Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1992-05-02 / 120. szám
10 aj Dunántúli napló 1992. május 2., szombat Veszélyben a védett pincesor? Hétköznap csendes a híres villánykövesdi pincesor Läufer László felvételei Villánykövesdi viszálykodás, pereskedés Arnold Mihály pénzügyőr ezredes: Nagytakarítás Sok nevezetessége van Baranyának, ezek között előkelő helyen áll a villánykövesdi pincesor. Lehet, hogy nem sokáig? Talán kissé túlzó a kérdésfelvetés, mindenesetre tény, hogy néhány pincénél már mutatkoznak az aggasztó romlás jelei.- Nagyon kellemetlen nekem erről beszélni - kezdi Nesz Józsefre polgármester -, mert személy szerint én is érintett vagyok az ügyben. Ugyanis az egyik pince a családomé, azaz édesanyámé, s évek óta tartó bírósági per folyik az ügyben. Arról van szó, hogy a Pincesoron építkezésbe kezdett Blum János, valamint átalakította a szomszédos présházat, s emiatt az alsó soron lévő pincék közül édesanyáméké és a Róth Andrá- séké megsüllyedt, pontosabban a boltozat „elindult”. Ez már az építés ideje alatt jelentkezett, nem is csoda, hatalmas teherautókkal, markolókkal mentek a domboldalra, utána szennyvízgödröt csináltatott. .. S édes- anyámék beperelték Blumékat. s a per tart, a pince meg össze akar dőlni, s ezzel senki nem törődik. Lángék pincéje, amely a Blum Jánosé alatt van, valóban siralmas látványt nyújt: a testes hordók között fagerendák támasztják ki a boltozatot, még azt is, amit hét évvel ezelőtt újrafalaztak. A három-négy centiméterrel megcsúszott téglák bármikor kieshetnek, s tárnok ide, tárnok oda - a pinee beomolhat. Róthéknál valamivel jobb a helyzet, kitámasztásra még nincs szükség, de a pincé közepén, lavór nagyságú helyen belóg a boltozat, s csak idő kérdése, meddig marad így.- Persze, hogy az építkezést okoljuk, meg azt, hogy a pincesori utat úgy kiszélesítette Blum János, hogy a földdel beborította a pincék szellőző-nyílásait, a szennyvíz folyik - állítja Neszné.- Milyen kapcsolatban van Blum Jánossal?-Hát ez az! Gondolhatja, hogy most már nem túl jó, s ennek legfőképpen az az oka, hogy a falu engem választott meg polgármesternek, s nem őt, aki szintén indult. Vitathatatlan, sok-sok személyi töltete van ennek az ügynek, mint ahogy az sem kétséges, a több mint 150 éves villánykövesdi pincesor veszélyben van - emocionális indulatoktól és bírósági pertől függetlenül. Mi a véleménye minderről Blum Jánosnak?- A legszívesebben nem mondanék semmit, annyira elegem van az egészből! A dolog ott kezdődött, hogy felújítanám a pincémet és a szomszédomban lévőt, amit megvettem, s bekapcsolódtam a falusi turizmusba. A borozómban külföldieket látok vendégül, évente több ezret, s ez nem nagyon tetszik a falunak, irigylik a bevételt, de a munkát nem. Olyan dolgokat művelnek, hogy még elmondani is szégyellem ..-Mi közük van ezeknek az omladozó pincékhez?- Vádaskodni nem akarok, ezért erre nem mondok semmit, azt azonban határozottan cáfolom, hogy az építkezések miatt lennének veszélyben a Petőfi utcai pincék, s az utat sem szélesítettem ki. Sajnos tipikus, hogy a villánykövesdi pincékkel ilyen gondok vannak. Blum János indulatosan mondja, hogy személyeskedésig fajult az ügy, pedig korábban jóban volt mindenkivel. Jelenleg az önkormányzat választott képviselője - előtte elöljáró volt -. de hozzáteszi, képtelen együtt dolgozni Neszné- vel.-A bíróság nyilván meghozza döntését. Engem elsősorban az érdekel, mi lesz a pincékkel.