly megteremtésében, az infláció kézben tartásában, a privatizálásban és a megfe­lelő pénzügyi intézmények létrehozásában elért sikerek­től függenek. A szovjet utódállamokat il­letően a jelentés taglalja, hogy habár itt is megkezdőd­tek a piacgazdaság felé ve­zető reformok, nincs még meg az átállás egyértelmű orientációja. Ez év végéig minden állami gazdaságnak végre kell hajtania a privatizációt. Az igazgatókat a legtöbb helyen felfüggesztették állásukból és miniszteri bizto­sokat neveztek ki a gazdaságok élére. Szentlőrincen Malatin Tibor, a szederkényi Karasica Gyöngye termelőszövetkezet egykori elnöke került erre a posztra.- Örök életemben termelő- szövetkezetben dolgoztam - mondja. - 1965-ben végeztem. először Ászárra kerültem. Ott dolgoztam öt évig, majd Sze­derkényben a Karasica Gyöngye termelőszövetkezet­ben lettem főállattenyésztő. Há­rom évig termelési elnökhelyet­tes voltam és 1990-ben válasz­tottak elnökké, amikor az elő­döm magángazdálkodó lett. Ez év elején megkerestek a Földművelésügyi Minisztéri­umból és felajánlották, legyek a Szentlőrinci Állami Gazdaság­nál miniszteri biztos. Az ajánlat megtisztelő volt, de a döntés nem volt könnyű. Végül úgy ha­tároztam elvállalom. Otven éves vagyok, még egyszer nem biztos, hogy felkérnek egy ilyen izgalmas feladatra. Malatin Tibor, mint minisz­teri biztos csak kettős feladatra vállalkozott: az állami gazdaság működésének fenntartására és a privatizáció végrehajtására. Azonban május elsején, amikor munkába állt, kiderült, hogy az elődje öncsődöt jelentett. Ezzel egy újabb problémával kellett szembenéznie. Június 30-ig kellett elkészí­teni a decentralizációs tervet, amit az Állami Vagyonügynök­Sajnálom azokat a családo­kat, ahol megfészkelte magát a tragikus sors. Ugyanakkor óri­ási tisztelettel adózom nekik, hogy akarnak és hisznek egy szebb jövő eljövetelében. A kö­vetkező beszélgetés egy 9 éves kisfiúról szól. Aki elmeséli, édesanyja Kraszteszku Eliza­beth kétújfalusi lakos.- Bogdán négyfalu szívvel született, ami egy hét múlva de­rült ki a hazahozatalt megelőző vizsgálat alapján. Arra figyeltek fel az orvosok, hogy nem egyenletes a szívhangja. A röntgenfelvétel kiderítette, a baj nagyobb. Mivel akkoriban még Romániában éltünk, elvittük Marosvásárhelyre. Megerősítet­ték a diagnózist, de a pontosabb kórképhez szükséges szívkaté­séghez és a Földművelési Mi­nisztériumhoz adtak be.- Jelenleg nagyon nehezen gazdálkodunk - folytatja Mala­tin Tibor. - A csőd bejelentését követően mindent csak kész­pénzre vásárolhatunk meg. Hi­telt nem kapunk sehol. Eddig még működőképes az ÁG. Re­mélhetőleg a csődeljárás egyez­tető tárgyalásain meg tudunk egyezni a hitelezőinkkel és a szállítókkal is, akkor nem lesz­nek nagyobb gondok.A hét ele­jén megtartjuk a gépszemlét és a hét végén már megkezdődik az aratás is. A kukorica, a cu­korrépa és a burgonya jó ter­mést ígér, hacsak nem lesz újabb aszály. Az Abaligettől Majláthpusz- táig elterülő ÁG átmérője 90 ki­lométer. Nehezen áttekinthető, rettenetesen tagolt. A szentlő­rinci Állami Gazdaság vezetői­nek elképzelése szerint Tarcsa- puszta, Majláthpuszta, Bogád- mindszent önálló lesz és kft-ként működik tovább. A tervek szerint az első lépcsőben a Szabadság-majori, és a tar- csapusztai szarvasmarha- és a tésenyi, tarcsapusztai sertéste­lepek kerülnek eladásra, vala­mint a bükkösdi központi ma­jor. Kelemen-liget, a majláth- pusztai tehenészeti telep, a vajszlói burgonyapehely üzem, a fafeldolgozó és a használaton kívüli gépek. A versenytárgya­lásoknak szeptember 30-ig kell lebonyolódni és október 10-ig kell bejelenteni, hogy mi nem talált gazdára.