Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-23 / 172. szám
8 új Dunántúli napló 1992. június 23., kedd Iskolapélda A Zengőn át Pécsváradra Bazsarózsa turistaház Püspökszentlászlón. S zociológusok, szociálpszichológusok előszeretettel fordulnak az iskola felé modellértékű példákért, főként a társadalom működési zavarainak bemutatására. Példázatos az is, ami tavaly és az idén a közoktatási törvény koncepciójának kimunkálása, vitája, kodifikáci- ója során történt. Egy törvény akkor szilárd, akkor bírja ki a politikai változásokat és hatalmi váltásokat, ha az a lehető legszélesebb társadalmi közmegegyezésre épül. A törvénykezés logikája tehát azt követelné - most a közoktatási törvény esetében —, hogy először minden érdekelt fél, kutató, oktatáspolitikus, önkormányzat, pedagógus, szülő, diák elmondhassa véleményét, megütközhessenek egymással az ellentétes nézetek, a viták eredményeként kirajzolódhassanak és megszilárduljanak azok a pillérek, amelyekre majd a törvény épül. így nem kell attól tartani, hogy utóbb a törvénytervezet koncepciója politikai pártcsatározások ürügye és szintere lesz, nem kell kétharmados parlamenti többséget követelni, nem nyílik mód arra, hogy álvitákban, amelyekben mindig csak az egyik fél van jelen, már ne is a tárgyról folyjék a szó, hanem a másik tábor feltételezett szándékait minősítse a szónok, többnyire gúnyos megjegyzésekkel. Tudjuk, elmaradt az előzetes társadalmi vita, s bekövetkeztek a nem kívánt kísérő jelenségek. Az első törvénykoncepciót a magát hangsúlyosan szakértőinek nevező Gazsó-féle csoport alkotta meg, nem kevésbé hangsúlyosan szakértői grémium vitatta, sőt maga a koncepció is kizárólag a közoktatás résztvevőinek kapcsolatát tekintette alapnak, vagyis eleve belterjessé vált. Nincs mit csodálkoznunk rajta, hiszen ez a törvénytervezet lényegében az 1986-os törvény folytatása volt, s a módszer sem sokban különbözött a korábbi törvényalkotásáétól. Politikai szempontból akkor kezdett érdekessé válni a dolog, amikor megszületett a minisztérium másik koncepciója,- s miután felfigyeltek a pártok és sajtó a személyi konzekvenciákra. Rögvest az első koncepció lett a"liberá]is", és a második, a "pártállami". Ami nem jelenti azt, hogy az első volna liberális és hogy a második koncepciónak ne lett volna megannyi vitatható pontja. A viták érdekessége, hogy amíg kezdetben például a pedagógus-szakszervezetek a minisztériumi koncepcióban találtak elfogadható pontokat is, utóbb már - „kétszázezer pedagógus nevében” - mindenestül elvetették. A minisztérium pedig megalkotta a koncepció módosított változatát, ám ez sem felelt meg a szakszervezeteknek. Kiderült, hogy maga a pedagógustársadalom sem egységes a koncepció megítélésében. A történelmi hitelességhez tartozik, hogy Kálmán Attila politikai államtitkár elégelte meg a terméketlen szócsatározást, és javaslatára felállt az Oktatási Érdekegyeztető Fórum. Szavazati joggal három fél dolgozik benne: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az önkormányzatok képviselete és a munkavállalók részéről a szakszervezetek. Ám ennél szélesebb a fórum, hiszen tanácskozási joggal részt vesznek munkájában a pedagógusok szakmai szervezetei, a szülői és a diákszervezetek és az egyházak képviselői is. A szülői szervezetek megbízottja keveselte a tanácskozási jogot, mégis kiderült, hogy a politika által ellenségekké tett, egyébként viszont egymásra utalt kliensek szót tudnak érteni egymással. Konszenzussal döntöttek az iskolaszerkezet kérdéséről, az állami és önkormányzati iskolák világnézeti semlegességéről, illetve a pedagógusok és a diákok lelkiismereti szabadságáról a különböző világnézetek közötti megbékélés elve alapján. Megegyezés született a szakmai ellenőrzés, felügyelet, szabadon kiválasztott szakmai, szülői és diákszervezetek bevonásával - értékeli az állam, valamint az intézmény fenntartja az iskolákat. Ezzel azonnal értelmét vesztette a területi oktatási központok tervével foglalkozó ádáz vita, hiszen a közös állásfoglalás nem teszi kötelezővé, ám nem is tiltja azok megalakítását és működését. Mert a lényeg, amelyet mindhárom oldal elfogadott: a politika az iskolák falain kívül marad, csupán szakmai és jogi eszközökkel lehet beavatkozni az intézmények életébe. M ár a harmadik fordulójánál tart az Oktatási Érdekegyeztető Fórum, a vita tárgya a finanszírozás. Az oktatási alapellátásban mi számítson ingyenesnek, az ingyenesnek mondott feladatokat kinek, illetve kiknek és milyen arányban kell finanszíroznia? A téma kemény küzdelmet ígér, ám az eddigiek alapján van remény arra, hogy a felek megegyezésre jutnak. Miksa Lajos Felejthetetlen élményben lesz része annak, aki az alábbi útvonalat választja kirándulási úticélnak. A 9 órakor induló pécs-má- zaszászvár-szekszárdi autóbusszal utazzunk Hosszúhetény községig. A falú központjától 45-50 perces kényelmes sétával Püspökszentlászlóra érkezünk, mely a Keleti Mecsek egyik legbájosabb üdülő falújává fejlődött. Érdemes itt félórát időzni, megtekinteni a hajdani püspöki nyaraló-kastélyt, amelyet 1797-ben gr. Eszterházy Pál pécsi püspök építtetett Copf stílusban, majd a múlt század végén Hettyey püspök átépíttette. Ekkor kapta a kastély főbejárata a klasszicista homlokzatot. Három címer látható rajta - gr. Eszterházy Pálé, Hettyey Sámuelé és gr. Zichy Gyuláé. Á plébánia templom is a 18. században épült késő-barokk stílusban. Ä nyaraló-kastély ma Egyházi Szociális Otthon. Az arborétumot a 60-as években alakították ki a Mecseki Erdő- gazdaság jelentős anyagi támogatásával. 100-120 éves fenyőfa különlegességekben, díszcserjékben gyönyörködhetünk. Tes- tet-lelket felüdítő, megnyugtató a park mikroklímája. Folytassuk utunkat az Otthon keleti oldala mellett a sárga vonallal jelzett túrista úton fel a Zengőre. Az északi oldal eléggé meredek, de másfél-két óra alatt felérkezünk a Mecsek legmagasabb pontjára. Sajnálatos, hogy az Erdőgazdaság az északi oldal 80-100 éves bükk erdejét tarvágással szinte teljesen letermelte. A Zengőn épült kilátóból páratlan látvány tárul elénk. Nyugatra a hegység vonalai láthatók (Misina, Tubes, Jakabhegy), délre a Szársomlyó (Villányi-hegy) emelkedik ki. A Zengő tömbjét a középkorban még Vashegynek (Mons Ferreus-nak) nevezték. A pécs- váradi bencés apátság alapító levelében még ezen a néven említik. Szent István királyunk és Vashegy-tövieknek nevezte a pécsváradi bencéseket. A Zengő elnevezést a hegység arról az egyedülálló természeti jelenségről kapta, amely vihar idején itt hallható, észlelhető. Amikor a hegy fölött a hideg-meleg légtömegek összeütköznek olyan félelmetes morajlás, zengés-zúgás hallatszik, mintha gyorsvonatok szágulda- nának fenn a hegygerincen. „Zeng a hegy, vihar van az Adrián” mondogatták Püspök- szentlászló hajdani lakosai. Amint kigyönyörködtük magunkat a hegytetőn, ugyancsak jelzett úton leereszkedünk a déli oldalon Pécsvárad községbe. Hysi apát 1212-ben írta le először a település megnevezését „WARAD”-nak, amely kis várat, váracskát jelent. A Pécsvárad megnevezést Károly Róbert királyunk használta egyik levelében. A Szent István által létesített bencés apátság alapító levele többszöri átírásában 1220-1228 közötti időszakból maradt fenn. Az 1220 körüli alapítólevelet 1015-re visszadátumozva írhatták - mondván, hogy akkor adta ki azt Szent István a monostornak. Egy forrásmunka megerősíti az 1015-ös évet, amikoris Nagyboldogasszony ünnepén szent életű királyunk az ország előkelőségeinek jelenlétében szenteltette fel és pazar bőséggel látta el különböző egyházi felszerelésekkel. Mit nézzünk meg a községben? Először is szembetűnik a központban magasodó szép barokk templom. Ennek helyén állott a Szent István által alapított Szent Péter-egyház, amely királyi rendelkezés folytán tíz falú templomának épült. Ennek anyagát a 18. század közepén beépítették a most látható katolikus templomba. A barokk stílusban épített templom rokokó szószéke és oltárai megtekintésre érdemesek. Fő oltára Mária mennybemenetelét ábrázolja. Ä templom közelében állott a bencés monostor is. Ebben rejtegették 1112-ben Kálmán király által megvakíttatott gyermek Bélát, akit a szintén megvakított Álmos herceg 1129-ben II. István örökösévé tett és történelmünk Vak Béla néven tartja számon. Ébben a monostorban nevelkedett Juliánus barát is, aki innét indult a távoli Ázsiába, hogy ott maradt őseinket felkutassa. A század elején itt járt elemi iskolába Kodolányi János. Több történelmi regényéhez adott ihletet Pécsvárad története, történelmi alakjai. A bencés monostor II. Géza uralkodása (1141-1162) idején leégett, majd a tatárok égették fel. IV. Béla uralkodása idején építették újjá. A monostor utolsó apátja Martinuzzi (Fráter) György volt, az ország későbbi kormányzója, aki felismerte Pécsvárad hadászatilag fontos helyzetét és a közeledő török támadás előtt leromboltatta azt. A vár Pécs elvesztésével 1543. június 20-án került a török kezére. Az apátság nagykiterjedésű birtokait Mária Terézia 1777-ben az un. vallásalaphoz (cassa parochorum) csatolta és jövedelmét a Tanulmányi Alapba, a Nagyszombatról Budára költöztetett Pázmány Péter Tudományegyetem fenntartására rendelte. Az ősi monostorból igen kevés maradt meg napjainkra. Helyén a közelmúltban szálloda épült, amelyet 1988. augusztus 20-án - Szent István születésének 1000. évfordulóján - avattak fel, s ugyanekkor leplezték le Borsos Miklós István-király szobrát is. A 60 ágyas István király szállodát a Mecsek Tourist üzemelteti, a korhű stílusban berendezett étteremmel együtt. A szálloda és étterem külföldi, főként német turisták keresett és kedvelt helye lett, főként a vadászidényben. Nagyszerű, egésznapos túránkat befejezve személyvonattal, vagy Volán-járattal utazzunk vissza Pécsre. Szász Tibor f t, X Pécsvárad Menedzserasszonyok titkai A bankárnő A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. - közismert nevén Takarékbank - élén asz- szony áll, dr. Majoros Anna elnök-igazgató. A jól prosperáló, az egész országot behálózó bank viszonylag rövid idő alatt megtalálta helyét a magyar pénzpiacon, beilleszkedett a hazai bankrendszerbe, sőt kiépültek nemzetközi kapcsolatai is. Az év elején a Párizsban székelő, 14 ország bankját tömörítő CICP - a Népbankok Nemzetközi Szövetsége - felvette a tagjai közé. Ezáltal a világ bankjaihoz is kapcsolatokat nyertek, mindez a bank ügyfelei részére igen előnyös. A sikerekben nem kis része van az elnök-igazgatónőnek és csapatának. A pesti Dunaparton, közel a Parlamenthez, a bank székházában beszélgettünk dr. Majoros Annával. őszintén szólva másként képzeltem el a bankvezért. Kedves, közvetlen, csinos, fiatal nő kínál hellyel, arca smink nélküli, tekintete érdeklődő. Értelmesség és egyszerűség, nyugalom és aktivitás árad belőle és egyfajta tisztaság, amit nemcsak patyolatfehérre mo- sott-keményített-vasalt blúza, hanem az egész lénye tükröz.- Nem gondoltam, hogy ilyen fiatal! Sietve meggyőz:- Ez csak látszat. Nevetve mesél egy epizódot. A minap járt nála egy ügyfél, a vezérigazgatóval akart beszélni, ő fogadta, annak rendje-módja szerint megállapodtak abban amiben kellett. Az ügyfél megelégedéssel távozott, de előtte megkérte, referáljon azért az elnök-vezér- igazgatónőnek. Hát ilyen a látszat. Nem titkolja, hogy a közgazdász doktori oklevelét is csaknem két évtizede állították ki a részére. A siker titkáról kérdezem és arról, hogy milyen plusz kell ahhoz, hogy egy nőből sikeres menedzser, vezető váljék.- Azt hiszem -»mondja kissé elgondolkozva - nehéz lenne, talán nem is lehet különválasztani azokat a személyiségjegyeket, tulajdonságokat, amelyekkel a nők, illetve a férfiak sikeres vezetők lehetnek. Nem szeretem, ha a munkahelyeken különbségeket tesznek nő és férfi között. Vannak tehetséges, jól dolgozó, sikeres emberek és fordítva. Ezek lehetnek éppenúgy nők mint férfiak.- Tehát a nők esetében nincs valamiféle pluszra szükség?- Szerintem nincs, hanem pont azokra a képességekre, adottságokra és ha úgy tetszik tehetségre van szükségünk, ami a férfiaknál is feltételezi a sikeres vezetőt, menedzsert. Ezek a tulajdonságok nem egyszerűen a több tudásban jutnak kifejezésre, mert a jó vezető nem polihisztor.. Lehet, sőt szükséges, hogy a maga területén az előadó többet tudjon, mint a főnöke. Én is többet várok tőle, ám a vezetőtől elvárom, hogy szintetikus látásmódja legyezi, szélesebb áttekintő képessége révén lássa a lényeget, az összefüggéseket, a dolgok hátterét. Ne vesszen el a részletekben, de ne legyen felületes, felszínes. Az átfogó gondolkodás, a széles látókör a vezetői kvalitás magja.- A bankéletben milyen speciális tulajdonságok adhatják a siker garanciáit?- Meghatározónak tartom az üzleti érzéket, ami nagyon öszszetett tulajdonsága az embernek. Van azonban egy lényeges része: a döntésképesség. Ahhoz, hogy eladjak, vennem kell. Ám, hogy vegyek - dönteni kell, mégpedig többnyire gyorsan. És nemcsak gyorsan, hanem jól. Ez a követelmény további személyes képességeket rejt magában mint például: lényeglátást, előrelátást, intelligenciát, a szellemi erők gyors mobilizálását. A bankszakmában nélkülözhetetlen a megbízhatóság, korrektség, szavahihetőség. Itt gyakran az üzleteket telefonon kötjük, tehát a szónak pénzben mérhető súlya van. Az adott szó kötelez, ha csak egyszer is vét ez ellen valaki, azt kiközösítik, elveszett ember lesz. Itt nem lehet mellébeszélni sem, nincs „talán” meg „esetleg”, határozott, egyértelmű választ várunk és adunk. A bankvilág speciális igénye a titoktartás is. Talán az üzleti életben másutt sem lenne haszontalan ezt betartani. A felelőtlenül locsogó emberek, a jópofáskodók általában nem sokat érnek az üzleti szférában. Nálunk pedig egyenesen alkalmatlan az, aki oktalanul, meggondolatlanul beszél, üzleti titkokat fecseg ki. Az üzleti titok megőrzése nem tévesztendő össze őszintétlenséggel, hazudozással, blöfföléssel. Arról van szó, hogy mindent ott kell közölni, ahol szükséges és azzal, aki illetékes. Végül a kompromisszu- I mokra való hajlandóságot és I képességet említem meg. A * bankszakmában e nélkül aligha : lehetne eredményesen vezetni. Tudjuk az elképzeléseink a gyakorlatban soha nem valósulnak meg a maguk teljességében, ezért eleve nem ragaszkodhatunk hozzájuk mereven. Engedni kell, hogy nekünk is adjanak engedményt. Híve vagyok minden ésszerű kompromisszumnak, ezek viszik előre a dolgokat és mozdítják ki a holtpontról az ügyeket. Takács Ilona.
