Új Dunántúli Napló, 1992. június (3. évfolyam, 150-179. szám)

1992-06-29 / 178. szám

1992. június 29., hétfő aj Dunántúli rtapio 5 EK-találkozó Aranyosgadányban Kié az utolsó szó a bográcsoknál: jó-e a babgulyás és az őzpörkölt? ínycsiklandóan gőzölög a két bográcsban a babgulyás és az őzpörkölt. Sokan szeretnének kuktáskodni, ám a két „mester­szakács” udvariasan elhárítja a belekotyogókat: majd, ha elké­szültek vele, vállalják a véle­ménynyilvánítás felelősségét. Toller László és Lazáry Vik­tor jól tudják, kosztos klubtár­saik, a Pécs-B aranyai Értelmi­ségi Klub tagjai az utóbbi öt év­ben igencsak hozzáedződtek az ellenzéki szerepkörhöz. Maguk is hívei lévén az ÉK hármas kö­vetelményének (demokrácia, nyilvánosság, tolerancia), meg­adják magukat. Hol sót, hol paprikát tesznek még főztjükbe, addig, ameddig még elmehet­nek a kívánságok teljesítésében. (Hiába, na, nem is olyan köny- nyű elfogadni más véleményét, a másságot.) Vagy nyolcvanan várják egyre türelmetlenebbül a tála­lás, a zsűrizéssel egybekötött lakmározás idejét. Persze addig se éheznek. Van még jóféle sonka a februárban közösen le­vágott disznóból, előkerülnek az otthonról hozott sütemények, s a pincében is ott a csapra vert söröshordó, a fehér- és vörös­bor, ládaszám a különféle üdítő. A Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub, közismertebb nevén az ÉK tagjai, férfiak és nők, fiata­lok és felnőttek, évente három­szor tartanak összejövetelt Aranyosgadányban, a klubel­nök dr. Horváth Csaba házá­ban, pincéjében és kertjében. Egyetemi tanár, képzőművész, jogász, művész, főiskolai-egye­temi hallgató, és még sokféle értelmiségi pályát képviselő férfi és nő, fiatal és felnőtt - há­tuk mögött már öt, nem is akármilyen klubévvel. Politikusok és pártvezetők, nagykövetek, miniszterek és más hírességek ültek „vallató­székükbe” a Szalay Kollégium­ban, a Pannonvin pinceklubjá­ban és ’89-től csütörtökönként a Vasutas Művelődési Házban. Rendezvényeikre rangot jelent a meghívás. A választások után eldöntötték, hogy szellemi el­lenzékként együtt maradnak. S most fájó szívvel kénytelenek tudomásul venni, hogy a közé­leti-politikai témák iránt egyre csökken az érdeklődés. A szombati értelmiségi talál­kozón talán ezért sem a politizá­lásé volt a főszerep. A juniális helyszínén és Vér József ara- nyosgadányi polgármester pincefogadásán sem volt hiány­cikk a kötetlen eszmecsere, a nevetés, a felszabadult jókedv. Mintha csak erőt gyűjtenének az őszi klubfoglalkozásokra, melyeknek változatlan vonze­reje, hogy nem engedik szabad­jára az indulatot, a gyűlöletet. Ez függetlenségük mellett mind nagyobb értékük a mai toleran­cia hiányos időben, amikor a választások közeledvén mind­inkább elszabadulnak a féke­vesztett indulatok. Murányi L. Kamionparkoló épült a nemrégiben átadott Beloil benzinkút mellett a mohácsi út belvárdgyulai elágazásánál Fotó: Szundi György Freytag Ferencnek tiszteleg Dunaszekcső Emléktábla családi kérésre Honvédként harcolt saját hadseregében a 1848-as hős A polgármesteri hivatal falán helyezték el az emléktáblát London-nyelvvizsga már Pécsett is? A Dél-Dunántúl gazdaságának fejlesztéséért A dél-dunántúli régió gazda­ságfejlesztési stratégiájának ki­dolgozását célzó kutatást indí­tott a San Francisco-i Stanford Research Institute International programjának felhasználásával az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudomá­nyos Intézete. Az amerikai és magyar kutatók bevonásával el­készült tervet - amely többek között a régió jelenlegi válságá­val, a fejlődés lehetőségeivel foglalkozik - július 2-án ismer­tetik az ügyben érintett intéz­mények, szervezetek, gazdasági egységek vezetőivel a kaposvári Pannon Agrártudományi Egye­tem Állattenyésztési Karán. Új távhívószámok Nagyatádon Hétfőtől megváltoznak Nagyatád távhívószámai. A ko­rábban önálló körzet megszű­nik, helyette a körzetszám a ka­posvárihoz hasonlóan 82-es lesz. E változással egy időben az ötjegyű kapcsolási számok is módosulnak: nem egyessel, ha­nem ötössel kezdődnek. A vál­tozásokra, annak a digitális há­lózatfejlesztésnek a részeként került sor, amelyet a Magyar Távközlési Vállalat kezdett meg Somogy megyében. Ezt köve­tően a gyékényesi vasútvonaltól délre eső területeket vonják be a kaposvári góckörzetbe, majd a következő évtől Barcsot és Csurgót kapcsolják rá a 82-es körzetszámra. Megalakult a MEDICINA 2000 Első elnökségi ülését is meg­tartotta vasárnap, a szombaton Budapesten megalakult MEBI- CINÁ 2000 Egyesület , a szak­orvosi rendelőintézetek, az ott dolgozó orvosok és a magán- gyakorlatot folytató szakorvo­sok érdekképviseleti szervezete. Az alakuló ülés résztvevői - az ország csaknem háromszáz önálló, illetve kórházi rendelő- intézetének képviseletében - tapasztalataikat összegezve ki­nyilvánították: a betegek két­harmadát ellátó intézmények léte, az ott dolgozók egziszten­ciája bizonytalanná vált. Ész­szerű működésük pedig a drága kórházi ellátást sok esetben fe­leslegessé teheti, a kialakuló háziorvosi rendszernek haté­kony szakmai háttere lehet. Az egyesület az érdekképviselet mellett részt kíván venni az egészségügyi reform további lépéseinek kidolgozásában. Szeptember 26-ra nagygyűlést készít elő, hogy az érdekeltek és a döntéshozók párbeszédére le­hetőséget teremtsen. Igazán nem mindennapi kérés érkezett nemrég a du- naszekcsői polgármesteri hi­vatalba: a falu egykori jegyző­jének, Freytag Ferencnek utódai emléktáblát kívántak elhelyezni a faluban ősük tisz­teletére. Freytag Ferenc élte- tútját megismerve a képvise­lőtestület egyetértett a le­származottakkal, így június 27 óta fehér márványtábla csillog a polgármesteri hivatal - falán, Freytag Ferenc nevét hirdetve. Freytag Ferenc unokájának, a most 84 esztendős Kondits Mik­lósáé, Freytag Ilonának minden oka megvan rá, hogy nagyapjá­nak méltó emléket állítson. Freytag Ferenc az 1848-49-es szabadságharcban szerzett ér­demeket. Az Esterházyék szolgálatá­ban álló főerdész a szabadság- harc hírére kikérte járandóságát és az összegből önerőből felsze­relt egy pirossapkás különít­ményt. Saját hadseregébe hon­védként lépett be, még nevét is magyarosítva Böjtfalvira. A kü­lönítmény Kiss Ernő tábornok irányítása alá került, akivel a délvidéken harcoltak, majd a Dembinszky vezette 37. zászló­alj olvasztotta magába a kis csapatot. Freytag Ferenc (ekkor Böjtfalvi) összesen tizenhét csa­tában vett részt, többek között Görgeyvel Isaszegnél, majd Vácnál, Szőnynél ütközött meg a Habsburgokkal. Temesvárnál sebesült meg másodszor, egy lövedék letépte az állát. Ezúttal olyannyira sú­lyos volt az állapota, hogy társai halottnak hitték és el akarták temetni. Szerencsére ez nem történt meg. Lúgoson ápolták, miközben elfogatási parancsot A Magyarországi Evangéli­kus Egyház Zsinatának ötödik ülésszakát június 26. és 28. kö­zött tartotta a Budapesti Evan­gélikus Gimnáziumban. A Zsinat megvitatta és elfo­gadta a Teológiai Bizottság ál­tal megfogalmazott „Zsinati hitvallást”. Ez lesz a készülő új törvénykönyv bevezetése. A Hitvallás foglalkozik az evan­gélikus identitás kérdésével, küldetésünkkel, felelősséggel és közösségvállalással, az egy­házi törvények értelmével. A Zsinat elfogadta az egy­házközségekről szóló módosí­adtak ki a lábadozó hazafi ellen. Bár először sikerült elmenekül­nie a letartóztatás elől, végül ő is a megtorlók kezére került. A hírhedt Kufstein várában töltött kétéves raboskodás után vissza­tért hazájába, megnősült és a szép fekvésű baranyai falut, Dunaszekcsőt választotta lete­lepedése helyéül. Dunaszekcsőn évtizedekig a jegyzői tisztet töltötte be, ismét eredeti nevét a Freytagot hasz­nálva. Öt gyermeke született, közülük az elsőszülött fiút a Kossuth Lajossal való közeli barátsága emlékére Lajosnak keresztelték. Lajos fia szintén jegyzője lett Dunaszekcsőnek, mindketten sokat tettek a nagymúltú község fejlődéséért. Freytag Ferenc utódai között tott törvénytervezet nagy ré­szét, a Zsinat etikai bizottságá­ról szóló határozatot. Megtár­gyalta a „Zsinati törvény” ter­vezetét, az oktatási bizottság és a gazdasági bizottság jelenté­sét. Foglalkozott a későbbi tör­vények alapkérdéseivel: az ön- kormányzathoz való joghoz az egyházban, a lelkészek és nem lelkészek közötti paritásról, a választások és jelölések mód­jával, a gyülekezeti közgyűlés és presbitériumok viszonyával, a hatalmi ágak szétválasztásá­val az egyházban. azonban nemcsak Dunaszekcső valamikori lakói között találha­tóak érdemes polgárok. Freytag Ferenc volt ugyanis a nagyapja Linder Ernőnek, aki 1944-ig a Pécsett megjelenő Dunántúl című lap felelős szerkesztője­ként dolgozott. Valóban ritka alkalom, hogy családi kérésre egy régen el­hunyt rokon tiszteletére emlé- táblát helyeznek el egy telepü­lésen. Freytag Ilona azonban úgy gondolta, mivel neki nin­csen gyermeke, ez legyen ami­vel továbbviheti hírneves nagy­apja emlékét. Á gyönyörű Duna parti község hosszú történelme is ismét gyarapodhatott ezzel a kedves, tiszteletre méltó családi gesztusai. P.V. Á, ilyen szélben nem tud ide- ugrani. .. nézd, hát ez Újhegyen ér földet!... innen a Zengő felől kellene rárepülni, aztán úgy ug­rani. .. adták buzgón a taná­csokat tegnap délelőtt a Bogá- don összesereglettek alantról a fejük felett köröző repülőn ké­szülődő ejtőernyősöknek. A falu lakóinak nem mindennap van részük hasonló látványos­ságban. Ezúttal azonban a falu plébánosa, Szilczl Ignác tisztele­tére a Pécsi Repülős Klub ejtő­ernyős szakosztályának három tagja vállalta a meglehetősen rossz időjárási körülmények Vasárnap délelőtt, családtól, szabadidőtől elszakadva sok angol és német nyelvtanár gyűlt össze a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem pécsi, Damjanich utcai épületében, hogy meg­hallgassanak egy új, nemzet­közi nyelvvizsga bevezetéséről szóló programot. Magyarországon eleddig fő­képp a két híres angol egyetemi város, Oxford és Cambridge nemzetközileg is elfogadott nyelvvizsgái voltak használato­sak azok számára, akik külföldi egyetemeken akartak tanulni, vagy dolgozni szerettek volna. Dr. Walter Roy, aki a London University nyelvvizsga-köz­pontját vezeti - és mellesleg a nemzetközi (német alapítású) Sonnenberg Társaság elnöke - azért jött Pécsre, hogy a Ma­gyarországon még kevésbé is­mert Társaság segítségével az itteni nyelvvizsgák sorába il­lesszék a „Londorí’-típusút.