- A saját dolgozóinknak sze­retnénk elsősorban ezeket a lé­tesítményeket eladni. Elképzel­terezést nem merték elvégezni. Gyógyszereket kapott, amelyek sok esetben pótolhatatlanok vol­tak otthon. Ahogy nőtt a kisfiam, egyre fáradékonyabb lett. Nem bírt játszani a társaival, mert néhány perc után elkékült a szája , kör­mei alatt is jelentkeztek az oxi­génhiányra utaló jelek. Sokszor légzési zavar kapta el, ilyenkor a levegőre kellett kivinni. Óvo­dába nem járhatott, de az általá­nos iskola első osztályát meg­kezdte. Nagyon rosszul éltünk, és a helyzet csak romlott, így fér­jemmel Magyarországra jöt­tünk. Bogdánt és a később szü­letett 2 másik gyermekemet, akiknek szerencsére nincs semmi bajuk, egy évvel később hető az is, hogy először csak az épületeket vásárolnák meg és az állatokat bérbe vennék. Erre már példa is van, a juhászatok így működnek. A szarvasmarha - és sertéstelep önállóan tud gazdálkodni és adunk hozzá bérbe földeket is, amelyeken takarmányt-termeszthetnek. Ke­lemen-puszta gazdálkodásra, de akár egy lovas turisztikai köz­pont kialakítására is alkalmas. A legnagyobb gondot az okta­tási központ és az alsótengelici kísérleti telep értékesítése okozza. Az oktatási központban lévő tanistállókba az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola diákjai járnak rend­szeresen szakmai gyakorlatra. Nekik kellene ezt megkapni, remélhetőleg a megyei önkor­mányzat ebben segítségükre lesz. Az alsótengelici kísérleti telepet, ahol burgonyakísérletek folynak, a Mezőgazdasági Mi­nőségi Intézet szeretné megvá­sárolni, azonban az ÁVÜ ra­gaszkodik a versenyeztetéshez. Előre nem lehet tudni, hogy hány pályázat érkezik és kié lesz a legjobb. Ha sikerül min­dent az első lépcsőben értékesí­teni, ez nagymértékben elősegí­tené a jelenlegi hitelállomány törlesztését, jutást. A privatizá­ciós pénzt, ugyanis csak a köl­csönök törlesztésére lehet fel­használni. A kárpótlás sok terü­letet elvitt, és az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépis­kola is 300 hektárnyi területre jelentett be igényt. A megma­radt földek kevesebb embernek adnak munkát, ma már csak 360-an dolgoznak az állami gazdaságban. Sz. K. hoztuk át. A kisfiú 37-ről 26 ki­lóra fogyott. A doktornő azt mondta, hogy a karácsonyt sem éli meg. Tévedett. Az utazás nagyon megviselte, ezért Szi­getváron megvizsgálva beutal­ták Pécsre, ahol csak a diagnó­zist tudták megerősíteni, de se­gítségre nem volt lehetőség. Három hét elteltével került Budapestre, az Országos Kardi­ológiai Intézetbe. A katéterezés kiderítette, hogy egy daganat is van az egyik szívbillentyűnél. Másodszorra is megkatéterez- ték, ekkor már mi is tudtuk, hogy egyedül a műtét segíthet. Csakhogy senki sem vállalta a beavatkozást. Szóba került az Egyesült Ál­lamok is ... Kinek van százezer dollárja? A gazdaság tarcsapusztai gépműhelye Fotó: Läufer L. Egy kisgyerek életveszélyben „Bogdánnak sürgősen kell a vér” A csökkenő kamatlábak nyomában Erősödik a forint, csökken az infláció A nagyösszegű, tartósbetétek kamatlába nálunk a közelmúlt­ban még olyan takaros volt, hogy a külföldiek is megfordul­tak utána. Mármint a névleges, azaz a tényleges betéti kamatlá­bak, de ha levontuk belőle az inflációs rátát, már alig-alig ma­rad reálkamat, inflációt megha­ladó bevétel és akkor még nem számoltunk a kamatadóval... A névleges betéti kamatot jó­val meghaladta a bankok nyúj­totta kölcsönök névleges hitel­kamata. A kamatkülönbözet 5 százaléknál is magasabb volt, vagyis a bankoknak az informá­ciós ráta levonása után is ma­radt reálkamatuk, maradt mit a „levesbe aprítaniuk”. Már amennyiben az adós kifizette a kamatokat és törlesztette a köl­csönt. Mivel azonban a nagy­bankok sok rossz követelést örököltek jogelődeiktől s a KGST-piac összeomlása szá­mos adósukat fizetésképtelenné tette, a kamatbevételek elma­radtak a várttól, s a kinnlevősé­gek egy részének visszaáramlá­sára máig sincs remény. A nagy kamatrésbe egy biztosítási díj-jellegű költségelemet is be­építettek a bankok. Ettől a ka­matkülönbözettől remélik egy­részt a hitelezési veszteségeket fedező kockázati tartalékalap létrejöttét, másrészt a keletkező kockázatok tényleges fedezetét. A kockázatok ugyanis nagyok a dekonjunktúra, az erős import- verseny és a fizetési zavarok to- vábbgyűrűződés közepette. A magas kamatoknak számos hátrányuk van. Mindazokat, akik nem remélhetik, hogy áruik, szolgáltatásaik árát az infláció átlagos mértékének megfelelően emelhetik, vissza­tartja a befektetéstől, a kínálat növelésétől. A magas kamatláb ugyanakkor leszorítja a részvé­nyek és a fix kamatozású köt­vények árfolyamát s. kedvét szegi a hosszútávú befektetők­nek. Végül, de nem utolsósor­ban a magas kamatok inflációs tényezőkké válnak. A hiteladó­sok ugyanis megkísérlik áraik­ban a magas kamatköltségeket a továbbfelhasználókra illetve a fogyasztókra áthárítani. Á Magyar Nemzeti Bank már az elmúlt esztendő utolsó har­madában, szinte az infláció- csökkenés megelőlegezéseként, jelzésszerűen, maga is csökken­tette a kamatlábait s a kereske­delmi bankokat is rávette arra, hogy ha kis mértékben is, de te­gyék ugyanezt. Most, hogy az inflációs ráta már a tavalyinak a felét sem teszi ki s tovább foko­zódott a lakosság megtakarítási kedve, megalapozottnak látszik a kamatok - hitelkamatok és be­téti kamatok - csökkentése. Kik fogják megfizetni a ka­matcsökkenés számláját? Vajon veszítenek-e azok, akik a mos­tani, alacsonyabb kamat mellett takarék- illetve bankbetétet nyitnak? Mindaddig, amíg a kormány és a jegybank fenntartja inflá­cióellenes politikáját s a forint stabilizálására és átválthatóvá tételére törekszik, nem járhat­nak rosszul azok, akik a banki és állami értékpapírok hívei. Annál is inkább, mert a rövi- debb lejáratok miatt új kamat­feltételek mellett vállalhatják e befektetési formát. Akik pedig hosszabb látra s kockázatot is vállalva, részvé­nyekbe vagy befektetési ala­pokba helyeznek tőkét, azoknak a jó vállalatok piaci felértékelő­dése jelent védelmet a kedve­zőtlen piaci fordulatok ellen. Bácskai Tamás Országos kiemelésű társadalomtudományi kutatások Országos kiemelésű társada­lomtudományi kutatások indítá­sát rendelte el a kormány 63/1992. (IV.4.) számú rendele­tével, amelynek célja a kor­mányzati munka segítése - tá­jékoztatták az MTI-t az Aka­démia sajtótitkárságán. A kutatási főirányok és a té­makörök részletes felsorolása, a felhívás dokumentációja a szakmailag illetékes akadémiai kutatóhelyeken, kutatóhelyként számontartott oktatási intézmé­nyekben, közgyűjteményekben és az Országos Kiemelésű Tár­sadalomtudományi Kutatások titkársági teendőit ellátó MTA Titkársága Társadalomtudomá­nyi Főosztályán szerezhetőek meg. A kutatások rövid futami­dejűek, tervezhető legkésőbbi befejezésük 1995. december 31. A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani, az első beadási határidő: 1992. július 20. A pályázatok benyújthatóak az MTA Titkársága Társada­lomtudományi főosztályán (1051. Budapest, Nádor utca 7. III. emelet 333. Postacím: 1361. Budapest Pf. 6.)- A körülmények azóta javul­tak...- Március közepén kaptam egy levelet a Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézetből, mi­szerint dr. Bodor Elek sebész­professzor elvállalta a műtétet. Ő végezte Szabó professzorral a két sikeres szívátültetést is.- Ha jól tudom, mégsincs minden rendben a műtét körül.- Bogdánnak egy nagyon kü­lönleges és ritka vércsoportja van, az AB4 RH-. A műtéthez azonnal hozzájárultunk, sőt a Belügyminisztérium is meg­küldte a kórháznak az enge­délyt. Mégsem tudják elvégezni az operációt, mert nem érkezett meg a szükséges vér, és a kis­fiam állapota a gyógyszeres ke­zelés ellenére is romlik. Any- nyira akar élni és annyira hisz a műtét sikerességében . . . Nem akarom elveszíteni, éppen ezért kérek mindenkit és magát is, hogy segítsen. Kell, hogy le­gyen ilyen vér! Bogdán és hozzátartozói nevében kérünk minden olva­sót, hogy segítsenek egy élet fennmaradásában. Kárász Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom