Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-04 / 153. szám

1992. június 4., csütörtök üi Dunántúli rtapiö 7 Iroda Budapesten Amerikai segítség magyar vállalkozóknak Danzinger úrnak kiterjedt kapcsolatai vannak az USA-ban Magyarország gazdasági át­alakulásának egyik fontos té­nyezője a kis- és középüzemek fejlődése és növekedése. Ah­hoz, hogy sikert érjenek el a pi­acgazdaságban ezek az új vagy privatizálás útján létrejött cé­gek, a vállalatvezetés, a terme­lés, a pénzügy, a piackutatás, valamint tervezés területén a ta­pasztalt amerikai tulajdonosok és gazdasági vezetők segítsé­gére van szükségük. A CDC célja, hogy a közép- és kelet-európai országok jóté­kony támogatására mozgósítsa az Egyesült Államok magánvál­lalkozóit. Számos nagy vállalat küldte el tanácsadóit, hogy részt vegyenek a CDC által kezde­ményezett programok (például közlekedési, élelmiszergyártási, egészségügyi, kömyzetvédelmi programok) megvalósításában. A Vállalkozói Program keretén belül e segítő munkába a CDC be kívánja vonni az Egyesült Államok üzleti körének széles rétegeit, s különösképpen tehet­séges kisvállalkozóit. A Kisvállalkozói Program feladata az, hogy kapcsolatot te­remtsen a kis és középüzemek kiépítése és működtetése terüle­tén nagy tapasztalattal rendel­kező amerikai vállalkozók és a segítségükre igényt tartó közép és kelet európai kisvállalkozók között. A CDC kisvállalkozói tanácsadói önkéntes segítséget nyújtanak. Megbízatásuk lehet hosszú vagy rövid távú és az egyes vállalatokat rendszeresen látogatják. Megbízatásuk vé­geztével továbbra is tartják majd a kapcsolatot levélben, te­lefonon, alkalmi látogatások formájában azokkal a vállala­tokkal,melyekkel itt tartózkodá­suk során munkakapcsolatot alakítottak ki. A program kezdetben a kö­vetkező jellemző tulajdonsá­gokkal rendelkező vállalatokra összpontosít: 1. 50-500 alkalmazottja van. 2. Már működő vállalkozás. 3. Privatizált vagy privatizálás alatt álló. 4. Tulajdonosa és irá­nyítója magyar állampolgár. A kisvállalkozók vezetőségi testületé közreműködik a prog­ram fejlesztésében és végrehaj­tásában. A vezetőségi testület tagjai sikeres üzletemberek, akik közül sokan rendelkeznek Közép és Kelet Európára vo­natkozó tapasztalatokkal. A program megvalósításának első lépéseként megkezdte munkáját a CDC Budapesti Iro­dájában Benjamin Danziger, a Vállalkozói Program szakértője (Entrepreneur -in- Residence). Danziger úrnak kiterjedt kap­csolatai vannak az ipar és a vál- lalatvezetői-tanácsadás terüle-. tein. Feladatai közé tartozik: felkutatni azokat a cégeket, amelyek hasznosítani tudják egy amerikai kisvállalkozó ta­pasztalatait és képességeit; se­gítséget adni a vállalatoknak sa­játos igényeik megfogalmazá­sában; együttműködni a Veze­tőségi Testülettel és az Egyesült Államok-beli üzleti szerveze­tekkel abban, hogy felkutassák a vállalatok jövendőbeli tanács­adóit. Agro Stúdió A Stúdió 1992. november 25-29. között rendezi meg a Foodapest 1. Nemzetközi élel­miszer, ital- és élelmiszerfel­dolgozási szakkiállítást, melyre eddig több mint 220 kiállítót re­gisztráltak. Január óta tovább bővült a külföldi kollektív kiál­lítók listája Anglia, Belgium, Portugália, Svédország, Finnor­szág, Ausztria és Kína jelenlé­tével. Az Élelmiszerfeldolgo- zók Országos Szövetsége felál­lít egy számítógépes partner- közvetítő rendszert, valamint vállalja üzletkötési ajánlatok tpzsde-jellegű közvetítését az ÉFOSZ standján. Az Ipartestület értesítése A betegbiztosítási kártyák