Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-12 / 130. szám
8 aj Dunántúlt napló 1992. május 12., kedd Magyarok a Szentföldön Az utazási irodák a világ minden tájára invitálják hazánk fiait. Az úticélok között Jeruzsálem is szerepel. A szent helyeket a harmadik századtól kezdve szakadatlan látogatja a keresztény zarándokok sokasága. Szent István királyunk óta mi, magyarok is szereplői vagyunk a zarándokutak eseményeinek. Első királyunk négy zarándokszállást is létesített; kettőt az Itáliába igyekvőknek Ra- vennában és Rómában, kettőt pedig a Szentföldre zarándoklóknak Konstantinápolyban és Jeruzsálemben. 1035-ben elhunyt Ademarus Cabannensis szerzetes királyunkat, Szent Istvánt olyan vonatkozásban is említi Chroniconjában, hogy a Bajororoszágon át az Úr sírjához igyekvő Willemus Angolismensis grófot hazánkba érkeztekor nagy tisztelettel fogadta és minden szükségessel ellátta. De szól róla Rodulphus Glaber, dijoni szerzetes is - halála évét 1050-re teszik - „A frankok története” című munkájában. A „legkeresztényibbnek” ismeri, aki az országunkon átmenő zarándo- kutakat biztonságossá tette, jószándékú átutazókat kísérteti és ellátásukról gondoskodik. Hazai területen egy Itinerarium (útikalauz) Győr, Fehérvár, Tolna, Baranyavár, Valkóvár, Belgrád helyeket említi 1031— 1043 közti időben a főbb úti állomásoknak. A Szentföldet felkereső első magyar zarándok egy Petronilla nevű nemesasszony volt. Ő a szent városban házat is vásárolt. II. Géza királyunkat kell említenünk ezután, aki 1160 körül Jeruzsálemben a Boldogasszony és Szent István tiszteletére templomot építtet, magyar ispotályt létesít. II. Endre a keresztes hadakkal Velencében bérelt hajókkal indul 1217 nyarán Spalato, Cipruson át Jeruzsálembe. Lipót osztrák herceggel, Vilmos flandriai gróffal, Bajor Lajossal, Brienne János jeruzsálemi királlyal és Lusignan Hugó ciprusi fejedelemmel a Tábor-hegyig jutnak el, hogy az ottani erődöt megostromolják. Az erőd bevétele nem sikerül, Endre még a csatározások befejezése előtt hazatér. Kilenc évvel később, 1228-ban II. Frigyes és Melek el Kamel közt békekötés születik, s ekkor telepednek meg - Raguzai Bonifác közlése szerint - a Tábor-hegyen a magyar pálos szerzetesek templomot emelve az Úrnak. 1483-ban Lázói (Lászai) János gyulafehérvári kanonok indul Velencéből egy ulmi domonkossal, Faber Felix-szel és egy Paulus nevű ferences baráttal a zarándokúba, melyet 1500-ban meg is ismétel. A ferences Pécsváradi Gábor társával, Pásztói Jánossal 1514 november elején vág neki a zarándoklatnak, és három évet tölt a jeruzsálemi ferences hos- piciumban. 1517. július 27-i visszaindulásukról pontos értesülésünk van abból a levélből, melyet a ferences atya maece- násukhoz, Bánffy János királyi pohárnokmester testvéréhez, Bánffy Jakabhoz írt. Pécsváradi élményeit 1519 körül Bécsben „Compendium locorum térré Sancte” címen ki is adta Frater Gabriel de Pechwaradino aláírással. Részletesen leírja a szent helyeket, templomokat, és gazdag ismereteket ad ferences rendtársai életkörülményeiről is. Meglepően beszél Szent Jeromosról, mert a Kr. u. 347-ben Pannónia és Dalmácia határán Stridonban született szentet következetesen „hunga- rus”-nak mondja. Folytassuk a sort Pécsváradi kortársa, Georgievics Bertalan útikalauzával, „A Szentföld leghíresebb helyeire tett zarán- doklás tüköré” című munkával, ő vándorúterátorként járta az országot, a mohácsi csatában fogságba esett és 13 év után a jeruzsálemi ferencesek kolostorában talált menedéket. Innen Spanyolországba kerül, aztán Mária özvegy magyar királyné németalföldi udvarába. Később Oláh Miklós humanistái közt tűnik fel, majd Nádasdy Tamás családi nevelőjeként újra itthon van. Egy időben hozzánk közelebb álló zarándok nevét említsük meg, a bajai Mérő Józsefét. Rapcsányi László Jeruzsálem c. könyvében azt írja, gyerekkorában sokszor hallotta, hogy egy „városunkbeli férfiú vállán súlyos fakereszttel gyalogosan indult a Szentföldre”. Valóban a Getszemáni barlangban látható volt egy „Krisztustól hordozott méretű” kereszt a felírással: „Az Isten dicsőitésire Jézus szeretetiért hozta ezen körösztöt Magyarországból bajai lakos Mérő József 60 éves zarándok 1868.” Az útja, ahogy mondják, két évig tartott. A barlangot 1955-ben egy felhő- szakadás során víz öntötte el, s azóta a keresztnek nyoma veszett. Szóljunk a Jeruzsálemben ma is megtalálható magyar emlékekről is. Elsőnek a Miatyánk templomot említjük. 1869-ben La Tour de Auvergne francia hercegnő építtette és a francia karmelita apácákra bízta. 62 nyelven - köztük magyarul is - olvasható zománctáblán az Úr imádsága. A sajnos pár íráshibás, világos alapon sötétbarna betűkkel írt kék, lila, sárga virágos keretben díszlő „Mia- tyánkot” Frankói Vilmos püspöknek köszönhetjük. Az 1968-ban Názáretben felszentelt „Angyali üdvözlet bazilikában” Moldován István „Magyarok Nagyasszonya” mozaikja hirdeti a világnak népünk Mária-tiszteletét. A Dormitio (Mária elszende- rülése) templom alsó oldalkápolnáinak egyike is magyar mozaikkal ékes. Az oltár felett a kupola ívében Muzsinszky Nagy Endre pompás munkája látható. Középen a Magyarok Nagyasszonya, ölében az országalmás Kisjézus, fölötte két angyal adorációs meghajlással a szentkoronát tartja. A Madonnától jobbra Szent István király alakja látható, kezében korona, kettős kereszt és a magyar nagycímer, mellette liliomvirággal Szent Imre herceg. Balra az Istenanyától díszes ruhában a kardos Szent László király és Szent Erzsébet, köntösén az Árpádok piros-fehér-pi- ros-sávos címerével. Az oltár fehérmárvány, magyar szentek és Szent Gellért püspök ereklyéivel. Az oltár alatt a „Boldogasszony Anyánk” ősi magyar egyházi énekünk vésett első nyolc sora. A szentelést 1931. május 2-án gr. Zichy Gyula kalocsai érsek végezte. Áz .Árpádházi Szentek a Madonnával” mozaik művésze Muzsinszky Nagy Endre. A Dormitio Bazilika bencései pedig ugyancsak magyar ajándékért hálásak: egy 51 kg-os kisharangot adományozott a templomnak Slezák László aranykoszorús mester és felesége, Vancsó Anna. Ein Karem, Keresztelő Szent János születési helyén Szűz Mária és Szent Erzsébet találkozásának emlékére templom épült 1939-ben. Udvarának oldalfalán 41 nyelven olvasható a „Magnificat, - Magasztalja lelkem az Urat!” Zöld alapon sárga, figurális keret fogja közre a finom betűkkel, helyes magyarsággal írt dicsőítő éneket. Szent István Hospiciumával kezdtük írásunkat, fejezzük be ugyancsak zarándokházzal, az Osztrák-Magyar Monarchia vendégházával a Via dolorosán. Az előbb csak osztrák épület 1895-től viselte ezt a nevet, ez időtől 7 éven át magyar a rektor, dr. Csárszky István esztergomi kanonok. 1917-től a második világháborúig új neve: Szent Család Zarándokház. Utolsó rektora 1930-32 közt dr. Lippay Lajos esztergomi teológiai tanár. Rozsnyói György A média-törvény tervezete Hamarosan megkezdi az Országgyűlés a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat vitáját. A média-törvény célja: az alkotmány sajtószabadságról szóló rendelkezéseinek gyakorlati érvényesítése a rádió- és televízió-műsorszolgáltatásban, hogy, mint a preambulum fogalmaz: „a Magyar Köztársaságban biztosítva legyen a rádiózás, a televíziózás függetlensége - összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával és az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A törvény hatálya kiteljed minden magyarországi műsor- szolgáltatóra, illetve műsorszolgáltatásra, kiegészítő műsorszolgáltatásra; a műsortovábbító rendszerek tulajdonosaira, üzemeltetőire; rádióhullámok igénybevételével műsortovábbítást végző távközlési szolgáltatókra; a televízió- vevőkészüléket üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre, illetve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságaikra. A műsorszolgáltatás alapelvei az információk szabadon továbbíthatók, illetve bárki szabadon veheti bármely magyar- országi és külföldi műsorszolgáltatás műsorát. A műsorszolgáltató önállóan határozza meg műsorának, műsorszámainak, kiegészítő műsorszolgáltatásának tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik. Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet eseteitől eltekintve állami, helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv, szemény, hatóság nem utasíthatja a műsorszolgáltatót arra, hogy valamely tájékoztatást, műsorszámot közzétegyen, illetőleg azt ne közölje. A műsorszámok összessége, illetve egynemű csoportja nem állhat egyetlen politikai párt nézeteinek, álláspontjának szolgálatában sem. Ä műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, magyarázatot a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. Választási időszakban lehet politikai hirdetést közzétenni, azonban ezen időszakon kívül ilyen hirdetés kizárólag elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai hirdetés tartalmáért a műsor- szolgáltató nem tartozik felelősséggel. Nem szabad közzétenni