- Nézze, építészmérnök vagyok, gondolhatja, hogy behatóan tanulmányoztam ezt a kérdést, így állíthatom, a bajok forrása elsősorban az, hogy a Petőfi utcában megnövekedett a közúti forgalom, a súlyos vasúti szerelvények okozta rezonancia a pincesort sem hagyja érintetlenül, s aztán ott van a megoldatlan csapadékvízelveztés. Blum János még hozzáteszi, neki is nagy kára lenne, ha az alsó pincék bármelyike összedőlne, ezért felajánlotta, hogy ezeket megveszi, s rendbehozza. Nemleges választ kapott, - ezen aligha lehet csodálkozni. Lévén, a villánykövesdi pincesor védett népi műemlék, megkérdeztem az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség illetékesét, mi a véleménye az ügyről.- Az eredeti tervben zárt rendszerű szennyvíztároló létesítése szerepelt, gyanítom, ez nem épült meg - mondta Le- várdy Henriette megyei területi felügyelő. - Az első fokú építési hatóságnak lett volna a feladata az ellenőrzés . . . Április elsejétől változott a helyzet, a műemléki, a műemlékjellegű és a városképi szempontból védett épületek esetében az OMF-nek a joga bármilyen építési engedély megadása.- Ezek szerint az OMF most már „számon kérheti", hogy az eredeti tervnek megfelelően épült-e meg Blum János pincéje?- Igen, s amennyiben hiányosságot tapasztalunk, kötelezni fogjuk annak megszüntetését.- S mi lesz a felső útra behajtó nagyobb járművekkel?- Ebben az önkormányzatnak kell lépni, felülvizsgálni a község rendezési tervét, kijelölni egy nagyobb buszparkolót, s ellenőrizni, hogy ne hajthassanak fel a pincékhez. Gondolja el, mi lenne, ha minden pincéhez turistacsoportok mennének autóbuszokkal? A pereskedés, viszálykodás sajnos nyilván tovább folyik, de remélhetően a pincék megmenekülnek. Mert ez lenne a legfontosabb! Roszprim Nándor Kupa Mihály pénzügyminiszter az első negyyedévi 47,4 md-os költségvetési hiány egyik okaként az állami bevételek elmaradását, s ezen belül is az igen magas vámkintlevőségeket jelölte meg. Felmentette a Vám- és Pénzügyőrség parancsnokát, s a kialakult válsághelyzet menedzselésével az eddigi általános helyettest, Arnold Mihály ezredest bízta meg. Az új parancsnok gyors és határozott intézkedéseket hozott, s noha az első néhány napban hatalmas dugók keletkeztek a határállomásokon, a „válság” azóta megszűnt. A „vámügyek” végleges rendezésére persze még várni kell. Kérdéseinkre Arnold Mihály válaszol:- Hogyan látja jelenleg a vám- és pénzügyőrség helyzetét?- Nem vagyunk könnyű helyzetben. Korábban a vám- és pénzügyőrség szervezete arra épült, hogy az országban van háromszáz külkereskedelmi vállalat, tehát a határokon lebonyolódó áru- és utasforgalom mellett ezeket kell ellenőrizni. A közelmúltban viszont a vám- és pénzügyőrség külkereskedelmi tevékenysége megtízszereződött, annak ellenére, hogy a Közös Piachoz való társulás kapcsán a vámtételek csökkenő tendenciát mutatnak. Az új feladatokkal nem változott arányosan a vám- és pénzügyőrség személyi állománya, nem fejlődött a technikai felkészültség. • - Várható-e a szigorított intézkedések bevezetésétől valamiféle javulás a vám-kintlevőségek tekintetében. Szükség volt-e ilyen gyors és radikális lépésekre?