- Én ugyan mélységes tiszte­lem az oxfordi és cambridge-i nyelvvizsga-programban dol­gozó kellégákat - kezdi Walter Roy -, de azt kell mondjam, ezek a módszerek elavultak. Velük ellentétben a Lon­don-nyelvvizsga nem arra kí­váncsi, amit a jelöltek még nem tudnak, hanem csak arra, amit már tudnak. Több lépcsőben - nevezetesen hatban - lehet László király szentté avatá­sának 800. évfordulójára emlé­keztek vasárnap Somogyváron a kupavári bencés apátság rom­jainál, Szent László első sírhe­lyénél. Második honalapító kirá­lyunk tiszteletére megtartott közötti ugrást. Szilczl Ignác plébános ugyanis tegnap tar­totta az ezüstmiséjét. A faluban rengetegen voltak kíváncsiak az eseményre, az ej­tőernyősök azonban adtak izga­lomra okot. A szél nagyon fújt, a látványosságra vágyók már azt hitték nem is jönnek. A végre feltűnő repülőt természe­tesen a gyerekek vették elsőként észre. Hosszú körözgetés után végülis három ember pottyant ki mintegy 1400 méter magas­ságban a gépből, jó messzire Bogádtól. Az idősebbek legyin­tettek: ezek aztán nem kevered­vizsgázni, ki-ki saját szintjének megfelelően. Az első vizsgát már első 1000 szó megtanulása után le lehet tenni, és ez lép­csőnként így megy tovább, fo­kozatosan. Ez sikerélményt és bíztatást ad az embereknek, ak­kor is, ha valaki idősebb korban kezd el idegen nyelvet tanulni, és jobban „fél” tőle. Roy úr beszámolt még arról, hogy a vizsga programját a London University-n dolgozták ki, s Pécsett, ha megegyeznek a feltételekben, először angol és német nyelvből lehet majd pró­bálkozni, később kívánják be­vezetni a spanyolt, a franciát és az olaszt. Eddig hároméves ta­pasztalat áll a hátuk mögött, és számításaik szerint mintegy 30 százalékkal hatásosabb ez a módszer, mint más egyéb. Magyarországon a Sonnen- berg-kör fog a programban se­gédkezni, melyet - a volt szoci­alista országok között elsőnek - 1991. novemberében alapítot­tak, és főbb magyarországi központjai nem Budapesten, hanem Nyíregyházán, Nagyka­nizsán és Pécsett vannak. A Sonnenberg-kör alapcéljai közt az előítéletek leküzdése és a felelősséggel való cselekvés mellett az egymás iránti megér­tést vallja legfontosabbnak - ez utóbbi pedig nyelvismeret nél­kül nem megy. M. K. ünnepi szentmisét Szemes Jó­zsef apát plébános celebrálta; beszédében példaként állította a ma ifjúsága elé Szent László életét. Boross Péter belügymi­niszter ünnepi beszéde után az ünnepség résztvevői megkoszo­rúzták Szent László síremlékét. nek ide már soha. Az ejtőernyős szakosztály tagjai azonban nem most ugrottak először, ígyhát a tisztelendő úr és a falu lakóinak nagy örömére, a magyar zászlót húzva maguk után pontosan megérkeztek a templom előtti kukoricásba. Az izgalmas történést köve­tően megszólaltak'a templom­ban a harangok és kezdetét ve­hette a mise. Természetesen az ilyenfajta látványosság sem megy némi „protekció” nélkül: Szilczl Ignác ugyanis az egyik ejtőernyős sógora. Pataki V. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata Ugrás 1400 méterről a plébános tiszteletére Ejtőernyősök Bogádon Szent Lászlóra emlékeztek Somogyváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom