Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-04 / 153. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. június 4., csütörtök VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Egyéni vállalkozók, önálló tevékenységet folytatók figyelmébe Tudnivalók a gépkocsihasználat elszámolásáról Három megyében 24 órán belül a helyszínen Irodagéptechnika Mischinger módra Márkás termékek értékesítése és szervize A hatályos személyi jövede­lemadó törvény szerint önálló tevékenységet folytató magán- személynek minősül mindenki, aki munkajogviszonyon és ez­zel egytekintet alá tartozó jog­viszonyon, társas vállalkozás tagsági jogviszonyon (kivéve a tag által külön szerződés szerint teljesített szolgáltatáson) kívül bármilyen tevékenységet végez. Önálló tevékenységet végző az, ki egyéni vállalkozó, az ingat­lant (lakás, üdülőt, műhelyt, ga­rázst stb.), vagy valamely ingó dolgot (gépet, járművet stb.) bérbeadó, szellemi tevékeny- ségt folytató, mezőgazdasági kistermelő. Egyéni vállalkozó a vállalko­zói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyen kívül még a korábbi engedély alapján mű­ködő kisiparos, kiskereskedő, a szerződéses üzemeltető, vala­mint az egyéni ügyvéd és a köz- jgyző. Bevételnek számít Önálló tevékenység bevéte­lének számít minden ellenérték, melyet a magánszemély tevé­kenységéért kap, így az esetleg külön felszámított gépko­csi-használat vagy anyagszállí­tás költsége is. A tevékenység­ből származó bevételnek az el­számolható költségek levonása után fennmaradó része a? adó­köteles jövedelem. Elszámol­ható költségnek minősül a gép­járműnek a bevétel megszerzése érdekében történő igénybevétel során felmerülő költség. Üzleti célra használható a sa­ját tulajdonú (ideértve a házas­társ és a segítő családtag tulaj­donát is) és más tulajdonát ké­pező jármű. Használatukat te­kintve lehetnek kizárólagos üzemi járművek, melyet csak üzeleti célra -, illetve vegyes használatúak, melyeket üzleti célon kívül magáncélra is hasz­nálnak. Ezek költségelszámo­lása más és más a szabályozás, még ez év április 1-jével is vál­tozott. Üzemi jármű Kizárólag üzleti célú jármű az, melyet a magánszemély ki­zárólag az önálló tevékenysé­géhez használ (magáncélra egyáltalán nem) és ezt az út­nyilvántartás, a kilométeróra ál­lásával megegyezően alátá­masztja. Ennél a kategóriánál a gépjárművel kapcsolatban fel­merülő és bizonylattal igazolt minden költség elszámolható (üzem- és kenőanyag, fenntar­tás, javítás, bérleti díj, stb.). Sa­ját tulajdon esetén éves szinten 20% értékcsökkenés vehető fi­gyelembe mindaddig, amíg a gépjármű beszerzési értéke le­íródik. Személygépkocsin és motorkerékpáron kívül minden gépjárműre ez év első negyed­évében felhasznált üzemanyag­ról számlával kell rendelekezni. A gépjárműnek a tevékenység ideje alatt történő értékesítése esetén az értékesítés ellenértéke teljes egészében bevétel a még el nem számolt értékcsökkenés pedig költség. Nem kizárólagos üzemi jár­műről akkor beszélünk, amikor a magánszemély a járművet magán és hivatali célra is hasz­nálja. Ebben az esetben a gép­járművel kapcsolatos kiadások és az értékcsökkenés is csak arányosan számolhatók el. Ará­nyossági tényező az üzleti célú út. (Üzem- és kenőanyag, vala­mint fenntartási költségek el­számolásához, arányosításhoz, útnyilvántartás vezetéséhez, tárgyi eszköz nyilvántartás fel­fektetéséhez, lásd. az Új Dunán­túli Napló 1992. május 21-i számában ugyanezen rovatban írt cikket.) Értékcsökkenés Az ez évig hatályos adójog- szabályok szerint állóeszközzé minősítés feltétele az volt, hogy a jármű saját tulajdonban le­gyen és azt kizárólag egyéni vállalkozáshoz, illetőleg a jöve­delemszerző tevékenységhez használják. Kivétel volt a mel­lékfoglalkozású személyszállító kisiparos járműve. Tehát 1992-ig csak a kizárólagos üzemi jármű beszerzési árát le­het értékcsökkenési leírás kere­tében érvényesíteni. Ez évtől a jármű beszerzési árának költsé­gelszámolási lehetősége meg­változott. 1992. január 1-jétől - abból következően, hogy a tár­gyi eszköz fogalmának megha­tározásakor a jogszabály felso­rolása nem tételes - bizonyos feltételek fennállása mellett az olyan járművek beszerzési árá­nak egy része elszámolható, melyet csak részben használnak a jövedelemszerző tevékeny­séghez. Az önálló tevékenységhez használt gépjármű amortizációs lehetőségét bonyolítja az is, hogy az értékcsökkenés elszá­molhatóságánál időkorlát van. Egyéni vállalkozókra évek óta vonatkozó szabály, hogy a te­vékenység megkezdése előtt legfeljebb három évvel koráb­ban beszerzett és utóbb a tevé­kenységéhez használt állóesz­köz értékcsökkenési leírását a kezdés évében megkezdhetik. Ez a lehetőség ez évtől minden önálló tevékenységet végző magánszemély számára is adott. Átmeneti rendelkezések alap­ján a tevékenységet 1992. ja­nuár 1-jén megkezdőnek kell tekinteni azt az önálló tevé­kenységet végző magánsze­mélyt, aki 1990-ben vagy 1991 -ben találmány-hasznosí­tásból, szellemi tevékenység­ből, mezőgazdasági kisterme­lésből vagy építmény-hasznosí­tásból származó jövedelmet a bevétel törvényben meghatáro­zott százalékban állapította meg, valamint azt a magánsze­mélyt is, akinek talál­mány-hasznosításból és mező- gazdasági kistermelésből szár­mazó jövedelme mentes volt az adó alól. Ez egy rendkívüli kedvezményt jelent ezen tevé­kenységet végzők számára, mi­vel megadja a lehetőséget,hogy az 1989. január 1-jét követően vásárolt járművek beszerzési árát 1992. évben elkezdhetik ér­tékcsökkenésként leírni. A munkaviszony mellett adott gépkocsi költségtérítésnél ilyen megszorítás nincs, ott akár egy tíz éve vásárolt gépkocsira is megkezdhető ez évben az amor­tizáció elszámolása. Nem számolható el érték- csökkenés az után a jármű után, melynek beszerzési költségét korábban egyösszegben vagy amortizálva teljes egészében már elszámolták. Az értékcsök­kenést elszámoltnak kell tekin­teni (20%-os mérétkben) azokra a megelőző naptári évekre, me­lyekre a magánszemély- saját gépjármű hivatalos célú használatáért járó költség- térítést kapott,- tehergépjármű díjszabás szerinti díjtételt alkalmazott,- értékcsökkenést tartalmazó költségelszámolást alkalmazott,- a járművet jövedelemszerző tevékenységhez használta és átalányadót fizetett, vagy ha a jövedelmét a bevétel százaléká­ban számolta el. 1992. évben a gépjármű el­számolható értékcsökkenését - tekintve hogy március 31-ig az a norma szerint számított tüze­lőanyag árához hozzáadott 6,50,- Ft-ban már benne foglal­tatott - ez év végén a 20%-os le­írási kulcs 275/365-öd része szorozva az arányosítási ténye­zővel (április 1-jétől év végéig az üzleti célú út és a gépjármű­vel összesen megtett út hánya­dosa) adja. (Részletesen lásd. a két héttel ezelőtti újságcikk­ben.) A gépjármű értékesítése Üzleti tevékenység mellett személyes célra is használt jár­művek értékesítésére - ellenié­ben a munkaviszony melletti szolgálati célra használt gépko­csi értékesítésével - vonatkozik az a szabály, hogy az értékesítés ellenértéke bevétel, ha a beszer­zés költségét a magánszemély bármely évben költségei között elszámolta. Az értékesített gép­jármű nyilvántartás szerinti, költségként még el nem számolt értékét (visszalévő amortizá­ciót) az értékesítéskor költség­ként figyelembe lehet venni. Gondot okozhat annak ki­Kelet-Európában gazdasági szempontból Magyarország a legvonzóbb, a második helyen Csehszlovákia áll, de néhány szakértő szerint ez a sorrend fordított. Egyebek között ezt ál­lapította meg az a gazdasági prognózis, amelyet a vezetőki­választással foglalkozó tanács­adó cégek nemzetközi szövet­sége készíttetett. A prognózist készítő szakemberek vélemé­\=MONROE?/ basal OCRp flC Delco BORG & BECK LÖBRO Lockheed számítása, hogy ha a vállalkozó előző években ugyanezt a gép­kocsit használta tevékenységé­hez, akkor annak eladási árát milyen mértékben kell bevétel­ként kezelni. Az előző években kizárólag a gépjármű hivatalos célú haszná­latára vonatkozó rendelkezési díj volt elszámolható útnyilván­tartás alapján vagy 500 km út vélelmezésével. Amilyen arányt a hivtalos célú használat képvi­selt az összes kilométer futás­hoz képest az értékesítés ellen­értékének is olyan részét kell a magánszemélynek bevételez­nie. Ezt az arányt a korábbi években vezetett útnyilvántar­tás vagy ennek hiányában ta­pasztalai számok, km-óra állás stb. alapján a magánszemélynek kell meghatároznia. A még hát­ralévő amortizációból is ilyen arányú rész számolható el egyösszegben. Vállalkozásban használt jármű értékesítése esetén amennyiben az adóalany az ÁFA-körbe tartozik, a bevétele­zettérték után általános forgalmi adó kötelezettség is terheli. Az eddigiekből kitűnik, hogy milyen bonyolult szabályozás­ról van szó, melynek minden részletére újságcikkben kitérni nem lehet. Az értékcsökkenési leírás összegét év közben álta­lában nem kell könyvelni csak év végén, addig pedig várha­tóan felsőbb szintű útmutatások tovább fogják segíteni az el­számolás szabályszerűségét. Az esetleges egyedi problémákra személyesen vagy írásban ügy­félszolgálati irodáinkban kap­hatnak teljeskörűen választ. Dr. Iván László APEH Baranya Megyei Igazgatósága nye szerint Magyarországnak legalább 5 évre van szüksége a felzárkózáshoz. Nyugati szem­pontból Magyarországon a leg­kedvezőbbek a befektetési lehe­tőségek. Ma még a kelet-euró­pai országokban nem megfelelő az üzleti etika, hiányos a mun­kaerő képzettsége, és az infrast­ruktúra alacsony színvonala is akadálya a nyugati befekteté­seknek. LENGÉSCSILLAPÍTÓK 2 ÉV GARANCIÁVAL!!! KIPUFOGÓRENDSZEREK, 1 ÉV GARANCIÁVAL!-!! TERMOSZTÁTOK GÖMBFEJEK, KORMÁNYÖSSZEKÖTŐK, LENGŐKAROK LÉGSZŰRŐK. OLAJSZŰRŐK, CjYÚJTÓGYERTYÁK I KUPLUNGSZERKEZETEK, TÁRCSÁK, KINYOMÓCSAPÁGÍAK FÉLTENGELYCSUKLÓK, GUMIHARANGOK ELSŐ, HÁTSÓ FÉKBETÉTEK, ELSŐ, HÁTSÓ SZÉLVÉDŐK, BESZERELÉSSEL! Ha egy mesterség apáról fi­úra száll, az mindenképp elő­nyös a megrendelőknek, az ügyfeleknek. Már csak azért is, mert a szakmában jól csengő nevet szerzett apánál a fiú nem adhatja alább. A Mischinger Irodatechnika cégvezetője, Mischinger István esetében is így van ez. Ő a szakmaszerete­tét és az igényességet édesapjá­tól, Mischinger Adolftól örö­költe. Apja 1940-ben, Genová­ban alapította az órák és mérő­műszerek javításával foglal­kozó finommechanikai cégét, majd 1945-ben a történelem vi­harai hazasodorták és itthon ra­gadt, kisiparosként tartva el magát és családját. Fia, István, irodagépműszerészként dolgo­zott a postán, s amikor megkez­dődött a cégnél az irodagépesí­tés, tíz fős karbantartó csoportot vezetett. Aztán 1980-ban úgy döntött, önálló kisiparosként folytatja tovább. Eleinte Pécsett dolgozott, aztán folyamatosan kiteijesztette működési körét Baranyára, Somogy és Tolna megyére, megalapozva a „szo­cialista” és a hazánkban is mindinkább tért hódító nyugati irodagépek ütőképes szervizhá­lózatát. Mivel nemcsak a meg­rendelő, de maga a gyártó is igényes, az eddigi munkájával becsülettel bizonyító Mischin­ger Istvánt sorra keresték fel a korszerű irodagépeket előállító cégek: vállalja el az ő gépeik szervizét és értékesítését is.-Mit mondjak, jólesett az ajánlatuk, de magam is feltéte­leket szabtam. Kikötöttem, hogy csakis együtt vállalom gé­peik értékesítését és márkaszer­vizét - mondja a cégtulajdonos.-Ez a "csakis együtt válla­lom" valójában mit jelent?- Nem vagyok híve az utá­nam az özönvíz szemléletnek. Sokan behoznak nagyobb mennyiségű, nem is olcsó iro- gadépet, híradástechnikai és egyéb terméket, jó áron túlad­nak rajta, aztán a vevőt a sorsára hagyják szervizellátás, minden nélkül. Ezért mondtam, hogy én csakis együtt vállalom: csak olyan terméket kínálok, aminek biztosítani tudom a garanciális és fizető javítását, alkatrész- és anyagellátását és minden mást, ami az általam értékesített gé­pek megbízható üzemeltetését hosszú időre garantálja a vevő 13/1992.(111. 25.) KHVM rendelet a nemzetközi közúti áruszállítás végzésének egyes feltételeiről szóló 7/1991. (I. 29.) KHVM rendelet módosítá­sáról (Magyar Közlöny 30. szám). 5/1992. (III. 25.) MüM ren­delet a munkabérek legkisebb összegének egyes szakágaza­tokban történő alkalmazásáról (Magyar Közlöny 30. szám). 1992. évi XV. törvény a fog­lalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküleik ellátásáról érdekében és a szakmai hírne­vem okán. így lett az idők folyamán a Mischinger Irodagéptechnika a Brother, Sharp, Olivetti, Naka- jima, Selex, Panasonic, IBM és legújabban az AGFA cég írógé­peinek, kompatibilis számító­gépeinek, fénymásolóinak, tele­fonjainak és telefonközpontjai­nak, faxainak márkaboltja és -szervize. Mindezekhez jól fel­szerelt szervizműhely, anyaggal és kellékekkel teli raktár mellett ott az autóval ugrásra kész, tíz jól felkészült szakemberből álló szerviz csapat.-A három megyéből telefo­non vagy faxon befutó hibabeje­lentésre 24 órán belül a helyszí­nen vagyunk, s ha ott nem tud­juk azonnal elhárítani a hibát, cserekészüléket hagyunk. Indu­lás előtt a szerelőnk minden es­hetőségre felkészülve pakolja meg az autóját anyaggal, kel­lékkel és természetesen tarta­lékgépet is visz magával - so­rolja az önmagukkal szemben támasztott követelményeket Mischinger István. Szakemberei kiképzéséről a gyártók, illetve azok magyaror­szági képviseletei gondoskod­nak, így ők a fentebb említett márkák bármilyen „öreg” vagy legújabb gépeihez értenek. Egyelőre elegen vannak, de igény szerint bővítik a létszá­mot. Az Iparosházban lévő kis bemutatóteremben szolgáltatást (névjegykártya készítést, fény­másolást, kellékfelújítást és ér­tékesítést) végeznek, de a cégtu­lajdonost jóideje foglalkoztatja egy reprezentatív irodagépsza­lon kialakítása Pécsett. Eddigi elképzeléseit kitartó munkával mind megvalósította. A minap Pécsett tartott AGFA - Mischinger gépbemu­tatón megütötte fülemet a „zöld akció” kifejezés. Az meg mi le­het? A cégtulajdonostól meg­tudtam: az AGFA és Sharp má­sológépek használatakor kelet­kezett káros anyagokat (festék­por, szelénhengerek, előhívók) az ilyen gépeket használóktól begyűjtik és a gyártók központi­lag gondoskodnak a méregtele­nítésről. Ki hitte volna, hogy e márkás cégek a minőség mellett még a környezetvédelemre is ennyire ügyelnek, s erre is kiok­tatják a szerviz szakembereket? Murányi László szóló 1991. évi IV. törvény mó­dosításáról (Magyar Közlöny 31. szám). 59/1992. (III. 26.) Korm. rendelet az Egzisztencia-hitel­ről és részletfizetési kedvez­ményről szóló 28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 31. szám). 2/1992. (PK 7.) MNB ren­delkezés a kötelezően alkalma­zandó egyes kamatlábak mérté­kéről szóló 2/1991. (PK 23.) MNB rendelkezés módosításá­ról (Magyar Közlöny 31. szám). ÉKSZÍJAK, BORDASSZ1JAK, VÍZCSÖVEK k Hetente folyamatos beszállítás! VISZONTELADÓKNAK KEDVEZMÉNY Cím: Pécs, Mártírok u.15. Fax: 20-490 Tel.: 12-779 ' \) Az üzleti etikáról Budapesten ”EN ERGO-SCHNELL” Autóalkatrész nagy> és kiskoraskadés a világ No. 1. termékei pénztárcájához igazodó árakon, minden nyugati gépkocsihoz 7^ Ajánlatos fellapozni Vállalkozásokat érintő jogszabályok, állásfoglalások, közlemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom