Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-27 / 176. szám
1992. június 27., szombat új Dunántúlt napló 9 Pécsi szerző darabja Szolnokon Szeretlek, cirkusz A kaposvári cirkusz mindennapjait a tizennégyes háború átformálja. Az ok prózai. A tulajdonos, Hergotti úr emberbaráti megfontolásokból szökött katonákat bújtat, al- ! kalmazva őket az állatok mellé, takarítónak vagy éppen porondmesternek. Igen ám, de az egyik katona a frontról tífuszt hozott, s megfertőz szinte mindent és mindenkit környezetében, köztük éppen Hergotti úr négy gyermekét is. (A gyermeksírok ma is ott vannak a kaposvári öregtemetőben). Amikor kiderül a fertőző betegség ténye, a ragályt természetesen azonnal meg kell állítani. Mindent fölszámolva, a cirkusz-sátrat elégetve, állatokat leölve. (Állítólag akkoriban ettek először és utoljára tevehúsból készített pörköltet a somogyi megyeszékhelyen). A Hergotti Cirkusz szomorú esetéről Pozsgai Zsolttal beszélgetünk, aki a történetről jópár esztendővel ezelőtt a somogyi lapból értesült. A cikket kivágta és eltette. Ősszel a szolnoki Szigligeti Színház egyik bemutatója éppen az e történetből kikerekített tragikomédia lesz, Pozsgai Zsolt munkája. (A szerző 32 esztendős pécsi fiatalember. Sokfelé dolgozott, többek között mentősként Baranyában, a Pécsi Nemzeti Színházban mint közönségszervező és asszisztens, majd a Pannónia Könyvkiadónál. Jelenleg a Pátria Nyomdánál a nyomda könyvkiadással foglalkozó részlegének vezetője, s eközben a fővárosi Arizona Színházban is ténykedik. Színpadi műveket ír, ma már inkább több, mint kevesebb sikerrel).- Hogyan került Ön és Hergotti úr Szolnokra?- Új igazgatóként ment Spíró György író Szolnokra, s valahol azt nyilatkozta, hogy nincs igazi mai magyar dráma. Feldühödtem és elvittem két kéziratot. A Szeretlek, cirkusz és a Törődj a kerttel című munkáimat. Előbbi a kaposvári tragédiát dolgozza fel, természetesen szabadon, a másik kétszereplős kamaradarab. Pár nappal később Spíró értesített, hogy a Molnár György rendezésében szjpre viszik az előbbit. így leszek Szolnokon premier.- Azt hiszem, számított a sikerre, hiszen a megmérettetésen már túljutott.- Csak reménykedtem abban, hogy valamiféleképpen beférek a repertoárba. Ázok után, hogy már nem vagyok elsőműves szerző. Hiszen a zalaegerszegi Horatió után most a Madách Színházban nagy közönségsikerrel megy a Viaszmadár című darabom. Kaptam egy jó kritikát Koltai Tamás tollából, és így többen odafigyeltek. Bár meg kell mondanom, elég nehéz betömi a manapság is eléggé zárt színházi világba szerzőként.-A Viaszmadárról úgy hírlik, rövidesen a tv-ben is láthatjuk.- Valószínűleg a napokban felveszik az előadást.- Ön pécsi ma is, ügye?- Szeretnék az maradni, de már a fővárosban élek. De azért sok minden visszahúz. A szüleim. A sikondai alkotóház, ahol eléggé jól éreztem magam mindig. És természetesen a volt kollégák, munkatársak, barátok. Köztük is legfőbbképpen Tüskés Tibor, akitől sokmindent tanultam. Többek között az értékek tiszteletét.- Visszatérve a cirkuszra: a sztori önmagában is megállja a helyét. Volt-e más célja vele?- Természetesen, hiszen évekig nem volt megírásának apropója, s csak most, a rendszerváltást követően jött elő. Gondolja csak végig: a cirkusz tulajdonosa olyat vállal, ami nem tartozik szakmája körébe, s ebből sarjad a tragikus vég: belebukik mindenestől. Vajon a mai világunkban, amikor a korábban kialakult értékrendek megváltoznak, vajon hányán kerülhetnek - akaratlanul is - hasonló helyzetbe. S vajon hogyan menthetők meg korábbi értékek? Gondolok itt főleg a kultúránk mai piacára, ahol a kereslet szabályozza a kínálatot. A tömegigény, tömegízlés. Kozma Ferenc Pákolitz István Pepitafüzetemből Megalománia Kupferstein Salamon, derék társam a kiemelt nyugdíjban és a világra szóló lehangoltságban, fölpaprikázva mondja a buszmegállóban, hogy a Világkiállítás megrendezése legalább úgy hiányzott nekünk, mint ablakostótnak a hanyatt esés. Nem elég a tömérdek adósság, az újabb alamizsna-kölcsönök törlesztése, a gazdaság teljes lerongyo- lódása, a vízlépcső körüli hercehurca, melynek újabb, keservesebb stációi mutatkoznak a szerződés egyoldalú föl mondásával. A soviniszta őrjöngés következtében a nemzeti kisebbségek jövője kilátástalanabb, mint Trianon óta bármikor; a román külügyminiszter szavatosságot vár, hogy nem akarjuk visszafoglalni Erdélyt; az még véletlenül se jut eszébe, hogy a számunkra végzetes békediktátumban jogai is vannak (kellene, hogy legyenek) a kisebbségnek. Ä súlyos gondok hegyibe nyakunkon a Világkiállítás. A pártközi bábeli zűrzavarban mi a frászkarikából rendezzük meg az Expót? Most is politikai megalománia a döntő szempont. Kupferstein Salamon máig sem érti, hogy ilyen magas szavazati arányban Magyarország kapta meg a rendezési jogot. A tesze-toszaság, a dátum-tologatás, az előkészületek várhatóan tétova tehetetlensége kiismerhetetlenné teszi az Expo és kapcsolt részeinek tucatnyi problémáját. Az Etelközből idáig hurcolt magyari virtus sem hibádzik: a féltékenység, a felelőtlen acsarko- dás, komoly szaktudás helyett a jóindulatú hozzá nem értés, a politikai szembeköpősdi, a média-háború, a kölcsönös gáncsvetés. Mindez odavezethet, hogy akár vissza is vonhatják a rendezési jogot. Kanada mindenesetre ugrásra készen áll. Salamon úr amiatt különösen aggódik, hogy a tehetős befektetők, látva a honi környűlállá- sokat, nem rohangálnak ide tömött bugyellárisukkal... Kupferstein Salamon urat zaklatja, hogy szerteszerint biztatnak bennünket: ne legyünk kicsiny- hitűek; a vártnál sokkal jobban vagyunk eleresztve, legalábbis szomszédainkhoz viszonyítva, kivéve persze, Ausztriát. Hát ez a nézőpont csalóka dolog; akiknek rosszabbul megy, azokhoz képest a mi fokozatunk nem a jó, hanem csupán a kevésbé rossz. Némelyekben mégis akkora az optimizmus tüze, hogy a parázson ökröt lehetne sütni. Nem is egyet. Hatot. Koleda Egy franciskánus laikus fráter esztendőnként kétszer is megfordult a járás jobb módú helységeiben. Ez a férfiú apámnak társa volt a sekrestyési szakmában. Koledáló fráternek, kolduló barátnak tituláltuk, mivel a dunaföldvári ferencesrendi klastrom szerzetesei részére ké- regetett alamizsnát. Kizárólag tojást gyűjtött öblös kosarába; más étekfélét, ruházatot, miegyebet, pláne pénzt nem fogadott el. A ringó járású kolduló barát billegett elibém a buszmegállóban, midőn Pumerschein Ábris elmondta, hogy fölcsapott vállalkozónak: a koldusokat, az egyre szaporodó kéregetőket akarja tömöríteni, Koleda Kft. lenne a cégbejegyzés; egyelőre azonban igencsak hézagos az elképzelése, ezen belül is homályos. Olyasféle szervezetre gondol, amilyen a széplányoké, bár ez minálunk nehezen alakul. A lányok, ugye, elszámolnak a ma- dámnak a napi kuncsaft forgalomról; ennek fejében - legalábbis a fejlettebb demokráciákban - ellátást, lakást kapnak. A ruházkodásról maguk gondoskodnak fölös keresményükből. Ábris szerint a Koleda ká- eftében is efféle lehetne a megoldás. Egyik nagy gond: menynyi legyen az egy főre kirovandó napi bevétel; a másik: miképpen oldható meg a koszt-kvártély. További nehézség a létszám. A város összes koldusát nem terelheti egy-fedél alá. Öt személyre gondol, egyneműekre, mert a koedukált csapatban újratermelődnék a kéregetők lehetséges dinasztiája. Pumerschein Ábrist nagyon izgatja, hogy a koledálók többsége csak átabotában táplálkozik; inni vi- szontag elinná a Krisztus köntösét is. Nem akartam megbántani Ábrist: nem minősítettem vállalkozási tervét, ám kereken megmondtam, sürgősen tegyen le róla, mert a koldusok többsége egyáltalán nem kívánkozik semmiféle szervezetbe; főleg azok nem, akiknek - főfoglalkozásuk révén - biztos egzisztenciájuk van. Ezek meglehetősen ápoltak, adnak magukra, olykor meglepően jólöltözöttek; futja finom cigarettára, előkelő, pompás itókára. (El-elnézem, hogy az adakozók többségének ez föl se tűnik.) A koldusok önérzetesebbje iskolát teremtett: ez a réteg (!) nem megalázkodó, csupán szerény; udvarias, nem tesz megjegyzést arra, aki nem dob a kalapba. Olyik-má- sik néha kiadja albérletbe a standot, ám kiharcolt pozíciójához könyörtelenül ragaszkodik. Megjött a busz, Ábris fölszállt. Nem tudom, mi lett a vállalkozásból. Többször Az újdondász dühödten csapja asztalára a jegyzetfüzetet. Méltatlankodásának ilyetén megnyilvánulását szóbelileg is kiegészíti, mondván, hogy a riporterek, a tv- és rádió-bemondók nagy hányada fittyet hány a vonatkozó névmás helyes használatát szorgalmazó nyelvművelők figyelmeztetéseire. Bosz- szantó, hogy az ami, amely helyett következetesen aki-1 mon- danak-ímak, holott milliószor elmagyarázták már a médiákban, hogy gyűjtőnév után, (nemzet, csapat, korosztály, intézmény, párt) noha személyekből áll, nem aki, hanem ami, amely vonatkozó névmás használata a helyes. Kicsire nem adunk-alapon a riporterek, nemegyszer a közírók zöme fütyül a szabályra. Javítás nincs, ellenőrzés soha, sehol; így javulás sem lehetséges.- Reménytelen a purifikátori erőlködés - méláz az ifjú újdondász a cigifüstbe, majd azt kérdezi ódondász főnökétől: mi a véleménye a fölösleges, hiábavaló harcról. Ódondász uram példabeszéddel nyugtatja a heveskedőt. Illyés Gyula egy kisebb baráti társasággal halászgatott a tihanyi öbölben. Szorgalmasan dobigálták a pöndő- (pen- delyjhálót, de egész nap fia halat se fogtak. Jócskán napszállta után keveredtek partra; sikertelenségüket elkeseregték az elaggott halászmestemek. A vénség ezt válaszolta:- Hát bizony .. . próbálni köll többször. Alapítvány Stollerbauer Henrik azzal dicsekszik a Centrum előcsarnokában, hogy az elmúlt nyugdíjtól nyugdíjig megtakarított 13 Ft 30 krajcárt, ami nem holmi smirkász dolog, hiszen ilyesmi a följebb való esztendőben egyszer sem fordult elő. Az viszont többször megesett, hogy - szégyenszemre - filléres kölcsönökre kényszeredett. Annyira föllelkesedett, hogy megtakarított pénzéből alapítványt létesít, melynek kamataiból a szerényebb jövedelmű honatyákat részesítendi.- Áprilisi bolondságnak nem rossz - mondom biztatólag.-így vágok vissza - mondja.-, amiért folyamatosan hülyének néznek. ról szobára ment. Az egyik helyiségben találtak egy tisztviselőt, aki az íróasztalra dőlve aludt. A portás fel akarta kelteni, de a politikus leintette:- Az istenért - súgta a portásnak -, ne keltse fel, mert még ez is elmegy! Baross Gábor közlekedési miniszter korában felkereste Gyulai Pált, és átnyújtott neki egy, Magyarország összes vasútvonalaira érvényes szabadjegyet. Az irodalomtudós sokáig nézegette a jegyet, majd Barosshoz fordulva így szólt:- Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy engem ingyen utaztasson -, s ezzel visz*; szaadta a szabadjegyet. Deák Ferenchez egyszer nagy örömmel állított be egyik öreg barátja:- Képzeld, Feri bátyám, gyermekünk született! - újságolta, majd fellelkesülten tovább magyarázott a váratlanul érkezett nagy családi eseményről. Deák néhány percig hallgatta, majd csöndesen közbevágott:- És mondd, öregem, kire gyanakszol? * Eötvös Károly jogászként, íróként, hírlapíróként, függetlenségi párti politikusként tevékenykedett. Ő volt a védőügyvéd a hírhedt tiszaeszlári perben. Legendák, anekdoták sokaságát jegyezték fel érdekes, lenyűgöző egyéniségéről. A Vajda - így hívták ismerősei, barátai - meglátta, hogy Perl Soma lábán Cúgos cipő van, mire emelt hangol így szólt:-Igaz magyar ember csak rámás csizmát visel! Perl Soma szégyenében lesütötte a szemét, és ekkor legnagyobb meglepetésére azt látta, hogy a bírálóján is cúgos cipő van.