Új Dunántúli Napló, 1992. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1992-07-20 / 199. szám
8 ü j Dunántúli napló 1992. július 20., hétf Külpolitika Az első pápa, aki a falakon kívül kezelteti magát II. János Pál műtét után Félmilliárd európai Milliárdos csalások Csaknem 7 milliárd márkát csaltak el Németországban a két évvel ezelőtti egyesülés óta törvénytelen pénzügyi tranzakciók során - jelentette be a berlini állami ügyészség. Jelenleg 353 pénzügyi csalási esetben folytatnak vizsgálatot, s ezekben összesen több mint 6,8 milliárd márka után nyomoznak - idézi a hivatalt az amerikai UPI hírügynökség. Az illegális tranzakciók egy része a volt kommunista országokba tartó fiktív exportból áll. Mint az ügyészség illetékese elmondta, 12 esetben vádat emeltek már. Ez 715 millió márkát érint. „Behívólevél” Borisz Jelcin orosz elnök rendkívüli küldötte csütörtökön a prágai várban átadott Václav Havel csehszlovák elnöknek két, 1968-ból származó „behívólevelet”. Ezt maga Havel jelentette be nemzetközi sajtóértekezleten. Az egyik levelet Alois Indra, Drahomir Kolder, Oldrich Svestka, Antonin Ka- pek és Vasil Bilak írta alá. A nevezettek arra kérték benne Leonyid Brezsnyev akkori szovjet pártfőtitkárt, hogy nyújtson segítséget minden rendelkezésére álló eszközzel. A másikat egy bizonyos Antonin Kapek küldte. Szupergyors Kínában Kétmilliárd dolláros szerződést ír alá Kína japán cégekkel, amelyben megbízást ad a szigetországiaknak az első kínai szupergyorsvasút fölépítésére. A 280 kilométeres vasútvonal Fucsou tartományi főváros és Hsziamen között vezet majd. Új Volga Rövidesen legördülnek a Nyizsnyij Novgorod-i autógyár futószalagjairól a legújabb típusú Volgák. A modell jelentések szerint jóval nyugatiasabb, mint elődei voltak, habár egyelőre ugyanazzal a 2500 köbcentiméteres, négyhengeres motorral készül. A Volgát egyébként egyre inkább a BMW-k, Mercedesek és Volvók váltják föl a minisztériumok előtt. Azóta, hogy II. János Pál a vatikáni palota erkélyéről személyesen közölte az összesereg- lett hallgatósággal, hogy „Ma este a Gemelli klinikára megyek, kivizsgálásra" már az egész világ értesült arról is, hogy sikeres műtétet hajtottak végre a Szentatyán. A klinika híres betege fekete, lenyitható Mercedesén érkezett, s a személyét övező szereteten kívül ismerősként fogadták, kísérték fel a tizedik emeletre. Ugyanoda, ahol korábban ápolták. A gondosan kiválogatott 15 tagú személyzet is zömében azokból áll, akik akkor is mellette voltak. A műtétet ugyanaz a sebész, Francesco Crucitti végezte, aki 1981 májusában, a merénylet után operálta. Karol Wojtyla, a római Szent Szív Katolikus Egyetem Orvoskara Gemelli klinikájának 72 éves páciense, természetesen egyszemélyes szobát kapott a kórháznak azon a szárnyán, melyet illusztris magánbetegeknek tartanak fenn. Két különszobát nyitottak a közvetlen munkatársainak. /A kórházba Sodano bíboros, valamint lengyel magántitkára kísérte el./ Egy kis szalonban pedig televíziót, rádiót és telefaxot helyeztek el. Műtét a pápai lakosztályban Bármeddig is lakja a Gemelli klinikát, orvostörténeti esemény részese: ő az első pápa, aki „falakon kívüli orvosokkal”, közkórházban gyógyíttatja magát, kezeléséhez elhagyta a Vatikánt. Először 1981. május 13- án, Ali Agca merényletekor. Hamarosan távozott ugyan, de június 20-án, fertőzés miatt ismét a kórház lakója lett. Ezalka- lommal 55 napig kellett maradnia. Túl a világot sokkoló tényen, hogy a pápa életére törtek, hogy súlyos beteg, a közvélemény tanúja lehetett egy korábban elképzelhetetlen maga- tartásforpiának is: a pápa engedte, hogy lefényképezzék a betegágyban, az operatőrök megörökíthették a folyosói lábadozását. Öltözéke szerint sem különbözött a kórház többi betegétől. Mit mutat a pápák kórlapja? Az orvosi közleményből kiderült, hogy az eltávolított vastagbél-daganat nem volt rosszindulatú. Mindazonáltal a gyógyulást is gyorsítja, hogy ennek érdekében alkalmazhatják az orvostudomány minden vívmányát - ellentétben az elődeivel. Minthogy harmadszor műtötték, háromszor el is altatták. Ezt, korábban mindössze egyetlen alkalommal tehették, VI. Pál esetében. Őt a lakosztályában berendezett műtőben altatták el 1967. november 4-én. I. János Pál - aki mindössze 33 napig ülhetett Péter trónján - érdekében, sajnos, semmiféle módszerre nem volt idő, hirtelen halt meg. De ő volt az első pápa, akinél felmerült a boncolás igénye. A bíboroskongregáció döntött úgy, hogy egy háromtagú orvosbizottság vizsgálja meg a testet és készítsen jelentést arról, hogy szükséges- e a boncolás. Két orvos feleslegesnek ítélte, ezért a bíborosok többsége is úgy látta jónak, ha nem kerül rá sor. A döntéssel alapot adtak a későbbi fantáziá- lásnak arról, hogy a pápát voltaképpen megmérgezték. A mérget Mussolini rendelte De ez a feltételezés más esetben is felmerült, akkor, amikor az egyházfőt váratlanul érte a halál. Mint például XI. Pius esetében is; 1939-ben arról suttogtak, ' hogy Mussolini utasította méreg beadására Petacci doktort, aki egyébként Clara Petacci - vagyis a Duce szeretőjének - apja volt. (/A pápa, 1939 februárjában, betegen készült egy Mussolini ellenes beszédre, melyét a lateráni egyezmény évfordulóján szándékozott elmondani a püspökök előtt. "Kövessen el mindent, hogy életben maradjak szombatig" - mondta az orvosának. Pénteken meghalt. . . XXIII. János /elhunyt 1963 júniusában/ rákbetegségét any- nyira előrehaladott állapotban fedezték fel, hogy az orvosok már kizárták a sebészi beavatkozást. Végre nem hajtott műtétről beszélnek XII. Pius életrajzírói is, őt rekeszizom-sérvtől kellett volna megszabadítani. Pacelli pápa ezenkívül idegbetegségben szenvedett,lesoványodott, az orvosok az injekció beadásához is nehezen találtak helyet. Isten atlétája IX. Piust élete végén epilepszia kínozta. Elődje, XVI. Gergely halálát /1846/ arcdaganat okozta. VII. Pius combtöréssel végezte életét, 1823-ban. Feljegyezték, hogy XIII. Ince, pápaságának utolsó két évében, a krónikussá vált kőbántalmai miatt folyamatosan agonizált, ez arra késztette az egyházjogászokat, hogy a lemondatás lehetőségét is vizsgálják. Korábban, 1572-ben, V. Pius testéből ugyancsak köveket kellett volna eltávolítani, ám „a Szentatya ezt, elszánt szemérmetességé- vel, elutasította.” Az első pápa, akinél valószínű, hogy sebészi beavatkozást alkalmaztak, II. Pius volt; 1503. szeptember 27-én orvosa két vágással felnyitotta a bal lábán lévő daganatot. II. János Pál, „Isten atlétája” - ahogy Mitterrand francia köz- társasági elnök nevezte a fáradhatatlan erejére és főpásztori utazásaira célozva. (MTl-Panoráma) - Egy népszámlálási statisztikákkal foglalkozó amerikai intézmény, a Population Reference Bureaut adatai szerint 511 millióan lakják az európai kontinenst, leszámítva az egykori Szovjetuniót és Törökországot. A térségenként megoszlás a következő: Eszak-Európa (skandináv országok, balti államok, Nagy- Britannia és Írország) - 92,8 millió; Nyugat-Európa (Németország, Franciaország, Belgium . ..) - 178 millió; Ke- let-Európa- - 97 millió és Dél-Európa (Görögország, Spanyolország, Olaszország, az egykori Jugoszlávia) - 144 millió. Egyébként az egykori szovjet köztársaságokban 67 millió ember él, Oroszországban 149,3 millió és Törökországban 59,2 millió. A statisztikai adatokból az is Senki nem hiszi, hogy aki az osztrák hadseregbe bevonul, az lángoló hazaszeretetből teszi ezt. Aligha lesz változás ebben, annál is kevésbé, mert a napokban elhatározott reform nem kíván változtatni a sorköteles rendszeren, s továbbra is ez fogja az alaposan karcsúsított osztrák hadsereg alapját képezni. Nem változika kiképzési idő sem: nyolc hónapot köteles minden egészséges ifjú a seregben tölteni. Annyi változás van, hogy akiket közülük nagyon ügyesnek találnak, azok bekerülhetnek a közeljövőben felállítandó gyors-mozgékonyságú erőkbe: ez utóbbi 15 ezres össz- létszámából mindenkor ötezer lesz a sorkatona. Ez az újonan felállítandó - kapkodásról nincs szó, a reform végrehajtása 1993-től kezdődik és eltart vagy 2-3 évig - gyorshadtest mindenesetre tökéletesen jelzi, mi a célja és értelme az osztrák hadsereg átalakításának. Ausztriában egyre inkább úgy vélik, európai egyesülés ide, kollektív biztonság oda, nem árt kicsit jobban védeni a határokat. Amely határok túloldalán, ijesztő közelségben igazi háború dúl, s amely határokon soha nem látott embertömeg szeretne áthaladni. Ilyen feladatokra a nehézkes, rosszul felszerelt 200 ezres osztrák hadsereg kitűnik, hogy az asszonyoknál átlagban 1,6 gyermekük var lényeges eltérésekkel - Török országban 3,6; Lengyelország ban és a balti államokban 2; íz landon 2,3; Franciaországbai 1,8 és Németországban 1,4. Az európai kontinensen a la kosság 20 százaléka 15 évei aluli fiatal, míg a 64 évnél idő sebbek aránya 14 százalék Ezen a téren is igen nagy az el térés az egyes országok között A „legfiatalabb,, nemzetek: ír ország (27 százalék 11-gye szemben); Izland (26:11); a; egykori Jugoszlávia, amelyei belül Bosznia-Hercegovin; 28:6, Macedonia 29:7 és Mon tenegro 27:9 aránnyal szerepel továbbá az egykori Szovjetünk (Moldávia: 28:8, Fehéroroszon szág: 23:10). Az élen Törökőr szág áll a népszaporulat terén - a 15 évnél fiatalabbak aránya 3í százalék.(AFP) nemigen vethető be. A létszám- csökkentés amúgyis adott - éppen Bécsben dolgozták ki az erre vonatkozó nemzetközi megállapodást -, akkor viszont a megmaradó 120 ezernek kell használhatóbbnak lennie hangzik hétköznapira lefordítva az ítélet. Mellesleg van, aki ezzel sem éri be: a Szabadságpárt profi hadsereget követel, zsoldos-rendszeren alapuló hivatásos állománnyal, mert úgy véli, csak egy ilyen fegyveres erő képes szembenézni a legújabb kihívásokkal. Erről döntés egyelőre nem született, de az elgondolást nem is vetették el, és számítani lehet heves vitákra. Addig is a teljes átszervezés köti le az erőket. Mivel a létszám 120 ezerre csökken, nyilvánvaló, hogy kaszárnyákat fognak bezárni, s egészen más rend szerint tagolják a hadsereget. Az adminisztrációt 12 százalékkal építik le - de aki azt hiszi, hogy mindez megtakarítást eredményez, az mindössze annyiban téved, hogy a pénznek ezer helye van. Főként korszerű hadfelszerelést készülnek beszerezni - mondja Wemer Fass- labend védelmi miniszter. Semmi nem fontos, csak az, hogy Ausztria biztonságban legyen - teszi hozzá a katonai vezetők megszokott érvét. Szászi Júlia Milyen lesz az osztrák hadsereg? llite ¥v .\:y. Göbbels-napló A katonatisztek merényletkísérlete (MTI Panoráma) Joseph Göbbels, Hitler propagandaminisztere naplójával árasztják el brit lapok olvasóikat ezekben a napokban. A The Sunday Times vasárnap kezdett sorozatát az egykor üveglapokra fotózott és a moszkvai központi levéltárban márciusban fölfedezett teljes Göbbels-naplóból. A Daily Mail azonban pénteken elrontotta a vasárnapi laptárs sikerélményét, mert megkezdte saját sorozatát az eddig ugyancsak kiadatlan Göbbels-napló részletekből, amelyeket a müncheni Kortárs Történelmi Intézet bocsátott a rendelkezésére. A pénteki Daily Mail-ben közölt Göbbels-napló részletek érdekesen színezik az eddigi történelmi ismereteket. Kiderül belőlük, hogy a konzervatív katonatisztek 1944. július 20-i Hitler elleni merényletkísérlete után a Führer közvetlen környezete maga is fontolóra vett valamilyen burkolt hatalomátvételt, csak éppen ellenkező céllal. Felismerték, hogy a háború frontjain összeomlás fenyeget, és már nem tartották Hitlert és a Führer tekintélyét elegendőnek a bukás elhárítására. • A merénylet után a legfontosabb náci vezetők összeültek és Hans Lammers, a kancellári hivatal vezetőjének elnökletével értekezletet tartottak. 1944. július 23-án Göbbels följegyezte: „A résztvevő uraknak mind az a véleményük, hogy a Führer adjon korlátlan felhatalmazásokat, elbánni a Wehrmachttal egyfelől, s az állami és a közélettel másfelől. Himmlert (az SS és a belügyi szolgálatok főnökét) javasolják a Wehr- machthoz, engem pedig az állami és a közélethez. Bormann (Hitler náci pártbeli helyettese, pártügyi miniszter) hasonló hatalmat kapna, hogy betagozza a pártot ebbe a totális folyamatba. Speernek (fegyverkezési és haditermelési miniszter) már megvan a hatalma a fegyverkezés fokozására. Vasárnap beszélünk erről a Führerrel. Ha sikerül megszerezni beleegyezését, akkor megnyitjuk az utat a hazai hadidiktatúrához. Elég erősnek érzem magam erre a szerepre, és arra, hogy a lehető legnagyobb háborús erőfeszítés kiváltására használjam ezt a hatalmat ... Mindenki nagyon nyájas velem. Ha tényleg megkapom a megfelelő hatalmat, akkor a jelenlegi helyzetben - úgy érzem - rendkívül könnyű lesz vezetnem. Ennek az az oka, hogy nincs senki, aki ne félne nagy válságtól, sőt esetleg katasztrófától a háborúban.” Göbbels ezek után mások társaságában fölkereste Hitlert kelet-poroszországi főhadiszállásán. A Daily Mailben közölt naplórészietekből nem derül ki, fölvetették-e a Führernek, hogy gyakorlatilag adja át a hatalmat. A dokumentum szerint a megbeszélésen mindenesetre részletes terveket dolgoztak ki a vérbosszúra, a régóta ingadozónak tartott tábornoki kar megrendszabályozására és a tömegek lelkesítésére. Ám Göbbels aggodalma nem csökkent: „Komoly kétségek merülnek föl bennem, látva, hogy milyen nagyon megöregedett a Führer. Á (merényletkísérletben) elszenvedett fájdalmaktól törékenynek tűnik ... Mégis, egész személyisége kivételes jóságot és benső meleget sugároz. Muszáj őt szeretni. Ő korunk legnagyobb élő történelmi géniusza, és vagy győzünk vele, vagy együtt bukunk, mint hősök”. Ez utóbbi kitétel talán arra utal, hogy Göbbels és társai nem merték fölfedni tervüket a hatalom hivatalos megosztására. Más kérdés, hogy a fegyelmező bosszúhadjáratot ettől függetlenül - és Hitler jóváhagyásával - természetesen megindították. Néhány hé^alatt kivégeztek több mint 200 katonatisztet és másokat, köztük régi nácikat, akiket a merényletkísérletben való részvétellel gyanúsítottak. A közölt naplórészletekből arra is következtetni lehet, hogy miért nem sikerült a Göbbels- féle hatalomátvételi kísérlet. „El vagyok képedve, hogy Keitel (a Wehrmacht vezérkari főnöke), aki több mint száz százalékig támogatja nézeteimet, kész egyszersmind óriási hatalmat adni Himmlemek a Wehrmachtban, kész megengedni, hogy Himmler és a Waffen SS kitisztogassa a hadsereget” - írta Göbbels. Néhány oldallal később pedig azt jegyezte be: „Göring, mint mindig, megpróbálja megtorpedózni politikánkat, mert fél, hogy csökkenne a hatalma. Pedig már az is elég lenne, ha a meglévő hatalmát használná, de nem teszi. Az ő elve ez: - én nem csinálok semmit, de mások se csináljanak semmit. így nem lehet háborút vezetni, hát még megnyerni.” Mindez arra utal, hogy a tervezgető náci hatalmasságok végül egymás közt sem tudtak megegyezni.