égetett szeszesitalt, dohányárut, kizárólag orvosi receptre vásárolható gyógyszert, gyógyászati eljárást - kivéve természetgyógyászati eljárást - népszerűsítő, ismertető reklámot, sem pedig olyat, amely a gyermekek, fiatalkorúak tapasztalatlanságával, természetes jóhiszeműségével visszaél. A közszolgálati műsorszolgáltatás alapvető szabályai közé tartozik, hogy a műsorszolgáltató köteles rendszeresen, átfogóan és sokoldalúan, tárgyilagosan és pártatlanul hírt adni a közérdeklődésre számottartó hazai és külföldi eseményekről, tényekről, vitatott kérdésekről. A vételkörzetben élő hallgatók és nézők lehető legátfogóbb köreinek lehető legsokrétűbb szükségleteit és igényeit szolgáló műsorszámokat kell sugározni. Ebben legalábáb 60 százalékban irodalmi, művészeti, kulturális, vallási és világnézeti értékeket kell bemutatni. A televízió közszolgálati évi műsoridejének lelgalább 51 százalékát magyarországi gyártású, és ezzel együtt legalább 70 százalékát európai gyártású műsorszámokból kell megszerkeszteni. A közszolgálati műsorszolgáltatás műsoridejének egy órájában a reklám időtartama nem lehet több 6 percnél; a műsorszámok teljes mennyiségében is legfeljebb 10 százalék lehet a reklám aránya. A törvénytervezet szerint az Országgyűlés létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványt, illetve a Magyar Televízió Köz- alapítványt, amely a Magyar Rádiónak, illetve a Magyar Televíziónak a jogutóda. Áz alapítvány alapító okiratát a kormány terjeszti az Országggyű- lés elé, és elfogadásához a jelenlévő képviselők kétharmados többségének szavazata szükséges. Az alapítvány nyilvántartásba vételére a Fővárosi Bíróság illetékes. Vagyonának kezelője a 11 tagból álló kuratórium, amelybe a kormánypártok, illetve az ellenzéki pártok frakciói együttesen 3-3 tagot delegálnak, majd pedig öt személyt kémek fel a kuratórium munkájába való részvételre. A kuratórium hatáskörébe tartozik az alapítvány éves gazdálkodási tervének elfogadása és mérlegének megállapítása, valamint mindaz, amit e törvény és az Alapítvány alapító okirata a kuratórium hatáskörébe van. A két alapítvány alapító okiratát a kormány e törvény hatályba lépésétől számított négy hónapon belül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor a két közalapítvány a bírósági nyilvántartásba vételétől számított két éven belül köteles az általa végzett kereskedelmi műsorszolgáltatásokat megszüntetni. A Magyar Rádió köteles háromszor 18 órás országos köz- szolgálati rádió műsorszolgáltatást végezni, amíg a Magyar Televízió kétszer 14 óra időtartamú országos közszolgálatai televízió műsorszolgáltatásra kötelezett. A jelenlegi műsoridőt a rádió és a televízió a törvénytervezet szerint 1996. de- cember^ 31-ig köteles megnövelni. Állami feladat a műsorszórási frekvenciák biztosítása és a műsorvételi díj megállapítása, illetve beszédésének biztosítása. A műsorvételi díjat köteles megfizetni az, aki tévé-vevőkészüléket üzemeltet, de nem kell díjat fizetni a tervezet szerint a második és minden további tévékészülék után. Mentesül a díj befizetése alól a tervek szerint az egyedül élő, 70 éven felüli személy, az önálló háztartásban élő házaspárt, illetve élettársak, ha mindketten 70 éven felüliek, az a 70 éven felüli személy, aki önálló nyugdíjjal, keresettel vagy egyéb jövedelemmel nem rendelkező közeli hozzátartozója ellátásáról gondoskodik, vagy 100 százalékos hadirokkant, a súlyosan látás- és hallás- sérült, valamint a I. és II. csoportba tartozó rokkant. A díj nagyságát az Országgyűlés két évenként állapítja meg. A mentességre jogosultak a díjbeszedéssel megbízott szervhez nyilatkozatot kötelesek benyújtani. A törvényjavaslat szerint létrehoznák a rádió és a televízió hivatalt, amely a műsorszolgáltatási tevékenységgel összefüggd hatósági feladatokat látná el. így feladatai közé tartozna: a műsorszolgáltatási engedélyek kiadása és szolgáltatások ellenőrzése. A tervezet szerint nem kaphat műsorszolgáltatási engedélyt sem politikai párt, sem államigazgatási szerv. Külföldi természetes személy vagy jogi személy legfeljebb 49 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezhet. A közalapítványi műsorszolgáltatót egyszemélyi, felelős vezetőként elnök irányítja. Az elnök, illetve az alelnökök kinevezési, felmentési rendjéről a közszolgálati tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény rendelkezik. (MTI) Műsorszerkesztés a Pécsi Rádió stúdiójában Fotó: Proksza László
