Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-23 / 202. szám
6 uj Dunántúli napló 1992. július 23., csütörtök A jogi karok a legnépszerűbbek Jövőre már hetvenezren rohamozhatnak Idén hatvanezer diák jelentkezett a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára. Körülbelül huszonötezer helyet már betöltötték, de még ezer-ezeröt- száz hely válj a az átjelentkező- ket elsősorban a műszaki, az agrár- és a tanárképzésben, de a miskolci bölcsészkaron is - tudtuk meg dr. Bakos Károlytól, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főmunkatársától.- A jogi karokra jelentkezők voltak a legnehezebb helyzetben. Az innen kiszorultak - ha időben letették az alkalmassági vizsgát - a tanítóképző főiskolákra kérhették átirányításukat, vagy most a műszaki főiskolákon van még hely a számukra. Igaz, ez utóbbi teljesen más terület, de a munkanélküliség elkerülésére átmeneti megoldást jelenthet.- Melyek voltak a legkeresettebb iskolák és karok? Jogászok, közgazdászok, tanárok- Az idén átlagosan tizenöt százalékkal több volt a jelentkező a nappali tagozatokra, mint tavaly. A legnépszerűbbek a jogi karok, amelyeken négy-hatszoros volt a túljelentkezés. Ennek az az oka, hogy az önkormányzatoktól kezdve a gazdasági szervezetekig mindenhol nagy szükség van a jogászokra. A közgazdasági felsőoktatás iránt is növekedett az érdeklődés. A bölcsészkarokon szintén ez a helyzet, mivel elvégzésük után széles lehetőség nyílik az elhelyezkedésre. Ezek évek óta stabil tendenciák. Az agrárképzés területén viszont nagy változást jelentett, hogy az egyetemek és főiskolák nagyrésze nyitottá vált, tehát felvételi vizsga nélkül, a középiskolai tanulmányi eredmények alapján lehetett bekerülni. Ezért idén negyven százalékkal többen jelentkeztek ezekbe az intézményekbe. A műszaki főiskolákon szintén a felvételimentesség miatt nőtt a jelentkezők száma.-A közoktatás küszöbönálló átalakulása hogyan befolyásolja a tanár- és tanítóképzést?- A felsőoktatásnak alkalmazkodnia kell a változásokhoz. A tanítóképzésben fejlődést jelent, hogy az általános iskolai tanítói szak mellett a diákok négy nyelvből idegen- nyelv-oktató-tanítói diplomát is szerezhetnek. A nemzetiségi-tanítói és a tanító-hitoktatói képzésre is mind szélesebb lehetőségek nyílnak. Megjelentek a szociális gondoskodással kapcsolatos szakok is. A tanárképző főiskolák természetesen a tudományegyetemek bölcsészettudományi karai felé keresik az utat.- Mennyire volt nyitott idén a felvételi rendszer, és mikor lesz teljesen az? A felvételi vizsga elkerülhetetlen- A felsőoktatási intézmények hatvanhárom százaléka már az idén is adott teljes, vagy részleges mentességet a felvételizőknek. Cél, hogy a felsőoktatás minél nyitottabbá váljon, de - mint a világon mindenütt - nálunk is lesznek olyan népszerű és magas színvonalú egyetemek és főiskolák, amelyekben elkerülhetetlenek a felvételi vizsgák. Ezenkívül számos intézményben mindenképpen indokoltak a pályaorientációs és alkalmassági szűrővizsgálatok.- Milyen változtatásokat terveznek jövőre?- Radikális változások csakis a felsőoktatási törvény elfogadása után lehetségesek. Mi az ideihez hasonlóan már most elkezdjük szervezni a következő felvételit, mert a jövő évben hetvenezer fiatal rohamára számítanak a felsőoktatási intézmények. (MTI-Press) Boskovitz Beáta Egységes gazdasági tér Az orosz fővárosban kedden hivatalos közleményt adtak ki az orosz és a fehérorosz kormány gazdasági együttműködési megállapodásáról. A két kormány képviselői leszögezték, hogy egyaránt érdekeltek az egységes gazdasági tér fenntartásában, gazdasági integrációjuk .elmélyítésében, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésében és a piacgazdasági átalakuláshoz szükséges feltételek