Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-03 / 152. szám

1992. június 3., szerda üi Dunántúli napló 7 Régiónknak kitűnő adottságai vannak Mit kap a világkiállítástól a vidék? A világsajtó tükrében A magyar kormány és a FIDESZ Sokan vélik úgy: odébb van még az 1996-os budapesti EXPO. Mások, a megfontol­tabbak véleménye: ahhoz, hogy sikeres legyen, nem lehet elég korán elkezdeni a mun­kát, s a világkiállítás körüli eddigi, jobbára politikai és nem gazdasági alátámasztásu huzavona máris késedelmet okozott. A kérdés megválaszo­lása a nyitásig várat magára. Emellett azonban még számos gond foglalkoztatja a szak­embereket - de a polgárokat is -, amelyek között az egyik lényeges: mit profitálhat majd az EXPO’96-ból a vidék? Berkes Györgytől, a Világki- állítás’96 Alapítvány Pécsett működő baranyai EXPO-iro- dájának vezetőjétől kértünk választ.- A kérdést - mennyiben lesz vidéki is az EXPO - koránt sem holmi fővárosellenes meggon­dolás sugallja. Elég csak arra gondolni, hogy az óriásrendez­vényeknek számos „mellékha­tása” is van, s ha ezek közül csak a munkahelyek létesítését, illetve a növekvő idegenfor­galmi bevételi lehetőségeket említjük, már jogos a vidék igé­nye: Budapesten kívül is élvez- hetőek legyenek az EXPO elő­nyei.-Tény, hogy egyelőre nem tapasztalható az EXPO-előké- születeket kísérő megnyilvánu­lásokban az előnyök megosztá­sára irányuló szándék. A vidék­nek - ezen belül a mi régiónk­nak, Baranyának is - állandó készenlétben kell állnia olyan apróbb-nagyobb csaták megví­vására, amelyek eredményeként az EXPO „mannájából” valami ránk is hullhat. Hozzáteszem: a dolgoknak elébe kell menni, he­lyi kezdeményezésekkel, ötle­tekkel, szervezett-koordinált előkészítéssel, széles szellemi és némiképp szűkösebb anyagi háttér megteremtésével. Ha rö­viden össze akarom foglalni azt az - egyelőre forintban nem ki­fejezhető - előnyt, amiből mi is profitálhatnánk, akkor elsősor­ban a sikeres rendezvények ha­tásaként megnövekvő állam- polgári önbecsülést és öntuda­tot emelném ki, ami nélkül egy régió, egy megye fejlődése, gazdasági előrelépése egysze­rűen nem képzelhető el. Más­ként szólva: ezt a kesztyűt most kell felvennünk.- Eredetileg decentralizált világkiállításról volt szó. A tör­vény szerint azonban az EXPO-t Budapesten, a város déli részén rendezik meg, amint ez már köz­tudott. A vidékről a jogszabály­ban egy szó sem esik. Ez esetben az a következtetés vonható le, hogy minden vidéki erőfeszítés, amely a világkiállításból egy A Nemzeti Gyermek- és Ifjú­sági Alapítvány támogatásával közgazdászok, politológusok elemezték a munkanélküliség problémáját a' demográfia, az érdekérvényesítés, az iskola- rendszer, a bűnözés és még jó- néhány más szempont alapján, hogy felkészíthessék a prob­léma megoldásában legérdekel- tebb önkormányzatokat a tenni­valókra. Laki Lászlót, az MTA Politikatudományok Intézeté­nek munkatársát kérdeztük a vizsgálat legfontosabb megál­lapításairól.'- Sajnos szembe kell nézniük darabot elhozna a fővárosból, feleslegesnek tűnik. Ugyanak­kor a baranyai világkiállítási iroda gyorsabb fordulatra kap­csolta az előkészületeket.- A választ a kérdés első fe­lére a BIE - a Nemzetközi Vi­lágkiállítási Iroda - mindenha­tóságára hivatkozva már meg­adták: az EXPO-nak csak egy helyszíne lehet. Ez pedig 1996-ban Budapest. így a vidék az EXPO szemszögéből nézve is csak vidék. Nem sokat gyen­gít ezen a felfogáson az sem, hogy a világkiállításhoz kötődő infrastrukturális beruházások egy része nem közvetlenül a helyszínhez kötődik, ám vagy Budapest szoros környezetéhez, vagy az amúgy is viszonylag fejlett észak-nyugati régióhoz. Más oldalról is megközelít­hető ez: a legfontosabb kérdé­sekben a 10 tagú Világkiállítási Tanács dönt. Hat tagot a kor­mány, négyet a főváros dele­gált. A vidék kimaradt. Bár a törvény szerint más önkor­mányzatok képviselői a testület ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek, de hogy mely önkor­mányzatok lehetnek erre majd jogosultak, még tisztázatlan. Mégis azt kell mondjam: ne­künk kell kizárnunk azt a variá­ciót, hogy a vidék egyszerűen nem profitálhat az EXPO-ból! Ennek egyik feltétele, hogy a vidék is aktívan bekapcsolódjon a világkiállítási előkészüle­tekbe. Erre az EXPO részterüle­tei - Az ember és az ember vi­szonya; Az ember és a technika viszonya; Az ember és a termé­szet viszonya - lehetőségeket kínálnak, s ezt annak ellenére mondom, hogy az eddigiek alapján úgy tűnik: a vidék az EXPO-tól beruházásokat, ál­lami támogatást, központi segít­séget, beleszólást a fővárosi el­képzelésekbe nem remélhet.- És mit remélhet?-Például az idegenforgalom növekedését. Nem szabad ezt lebecsülni! Mint ahogy azt sem, az önállóvá vált önkormányza­toknak az elmúlt negyven esz­tendő helytelen ipartelepítési politikájának következményei­vel. Sajátos helyzet alakult ki: ahová az ipar legutoljára érke­zett, ahová a legrosszabb tech­nológiák kerültek, ahol a lega­lacsonyabb fizetéseket kapták - ott számolták fel a leghamarabb az ipari termelést, ott kerültek legelőbb utcára az emberek. Jól mutatja ezt a munkanélküliség területi megoszlása. Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon 4-6 százalék, az északi és keleti megyékben - az úgynevezett hogy a vidék különböző ren­dezvényeivel kapcsolódhat az EXPO-hoz. Sőt, ezt én megfor­dítom: a vidék lehetősége és feladata, hogy tartalmas prog­ramokat szervezzen 1996-ra a túristáknak, s e programoknak „csak” egy része az EXPO meg­tekintése. Erre a mi régiónknak is kitűnő adottságai vannak. Pécs például teljességgel alkal­mas - idegenforgalmi fogadó- képesség szempontjából - nagyrendezvény megtartására.-Milyen elképzelések fogal­mazódtak meg eddig Baranyá­ban?-Nem csak Baranyában, de az egész dél-dunántúli régióra nézve is a területen belül Pécs­nek, mint idegenforgalmi cent­rumnak meghatározó szerepe van. Ebből kell kiindulnunk. Már 1990 őszén a Magyar Köz- gazdasági Társaság megyei szervezete ötletpályázatot írt ki a Baranyában megvalósítható elképzelésekről. 1991 nyarán az előkészületek koordinációja ér­dekében létrehozták a Világki­állítás’96 Alapítványt. Az elképzelések két nagy csoportba oszthatók. Az első kategóriát az úgynevezett szak­mai rendezvények jelentik, ame­lyeket elsősorban Az ember és a természet viszonya alaptémához szeretnénk kapcsolni. Pécs-Ba­ranya környezetvédelmi szem­pontból egy „állatorvosi ló”: minden megtalálható itt, ami­nek nem szabadna lennie. Ugyanakkor a jeles szőlő- és burkultúra is kiváló lehetőséget kínál nagyrendezvényhez. E két gondolat jelentené a rajtvonalat, ahonnan 1996-ig el akarunk jutni: az állandó környezetvé­delmi kiállításhoz, a tudomá­nyos rendezvénysorozathoz, a szakkiállításokhoz és vásárok­hoz. Ha valaki ezek konkrét haszna felől kérdezne, a vála­szom: gondoljon arra a szellemi kapacitásra, amelyik a rendez­vények kapcsán Pécsett és Ba­ranyában megjelenne, s hozza északkeleti „lejtőn” - a munka­nélküliségi ráta eléri aló száza­lékot is. Ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken a lemara­dás sajnos hosszútávú.- Van kiút ebből a helyzet­ből?- Ha hosszan tart a recesszió, ha elhúzódik az átállás folya­mata, akkor tartósan be kell rendezkedni a munkanélküli­ségre, a kallódó nemzedékek gondozására, s az ezzel járó tár­sadalmi problémákra. A gondo­kat az is nehezíti, hogy ahol sok a munkanélküli, ott aligha ter­melődik szakképzett utánpótlás, magával a környezeti károsodá­sokat megelőző-megszűntető tudását, felkészültségét, talán eszközeit is. Ami pedig a másik fő prog­ramcsokrot illeti: ez a Borter­melők Világtalálkozója lenne. Csak egy, koránt sem mellékes körülményt említek, amely jól szolgálhatja a kezdeményezés sikeresre futtatását: az Európai Bortermelő Vidékek Szövetsé­gének alelnöke a Baranya me­gyei Közgyűlés elnöke. A szö­vetség a Bortermelők Világta­lálkozójának rendezési jogát a megyének ítélte. Természetesen ez a rendezvény is együttjáma különböző kiállításokkal, szakmai konferenciákkal és más kapcsolódó porgramokkal.-így, első hallásra bíztató­nak tűnik, amit mond. Am ben­nem felvetődik: egy világkiállí­táshoz, az általa nyújtott, vagy megteremtendő lehetőségekhez képest kissé szűkösnek hangzik a tervezett program.- Nem is értem még a végére. Baranyában olyan hagyomá­nyok, adottságok vannak, ame­lyekre nem építeni vétek lenne! Az általunk elképzelt rendezvé­nyek ezeket is felhasználják: pécsi Kulturális Napok, Orszá­gos Szőttes- és Cserépvásár, Szigetváron a Zrínyi-ünnepsé­gek, Pécsváradon a Leányvásár, Mohácson Antal-napi búcsú és vízifesztivál, Komlón gyer­mekkórus-fesztivál. A felsoro­lás azonban így sem teljes, gon­doljunk a megye soknemzeti­ségű népességére: egy-egy hé­ten át tartó rendezvénysorozatot tervezünk, fesztiválokkal, kon­ferenciákkal, népművészeti bemutatókkal. Ugyancsak az EXPO idejére is aktivizálható hagyományai vannak Baranyá­ban a vallási rendezvényeknek.- Beszéljünk a hogyan-ról is, a szervezeti háttérről, támoga­tásokról, az előkészületek szol­gálatába állított erőkről.- A baranyai világkiállítási iroda mellett már nyolc, külön­böző feladatokat ellátó munka- bizottság dolgozik, vélemé­nyükkel, koordináló munkájuk­kal segítik az előkészületeket. Az irodát a Világkiállítás’96 Alapítvány működteti, amely négy, igen komoly fajsúlyú té­mát - project-et - támogat, ezek a Dunántúl autópálya, kereske­delmi és üzleti központ létesí­tése Pécsett, környezetvédelmi, illetve negyedikként megyei marketing-koncepció. Ez a „váz”, amelyre építeni lehet. Hozzá kell tegyem: ami az előbb felsorolt jelentősebb rendezvényeket illeti, döntő ré­szük minden különösebb inf­rastrukturális befektetés, tudo­mányos előkészítés nélkül megvalósítható. Mészáros Attila oda nem szívesen ruház be a tőke. Ahol pedig pénz- és szak- emberhiány van, ott az iskola- rendszer is döcögős lesz, süly- lyed a tanítás színvonala. A spriál egyre erősíti önmagát, s végül egész korosztályok esnek áldozatul a recessziónak.- Jónéhány községben ma már olyan nagy a munkanélkü­liség, hogy ha annak minden terhe az önkormányzatok nya­kába zúdulna, egyszerűen mű­ködésképtelenné válnának. . .-Valóban így van. Ma még az állam fizeti a munkanélküli járadékot, másfél év múlva azonban nem lesz kibúvójuk az önkormányzatoknak, nekik kell majd gondoskodniuk körzetük munkaellátottságáról. Ha nem teszik meg, óhatatlanul bein­dulnak bizonyos negatív folya­matok.- Konkrétan mire gondol?- A helyi bevételek a polgá­Két évvel a szabad választá­sok után a győztes magyar kon­zervatívok igazi demokratikus betegségben szenvednek: a fél­idős másnaposságban - írta a Financial Timesban Nicholas Denton Budapestről. Az újság­író beszámolt arról, hogy a leg­újabb közvéleménykutatások szerint a gazdasági nehézségek miatt borúlátó magyarok sze­mében az MDF - amely a par­lamenti mandátumok 42 száza­lékát birtokolja - mindössze 15 százalékos népszerűséggel sze­repelt. Antall József, a betegeskedő konzervatív miniszterelnök számára az a legrémesebb, hogy a kormány népszerűtlenségének haszonélvezője egy csomó kö­lyök: a FIDESZ. A FIDESZ szabadpiaci liberálisai, Orbán Viktor vezetésével mintegy 50 százalékot szereztek a közvé­leménykutatásokon, és az ab­szolút többség felé haladnak a következő választáson - írta a Financial Times. Az újság sze­rint kormánytisztviselők meg­A határokon túl elő magya­rok, az illető országok és Ma­gyarország kapcsolatai a témája a bécsi Die Presse-ben megje­lent cikknek. A cikkíró, Peter Martos a Csehszlovákiával és Romániá­val kapcsolatos külügyminisz- tériumi állásfoglalások hátterét magyarázza. A Csehszlovákiának szólók Gabcsikovóval függnek össze - állapítja meg a lap. Szerinte az erőmű körüli vitának egyik oka a két fél kibékíthetetlenül ellen­tétes véleménye, míg a másik a Szlovákiában élő félmillió ma­gyar. Erkölcsi tekintetben ennél bonyolultabb a Romániával fo­lyó vita - írja az osztrák lap, utalva Herman János külügyi szóvivő kijelentésére, miszerint Magyarországnak nincs területi követelése Romániával szem­rok anyagi teherbíró képességé­től függnek. Ahol kevés a jó­módú adófizető polgár, ott ki­sebb a bevétel. De mert kisebb a szolgáltatások fizetőképes ke­reslete is, nehezebben boldogul a a vállalkozói réteg és keve­sebb adót fizet, így a helyi szo­ciális segélyezetteknek keve­sebb pénz jut, növekszenek a feszültségek, teret nyer a devi­ancia, a bűnözés. Ahol szegény az önkormányzat, onnan elme­nekül a lakosság, és erre a belső népvándorlásra aligha van fel­készülve az ország. Lesznek olyan családok, amelyek a gye­rekekből, a családi pótlékból próbálnak majd megélni, vagy ha abból sem telik, legfeljebb elmennek lopni. Ez a jelenség- már ma is nyomon követhető.- A polgármesterek közül so­kan felfigyeltek a .máról hol­napra élő mentalitásra, amikor a családok felélik a tartalékai­bízhatatlannak tartják e felmé­réseket és úgy vélik: a választók elméjét megmérgezte a média, amely tele van liberálisokkal és kommunistákkal. A kormány­nak annyira nem tetszenek a híradások, hogy megpróbálta el­távolítani a tévé és a rádió veze­tőjét, de alkotmányos összecsa­pásba botlott Göncz Árpád köz- társasági elnökkel - tette hozzá a Financial Times. A kormány múló jelenségnek tartja a Fideszt, csak nevet azon a feltételezésen, hogy Orbán Viktor lenne a magyar Felipe González, vagyis az a fiatal ra­dikális, aki a diktatúra és a jobbközép interregnum után át­veszi a hatalmat. Ám a Fidesz fanatikusan racionális, és igen népszerű az üzleti világban. Még két éve van bizonyítani, hogy nemcsak múló jelenség. A konzervatívoknak pedig két évük van beindítani azt a gazda­sági növekedést, amely meg­bízhatónak mutathatja őket. A verseny igazán nyugati jellegű - írta a Financial Times. ben. A Romániában élő mint­egy kétmillió magyarnak sike­rült elérnie - írja Martos, - hogy a készülő, és a Varsói Szerző­dést felváltó kétoldalú barátsági szerződésben tekintettel legye­nek rájuk. A szerződéstervezet egy ré­sze miatt - amely éppen a nem­zetiségek jogairól szól - a meg­állapodás véglegesítése hóna­pok óta húzódik, s ebből a ro­mánok azt a következtetést von­ják le, hogy Magyarország nem ismeri el a fennálló határokat. Magyar részről már szinte min­den politikus cáfolta ezt a felté­telezést, most Hermanon volt a sor - írja a Die Presse. Herman mindenesetre kiegészítette a nyilatkozatot egy oldalvágás­sal Románia ellen, amelynek igencsak lenne étágya Moldo- vára. kát és nem törődnek a jövővel. Mennyire általános ez a jelen­ség?- Sajnos egyre jobban teijed. Ezekből a családokból hiányzik az a motiváció, amiért érdemes volna hajtani, vinni valamire. Ha egyszer elindul, nagyon ne­héz megállítani ezt a leépülési folyamatot. Szerencsére valóban jóné­hány önkormányzat, számos polgármester felfigyelt erre a je­lenségre és ez már önmagában is eredmény. Hiszen aki megér­tette, miről van szó, milyen ve­szélyekkel terhes ez a prob­léma, egy lépéssel már köze­lebb került a megoldáshoz. De a labda a pártok - a parlamenti pártok - kezében van. Nekik kellene végig gondolniuk, mit tehetnek a helyi hatóságok és mit kell magára vállalnia a köz­ponti akaratnak. (újvári) Az önkormányzatok térfelén a labda A munkanélküliség megállíthatatlan spirálja? A pécsváradi Leány vásár is szerepelhet az EXPO programjában Fotó: Läufer László----------- * ----------­C súcs a csúcs előtt II. Erzsébet királynő várhatóan Magyarországra látogat jövőre - jelentette szombaton a The Dally Telegraph című brit lap. A java­solt utazást, amelyet a Buckingham palota még nem erősített meg, „időnap előtt”, hirdette meg Antall József magyar miniszterelnök. A lap beszámolt arról, Major brit kormányfő londoni csúcsértekez­letre hívta meg őszre Walesa Lengyel és Havel csehszlovák elnö­köt, valamint Antall Józsefet. Az értekezlet a decemberi edin- burgh-i EK-csúcs előtt lesz, és azt hivatott demonstrálni, hogy a közösség bővítése a brit EK-elnökség fő témája lesz. Major sokkal kevésbé biztatta vendéglátóit a NATO-tagság ügyében. Szomszédok

Next

/
Oldalképek
Tartalom