Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)
1992-06-13 / 162. szám
6 új Dunántúli napló 1992. június 13., szombat Magyar parlamenti küldöttség Bajorországban A regionális politika önálló Korrigált nyugdíjak Júliusban ismét kétszer csenget a postás Az alkotmány- bíróság döntése után Folytatódik a kötélhúzás? A helyzet jó, de nem reménytelen? Alighanem ezzel a fanyar kérdéssel jellemezhető legtalálóbban az a helyzet, amely az Alkotmánybíróság nagy érdeklődéssel várt döntése után kialakult. Aki ugyanis figyelemmel kisérte a nagytekintélyű testület állásfoglalása utáni első politikusi megnyilatkozásokat, két következtetést máris levonhat. Az egyik, az elektronikus médiák körüli nagy politikai játszma minden résztvevője úgy ítéli meg, hogy a bíróság meg- fellebezhetetlen döntése az ő eddig képviselt álláspontját erősíti meg. S ezt minden résztvevő a terjedelmes határozat ilyen-olyan passzusával alá is támasztja. A másik, hogy - az előzőekből következően - a rádió, illetve a televízió elnökének fölmentése, kinevezése kapcsán kialakult konfliktus sajnos továbbra is a belpolitika kényes, könnyen elmérgesedő góca marad. Más szóval: patthelyzet van, a megoldáshoz lényegében nem kerültünk közelebb. Folytatódik a kötélhúzás? Félő, hogy miközben a koalíciósok és az ellenzékiek nyilván nagy szellemi energiákat mozgósítanak az Alkotmánybíróság döntésének saját szájízük szerinti fordítására, háttérbe szorul a bíróság talán legfontosabb állásfoglalása. Nevezetesen, hogy „az Országgyűlés elmulasztotta azt az alkotmányban meghatározott feladatát, hogy a közszolgálati rádió és televízió felügyeletéről ... törvényt vagy törvényeket alkosson”. S kategorikusan felszólítja a T. Házat, hogy november végéig ezeket a törvényeket alkossa meg. Lesz-e győztese a média-csatának? A demokrácia iránti valódi elkötelezettségnek, a szűk hatalmi és presztizsérdekeken való felülemelkedésnek igazi mércéje nem az, hogy a várhatóan tovább gyűrűző média-vitában melyik oldal tud több és hangosabb érvet fölsorakoztatni saját igaza mellett, hanem az, hogy melyik oldal tesz érdemben többet e meghatározóan fontos törvények konszenzusos megalkotásáért. Mert amíg ezt a mulasztását nem pótolja a parlament, addig csak vesztesei lehetnek ennek az áldatlan rádiós-tévés csatának. (bajnok) A villanyszámla 1200 forint. Még nem tudják, hogy miből fogják kifizetni, csak azt, hogy muszáj. Különben kikapcsolják az áramot. És akkor fűteni se tudnak a belső szobában, ahol a nyirkos falak miatt esténként, fürdetéskor be kell kapcsolni a hősugárzót. Télen is így megy. A szobába ugyanis nem tudnak kályhát tenni. Nincs kályhacső nyílás. Két év óta albérletben lakik ebben a pécsi, Felsővámház utcai családi házban E.T. és felesége két gyermekkel. Egy szoba, konyhát bérelnek havi 3500 forintért, plusz a rezsi az ő költségük.A férj munkanélküli, a feleség gyeden van. Az összjövedelmük, amiből élnek, 13 000 forint. Ebből csak poszterekre telik. Sok pálmafás, tengerpartot ábA közelmúltban többnapos látogatást tett Bajorországban egy hattagú magyar parlamenti küldöttség, amelynek tagjai voltak Getto József és Wemer József (mindketten SZDSZ) baranyai képviselők is. A bajor tartományi parlament meghívására mint helyi képviselők vettek részt a programban, amelynek kettős célja volt: részint a bajorok úgy érzékelik, hogy a magyarokkal való kapcsolatok kiépítésében lépéshátrányba kerültek más német tartományokkal szemben, illetve a baranyai képviselők jó lehetőséget találtak a regionális politika tanulmányozására. Kétkamarás parlament- Az utóbbi területen szerzett új ismereteinket - nyilatkozta lapunknak Getto József - ugyan nem lehet egy az egyben adaptálni hozzánk, de számos jó tapasztalat megfontolására kínálnak lehetőséget. Sajátos annyiban a bajor helyzet, hogy Németországban egyedül ebben a tartományban működik kétkamarás törvényhozás: a parlament, illetve a szenátus. A parlament egyébként kéthetente tart kétnapos üléseket, mint ahogy a bizottságai is kéthetente tárgyalnak. Ez utóbbiak ülése nyilvános, más tartományokban csak a plenáris ülések. (Közbevetőleg: a magyar parlamenti bizottságok ülései is nyilvánosak.) Ami a törvényhozást illeti, Getto József elmondta: a bajor parlament évente csak 15-20 rázoló poszterekre, amelyeken napbarnított nők, férfiak, gyerekek önfeledten egymásra nevetve emelik a párás falu kólás üvegeket... Ezekkel és falvédőkkel takarják a valóságot, az egéijárta, nyirkos falakat. Minden vágyuk, hogy saját otthonba költözhessenek, de önerejükből erre képtelenek. Legfőképp a kisebb gyerek miatt kellene jobb körülmények közé menniük, mert ő bírja legkevésbé a nedves falakat. Állandóan arc-,fül-, és homloküreg gyulladással kezelik. Abban reménykednek, hogy kapnak egy olyan lakást, amit saját erejükből rendbe tudnak tenni, és amelynek a fenntartási költségei elviselhetőek számukra. De hogy tényleg így lesz-e és törvényt alkot, régebben ennél többet. Ebből arra kell következtetni, hogy „beszabályozott” már a tartományban a intézményi rendszer. Egyébként a szövetségi állam és a tartomány viszonya alapvetően meghatározó, erős azonban a hangsúly az utóbbiak önállóságán. Ez Bajorországra fokozottan érvényes: gazdaságilag fejlett régióról van szó, amelynek joga van ezen ok miatt is erőteljesebben hangsúlyozni a saját parlamentje által megfogalmazott önálló akaratát. Ezért a törvények döntő részét a helyi parlament alkotja. Léteznek persze úgynevezett kerettörvények, amelyek esetében a „körvonalakról” a szövetségi parlament határoz, de ezeket tartalommal a regionális törvényhozás tölti meg. Példaként Getto József az ottani vadászati törvényt említette. Létezik a bajoroknál is a népszavazás intézménye: 25 000 polgár támogató aláírása kikényszerítheti, s ha a polgárok 10 százaléka voksol, a népszavazás érvényes. Németországban most van az Alkotmány átdolgozás alatt, ezt a folyamatos változások ott is megkövetelik. Az átdolgozás egyik indoka éppen a szövetségi és a tartományi törvényhozás kapcsolatának rendezésére irányul. A bajor parlament munkájáról megemlítjük még, hogy évente egy nap kinyitja kapuit a polgárok előtt: bárki az ülésterembe léphet, találkozhat és beszélgethet a képviselőkkel. Ilyen alkalmakkor a tapasztalatok szerint 8000 ember keresi fel az épületet. A nyitott ház elvére figyelemmel egyébként a parlamentben évente 50 000 látogatót fogadnak. A regionális televíziózás Minthogy Getto József a parlament környezetvédelmi bizottságának a tagja, természetesen kíváncsi volt az ottani, elsősorban a terület finanszírozási gyakorlatára is. A tőlünk merőben eltérő megoldás: a környezetvédelmet szolgáló pénzek mintegy eleve beépülnek a beruházásokba, annak szerves részét jelentik. Ezért nem követelnek utólag a hatóságok, illetve ezért nem tapasztalható, hogy ilyen kiadások hallatán az érintettek, „sírva nyúlnak a pénztárcáik után”. A bajorországi látogatás során a baranyai képviselők kíhogy mikor, arról ma még semmit sem tudnak. Ami az összkomfortot illeti, ezerszer jobb körülmények között él J.-né a három gyermekével, de a lakáshelyzete tulajdonképpen egy szikrával sem jobb a Felsővámház utcai családénál. Hozzá is Csölléné Makovics Edittel, a Polgármesteri Hivatali Iroda Egészségügyi és Család- védelmi osztályának a munkatársával együtt mentünk. J.