-Április 3-án szereztem tudomást arról, hogy a speditőrök leálltak a készfizető kezességi nyilatkozat kiadásával. A kezességi nyilatkozat jogosította fel a vám- és pénzügyőrséget arra, hogy amennyiben elvész időközben a vámáru, vagy jogellenesen kerül forgalomba, akkor a kezességet nyújtó vállalat bankszámlájáról leemelje a vámbiztosíték összegét. A speditőrök lépése azt jelentette, hogy a vámok beszedése - amennyiben nem a nemzetközi fuvarokmányok szerint történnek a szállítások - az állam részére nem biztosított, s fennállt a veszély, hogy újabb jelentős bevételcsökkenés sújtja az állami költségvetést. Ezért rendeltem el a már ismert szigorításokat. A belföldi forgalom számára a határállomásokon történő vámkezelést és a készpénzbiztosíték kifizetését írtam elő. Ez a szabályozás nem új, hanem egy régi jogszabálynak a betartása. Az érvényben lévő vámjogszabályokat a jövőben is betartjuk, hiszen kötelességünk az állam érdekeinek a védelme. Folyamatosan tárgyalunk a legnagyobb adósokkal. Azt szeretnénk elérni, hogy tartozásaik legalább 30 százalékát fizessék be az állami költségvetésbe. Ezután bizonyos átütemezéseket tudunk igémi. Nem célunk ugyanis, hogy a vállalatok adóssághátralékaik miatt tönkremenjenek.-A közelmúltban jelentős átszervezés történt a vám- és pénzügyőrségnél. Lehet-e számítani továbbiakra?- Ez év január elsején álltak fel az országos parancsnokságon a főosztályok. Az átszervezés azonban ezzel nem fejeződött be. A Vám- Adó- és Jövedéki Főosztályon belül április 1-jén létrehoztunk egy Vámbeszedési Osztályt, de lesz még egy vámértékelő csoport vagy osztály is. Felállítottuk az úgynevezett Különleges Ügyek Osztályát, amely a kábítószer, a fegyverkereskedelem és a korrupció elleni harcot fogja össze. Ez a három új részleg be fog épülni aszervezeti struktúrába. Van még más munkaterület is, ahol feltétlen módosítani akarunk. Folyamatban van a megyei nyomozóhivatalok létrehozása is.-Napjainkban kivétel nélkül minden fegyveres testületet szorít a belső fegyelem lazulása. Katonák, rendőrök, határőrök, pénzügyőrök „bűnbeeséséről” hallunk, olvasunk. A kérdést most a vám- és pénzügyőrség helyzetére vonatkoztatom: mit kívánnak tenni a belső fegyelem megszilárdítása érdekében?- Említettem, hogy létrehoztuk a Különleges Ügyek Osztályát, mely többek között a korrupció és egyéb jogszabályellenes tevékenységek felderítésével foglalkozik. Szomorú tény, de a társadalom demoralizáló- dik, s a hatások nem kerülik el a fegyveres testületeket sem. A mi munkatársaink nagy pénzösszegekkel dolgoznak, ezért jóval nagyobb a kísértés is. Határozott szándékom, hogy a testületet megtisztítsuk azoktól, akik lejáratták a tekintélyét. A testületnél belső ellenőrzés mintegy négy éve nem volt, ilyen apparátus nem is létezett. Most az ellenőrzés folyamatosan dolgozik. Előfordulhat, hogy az első időben gyakrabban kerül nyilvánosságra korrupt pénzügyekről szóló tájékoztatás. Nincs szándékunkban az ilyen eseteket elhallgatni. Az a véleményem: ha tisztességesen megfizetjük munkatársainkat, akkor ezzel szembe állíthatjuk követelményrendszerünket is. Halász Kálmán Egyre többen közlekednek gépkocsikkal a pincék közti utakon is Szálkák Gyorsvasúthálózat Felére rövidül a menetidő Európában az Atlanti-óceán partjától az Uraiig 2010-re - hangzott el az európai országok vasúti szakembereinek brüsszeli értekezletén. 2010-re készül el mind Kelet-Nyugat (Nagy-Britanniától a balti államokig), mind pedig Észak-Dél (Skandiáviától Spanyolországig, Portugáliáig) irányban a 35 ezer kilométer hosszúságú gyorsvasút-hálózat. Ennek első vonalai Londont, Párizst, Brüsszelt, Amszterdamot és Kölnt kötik majd össze. A második fejlesztési szakaszban Hamburg, Varsó, Budapest, Belgrád, Bologna és Barcelona szerepel. A hálózat 180 milliárd ECU-be kerül. Konkurencia ? Ügynök cég vezetője meséli:-Jött egy érdeklődő, s ügyfél-jelöltként megkérdezett mindent a szolgáltatásainkkal kapcsolatban. Mi természetesen készséggel adtunk tájékoztatást. Vártuk, ügyfélként visszatér-e. Rövid időn belül jött is, a szomszédunkba bérlőnek, a miénkkel egyező szolgáltatást hirdetve. Egyelőre még nem nagyon tudja, hogy valójában mit is ajánl, mit is kell tennie, de abban már profi, hogy a hozzá betérőktől tisztes előleget kérjen. Nem lehet az ilyesmi ellen védekezni? Nem ez az első ilyen, ehhez hasonló eset az utóbbi években. Hogyan lehet ellene védekezni? Nem is tudom, tanácsot nem adhatok. Sokan erre azt felelnék, hogy a pofátlanságnak is van határa! Ávagy ez lenne a piacgazdaság? Remélem, nem! Reménykedő Valaki talán örül, hogy tévedés okán jutott a meg nem érdemelt, tisztességes summához a pécsi főpostán. A tévedő postai kezelő viszont reménykedik: az ügyfélnek tévesen kifizetett, a tényleges kamatnál jóval nagyobb összeget nem neki kell saját zsebből megfizetnie a Postának. Figyelmetlenségének túlontúl magas az ára, többhavi amúgy sem magas keresete bánná. Mit tehet mást, bízik az ügyfele becsületességében, hogy rájön, észrevette azóta: a kifizethetőnél jóval nagyobb kamatösszeget kapott kézhez, s most magától jön rendezni a dolgot, nehogy a postai kezelő fiatalasszonynak kelljen a ka- mat-különbözetet megfizetnie. íme az eset röviden, hogy aki magára ismer, megtehesse a szükséges lépést: az ügyfél 100 ezer forintos betétet váltott 1 éves lekötésre, s nem sokkal ezután ezt módosította 3 hónapos más fajta betétre. Itt tévedett végzetesen a postás fiatal- asszony, mert az 1 éves lekötés után járó 26 400 forint kamatot fizette ki, holott ennyi nem járt volna, mert a százezer forintos betétet nem egy évvel azelőtt, hanem csak röviddel előtte váltották ki. Ismerem a ránk, ügyfelekre is vonatkozó figyelmeztetést, miszerint „A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el!” De, ha a tévedésből „meggazdagított” ügyfél magára ismer, és feltételezhetően becsületes is, nem tehetne ez alól kivételt? Üres játéksarok A játéksarok szinte teljesen üres. Egy-két agyonforgatott, laphullató mesekönyv, néhány már hiányos, szebb napokat látott ilyen-olyan játék, s aztán semmi. A gyermek gyógyin- tézmény egyik osztályának mozgásképes, lábadozó apróságai időnként egy-egy játékért közelharcot vívnak. Ä győztes boldog, a hopponmaradt szomorú tekintettel nézi a játszó, a könyvet forgató kis társát, s reménykedik, hogy nemsokára ő is hozzájut valamelyik kincshez. Az orvos a játékokhoz nem jutó apróságoknál is szomorúbb, az üres játéksarokra mutatva mondja:- Örülünk, ha a gyógyításra van pénzünk, játékra már végképp nem telik. Pedig a kis betegeink gyógyításához, a lelki egészségük is szükségeltetik, s ehhez nélkülözhetetlen a játék, a mesekönyv. Hiszen az önfeledt játék nemcsak gyógyító munkánk szerves része, gyerek-betegeink gyógyulásának is egyik legbiztosabb jele. Nem vagyok híve az össznépi tarhának, kuncsorgásnak, de elismerem, vannak esetek, amikor nincs más megoldás, csak az adakozás. Segítsük beteg gyermekeink gyógyulását játékokkal, könyvekkel! A gyermek gyógyintézmények minden bizonnyal örömmel fogadják az orvosok és ápolók munkáját könnyítő, a kis betegek gyógyulását elősegítő játékokat, könyveket. Murányi László