megteremtésében. Garas Imre kiskertje a kertvárosi, lőtéri dombok mögött Fotó: Proksza László Melyik fél bírja tovább? Nem csitulnak a kedélyek a lőtéri dombok mögötti kiskertekben. A bizonytalanság már-már felmorzsolja az emberek idegeit. Történt ugyanis, hogy a görcsönyi Mecsekvöl- gye tsz közzétette szándékát, miszerint ragaszkodik a kiskertek 70 Ft/m2 áron történő eladásához. Ez a hír mellbevágta és felháborította a bérlőket. Az emberek sehogy sem értik, miért vegyenek meg ilyen magas áron olyan földet, ami nem lehet saját tulajdonuk. Keresik az igazukat, váiják,hogy az igazság tisztességgel párosulva megvédelmezi majd kétévtize- des fáradozásukat, munkájukat.- Mire jó ez a lelketlenség? - mondja Garas Imre, akinek kertjében kutatva sem találni egyetlen gazt sem. - Kinek fáj az, hogy itt dolgozgatunk, hogy a nyugdíjas itt talál békét és életet jelentő elfoglaltságot, s hogy innen pótolja azt a zöldséget, gyümölcsöt, amit már nem képes megvenni sem a piacon, sem a boltban?- Jöjjön, nézze meg az enyémet! - invitál Balog János. - Ezt mind egyszál magam csinálom. Van itt minden, a piacon sem talál különbet. Duka Miklós a derékig érő sást kaszálja a kerítése mentén.- Nélkülünk ilyen lenne ez a föld és akkor vajon mire használná a tsz? - kérdi. - Akkor is el tudná adni? Ki lenne az a bolond, aki ilyet megvenne? A görcsönyi tsz a tulajdonára, a gazdálkodásra, az üzletre hivatkozik. Ma ilyen a gazdasági élet, mindenre szükségük van. Még erre a pénzre is, amit a kiskertek kiárúsításából nyernek. Évtizedeken keresztül ezek a rétek, legelők, nádasok, zsombékok értéktelenek voltak, a nagyüzemi gazdálkodásban semmi más hasznosítási lehetőséget nem láttak, mint a bérbeadást. Törje bele más az erejét. Nos, ez meg is történt. Csakhát akkor kié a jogos aratás? Igazságosság, emberség, üzlet nehezen fémek meg egymással. A társadalom közhangulatába eddig idegennek vélt elemek kerültek, jogot követelvén a jogtalanságtól, belviszá- lyokat, háborúskodásokat teremtve. Kinek jó ez? Bátai Zoltán.- Uram, engem kiszanáltak a családi házamból. - mondja feleségébe karolva egy rokkant nyugdíjas. - Lebontották, hogy ilyen tízemeletes panelt rakjanak a helyére. Összeborultunk és sírtunk az asszonnyal. Ki értette meg ezt akkor? Odahagytuk a kertünket meg a lugasszőlőt is. Aztán bekényszerítettek ebbe a panelbe, nem volt más választásunk. Ez a bérelt kis kertecske a mi igazi életünk. Reggeltől estéiig itt vagyunk. Szinte itt élünk. Megvenni? Uram, miből? Ha ez nem lesz, belepusztulunk a betonfalak közt...- Tervezzük önálló kiskert szövetkezet létrehozását az érdekelt bérlők részvételével, - mondja Havriska István az ideiglenes intézőbizottság tagja. - Össze kell fognunk érdekeink védelmében, és ha már jogilag bejegyzett szervezetként működünk, pótolni tudjuk azt, amit az ÁFÉSZ megvont tőlünk. A tsz ha el akar adni földet, van éppen elég parlag területe erre a célra. Miért éppen ez kell? Azért mert ez feltörtük? Mindenesetre mi is felértékeltetjük eddigi munkánkat, a ter- mővétételt és a föld termőképességének fenntartását. A tsz árajánlatával mi ezt az értéket tudjuk szembeállítani.- Azt vártuk és várjuk ma is, hogy mind többen mellénk állnak. Hogy egyszer eljön közénk a képviselőnk és meghallgat minket. És a pártok sem lesznek közömbösek. Vagy tán távol áll tőlük ügyünk felvállalása? - szól közbe Lajos István, akin látszik, hogy többet is mondana.- Ahogy péládul dr. Krippl Zoltán polgármester, vagy a KDNP helyi vezetője, Ursprung János tette, és a Munkástanácsok Szövetsége. Nem akarunk kiszolgáltatottak lenni! Itt korábban béke volt! Igen, béke volt. De most zaj van, nagy zaj. A felkorbácsolt indulatok lecsendesítése - közösségi érdek. A termésre jövőre tán még nagyobb szükség lesz ezekből a kiskertekből is, főleg annak, aki már lassan el is felejti a piacra vezető utat.- Mindaddig nem adjuk fel, amíg megnyugtató megoldást nem értünk el. Ha kell a köztársasági elnök úrig is elmegyünk,- veszi pártfogásába a bérlők ügyét dr. Berényi István jogtanácsos, aki eddig is sokat tett az emberekért. - Levélben fordultam a mezőgazdasági miniszterhez és a kömyzetvédelmi miniszterhez is. Minden olyan fórumot felkeresek, amelyik képes tenni ezekért az emberekért. Mindenkit arra kérek, nyugodtan dolgozzon tovább, művelje a kertjét. A tsz törvénytelen igyekezete senkit ne rémítsen meg. Érdeklődéssel várjuk a felek megegyezését. Mert ez a jelenlegi állapot kinek jó, kinek az érdekét szolgálja? Egyáltalán, melyik fél bírja tovább ezt a hónapok óta tartó lélektani hadviselést? A kiskertbérlők azt szeretnék, ha továbbra is bérlők maradhatnának, vagy olyan megoldás születne, mint Komlón, ahol közmegelégedésre 15 Ft/m2 áron vehették meg bérlőik a vízellátással rendelkező kerteket. Rozvány György Nőni fognak a lakossági jövedelmek A GDP értéke nemzetgazdasági szinten várhatóan stagnálást mutat ebben az évben, illetve maximum 3 százalékkal marad el a tavalyi mértéktől. Mind az ipari termelés, mind az agrárgazdasági termékek előállításának esetében viszont 5-10 százalék körüli csökkenést lehet az év egészére valószínűsíteni - ez derül ki a Pénzügyminisztérium által az ez évi gazdasági folyamatokról közzétett tájékoztatóból, amelyet az április-májusi információk alapján készítettek. A tájékoztató megállapításai szerint a lakosság pénzbevételeinek növekedési üteme májusban némileg tovább lassult. Ám a lakossági jövedelmek képződése az év hátralévő részében várhatóan valamelyest gyorsul. A belföldi felhasználású GDP-ben az év egészében jelentős mérséklődésre lehet számítani, ennek mértéke a konjunktúrától függően 3-6 százalék lehet. Egész Németország telefonkódja 49 Szerdától kezdve megszűnt az eddigi keletnémet telefonos országkód, a 37-es - jelentette be a német állami távközlési vállalat, a Telekom. Attól kezdve az egységes Németország valamennyi telefonszámát a 49-es országkód tárcsázása után lehet külföldről hívni. Eladták a Duna Inter-t A legjobb ajánlat nyert a Duna Intercontinental Szálloda licitjén - állapítja az Állami Vagyonügynökség illetékese, cáfolva azt a hírt, miszerint a versenytárgyaláson jogtalan előnyhöz jutott a nyertes amerikai cég, a Mariott. Némethy László, az ÁVÜ ügyvezető igazgató-helyettese az MTI kérdésére elmondta: a Mariott 12,5 millió dollár értékű felújításra vállalt garanciát öt éven belül, 7 éves távlatban pedig további 10 millió dollárra. Ezzel szemben a másik két ajánlattevő, a Ramada-Atlantic Pacific amerikai páros és az Intercontinental 45 millió dollárt ajánlott fel a felújításra, az összegnek csaknem felét azonban csak abban az esetben kaphatta volna meg a szálloda, ha építési engedélyt kap további 70 szoba kialakítására. Karlovy Vary Alsóbb osztályba léphet? (MTI-Panoráma) A Karlovy Vary központjába bevezető úton jól megtermett egyenruhás legények intenek megálljt. „Hova-hova?” - kérdi a rangidős, miközben társa ugrásra kész, ruganyos párducként figyel. Az elcsigázott külföldi autós már nyújtja is jogosítványát, a kocsi forgalmi engedélyét, valamint újságíró-igazolványát - ez utóbbit azért, hátha olvasták a közlekedésrendészetnél, hogy a sajtó nagyhatalom. Sajnos nem olvasták: a közeget nem érdekli más, csak az, hogy van-e igazolás a szállodafoglalásról. Szerencsére van, így a XXVIII. Karlovy Vary-i filmfesztiválról beszámolni kívánó újságírót nem lövik azonnal szitává, hanem csupán visszafordítják. Útbaigazítást is kap: „Ott menjen balra, aztán egy nagyobb kereszteződésnél megint balra, és akkor onnan egyenesen.” Azt már nem teszi hozzá az egyenruhás, hogy az első „balra” utáni szakasz nem kevesebb, mint a völgyben húzódó városközpontot a hegy oldalában megkerülő főút, s az a második „balra” olyan csomópont, ahol hatfelé lehet menni. Már csak néhány rémült átszáguldás a fürdőváros vendégeinek felüdülésére szánt sétányon, egy-két forgalom elől elzárt utca hosszanti leküzdése, valamint csevely egy tanácstalan járókelővel, aki ahelyett, hogy megmondaná, merre is van az a szálloda, inkább arra figyelmeztet, hogy „Kérem szépen, itt útvonalengedély kell, magának biztos nincs, el fogják vitetni a kocsiját”. A hotel kong az ürességtől. De nemcsak ez, hanem több más szálláshely is. A Thermálban, ahol szinte az egész fesztivál zajlik, bőségesen van szintén üres szoba. Félházas filmszemle. Mint utólag kiderül, azért nem lehetett az eredetileg tervezett úton bemenni a centrumba, mert akkor alig lőtávolságnyira kellett volna elhaladni a patinás Hotel Pupp előtt, ahova viszont nagyon illusztris személyiségeket vártak. Ezek után kissé érthető, hogy a fesztivál fődíját, a kristályvázát Enrique Gabriel Lipschutz argentin rendező belga-fran- cia-spanyol koprodukcióban készült, „Krapatchouk” című filmje nyerte. Két kelet-európai szerencsétlenről szól, akik mezőgazdasági idénymunkán voltak Dél-Franciaországban, s amikor a párizsi pályaudvarról haza szeretnének indulni, senki nem tudja, hol a fenében is található az időközben szabaddá és függetlenné vált „prazsevicai köztársaság”. A film alapötlete évekkel ezelőtt született meg, de Jugoszlávia széthullása különös aktualitást kölcsönzött a témának. Karlovy Vary infrastruktúrája fesztiválszempontból meglehetősen „prazsevica”-jellegű, bár a szolgáltatásokat hajlamosak párizsi árszínvonalon nyújtani. Korábban kétévenként tartottak „seregszemlét” a fürdővárosban. Most már évente meg akarják rendezni, ráadásul a hivatalos cseh szervek az „A” kategória megőrzéséhez is ragaszkodnak. Ez kissé túlzás. Karlovy Vary egyszerűen nincs azonos súlycsoportban Can- nes-nal, Berlinnel, Velencével, hogy csak a legkirívóbb kontrasztokat említsük. A filmszakmában ez elsősorban két következménnyel jár: alig tudnak itt bemutatni kiemelkedően jó filmet, valamint nem létezik a filmpiac, ami nélkül pedig nem filmfesztivál a filmfesztivál. A legjobb cseh rendezők legutolsó, sikerültebb műveit sem nevezték be az itteni versenybe: a külföldi megjelenés nagyobb presztízst jelent. Az amerikaiak sem jelentkeztek egyetlen versenyfilmmel sem, ami azért jelez valamit, különösen azzal összevetve, hogy a prágai mozikban szinte kizárólag csak amerikai filmeket játszanak. Persze voltak retrospektív vetítések, voltak régi nagy filmcsemegék a Karlovy Vary-ban bemutatott alkotások között. De a versenyművek zöme teljesen visszhangtalan maradt, és sajnos ez érvényes Salamon András Zsötem című produkciójára is. Ami a másik nagy hiányosságot, a filmpiac szegényes voltát illeti, ez Antonin Liehm filmkritikust, a zsűri elnökét is keserűen lemondó sóhajra késztette (a versenyfilmek bírálásától már csak hivatalból is tartózkodnia kellett). Alig történt üzletkötés. Az „A” kategóriájú filmfesztivál a gazdagok játéka. Talán jobb lenne, ha Karlovy Vary kevesebb hófehér Lincoln luxusautót akarna látni az utcákon, vagy ha már ezt akarja, akkor a város vezetésének krémje nem éppen a fesztivál ideje alatt menne el szabadságra - még ha nyár is van. Esetleg meg lehetne próbálkozni valamilyen tematikus fesztivállal. De még ennél is jobb lenne, ha az egész rendezvényt áttennék Prágába: ott ugyanis egy gyönyörű nagyváros lüktet, színes forgataggal, sok tízezer szenvedélyes, helybeli mozi látogatóval. Karlovy Vary is gyönyörű, de inkább arra való, amire kitalálták: a gyógyvíz hasznosítására.