- Bocsánatot kérek, de hiszen te is cúgos cipőt viselsz! Eötvös nagy nyugalommal válaszolt:-Az más! Nekem a rámás csizma feltöri a lábamat! Gyűjtötte: Kiss György Mihály Katona József Fák halálára Hogy elzuhantak holt faóriások! Ki sejtheti, a fagyhalál milyen? Összeroppantak erős, nagy platánok, és tűzhalállal haltak. Mennyien nem érték meg a tavaszt. Arcra estek. Ki tudta róluk, holtan álmodók? Rügyek szunnyadnak bennük és virágok, nagy ég alatt csak volt alattvalók. Elzuhantak, de élők mindahányan, és sok közülük holtában kihajt, és suttog mind, és mintha érteném is, mind lombos reményt, koronát akart. Sztárpletykád Madonna legizgalmasabb szerepe A világhírű producer, Dino de Laurentiis szeretné, ha legújabb filmjének főszerepét Madonna játszaná. A Michael Korda regényéből készülő „Halhatatlanok” című filmben Marilyn Monroe-t személyesítené meg. Az US A-ban jelenleg zajos feltűnést keltő regény szerint Marilyn „szexobjektum” volt. De Laurentiis 3 millió dollárért vásárolta meg a jogokat. Whitney Houston esküvője A világhírű színesbőrű énekesnő, Whitney Houston júliusban mondja ki a boldogító igent vőlegényének, a 22 éves Bobby Brownak. Az esküvőt a 28 éves világsztár new jersey-i otthonában tartják. Whitney egyébként most forgatja élete első játékfilmjét „A testőr” címmel, partnere Kevin Costner. Leghőbb kívánsága, hogy gyermeket szüljön. Féijjelöltjének egyébként már van három gyermeke, a negyedik születése pedig esküvőjük után néhány nappal várható egy 18 éves masschu- settsi lánytól. Whitney megbocsátotta vőlegénye kalandjait, lakonikusan csak annyit kérdezett, amikor tudomást szerzett róla: „Be akarsz kerülni a Gui- ness Rekordok Könyvébe?” Aznavour passziója Charles Aznavour újabb villát vásárolt Saint Trapézben - csakhogy kedvében járjon feleségének, Ullának. „Ulla szeret költözködni. Inkább veszek egy új házat, minthogy a feleségem lecseréljem. A ház mindenképpen olcsóbb. Ezenkívül imádok bútorokat pakolni” - jelentette ki a 68 éves örmény származású francia sanzonénekes. Goldie Hawn a legsikeresebb Goldie Hawn korán kezdte pályáját. Már három évesen ba- lettozni tanul, 18 évesen go-go görlként és musicaltáncosnőként keresi a kenyerét. Színésznői feladatokat először egy tévésorozatban kap, amit a nagysikerű Kaktusz virága követ. Ingrid Bergmann és Walter Matthau partnereként megkapta a legjobb női mellékszereplőnek kijáró elismerést az Os- car-díj átadáson. Goldie Hawn ma már nem az a „szőke butuska”, amibe korábban beskatulyázták, hanem érett, tudatos asszony. A 46 éves amerikai színésznő producerként is dolgozik, sőt, saját céget alapított, mind szakmailag, mind anyagilag felzárkózott a legsikeresebb hollywoodi asszonyok közé. Nemrég élettársával, Kurt Russellel (41) és négy gyermekükkel éppen Európában tettek több országon át vezető biciklitúrát. Warren Betty csont és bőr A nemrég még hollywoodi Casanovának becézett Warren Beatty már csak két nőnek él: feleségének, Annette Benningnék és lányának, Karthynnek. A házasság más változást is hozott az életében: megszállott egészségmániákus és kalóriaszámláló lett. Amikor felesége a terhesség után radiális fogyókúrába fogott, Warren is követte. A nők bálványa rövid idő alatt 10 kilót adott le, egyesek szerint csont és bőr. Ferenczy Europress