igazolását a Pécsi Ipartestület főfoglalkozású iparosai, és azok eltartott családtagjai részére jú­nius 24-én 8-16 óráig, június 25-én 8-18 óráig, június 26-án 8-15,30-ig végzik a Társada­lombiztosítási Igazgatóságon Pécsett, a Nagy Lajos király útja 3. szám alatt A betegbizto­sítási kártya érvényesítéséhez szükség van az utolsó TB befi­zetési csekkre is. Privatizációs konferencia A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségi Kamarája a privatizációs miniszter kabinetfőnökségének közreműködésével rendezi meg június 17-én Budapesten a II. Országos Privatizációs Konfe­renciát. A rendezvény aktuális tudnivalót nyújt mindazoknak a vállalkozóknak, vállalatoknak, szövetkezeteknek, gazdasági társaságoknak, valamint érdek- képviseleteknek, önkormányza­toknak, amelyek valamilyen formában részesei a gazdasági átalakulásnak. A konferencia keretében az érdeklődők elő­adásokat hallgathatnak meg többek között a privatizáció je­lenlegi állapotáról, az ÁVÜ időszerű feladatairól, a munka- vállalói tulajdonszerzésről, hi­tellehetőségről, a külföldi be­fektetők tapasztalatairól. A ta­nácskozás helye: Konferencia Központ 1111 Budapest, Villá­nyi u. 11-13. Jelentkezni a CONFERENCE TOURS-nál lehet (1054 Bp., Garibaldi u. 1. tel.: 132-9999, fax: 111-7428. Citizens Democracy Coups, Inc. 11-1015 ■ Budapest ■ Ostrom u. 2}. I. em. 111. Fax: (361) 175-1330' Telex: 22-346 Phone: (361) 156-4520, (361) 156-4776, (361) 155-8333 ext. 147 Tőzsdekalauz Hogyan válasszunk magunknak brókert? Sokan talán ma még azt mondják: mindez költői kérdés csupán. Pedig egészen biztosan közel van már az az idő, amikor fordul a gazdasági helyzet, amikor megjelennek a hazai ér­tékpapírok piacán a belföldi kisbefektetők, akik biztonságos üzletet keresnek. És akkor máris fontossá válik a címben felvettt kérdésre feleletet kapni: Az értékpapírkereskedők - vagy. a közismert jövevényszó­val a brókerek - gyakorlatilag közvetítők. Bár egyes angol szótárak szerint az angolból át­vett bróker szó alkuszt, ügynö­köt, tőzsdei bizományost is je­lent és csak második értelmében közvetítőt. A mai magyar értékpa­pír-piacon jelenleg három nagy bróker-cég mintegy 25 olyan képviselete működik, amelynek munaktársai jószerével csak bi­zományosi tevékenységre kap­tak felhatalmazást, mások - mintegy negyven ilyen céget jegyeztek be a múlt év végéig - teljeskörű értékpapír-kereske­delemre is jogosultak. A szakma „securities traders” névvel „illeti” ezeket a több­nyire külföldi tőkések, bankok, biztosító társaságok kezében lévő vállalkozásokat, bár né­hány ezek közül már magyar vállalkozók egyéni tulajdoná­ban van. Hogy mégis kire bízzuk a pénzünket? Erre a kérdésre ak­kor kapunk megbíizható vá­laszt, ha egy sor szempontot megvizsgálunk és értékelünk. Nagyon fontos tudni, hogy az il­lető cég milyen típusú megbízá­sokat fogad el és mennyire tartja fontosnak ügyfelei „ké­nyelmét”: hajlandó-e mondjuk faxon, telefonon, vagy akár csak levélben is megbízást fel­venni az ügyféltől, vagy ezt a kényelmet kizárólag az intéz­ményeknek, bankoknak tartja fenn? Hajlandóak-e szóbaállni a csak tanácsért bekopogtató ,reménybeli” ügyféllel is, vagy sem; s ez nem közömbös: mindezt mennyiért teszik, mek­kora jutalék százalékkal dol­goznak? A megbízható brókert kereső kisvállalkozóknak az sem közömbös, hogy a cég, melyre tőzsdei ügyeit bízza, foglalkozik-e értékpapír kibo­csátással, azok tőzsdei beveze­tésével, s így elképzelhető-e va­lamiféle jövőbeli együttműkö­dés mondjuk ezen a téren is. Természetesen sok egyéb té­nyezőt is érdemes figyelembe venni: a kiválasztott bróker-cég tőkeerejét, a tisztviselők tárgya­lási stílusát, a cég irodai körül­ményeit, menedzsmenjét.. . Látszólag ezek harmadrendű szempontok, ám ebben a speciá­lis üzletágban sok mindenről árulkodhatnak. Bácskai Tamás Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek Money, money ... (2.) Két héttel ezelőtt a lakossági valuták vásárlásának és tartásá­nak értleméről szóltunk - meg­állapítva: jobb ma egy forint, mint holnap egy alig kamatozó valuta. Most folytatjuk az akkor megkezdett beszélgetést Egyed Géza közgazdásszal.-A látra szóló valutabetét elhelyezésének szükségességét ma már csak marginális okok­kal lehet magyarázni. Mit tu­dunk tanácsolni annak, aki a majdnem felhasználandó valu­táját csak néhány hónapra sze­retné befektetni, vagyis lekötni?- Ez esetben azt kell eldönte­nie, hogy milyen futamidőre akarja lekötni a valutát. Ehhez azonban tudni kell, hogy mikor és mekkora összeget fog fel­használni a lekötött betétből, mert a pénzét abba a bankba kell elhelyeznie, amelyik az adott futamidőre a legtöbb ka­matot fizeti. Erről az újságok folyamatosan tájékoztatják az érdekelteket. Felesleges azon­ban banktól bankig futkosni, ha nem komoly összegről van szó. A kényelmet, amit egy közeli bankfiók jelenthet, nem érde­mes felcserélni pár cent több­letbevétel miatt. Ám ha az elér­hető többletkamat mondjuk már meghaladja a fél százalékot és a tőke sem jelentéktelen a befek­tető számára, akkor meggondo­landó a bankválasztás. Persze a kamat csak az érem egyik oldala. Abból még nem derül ki, hogy a számlavezetés­nek mik a feltételei és mekko­rák a költségei. A számlaveze­tés feltételeit ugyanis minden bank az úgynevezett „kondíciós listában” közli. Mielőtt egy bankkal számlaszerződést kö­tünk, meg kell vizsgálni, hogy milyen kezelési költséget és ju­talékot számít fel a szolgáltatá­saiért, mert a valódi haszon a két feltétel - a kamat és a költ­ségek - együttállásának ered­ményéből adódik. A kondíciós listát a legtöbb bank általában csak kérésre adja ki, de ha az ügyfél igényli, nem tagadhatja meg a tájékoztatást, A számlavezetéssel kapcsola­tos „kondíciós” különbségek a valutanemek közötti átváltások és a számla terhére történő kifi­zetések költségei között jelent­keznek. Amikor tehát a hozadé- kot elemzem, mindenkor vizs­gálnom kell a kamatnyereség (árfolyamnyereség) és a szám­lavezetési tranzakciók száma és azok költségei között adódó kü­lönbségeket.- Mi van akkor, ha okosan szeretném forgatni a rendelke­zésemre álló valutát?- Akkor sok mindenre kell fi­gyelni és bátran kell kockáztatni. Ha mindenáron többlethozamot akarunk elérni és kockáztatni is hajlandóak vagyunk, akkor hasznos elemezni a nemzetközi devizapiacokon jelentkező árfo­lyammozgásokat. Ha például azt várom, hogy a dollár erősödik a márkával szemben, akkor érde­mesebb a pénzemet dollárban tartani. Ha márkám van, azt dol­lárra konvertálni. Nem szabad elfelejteni: az elérhetőnek vélt árfolyamnyereséget a konverzió költségei csökkentik! Mivel az árfolyamokra spekulálni eléggé kockázatos vállalkozás, ezt csak olyannak ajánlhatom, aki megfe­lelő nagyságú tőkével, kellő fel- készültséggel és informáltsággal rendelkezik.- Mit ajánl azoknak, akik csupán azért tartják valutában a megtakarításaikat, mert vagy nem bíznak a forintban, vagy a kormánynak abban az Ígéreté­ben, hogy nem értékeli le drasz­tikusan a forintot a konvertibilis valutákkal szemben?- Semmi jel nem mutat arra, hogy érdemes volna a leértéke­lésből adódó árfolyamnyere­ségre spekulálni. Magyarország folyó fizetési mérlege kifejezet­ten jónak mondható. Aki nem hiszi, figyelje meg a valuták hi­vatalos és feketepiac árai kö­zötti különbséget! Ha elszalad­nak a feketepiac árai a hivatalos áraktól, akkor az jelzi, hogy a leértékelés nem sokáig várat magára. Ám a valutabevételek­ből származó kamatok jelenleg a várható forintleértékelésekkel együtt is kevesebb hozadékot eredményeznek, mint amit a fo­rintbetétek után el lehet érni.-Az elmúlt alkalommal dip­lomatikusan megkerülte a vá­laszt arra a kérdésre, hogy „de­viza belföldi” hogyan vehet mondjuk ingatlant külföldön, vagy hogyan ruházhat be vál­lalkozásba, értékpapírokba. Semmilyen megoldás nincs?-A 27/1990. (XII.27.) PM számú rendelet kimondja, hogy a devizaszámlán elhelyezett összeg nem használható fel kül- földör^ lévő ingatlan tulajdoná­nak vagy használatára vonat­kozó egyéb jogának megszerzé­sére. Minden bizonnyal vannak szerveztek Magyarországon, amelyek ilyet vagy akár érték­papír-befektetéseket kínálnak, de az így megkötött szerződé­seket egy devizahatósági vizs­gálattal érvényteleníthetik. Sőt, a bíróság devizaszabály-sértés­nek, devizabűntettnek minősít­heti az esetet. Lehetőség azon­ban jelenleg is van a legális kül­földi befektetésre, tulajdonszer­zésre: a Pénzügyminisztérium és/vagy a Nemzetközi Gazda­sági Kapcsolatok Minisztéri­uma engedélyével - a devizafe­dezeti igazolás bemutatását kö- velően. Merth László Az idő és távolság legyőzése Tőzsdemonitor a Budapest Bank Rt. pécsi ügyfélszolgálati irodájában A legfrissebb tőzsdei információk láthatók a bank számítógépén Fotó: Szundi György A Budapest Bank Rt. az ér­tékpapír-forgalmazás ügyfél- centrikus lebonyolításával összhangban a pécsi Széchenyi téri Ügyfélszolgálati Irodában tőzsdei megbízásokat teljesít magánszemélyek és közületek részére. A kárpótlási jegyek ki­adása, az értékpapír másodla­gos, „börzés” forgalmazása a Budapest Értékpapír Rt. megbí­zása alapján történik. Ügyfeleink részére az Érték­tőzsde árfolyamalakulásáról napi információt egy napos csú­szással biztosítani tudtunk. A tőzsdén résztvevő ügyfelek ré­szére az időben rendelkezésre álló információ döntő jelentő­ségű. Az igényeket felmérve a mai telefonvonal lehetőségek tükrében sikerült megteremteni a gyorsabb információáramlást. A tőzsdézni kívánó ügyfeleink részére a tőzsdezárást követő második órában, amely minden délután 14 óra utáni időtartamot jelenti 15.30-ig, a napi tőzsdei kötésekről, az értékpapírok az­napi árfolyamairól minden ér­deklődő ügyfelünk részére tel­jes értékű információt tudunk biztosítani. Az így szerzett érte­sülések fontossága a másnapi tőzsdén érdekelt ügyfelek ré­szére az esetleges értékpapír vé­tel és eladás szempontjából döntő jelentőségű lehet. Az Ügyfélszolgálati Iroda tőzsdei megbízásokat továbbít a Buda­pesti Értéktőzsdére. Az érték- tőzsdei szolgáltatásokon túlme­nően információval szolgálunk a Gabonatőzsdéről, valamint a Hústőzsdéről. Az előbb felsorolt két áru­tőzsdéről szolgáltatott informá­ciók fontossággal bírhatnak a Gabona- és Hústőzsdén érdekelt vállalatok és érdeklődő terme­lők kialakítandó döntései előké­szítésében. Az idő és a távolság legyőzé­sének egyik reménykeltő jele, hogy Pécsről a Budapest Bank Rt. Széchenyi téri Ügyfélszol­gálati Irodájából az ügyfelek közelebb kerülhetnek a tőzs­dékhez. Balázs Dezső

Next

/
Oldalképek
Tartalom