-né tavaly szeptemberben fogta a három gyermekét és haza költözött egy másik városból Pécsre, a szüleihez. Olyannyira megromlott a házassága, hogy már a gyerekek épségét féltette. A háromszobás - volt tanácsi lakásban - a férj maradt, a feleség kereskedhet, ahol akar, váncsiak voltak arra is, hogy a sajtó milyen módon kíséri figyelemmel a tartományok önállóságra törekvő ambícióit. Erről az otiani parlamenti képviselőkkel beszélgettek, akik elmondták: Németországban nemzeti televízió nincsen. A ténylegesen független adókat egy, különböző társadalmi szervezetek delegátusaiból álló tanács ellenőrzi, s ebbe a testületbe a pártok is elküldik képviselőiket. A tanács választja meg egyébként a televíziók elnökeit is. A regionális televíziózás nagyon fejlett, saját programmal dolgoznak. Ezeket az adásokat az előfizetői díjakból finanszírozzák, vagyis a központi költségvetést nem terhelik. A műemlék- belváros München után Strasbourgba látogatott a delegáció, ahol az Európa Parlament Közép- és Kelet-Európával foglalkozó bizottságának ülésén vettek részt. A megbeszélésen Habsburg Ottó elnökölt. Szóba került itt Bős-Nagymaros is, de a bizottság - jóllehet, a konfliktust regisztrálta - nem foglalt állást a külpolitikai vitában. Strasbourg, a maga hatalmas és nagyszerűen - a ma követelményei szerint - működőképessé tett műemlék-belvárosával különleges hatást tett Getto Józsefre, az építészre.-Mi lehet ennek a pénzügy háttere? Ez izgatott elsősorban. Számomra is roppant meglepő dolgot tapasztaltam. Ebben a szépséges és valóban nagy belvárosban minden műemléképület magántulajdonban van, egy kivétellel: a világhírű Dóm. Ez számomra azt bizonyította, hogy a tőke nem dúlja fel, nem herdálja el a történelmi értékeket. Ügy vélem, erre az alap- koncepcióra - hosszú távra előre gondolkodva - nálunk is lehetne építeni. Egyébként ezeknek az épületeknek a tulajdonosai támogatást kapnak, mégpedig az idegenfogalom által szült pénzekből. Ellátogattak a baranyai képviselők - még Münchenben - a Haus des Deutschen Ostens-be, a Keleti Németek Házába. A cél - és ezt Getto József már konkrét elképzelésekkel támasztotta alá -: közvetlen kulturális kapcsolat kiépítése és folyamatos működtetése a Keleti Németek Háza és a pécsi Lenau Ház között Mészáros A. nincs sok reménye arra, hogy abból neki bármi jut. A szülei fogadták be a húsz négyzetméteres garzonjukba. Esténként lépni nem lehet a heverőktől, a kinyitott fotelágyaktól. Most még úgy ahogy elférnek, de ha a legkisebb gyerek öt centit nő, a falhoz ér a lába. .. J.-né, beteg de pontosan tudja, hogy jobban helyt kell állnia, mint egy egészségesnek, különben nem lesz, ki gondoskodjon a gyerekekről. A nyugdíjas szüleire hosszú távon nem számíthat. Az édesanyja is sokat betegeskedett, azóta, hogy ilyen helyzetbe kerültek még- jobban tönkrement. Sokat dolgozik, ő látja el a családot és emészti a lánya és az unokái sorsa. Próbáltak albérletet keresni, de hiába. Vagy az ár, vagy a három gyerek léte hiúsította meg... Hogy hány család él napjainkban Pécsett ilyen, vagy haMint ismeretes, az ország- gyűlés elfogadta az 1989 január elseje előtt nyugállományba vonultak járandóságának emelését. Bár a végrehajtáshoz szükséges kormányrendelet még nem jelent meg, a nyugdíj- folyósító intézetek már dolgoznak az új nyugdíjak kiszámításán. Mint köztudott, a mostani korrekciónál a munkában eltöltött évek száma és az öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak megállapításának időpontja a meghatározó szempont. Azért is beszélnek korrekcióról, mert elsősorban a több mint tíz esztendővel ezelőtt nyugállományba vonultak és a leghosszabb munkaviszonnyal rendelkezők pénze emelkedik nagyobb arányban. Ugyanis a nyugdíjak értékvesztése az ő esetükben a legnagyobb. A szociális szempontokat szem előtt tartő, és a minden nyugdíjast érintő emelések miatt valójában eddig azok károsultak, akik legrégebben mentek nyugdíjba, akik koruk és egészségi állapotuk miatt már nem igen tudnak munkát vállalni. A nyolcvanöt év felettiek, akiknek a száma meghaladja a százezret, átlagosan mindössze nyolcezer forint nyugdíjat kapnak havonta. A korrekciós emelést visz- szamenő hatállyal, január elsejétől hajtják végre. Az ország- gyűlés határozata értelmében az emelés összegének meghatározásánál az 1992. július hónapra egyébként esedékes - tehát már Japán közkinccsé teszi azokat a kutatási eredményeit, amelyeket tíz évi kutatómunkával ért el az ötödik generációs számítógépek terén - írja a Jomiuri Simbun című lap. A japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium e nagy teljesítményű számítógésonló körülmények között, lakásgondoktól gyötörten, azt nehéz lenne pontosan megmondani. A példákat azonban még hosszan lehetne sorolni. Az öt gyerekkel bérelt lakásból bérelt lakásba vándorló családról, akik azt számolják, hogy hány szelet kenyér jut vacsorára, arról a házaspárról, akik megvettek egy kisebb családi házat, 13 000 forint a törlesztő részletük, s a férj munkanélkül maradt, most már a kezesektől tiltják a részletet, a három gyerekkel özvegyen maradt, albérletben élő asszonyról, aki azért nem kap árvajáradékot, mert a férjének nem volt meg a nyolcéves munkaviszonya. Ha kifizeti az elbérletet, meg a rezsit neki minden másnap csak egy tea a vacsorája. És nem akar arról beszélni, hogy mi lesz holnap, hogy meddig lehet úgy létezniük, hogy még maguknak sem tudta megteremteni a legelemibb létfeltételt, egy lakást, emelt - öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat kell alapul venni. Kivételes méltányosságból az 1988-ig nyugdíjazott, I. és II. korcsoportú rokkantak ellátását legalább 13 százalékkal emelik. A saját és az özvegyi jogon együttesen folyósítható nyugdíj felső határa most 8910 forint, szeptember elsejétől viszont 9510 forint lesz, ha az özvegy sajátjogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját 1989. január 1 -je előtt állapították meg és az özvegyi nyugdíj- jogosultság 1993. január elseje előtt következik be. Már most folynak az előkészítő munkák az OTF Nyugdíj- folyósító Igazgatóságnál. Remélik, gyorsan megszületik a végrehajtásról szóló kormány- rendelet is, és már júliusban, egyösszegben postára tudják adni az első félévre esedékes emelést, a hetedik hónapra járó nyugdíjat pedig már a korrigálás mértékének megfelelően, felemelve kapja meg a több mint másfél millió igényjogosult. Felhívtuk telefonon a MÁV Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát, ahol Papp Árpád osztályvezetőtől megtudtuk: a MÁV-nál a mostani nyugdíjemelés több mint 90 ezer személyt érint. Az adatok feldolgozását megkezdték, úgy tűnik, nincs akadálya annak, hogy júliusban a postások a nyugdíjas vasutasoloiál is kétszer csengessenek. (FEB). A nyugdíjemelés százalékos táblázata. pékről az információkat egy tokiói nemzetközi értekezleten teszi közzé. A kutatási eredmények díjtalan átadásától eddig tartózkodott Japán - a „high- tech” fejlesztések eredményeit eddig csak pénzért és csak meghatározott vállalati körben értékesítette. miközben már azon kellene gondolkodnia, hogy mit ad majd útravalóul a gyerekeinek. A családvédelmi csoportnál egy év alatt több, mint ötezren fordulnak meg. Az esetek meghatározó többségében a lakás- probléma is szerepel. Vagy azért mert nincs, vagy mert ami van, az alkalmatlan a tartós ott élésre, vagy mert nem tudják fenntartani. És ez nem csak azokat az embereket jellemző gond, akik valamilyen ok miatt eleve a periférián kezdték, vagy oda csúsztak. Egyre több az olyan fiatal, illetve középkorba hajló házaspár, akik néhány évvel ezelőtt még nem alaptalanul számíthattak arra, hogy a szüleik segítségével, illetve rendszeres támogatásával képesek lesznek megvenni, fenntartani egy lakást. Ezt a számítást napjainkban a többségük kénytelen áthúzni. Nem mernek, nem tudnak tervezni.De ez már nem csak lakásprobléma. T. E. Lakás nélkül - kilátástalanul Szolgálati idő 1978 Nyugdíjba vonulás időpontja 1979-82 1983-86 1987-88 (év) és korábban között között között- 19 3 3 3 3 20-24 4 3 3 3 25-29 6 4 3 3 30-34 9 6 4 3 35-39 13 9 6 4 4018 13 9 6 Japán kutatási eredmények Az 5. generáció
