Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1992-07-20 / 199. szám

1992. július 20.. hétfő u j Dunántúli napló 7 Nem a lovaskocsit kell felgyorsítani,át kell szállni személykocsira Szerkezetváltás vagy gazdasági növekedés? A magyar gazdaság a II. évezred utolsó évtizedébe egy XIX. századi gazdaságszerke­zettel érkezett, legfeljebb vala­mivel modernebb kiadásban. Vagyis egy túlméretezett ne­hézipar, azon belül is egy túl­méretezett kohászat, nehéz- vegyipar és az ezeket kiszolgáló kitermelőipar. Vagyis erősen anyag- és energiaigényes ágaza­tok, valamint ezek háttérágaza­tai. Konzervatív ágazatoknak nevezzük őket. Ez a kifejezés nem a jövedelemtermelő képes­séggel kapcsolatos, hanem az­zal, hogy ezek a tevékenységek, bár szükség van rájuk, kiestek a fejlődés fő áramából. A mező- gazdaság is konzervatív ágazat, termékei alig változtak évezre­dek óta: gabona, hús, bor, tej­termékek, zöldség stb. Legfel­jebb a minőség és a csomagolás más. A magyar gazdaságból ugyanakkor szinte teljesen hiá­nyoznak a tudás- és kreativitás­igényes, összefoglaló szóval brainigényes ágazatok, vagyis a csúcságazatok. Azok, amelyek a fejlődés fő áramába tartoznak. Mikroelektronika, számítás- technika, informatika, biotech­nológia. Jelen vannak, de túlságosan kis részarányt képviselnek a hú­zóágazatok, amelyek önmaguk­ban nem jelentik a fejlődés fő áramát, de éppen a csúcságaza­tok fejlődését serkentik, mint­egy magukkal húzva azokat. Ilyen például a személygépko­csi-gyártás. Magyarországon ma még mindig a konzervatív szféra köti le az erőforrások (beruházások) 80-90 százalékát. Fogalomzavar Nagyon gyakran használják hibásan a csúcságazat, húzó­ágazat fogalmakat, összeke­verve azokat a teherviselő ága­zat fogalmával. Például: a me­zőgazdaság nálunk húzóágazat. Ez nem igaz, csupán arról van szó, hogy nálunk az agrárterme­lés a kedvező adottságainál, fej­lettségénél fogva alapvető te­herviselő ágazattá vált, önma­gában azonban továbbra is al­kalmatlan arra, hogy akár a csúcságazatok, akár általában véve a többi ágazat fejlődésé­nek serkentője legyen. Összekeverük a csúcstech­nika és a csúcságazat fogalmát is. A csúcstechnológia bármely adott tevékenység pillanatnyi világszínvonalát jelenti. Egy konzervatív ágazatot is lehet csúcstechnológiával működ­tetni. Dél-Korea vagy Japán magas fokon automatizált, szá­mítógép által vezérelt, oxigén- konverteres kohászata például ilyen. De az ellenkezője is igaz. A mikrocsipek korszakában az elektroncsöves vagy tranziszto­ros számítógépeket gyártani egy elavult technológiával művelt csúcságazatot jelent. A világon évente sok ezer mikroelektronikai cég megy tönkre, fejlett csúcstechnológi­ával üzemelve, miközben pros­méknél viszont az érték 80-95 százalékát a benne lévő nyers­anyag és energia adja. Magyar- ország termékstruktúrájára ez utóbbi a jellemző. Pedig mi azt tartjuk magunkról, hogy szel­lemi nagyhatalom vagyunk. Sajnos ezt a mítoszt a tények, így többek között gazdaságunk termékstruktúrája nem támaszt­ják alá. Mégiscsak paradoxon, hogy egy energiahordozókban perálnak a legkonzervatívabb, leghagyományosabb szatócs- bolt-hálózatok. Új-Zéland egyik csúcstechnológiára alapozott konzervatív ágazatra, a mező- gazdaságra épített föl egy gaz­dag, jóléti államot. Lehet jöve­delmező egy kohászati üzem és lehet veszteséges egy mikro­elektronikai cég is. Az üzleti si­ker ugyanis soktényezős jelen­ség. Mégis nemzetgazdasági méretekben gondolkodva, egy-két kivételtől (pl. a már em­lített Új-Zélandtól) eltekintve azt tapasztaljuk, hogy azok az országok felődnek, amelyekben a konzervatív ágazatok részará­nya visszaszorul, és dinamiku­san növekszik a csúcs- és a hú­zóágazatok részaránya, illetve ahol mindenütt a csúcstechno­lógia válik meghatározóvá, még a konzervatív szférában is. A tudás a fő termelőerő A csip értékéből kevesebb mint egy százalékot tesz ki az anyag, a többi a benne testet öl­tött tudás. Egy kohászati ter­paradoxon, hogy egy energia- hordozókban és nyersanyagok­ban szegény „szellemi nagyha­talom” döntően nagy energia- és nyersanyagtartalmú, de ke­vés szellemi munka tartalmú termékeket kínál a világpiacon. És miután az ilyen termékst­ruktúra folyamatosan leértéke­lődik a világgazdaságban, egyre több terméket kell kivinni ugyanannyi bevételért. Ez egy­ben a magyar munka leértéke­lődése. Miután ez a struktúra egyben nagy energia- és nyers­anyagimporttal jár, valójában azt csináljuk, hogy az import nyersanyag és energia új bőrbe öltöztetésével hozzáadunk ah­hoz némi többletet, és átereszt­jük országunkon, minimális ha­szonnal, de közben saját kör­nyezetünket jócskán beszeny- nyezve. Erre a teljesen hibás gazda­sági stratégiára vezethető vissza eladósodásunk, a külgazdasági egyensúly folyamatos felboru­lása, általános elszegényedé­sünk, lecsúszásunk a III. vi­lágba. Egyre inkább egy gyar­mati jellegű munkamegosztás­sal kapcsolódunk a világ fejlett részéhez. Amikor egy ország ilyen helyzetbe jut, mint mi, akkor egyetlen lehetőségünk van: át­alakítani gazdaságának makró- szerkezetét. Vagyis leépíteni, karcsúsítani a konzervatív ága­zatokat, kiépíteni az új húzó- és csúcságazatokat. Magyarorszá­gon nem az a probléma a bor­sodi kohászattal tehát, hogy az éppen veszteséges, hanem az, hogy ennek az országnak nincs szüksége három kohászati óri­ásra. A borsodi kohászatot ak­kor is fel kellene számolni, a hozzá kapcsolódó nehéziparral együtt, ha éppen most jönne egy acélipari konjunktúra, és éppen jó ára lenne az acélnak. A své­dek sem akkor kezdték el leépí­teni világhírű hajógyártásukat, amikor az veszteséges volt. A struktúraváltásnál meg kell különböztetni a vállalati szintű termékszerkezet-váltást és az ágazati, nemzetgazdasági szintű makrostruktúra-váltást. Ezt a kettőt ugyanis össze szoktuk keverni. Ha óriási állami támo­gatással a kohászat termékszer­kezetet vált, akkor ez makro­szinten valójában struk­túra-konzerválás. Az ágazati szintű struktúra- váltás a gazdasági korszakvál­tással azonos, amely egyszeri, lökésszerű és levezérlését nem lehet a piaci automatizmusra bízni. Még olyan konzervatív kormányok is, mint a That- cher-kormány vagy a Kohl-kormány, erőteljes kézi­vezérléssel oldották meg ezt a fájdalmas, sok feszültséget ki­váltó feladatot. A vállalati szintű termék­szerkezet-váltás viszont nem egyszeri, hanem folyamatos kell hogy legyen, és kifejezetten piacvezérelte folyamat, amely független a nagy korszakváltás­tól. A mai világban az a vállalat, amelyik nem újítja meg folya­matosan termékszerkezetét, bu­kásra van ítélve, függetlenül at­tól, hogy a csúcságazatok vagy a konzervatív ágazatok közé tar­tozik. Vannak kivételek, hiszen a mezőgazdaságban nem a ter­mék változik, mint technológia. Ezekben a technológiának kell állandóan megújulnia. A magyar gazdaság a jelen­legi szerkezetében nem dinami­zálható! Előbb szerkezetet kell váltanunk makroszinten, csak azután jöhet a növekedés. A va­seke korszakában hiába dinami­zálja valaki a faeke gyártását, nem megy vele semmire. Egy másik hasonlattal: nem a lovas­kocsit kell felgyorsítani, hanem át kell szállni az automobilra. Gazdag László Energetikai tanácsadás Mérséklődik az infláció A fogyasztói árak júni­usban 0,6 százalékkal, vi­szonylag kis mértékben emelkedtek májushoz ké­pest. így az utolsó 12 hónap során az éves áremelkedés mértéke 20,6 százalék volt. Tavaly ugyanebben az idő­szakban a havi áremelke­dés 2,1 százalék körül ala­kult, és az éves árnöveke­dés elérte a 38,6 százalé­kot. Az elmúlt 12 hónapot fi­gyelembe véve az idén az árnövekedés mértéke csök­ken. Janárban még 28,2 szá­zalékkal, márciusban júni­usban 20,6 százalékkal volt magasabb az árszínvonal. Pécsett kezdte meg működé­sét az első magyarországi ener­getikai tanácsadó iroda, a Zöld Híd. A program beindításához rendkívül sok segítséget nyújt a német HE A Energetikai Ta­nácsadó szervezet, amelynek igazgatója, Jörg Zöllner a DÉDÁSZ meghívására Pécsre látogatott. Rövid tájékoztatásában kifej­tette, hogy a HE A az NSZK te­rületén 2500 tanácsadóval mintegy 600 irodát működtet. Most folyik a volt NDK-ban is szervezetük kiépítése. A ke­let-európai országok közül el­sőnek a pécsi Zöld Híd Energe­tikai Tanácsadó Egyesülés lé­pett be nemzetközi hálózatukba. Ők immár 40 éve adnak tanács­okat az energia ésszerű felhasz­nálásában. Megmondják a lakosságnak, hogy milyen háztartási készülé­keket vásároljanak, melyek számukra a legmegfelelőbbek az energiafelhasználás terén is, és tájékoztatást adna azok taka­rékos üzemeltetéséről. Termé­szetesen a háztartásokon kívül a beruházások, ipari technológiák és a kereskedelem részére is rendelkezésre állnak, segítve a kutatást, gyártmányfejlesztést, sőt elvégzik a termékek, készü­lékek minősítését is. Ennek kö­szönhetően már 5 éve nincs nö­vekedés a háztartási energiafel­használásban, pedig a gépesí­tettség állandóan nő. A pécsi Zöld Híd részére át­adják tapasztalataikat, vizsgála­taikat, és mindennemű informá­ciós anyagokkal, oktatási tan­anyagokkal, szemléltető eszkö­zökkel segítik e tanácsadó prog­ram beindítását, amibe még az iskolákat is bevonják. Az ener­giáknak várhatóan piaci áraik lesznek, ezt a drágulást az ész­szerű, gazdaságos energiafel­használással kell ellensúlyozni. Ezért is szükséges a fogyasztói és szolgáltatói igények össze­hangolása. Nálunk a DÉDÁSZ, Hőerőmű, DDGÁZ, PÉTÁV és Vízmű vesz részt ebben a Zöld Híd irodáján keresztül. A pécsi Ferencesek utcája 32. sz. alatt működő tanácsadó iro­dában arra törekszenek, hogy tanácsaikkal közvetlenül segít­sék a lakosságot. Ez az ingye­nes szolgáltatás lehetővé teszi, hogy vásárlás előtt eldöntsük, a Magyarországon kapható vala­mennyi típusú készülék közül melyik a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb számunkra. Rozvány György Megyei borverseny A Szőlő- és Bortermelők Ba­ranya megyei egyesülete au­gusztus 27-én Pécsváradon, az István király Szálló Palota - szárnyában reggel 9.30 órai kezdettel megrendezi Baranya megyei borversenyét, melyre minden baranyai termelőt - üzemet, magánvállalkozót és kistermelőt - szeretettel meg­hív. A borokat mintánként 3-3 palackkal augusztus 24-25-én, 9-15 óra között kell leadni az alábbi címen: MECSEKVIN Kft. Pincéje, Pécs, Búza-tér (Irányi Dániel) 6. szám alatt. Nevezési díj mintánként 200 Ft., mely összeget a helyszínen készpénzzel kell kiegyenlíteni. A palackokon fel kell tüntetni a termelő nevét, címét, a szőlő fajtáját, termőhelyét és az évjá­ratot. A leadáskor a borok kód­számot kapnak, és a bírálat a to­vábbiakban vakon történik. Minden résztvevő oklevelet kap, és a legjobb borok gazdái tárgyjutalomban is részesülnek. Az eredményhirdetés szep­tember 3-án (csütörtökön) 15 órakor lesz a Baranya megyei Közgyűlés épületének föld­szinti halijában (Pécs, Rákóczi u. 34.). A szakmai zsűri elnöke: dr. Csepregi Pál egyetemi tanár, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Új Kennedy? Ami a külsőségeket illeti, semmi nem hibádzott. Volt konfettieső és plakáttenger, léggömb-eregetés és aláírás- gyűjtés. Elhangzottak a Ge­orge Bush elleni heves hangú beszédek és a Fehér Ház visszaszerzését remélő de­mokraták teljes egységét bi­zonygató felszólalások. Igaz, az amerikai elnökválasztási finis kezdetét jelző országos pártkonvenciókon ez nem is lehet másképpen, hiszen a több napos politikai kavalká- dok feladata