Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-23 / 202. szám
1992. július 23., csütörtök üj Dunántúli napló 9 Makkfelső Kertész Manó az 1922-ben megjelent Szokásmondások című műve számos kártyajátékokból származó mondás eredet-értelmezését tartalmazza, mint például „ megütni a főnyereményt", „színt vallani”, „egymás kezére játszani”, „disznaja van”, „bele látnak a kártyájába”, „tökfilkó”, „másnál van a makkfelső”. A "lássuk, mi van a pakliban” valószínűleg újabb keletű kifejezés lehet, hiszen Kertész Manó ezzel nem foglalkozik. Annál inkább foglalkoztatja ez a város polgárait - különösen a közvetlenül érintetteket - a me- gyervárosi kesztyűvarroda létesítése kapcsán. E kártyalapoknak a felmutatása azonban meghaladja e jegyzet terjedelmét, még akkor is, ha közülük jó néhányat már kijátszottak, mint például olyan ásznak minősülőt is, mint a kömyzetevé- delmi szakhatóság állásfoglalása, s ennek alapján az építési engedély kiegészítése, módosítása újabb, szigorúbb kömyzet- védelmi előírásokkal. Amelyeket viszont a beruházó indokolatlannak tart, s amelyek az érintett lakosságot - legalább is egyelőre - nem nyugtatták meg. Lehet, hogy éppen azért nem, mert az alapprobléma talán elsősorban nem környezetvédelmi. S valószínűleg nem is az adás-vételi ügylet és az építési engedélyezés szabályossága, vagy szabálytalansága.(Bár akadnak ebben a témakörben érdekes részletkérdések, mint például az, hogy miként lehetett az eredeti 2,4 hektárból a kimérés után 2,7 hektár?). Az alapkérdés cicerói: kinek az érdeke mindez? Mert ugyan a kártyajátékoknál szabálytalan, de a demokráciában viszont természetes, hogy a a polgárok szeretnének belenézni a lapokba még a játék megkezdése előtt: kinek lehet disznaja (szerencséje), kinél marad a tökfilkó? Itt pedig olyan érdekek állnak egymás mellett és egymás ellen, mint az önkormányzat részéről egy kihasználatlan tartalék terület hasznosítása, munkahelyteremtés a növekvő munkanélküliségre miatt és környezetbarátnak ígérkező beruházások támogatásával, hiszen sajnos nem igen válogathat a beruházók között. A beruházó érdeke, hogy gyorsan és olcsón valósíthassa meg a terveit. A lakosság pedig eleve ellenez minden olyan változást, amely a megszokott életkörülményeit veszélyezteti. Egy hajdani kártyajátékban a makkfelső volt a legerősebb lap. Az a mondás, hogy ez másnál van, arra utalt: másnak van módjában valamit megtenni. A döntés előtt az érdekek egyeztetésére az önkormányzati testületnek lett volna módja. Sőt, ez is lett volna a kötelessége. De ezt elhivatottsági vagy szakmai gőgből csak a beruházó vonatkozásában tette meg. Most aztán már eső után köpönyeg: minden érintett fél egy kicsit úgy érezheti, hogy nála maradt a tökfilkó. Vagyis a vesztesek lapja. Dunai Imre A múlt feltárásával segítve a jövő építésének stratégiáját Pécs Története Alapítvány M ár olyan néhány száz fős jelentéktelen településeknek is van történeti monográfiája, amelyek legfeljebb csak azzal dicsekedhetnek a múltjukból, hogy annak idején egyszer netán a hadba vonuló Hunyadi János majdnem megszállt falujukban. Ezt a sajátosan karikírozó képet festette Pécs helyzetéről az egyik ön- kormányzati képviselő, amikor tavasszal a közgyűlés vitájára került a Pécs Története Alapítvány létrehozásának témája. De nemcsak ez lokálpatriótái hiúságra alapozó érv hatott akkor a testületre, amikor végül elhatározta a Pécs Története Alapítvány létrehozását, hanem az is, hogy már évek óta több intézmény kezdeményezi a város történetének feldolgozását és bemutatását. Pécs történelmi és mai jelentősége miatt igazán megdöbbentő tény, hogy - bár korábban voltak vázlatos, részterületekre vonatkozó, vagy éppenséggel nem igazán tudományos igényességű próbálkozások - a város gazdag múltját átfogóan és a teljesség igényével ez idáig még nem dolgozták fel és nem mutatták be. Az áprilisi ülésen a képviselők nem is azon vitatkoztak, hogy szükség van-e ilyen jellegű kutató munka támogatására, hiszen mindenki elfogadta a javaslat indoklását: a városnak elemi érdeke a stratégiai döntések kialakításához Pécs múltbeli fejlődésének, adottságainak, hagyományainak tudományos alaposságú ismerete, egy ilyen monográfia tudományos érdek és érték, segítheti a város leendő polgárainak nevelését, megalapozhatja Pécs iránti vonzalmukat, információkat adhat rólunk a turistáknak és a gazdasági kapcsolatokat kereső külföldi partnereknek is. A vita - mint már annyiszor - a pénz körül forgott, konkrétan az alapítvány törzstőkéjének előteremtésén, amelyre akkor nem volt keret a városi önkormányzat ez évi eredeti költség- vetésében. Annak, hogy most újra visz- szatérünk a témára, két oka van. Az egyik, hogy az önkormányzat költségvetésének júliusi módosítása a kiadások tételében már magában foglalja az alapítvány 1,5 millió forintos törzstőkéjét. Ezzel már lehet kezdeni valamit, de aligha lesz elegendő. S ez a második ok, az újbóli figyelemfelkeltés: az alapítvány nyílt, ahhoz bármely magyar vagy külföldi magám- vagy jogi személy csatlakozhat, ha a céljaival egyetért és azt anyagi eszközeivel vagy természetbeni szolgáltatással támogatni kívánja. Az alapítvány célja pedig Pécs történetét feldolgozó és bemutató kiadványok elkészítésének, kiadásának finanszírozása. Mikről is van szó? Egy tudományos igényű nagymonográfiáról; egy népszerű formában, magyar és idegenen nyelveken is megjelenő kismonográfiáról, amely rövid áttekintést adva az oktatást is szolgálja; egy olvasókönyvről, amely a város történetének fontos eseményeit rögzítő dokumentumokból nyújt válogatást; s egy fotóalbumról, amely a város régi és mai képét mutatja be fotópárokkal. Ez utóbbi gazdagságából már ízelítőt is kaphattak az érdeklődők a Várostörténeti Múzeum nemrég megnyílt kiállításán. D. I. Dohánygyári óriáskígyó A szecesszió esztétikája szerint a művészet nem törekszik a természet utánzására, hanem olyan imaginativ tevékenység, amely a természetben keresi szimbólumait. Ennek jegyében épült annak idején a Pécsi Dohánygyár gyönyörű épületegyüttese, de a hajdani tervező nyilván nem gondolt arra, hogy egyszer, sok év múltán, a gyár körüli rendezett parkba brutálisan betüremkedik a távhőellátók csőrendszere. Egy kis jóindulattal azt is mondhatnánk, hogy ez sem esik távol a természettől, hiszen felfogható egy óriáskígyó ( boa, anakonda) szimbólumaként is. Bár az ilyen méretű hüllő itt, Pécs környékén, ritkán előforduló állat. Cs. L. Fura privatizáció Bizonygatni aligha kell, hogy akad jó néhány furcsaság a privatizációk körül. Ami a Pécsi Önkormányzattal esett meg, az valószínűleg az egészen extrém esetek körébe tartozik. A város saját forrásaiból felépített vásárcsarnokban évek óta működött a Csarnok Étterem a Baranya Megyei vendéglátó Vállalat üzemeltetésében. Az idők során a nevezett vendéglátó egység színvonala leromlott, az étterem bűnözők rosszhírű törzshelyévé degradálódott. Az üzlethelyiség területének más célú felhasználása - újabb árusító helyek kialakítása - ugyanakkor a vásárcsarnok megnövekedett forgalma miatt is szükségessé vált. Hiába mondták azonban fel a bérleti jogviszonyt, az üzemeltető vállalat közben az előprivatizációs törvény hatálya alá került és az Állami Vagyonügynökség gyakorolta felette a rendelkezést. S hiába tiltakozott az önkormányzat saját épületének privatizálása ellen - hiszen a bérleti jog privatizálása a tulajdonos rendelkezési jogát hosszú időre ellehetetleníti -, csak annyira jutott, hogy kikiáltási ár feléért - 1,225 millfó forintért - saját tulajdonú épületrészére megvehette a bérleti jogot. Az önkormányzati tulajdon védelmét deklaráló jogszabályok és elvek ellenére csak így lehetett megmenteni a város számára az épületrészt! D. I. A civil társadalom felé? Széles körben hangoztatjuk: Európa felé kell mennünk, át kell vennünk azt a modem gondolkodást, amelyet a nálunk fejlettebb nyugati társadalom már elért. Meg kell még tanulnunk az eszmék egymás mellett élésének gyakorlatát, a toleranciát ... és így tovább. Ugyanakkor azzal nem törődünk, milyen értékeket halmoztak fel elődeink az évszázadok során, nem érdeklődünk eléggé múltunk iránt, rongáljuk építészeti örökségünket, elcsúfítjuk köztéri szobrainkat, tárgyainkat, s gyermekeinknek az értékek megbecsülését szolgáló tanítása is bizony hagy még kívánni valókat maga után. Pedig az a városvezető, aki külföldi tárgyalásaira tudatában nem viszi magával pogy- gyászként városa értékeit, az a polgár, akik itthon és külföldön nincs tekintettel ezekre a fontos szempontokra - vajon milyen alapon akar eljutni a nem földrajzi értelemben vett Európába? A fejlett nyugati országokban ez a kérdés már régóta nem kérdés. Ott a helyi értékek ismerete és tisztelete már magától értetődő mindennapi gyakorlat! A sokat emlegetett civil társadalomhoz - amit mi is szeretnénk - ez is elengedhetetlenül hozzá tartozik! dr. Vargha Dezső Városvédő őrjárat Ilyenkor nyáridőben sok hazai és külföldi turista keresi fel egyénileg, családdal vagy csoportosan Pécset, s mi elébük tárjuk: mennyire szép kétezer éves városunk. Büszkén mutogatjuk értékeinket, s különösen történelmi belvárosunkkal dicsekszünk. Városképünkre, patinás vagy fölújított épületeinkre joggal lehetünk büszkék. Első képünk példaként az Elefántos tömb Széchenyi térre tekintő szakaszát mutatja. Viszont az is igaz, hogy az idetévedt turista sok helyütt bosz- szantó szemetelést, rongálást, az épületek elcsúfítását is tapasztalhatja. Próbáljuk csak elképzelni: mit gondolhat kulturális fejlettségünkről az az idelátogató, aki a második fotónkon ábrázolt, brutálisan összefirkált Püspök-kerti falat meglátja a Szent István tér sarkán, az Esze Tamás utca elején? Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Viharkárok A júniusi esőzések után csak város frekventáltabb területeiről, dűlőiből 80 köbméter iszapot és hordalékot kellett eltaka- ríttatnia a Városgondnokságnak és ez munka 50 000 forintba került. A külvárosi területeken is ugyanekkora költséggel járt ez a feladat. A júliusi zivatarok után a belváros, valamint Vasas, Somogy és Hird közútjairól és közterületeiről 28 köbméter iszapot és egyéb hordalékot takarítottak és szállítottak el a vállalkozók, összesen 14 600 forint költséget számlázva. Elkészült ütés járdafelújítások Az elmúlt egy-másfél hétben elkészült a Rákóczi út északi járdájának, az Ágoston tér és Majorosi utca burkolatának és járdájának, a Koller utca keleti járdájának, a Jókai és a Lámpásvölgyi út, a Margit utca keleti oldala, a Szivárvány utca déli oldala, a vasasi Csarnok-köz burkolatának, valamint a Dobó István utca keleti járdájának felújítása. Ezeken kívül befejeződött a Kertész utca déli oldalán az útkorrekció és a csapadékvíz elvezetésének munkája, valamint a Móricz Zsig- mond tér, Ürögi út, a Rácváros előtti utca, a Baranya utca, valamint a Nagypostavölgyi út 66. számú épület vonalában az útburkolat kátyútlanítása. Parkolást gátló hordós leánderek Nemrégiben újra füvesítették az Eszék Étterem előtti területet. Hogy épen maradjon, s gépkocsikkal ne tudjanak felhajtani a Domus Áruház előtti területre, 12 hordó leándert helyeztek ki esztétikus útakadályként. Illegális szennyvízbekötés A Marx út 73. számú épület előtt illegális szennyvízbekötést végeztek, amelyet a közelmúltban szüntetett meg a Pécsi Vízmű. A csapadékcsatornát fertőtleníteni kellett. Határidő! Tavasz végén, nyár elején több közműjavítás, illetve építés után nem állították helyre a kivitelezők a felvágott útburkolatot. így a gázvezeték nyomvonalának helyreállítása csúszik, illetve csúszott a megszabott határidőhöz képest heteket a Patak utcában, ahol az Uniterm Gmk. volt a kivitelező, valamint a Beczúr Gyula és a Fülemüle utcában, ahol a Generál Mélygép Gmk. dolgozott. Legújabban a DDGáZ Baranya Megyei Üzemigazgatósága maradt adós a a Pázmány Péter (Úttörő) utca 65. számú épület előtti felvágás helyreállításával a július 10-i határidőhöz képest. Pécsi Körkép
