Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-03 / 152. szám

8 aj Dunántúli napló 1992. június 3., szerda Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A miniszter válasza „Ki kellene nőni a politikai kamaszkorból” Pap András pécsi ország- gyűlési képviselő a Petőfi lak­tanyában történt tragikus gyermekbaleset körülménye­ire vonatkozóan érdeklődő le­velet küldött Für Lajos hon­védelmi miniszternek. A mi­niszter úr válaszát - amelyet a képviselő nem tart kielégítő­nek - az alábbiakban közöl­jük­Tisztelt Képviselő úr! Megkeresésére a pécsi lakta­nya gyakorlóterén bekövetke­zett tragikus kimentelű tűzeset­tel kapcsolatosan a következők­ről tájékoztatom: 1992. január 7-én 14.30 óra körül gyermekkorú Cservenka Zsolt és gyermekkorú Veres István pécsi lakosok a kerítésen keresztül behatoltak a lakta­nyához közvetlenül csatlakozó- egyébként őrséggel nem vé­dett - gyakorlótérre. A két gyermek figyelmen kívül hagyta a „tiltott terület, belépni életveszélyes’1 feliratú táblákat, és az ott lévő - pirotechnikai anyagok tárolására használt - lezárt épületbe, az ablakon lévő vasrács rudazata között átbújva, az ablakot benyomva behatolt. Az épületben tárolt selejt kö­dösítő eszközök (ködgyertyák, ködkézigránátok) közül egyet meggyújtottak, melynek követ­keztében tűz, majd rövid idő múlva robbanás következett be. A gyermekek még a robbanás előtt - ugyancsak az ablakon keresztül - kimenekültek az épületből. Ezt bizonyítja „jellegzetes” égési sérülésük is, melyek lá­buk hátsó részén, far- és derék tájon keletkeztek. A felelősség, valamint a bal­eset körülményeinek vizsgála­tát a Kaposvári Katonai Ügyészség, az Állami Tűzoltó­ság és a Baranya megyei Rend­őrfőkapitányság Vizsgálati Osztálya végezte, illetve végzi. A halálos kimenetelű balese­tért esetlegesen fennálló és a katonai szervezetet terhelő bün­tetőjogi, illetve fegyelmi fel­elősség vizsgálatát a Kaposvári Katonai Ügyészség végezte el. A katonai ügyészségi vizsgála­tot lezáró összefoglaló jelentés szerint: „megállapítható, hogy az MH Szigetvári Zrínyi Mik­lós Tüzérdandár Pécs alakulat gyakorlópályáján álló tárolóhe­lyiségben bekövetkezett tűz- robbanásért az oda illetéktele­nül behatoló és ott tüzet okozó gyermekkorú személyek a fe­lelősek, az ügyben az alakulat Az Agrárszövetség megdöb­benéssel tapasztalja a kormány­koalíció immár leplezetlen hata- lemkoncentrálásra irányuló tö­rekvésének újabb felvonásait. Aggodalommal tölt el bennün­ket, hogy ezen törekvések során a kormány és a mögötte álló pártok hazánk alkotmányát semmibe veszik. Veszélyes folyamatnak lát­juk, hogy az utóbbi évtizedben példátlan, a demokrácia köve­telményeivel össze nem egyez- tethetően széles hatalom kon­centrálódik a belügyminiszter kezében. Kíméletlen harc folyik a köz- szolgálati médiák kisajátításá­ért, a sajtó függetlenségének megtöréséért és megfélemlíté­séért. Galbáts András Pécs, Ga- ramvölgyi Gyula Pécsvárad, Gergely László Pécs, Gerlai István Mecseknádasd, Gelen­csér Ferenc Pécs, Gombócz Pál Nagyharsány, Gőbel Ferenc Pécs, Greim János Márok. Gyimesi József Gyűd, Gyúró Illés Komló, Gyürke László Pécs. Hagenturm Ernő Nagypeterd, Halmi Árpád Pécs, Hagyó Jenő Pécs, Halmi Árpád Pécs, Han- tosi Lajos Pécs, Harangozó La­jos Pécs, Haraszti János Mo­hács, Haszilló József Szava, Heffer József Komló, Herczeg József Szentlászló, Hetényi Adolf Szederkény, Hódosi Lő­rinc Pécs, Homold Antal Me­cseknádasd, Horváth Ferenc Komló. Jakab Ambrus Somberek, Jakab Antal Mecseknádasd, Jászó Antal Pécs, dr. Jáger László Pécs, Jávái István Mű­részéről büntetőjogi felelősség senkit nem terhel.” A jogszabályok az eljáró ügyésztől „megkövetelik”, hogy a bűncselekményért fel­elős személy kilétét és a bűncse­lekmény elkövetését elősegítő körülményeket feltárja, illetve ha fegyelmi felelősség alapjául szolgáló tevékenységet, vagy mulasztást észlel, arról az ille­tékes szervet írásban értesítse. Tekintettel arra, hogy a Ka­posvári Katonai Ügyészség F.V.8/1992. számú összefoglaló jelentése sem büntetőjogi, sem pedig fegyelmi felelősséget nem állapít meg, azt kell vélel­meznünk, hogy a bekövetkezett balesetért a Honvédség részéről senki sem tartozik büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősséggel. Tisztelettel Dr. Für Lajos Ezekben a lépésekben a múlt századvégi és a harmincas, va­lamint ötvenes évekbeli mono- polisztikus hatalmi törekvések­hez és módszerekhez hasonló folyamatokat lehet felismerni. Ügyanakkor a demokratikus intézményrendszer működésé­nek reményt keltő bizonyítékait látjuk abban, hogy Göncz Ár­pád köztársasági elnök - a rá nehezedő, rágalmaktól sem mentes - politikai nyomás elle­nére határozott fellépéssel pró­bál e folyamatok elé állni. Az Agrárszövetség ezért egyértelmű támogatásáról biz­tosítja a köztársaság elnökét, és erre szólítja fel az ország fel­elősséget érző politikai erőit és a lakosságot. Az Agrárszövetség Elnöksége hács, Jobbágy Valér Pécs, Ju­hász Mihály Kozármisleny, Ju­tái Kálmán Magyarbóly, dr. Kálmán János Pécs, Kasza Sándor Szigetvár, Katona Ist­ván Pécs, Katona Nándor Pécs, dr. Kertész Endre Pécs, Késity Lukács Mohács, Keszthelyi József Komló, Király József Pécs, Kiss Béla Pécs, Kiss Imre Pécs, Kirizs János Pécs, Kocsis Zoltán Siklós, Kohcsag Bóth András Pécsvárad, Kon­dor Károly Pécs, Kondics Jó- szef Birján, Kovács József Pécsvárad, dr. Kovács Andor Pécs, Körmendi Lajos Siklós, Kövesdi József Mohács, Krasz Ádám Mecseknádasd, Krasz- nai István Pécs, Kremsberger Dezső Pécs, Krizsán József Ócsárd, Kungl János Pécs-Hird. Dr. Lajtai János Pécs, Laka­tos János Kishajmás, Ledő Jó­zsef Kémes, dr. Legányi Jenő Mohács, dr. Levente István Pécs, Liliéi István Mohács, Lu­A kormány megtárgyalta és elfogadta a magyar közigazga­tás korszerűsítésének háromé­ves programját. Ezzel kapcso­latban kérdeztük dr. Boros Pé­ter belügyminisztert: az új kor­szerűsítési terv nem jelenti-e az egész önkormányzati rendszer felülvizsgálatát?- Az önkormányzati törvényt 1990-ben gyorsított tempóban és bizonyos politikai kompro­misszumok árán, 98 százalékkal fogadta el a Parlament - vála­szolta a belügyminiszter. - Az­óta kiderültek a törvény gyenge pontjai, ezért elkerülhetetlen a korszerűsítése. Nem kell kap­kodnunk, meg kell találnunk a politikai és gazdasági helyze­tünknek megfelelő, nyugodt fej­lődést biztosító önkormányzati modellt. — Az önkormányzatok jelen­tős része anyagi gondokkal küzd. Mi ebből a kiút’-Az önkormányzatok rend­kívül nagy vagyont kaptak! Ér­dekes módon, akik a legkeve­sebbet kaptak - a községek és a kisvárosok - panaszkodnak a legkevesebbet. El kell dönte­niük a helybelieknek, hogy a most kapott, vagy régi önkor­mányzati vagyont megtartják-e, esetleg privatizálják. Sok he­lyütt a vagyonmegőrzési hajlam kerekedett felül, ezért és a meg­felelő szakértelem hiánya miatt, valóban nehéz az előrelépés, ami egyik oka lehet „szegény­ségünknek”. Köztudott, a jó ve­zetőknek jól kell tudni gazdál­kodniuk is! — Ezek szerint a szakértelem hiánya okozza a gondokat?- Részben. Minden esetre a bajok gyökere sokhelyütt ebben keresendő. Gyakran előfordul kács Mihály Pécs-Vasas, Lu­kács Zoltán Kétujfalu, Lukics Márk Pereked. Máté István Szigetvár, Máté Sándor Erdősmecske, Meiszter Tivadar Komló, Mannel József Olasz, Méhes Géza Pécs, Mer­kel Ottó Pécs, Mészáros Mihály Siklós, Mészáros István Pécs, Meder Ferenc Pécs, Mihalik Zoltán Pécs, Mikola Gyula Komló, Mirbach Antal Pécsvá­rad, Móka János Kárász, Mol­nár György Pécs, Molnár József Hidas, Molnár Lajos Mohács, Molnár Zoltán Pécs, Moór Fe­renc Pécs, Mozsgai József Szi­getvár, Mürber József Komló, Müller János Vejti. Nagy Elemér Okorág, Nagy Imre Pécs, Nagy János és József Pécs, Németh Jenő Komló, Nébli János Szigetvár, Nink Jó­zsef Pécs, Novák Géza Pécs. Orsokics György Kásád, Os­az is, hogy nem adnak elég dön­tési szabadságot a polgármes­ternek, s indokolt volna a jegy­zők pozícióját is erősíteni, mert az egységes igazgatási gyakor­lat nélkülözhetetlen.-Sok vita volt a köztársasági megbízottak szerepe körül is.-Tudomásul kell venni: lé­tük az állam természetes műkö­désének feltétele. Ma még a po­litikai harcok mindezt elfedik, de talán tisztul a levegő! Én bí­zom abban, hogy helyükre ke­rülnek a dolgok, mert kell az au­tonóm önkormányzat és a mű­ködésképes állam is. Ennek a kettőnek olyan ideális rendsze­rét kell kitalálni, amely elsősor­ban a magyar hagyományokon, szokásrenden és mentalitáson alapul, és nem az innen-onnan, északról-nyugatról összecse­megézett analógiákra épül. — A megyeházak sorsa, sze­repe is tisztázásra vár. Ekörül is sok vita van és lesz még.- A megyék kérdését is meg kell oldani. Ezt nemcsak a raci­onalitás indokolja, hanem az is, hogy a rendszernek közel ezer éves hagyománya van! Jelenleg nem pontosított a feladatme­gosztás, nincsenek egyértel­műen elhatárolva egymástól a teendők. A megyei önkormány­zatok egy kicsit a „levegőben lógnak”. Nehezíti a helyzetüket, hogy politikai hatalomharc fo­lyik. Emellett eljutottunk odáig, hogy egyes megyeházakban olyan vállalkozásokat engednek működni, amelyek nem méltóak a megyeháza tekintélyéhez. Ki kellene nőni végre a politikai kamaszkorból, hogy a dolgát tudó ember szavai értő fülekre találjanak. Koós Tamás torházi Béla Kásád, Osztojmics László Pécs. Papp Gábor Pécs, Papp Ist­ván Pécs, Páncél Mihályné Gerde, Paska Elemér Mohács, Pernecker Sándor Pécs-Vasas, Pincés Mihályné Komló, Pin­tér István Kozármisleny, Pintér Ottó Csertő, Polgár Mihály Pécs, Prohászka József Komló, Puchert János Komló. Radics Ferenc Pécs, dr. Ra- dochay Imre Pécs, Rébék Nagy Ernő Pécs, Rédling János Pécs, Rodják Ferenc Pécs, Ruppert István Pécs. Saláta Sándor Sellye, Sárosi János Pécs, Sasvári Sándor Pécs, Schmelhausz János Pécs, Swab György Pécs, Schwartz- kopf József Mecseknádasd, Si­mon Ferenc Sellye, Simon Sán­dor Nagynyárád, Sipos Sándor Siklós, Sólymos Gyula Pécs, Somorjai Valér Siklós, Svarda Béla Pécs, Svercsics József Pécs. A KDNP egészségügyi programja Együttérző gondoskodás A Kereszténydemokrata Néppárt április 24-26-án tar­totta I. kongresszusát Gödöl­lőn. Ma az egészségüggyel kapcsolatos program főbb pontjait ismertetjük. A szek­ció munkájában Baranyából dr. Hurda Gyula, KisPál Nándor és dr. Májlinger Ist­ván vett részt. A KDNP elveiből és a koalí­ciós kormányban elfoglalt hely­zetéből fakadóan programunk sarkalatos pontja hatékony módszer kidolgozása Magyar- ország népessége egészségügyi helyzetének, testi és lelki kö­zérzetének javítáára. Az a cé­lunk, hogy az egészségügyi el­látás ne csupán szolgáltatás le­gyen, hanem együttérző gon­doskodás mind az orvos, mind az egészségügy más munkatár­sai részéről, és így segítsék a be­teget, a családot a betegségek megelőzésében és leküzdésé­ben. • Jog az élethez és az egész­séghez Újjászerveződő egészségügyi szolgálatunkban a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapniuk az önkéntes társadalmi szerve­ződéseknek. Feladatunknak tekintjük, hogy fokozatosan eltűnjenek a lakosság egészségügyi ellátásá­ban mutatkozó indokolatlan kü­lönbségek. Az egészségügyi szolgálat minden tevékenységére és szint­jére vonatkozóan sürgősen meg kell határozni és jogszabályban rögzíteni, hogy ki, milyen tevé­kenységre jogosult. Ki kell dol­gozni a folyamatos minőségel­lenőrzés olyan módszerét, amelynek révén betegellátási rendszerünket a fejlett európai országok színvonalához köze­líthetjük. Feltétlenül szükséges a kor­szerű egészségügyi és biztosí­tási informatikai rendszer meg­valósítása. • Az egészségügy jogi és sze­mélyi feltételei Az egészségügyet olyan szolgálatnak'tekintjük, ahol a keresztény humánum szellemé­ben a piac törvényszerűségeit figyelembe véve megfelelő sza­bályozókat kell alkalmazni. Élengedhetetlen az egész­ségügyi törvény újraalkotása és hatályba helyezése. Fontosnak tartjuk a sürgős­ségi ellátás korszerűsítését, technikai fejlesztését és jogi szabályozását, beleértve egy új „Mentő-törvény” kidolgozását. Ki kell dolgozni az orvos-, szakorvos-, gyógyszerész-kép­zés új rendszerét, ezzel egyide­jűleg biztosítva a folyamatos továbbképzés lehetőségét is. Rendkívül fontosnak tartjuk az egészségügyi szakdolgozók magasszintű szakmai képzését és továbbképzését. Az egészségügyben dolgo­zókat munkájukhoz méltó er­kölcsi és anyagi elismerésben kell részesíteni. • Betegjog Meg kívánjuk valósítani a szabad háziorvos-, szakorvos és szabad kórházválasztást. Legyen joga a betegnek meg­ismerni a saját betegségére vo­natkozó információkat. A beteg kezelése során is őrizhesse meg személyes szabadságjogait. Kellő felvilágosítás után legyen joga hozzájárulni, vagy elutasí­tani saját gyógykezelését, amennyiben ezzel mások sze­mélyiségjogait nem sérti. Biztosítani kell az emberi méltóság végsőkig való megőr­zését. Meg kell követelni az or­vosi titoktartást, a betegek jog­védelmét még a halálukon túl is. • Egészségbiztosítás Az egészségbiztosítás, mint a szolidaritás elvén építkező tár­sadalombiztosítás része, legyen általános és alapbiztosítási szin­ten kötelező, de pénzügyi alap­ját a társadalombiztosítás egyéb pénzügyi alapjaitól elkülönítet­ten kell kezelni. Az egészség- biztosításon belül el kell különí­teni a balesetbiztosítást. Az egészségbiztosítás elsőd­leges anyagi forrása a biztosítot­tak jövedelmével arányos járu­lék befizetése. Legyen mód a különleges igények kielégíté­sére is közvetlen térítéssel, hoz­zájárulással, vagy kiegészítő biztosítással. A kötelező általános beteg- biztosítás keretén belül meg kell vizsgálni az ágazati jellegű biz­tosító intézetek létrehozásának lehetőségét. Az állami tulajdon mellett más tulajdonformák is kaphassanak helyet az egész­ségbiztosításban. A finanszíro­zás szektorsemleges legyen, azaz tulajdonformától függet­len, és egységes díjtételeken alapuló. Áz egészségbiztosítási rend­szer szabadon hasznosíthassa vagyonát, tőkéjét és a lakosság stabilabb, jobb ellátása érdeké­ben a profittal növelhesse az alapjait. Támogatjuk az egyházak egészségügyi tevékenységét. 1956 hősei Baranyai hősök névsora, akik 1956-ban tíz napra megdöntötték a Rákosi diktatúrát és ezért életükkel fizettek vagy internálták, bör­tönbe csukták, megkínozták őket. Büszkék lehetünk arra, hogy Baranyában 1956 őszén vér nélkül telt el az a 10 nap. A honvédség, a rendőrség, a karhatalom és sok meggyőződéses kommunista párttag is a szabadságharc és forrada­lom mellé állt. Az újra megszálló szovjet hadsereg több száz tankjával megdön­tötte a forradalmat, Pécsre ávós tisztek kísérték őket. Baranya népe 1956-ban és 1989-ben is megmutatta, lehet forra­dalmat csinálni bosszúállás és gyilkolás nélkül is. Kéijük azokat, akik még nem tájékoztattak bennünket, ezt minél előbb tegyék meg, hogy tetteiket megörökíthessük. Az özvegyek és a hősök gyermekei tájékoztatását is várjuk féljük, édesapjuk forra­dalom alatti magatartásáról és természetesen a megtorlásokról is. Címünk: Zsolnay Művelődési Ház. „Tíz nap forradalom” jeligére Felső Vámház u. 72. Dr. Berényi István • * Rendőreink kivezették Az Új Dunántúli Naplóban „Torgyán doktor Siklósi téte­lei” cím alatt megjelent tudósí­tásról kívánjuk álláspontunkat kifejteni Közöljük a tényeket. Molnár József már a gyűlés megkezdése előtt belekötött nemzetőreinkbe, ennek elle­nére beengedték a várudvarba, ahol folyamatosan provokálta a Kisgazdapárt elnökét és a hallgatóságot. Tevékenységét többszöri figyelmeztetés elle­nére sem hagyta abba. Molnár József nyomdafestéket nem tűrő kifejezései nagy felhábo­rodást keltettek környezeté­ben, de mielőtt tettlegességig fajult volna a helyzet, rende­zőink kivezették a feltehetően ittas embert. Az eljárás során videófelvétel készült, egyszer sem rúgták vagy ütötték meg. A várkapuig kikísért Mol­nár József három társával együtt személykocsiba szállt, és elhajtottak. Rendezőink provokációt és a rendbontást hárították el, nem lépték túl hatáskörüket. Horváth Miklós a Nemzetőr Kör elnöke Kíméletlen harc

Next

/
Oldalképek
Tartalom