éppen az, hogy kellő „kezdési sebességet” adjanak az immár hivatalos elnökjelölteknek. Új korszak a demokrata­párt házatáján? Generáció- váltás előszele az amerikai közéletben? Az esélyekkel máris számtalan elemzés fog­lalkozik, és sokan - különö­sen most, hogy a független színekben fellépő harmadik jelölt, Ross Perot visszalépett - az eddiginél is nagyobb esélyt, komoly sanszot adnak a Bush legyőzésére készülő Bili Clintonnak. Sőt vannak, akik új Kennedy-t látnak benne, olyan politikust, aki fiatalságával problémaérzé­kenységével és lelkesedésé­vel nemcsak saját pártját fris­sítheti fel, hanem irányváltást hozhat az Egyesült Államok számára s ezzel befolyásol­hatja a világ törekvéseit. Nem túlzás második Ken­nedy t emlegetni? Clinton (főként persze republikánus) bírálói sietve figyelmeztet­nek: az életkor és a stílus nem elegendő, ahhoz, hogy a 46 éves jelölt az egykori nagy előd nyomdokaiba lép­hessen. A lényeg a tartalom, vagyis a program lenne. A demokrata párt kétségtelenül kiéhezett a sikerre.Ám egye­lőre az is kérdéses: elég lesz-e Clinton lendülete az elnöki poszt minden előnyét kihasználó Bush legyőzésé­hez? Szegő Gábor Perben - haragban? A címben idézett kifejezés szerint, akik perben állnak egymással azok haragban is vannak. De vajon, akik harag­szanak egymásra, azoknak ok­vetlenül pereskedniük is kell? Ezt a kérdést mai politikai életünk sugallja. Hosszú ugyanis a listája azoknak a bíró­sági ügyeknek, amelyek, ha nem is formájukban, de indítta­tásukban feltétlenül politikai jellegűek. Valamely politikus szájából elhangzik egy kijelen­tés, amely nem tetszik egy má­sik politikusnak. Feljelenti tehát a nyilatkozót a bíróságon. Lehet felelőtlenül nyilat­kozni? Szó sincs róla. A tételes jogba ütköző kiejelentések nem maradhatnak törvényes követ­kezmények nélkül, különösen nem politikusok esetében. De a legigazságosabb ítélet sem ad­hat mást, mint elégtételt, ami pesze nem kevés. A kérdés azonban az, hogy ily módon egy politikai indíttatású vitának a lakosság számára egyértelmű és közérthető tisztázása elér­hető-e? Mert végsősoron csak ez lehet a közéleti viták célja. Mi lenne a legjobb ítélet’ Arra kötelezni a feleket, hogy „peren kívüli eljárásként” a leg­szélesebb nyilvánosság előtt „pereskedjenek”; sorakoztassák fel érveiket, bizonyítékaikat, akár több alkalommal is ütköz­tessék véleményeiket. S utána várják az ítéletet, amely világ­osan érzékelhető rövidtávon a közleményben, hosszabb távon pedig a szavazatokban. P. T. Külföldiek házasságkötése Magyarországon Ezentúl csak valóban indo­kolt esetben ad felmentést az igazságügy-miniszter az alól a törvényi kötelezettség alól, mi­szerint a Magyarországon háza­sodni kívánó nem magyar ál­lampolgárnak hazájából kell ta­núsítványt hoznia, hogy saját ál­lama törvényei, illetve szemé­lyes joga alapján házazságköté- sének akadálya nincs - mon­dotta Bán Tamás, az Igazság­ügyi Minisztérium jogi főosztá­lyának vezetője egy sajtóbe­szélgetésen. Az utóbbi években a kivétel szinte főszabállyá vált, gyakor­latilag csaknem mindenki - évente 3-4000 személy - meg­kapta a felmentést. Ezt jó ideig indokolta, hogy a környező or­szágokban rendkívüli élethely­zetek adódtak a politikai és gazdasági helyzet következté­ben, és a felmentések megadá­sakor humanitárius szemponto­kat is figyelembe vettek. Mára azonban Kelet-Közép-Európa nagy részében, legalábbis al­kotmányos szinten biztosított a magánélet tiszteletben tartása. Semmi nem indokolja, hogy - leszámítva a valóban rendkívüli méltányosságot érdemlő hely­zeteket - eltekintsenek a házas­ság megkötéséhez egyébként minden civilizált országban megkövetelt tanúsítvány be­szerzésétől,megelőzzék érvény­telen házasságok kötését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom