Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-02 / 120. szám

1992. május 2., szombat üj Dunántúli napló 7 Öten leendő szakmájukról Nem fellegjárás, munkaszeretet Átalakulás Ilyen is van manapság? Mármint munkaszeretet? A fekete hajú és szemű An­gyal Klaudia mosolyogva, de szinte ugrásra-válaszra készen ül a hosszú asztal mellett, a vö­rösesszőke, kerekebb arcú Boris Eszter szavait jóelőre megrágva, a hosszúhajú, szőke Bódog Magdolna pedig kissé félrebil­lent fejjel várja a kérdéseket. Csak a két fiatalember, a ma­gas, nyurga Porrogi István, s az ötük közt egyébként is a legke­vésbé feszélyezett Paizs Gábor üldögél nyugodtan - a bemutat­kozás elsősége a lányoké. Szavak helyett minden való­színűség szerint meggyőzőbb lenne, ha megkérdeznénk a Lila ÁBC-nél lévő fodrászüzlet hölgyvendégeit, mit szólnak Klaudia ízléséhez, vagy hosz- szabban szemügyre vennénk a kesztyűminta fölé hajló Eszter vagy Magdolna türelmét... De ez a gázkészülék-szerelőnek ta­nuló Istvánra és a neves bádo­gos - Derkács János mellett dolgozó Gáborra is érvényes. Pályamódosítás az iskolán belül Gyönyörű frizurákat lehet kita­lálni - sóhajtja a másodéves Klaudia, elmosolyodva feketén fénylő hajkoronája alatt. - Ki- nek-kinek az egyénisége sze­rint. Csak egy kis rábeszélés kell. Persze a fiatalabb vendé­gekkel könnyebben értek szót. Az édesanya gondozónő, édesapja bányász. Második elemista húga van. Csaknem je­les bizonyítvánnyal is a szak­munkásképzőt választotta. Ki­csit hitetlenkedve, kérdőn né­zek rá.- A közgazdaságiban kezd­tem, de a fodrászat régi álom ... A közgázban gyorsan ki is derült, hogy képtelen len­nék egyhelyben ülni és aktákat körmölni. Egyébként sem igaz, hogy a szakmunkásképzőkbe csak a leggyengébb fejűek ke­rülnek. Aki szereti a szakmáját, jól választ, szeret dolgozni an­nak itt is jövője lehet.-Én pedig most már éppen azért örülök, mert nem vettek föl porcelánfestőnek ide, az 508. szakmunkásképzőbe - mondja Eszter. - Szabadidőm­ben szívesen grafikázok, de a porcelánfestés szalagmunka. Adódott viszont szakmának a kesztyű - ugyanitt. A szakmunkásvizsgák előtt álló ügyes pécsváradi lány, aki lassan a felnőttekkel azonos tel­jesítményt nyújt darabbéres munkában, nem is erről, nem a Ami egészen biztos: a ma­gyarországi járműkereskedelem nagy felfutás előtt áll, s most kell megalapozni a jövőt annak, aki később versenyben akar ma­radni. Az egykoron nagyhírű „autóelosztó”, a MERKUR Személygépkocsi-Értékesítő Vállalat néhány hete kinevezett vezérigazgatója Horváth Árpád fogalmazott így, ezzel is érzé­keltetve, stratégiai kérdésnek tartja a monopolhelyzet minden előnyétől megfosztott cég piac­képessé tételét. Ami biztos, nem lesz könnyű dolog a talponmaradás, ugyanis az elődöktől örökölt „karcsúsí­tott” vállalat fogyókúrája nem volt éppen a legsikeresebb. Olyan telepeket is eladtak ­szorgalommal feltornázható - persze még így sem igazán ma­gas - bérről, hanem a munka szépségéről beszél. Az érzé­keny, puha mappa-bőrről, a munkavédelmi kesztyűről, amit Kanadába küldenek, a marha- és a háládatlanabb sertésbőrről. A jövőnél egyelőre maka- csabb s tán szebb is a jelen, a csavargások a Dombay-tó kör­nyékén barátnőivel, a termé­szetközelség, a pécsváradi ház néha zajos udvara. Az édesapa ugyanis állatokat tart és forgalmaz. Az igazi állat­tartó a lányok közt mégis a szőke Magdolna, kedvencével. a Betty nevű papagájával és egy négyéves kuvasszal Pécs-Ko- vácstelepen.- Öt évig zongoráztam ... - jegyzi meg később, ahogy a be­szélgetésünk kezd oldottabbá válni - otthon van zongoránk is. Magdolna is később, bőr­díszműves ambíciók után vágott bele a kesztyűs szakmába. Ala­posan behozta a kezdeti hát­rányt, és ma a legkiválóbb tanu­lók egyike. Lehet, hogy édesap­jának a szíjgyártó műhelye és kis üzlete hozta erre a pályára, ahol a szíjakkal-bőrökkel még gyerekkorában ismerkedett? De Magdolna finoman, taga- dólag biccent a fejével - dönté­sét a sajátjának érzi, amihez az apai örökségnek kevés köze van. És amint egyikük megjegyzi, például a pécsit -, amelynek szerepe lenne a vállakozási formát szem előtt tartó MER­KUR üzletpolitikájában. A vál­lalatnál most egyidőben zajlik a felszámolás és az átalakulás: ennek részeként megtörtént a privatizációra való előkészület. A vezérigazgató szerint a rész- vénytársasaági forma látszik a legelőnyösebbnek, s ennek kap­csán előrehaladott tárgyalások folynak külföldi tőke bevoná­sára. Ami a tevékenységi kört il­leti: járművekkel kívánnak a jö­vőben is kereskedni, de nem csupán személygépkocsikkal. Bár nagyon sokan foglalkoznak haszongépjárművekkel, a MERKUR vezetője úgy látja, hogy a szakmunkásbizonyít­vány után érettségizni is sze­retne, a többiek is azonmód jel­zik ezt a szándékukat. Itt, a ház falain belül, az 508. Szakmun­kásképző és Szakközépiskolá­ban ugyanis lehetőség van erre is. Csak a pók bele ne másszon! Bármilyen furcsa is, de ez már keményen szakmai kérdés. Mégha először értetlenkedve föl is nevetünk.-Ugyanis a pók - magya­rázza Porrogi Pista kicsit neki­pirulva - nyáron, amikor, gáz- konvektort nem használják, gyakran belemászik, belefész­kel a csőbe. Ez is a meghibáso­dások egyik oka lehet. István is olyan képességű és szorgalmú másodéves diák, aki tervezheti, hogy ezután az elektroműszerész szakmát is megszerzi és le is érettségizik. Némi rezignációval említi báty­ját, akit a sorsa korai rokkant­ságra ítélt, de aztán a közgaz­dász édesapát és mindjárt a pe­dagógus nevelőanyját is, akivel igen jó a kapcsolata. Hogy a pénznek mennyi a szerepe a szakmaválasztásban?-Égy fodrász átlagban úgy hatezret kap kézhez - mondja kezeit kissé széttárva Klaudia -, jó ha még ennyit hozzá lehet tenni borravalóból. teherautók, mezőgazdasági gé­pek behozatalába és értékesíté­sébe érdemes kezdeni, utóbbi­akba az Agrobank is várhatóan „betársul”. Természetesen ezekhez a járművekhez megfe­lelő alkatrészkínálatot és szer­vizszolgáltatást, újszerűén egyéni garanciakonstrukciókat nyújtva. Természetesen nem mondanak le korábbi „alapte­vékenységükről” a személy- gépkocsik értékesítéséről, ezt azonban teljesen újszerűén sze­retnék megvalósítani. A Su- zuki-val már szerződést kötöt­tek, egyelőre márkakereskedői tevékenységre, a HungaroLada ugyancsak a partnereik között van, de az a MERKUR célja, hogy közvetlenül autógyárakkal Viszont járt e sorok írójánál gázszerelő, megcsavart valamit és kért kétszáz forintot...- Nálunk is jártak, de ötper­ces munkáért nyolcszázat kér­tek - sandít rám nevetve Pista -, akkor szólt rám apám, mondd fiam, nem akarod kitanulni a gázszerelő szakmát?-Nekem egy idősebb bará­tom mesélt a bádogos szakmá­ról - mondja Paizs Gábor. - Szőke László képkeretező, aki­nek még a Nagy Lajos úton volt műhelye. De szeretnék beirat­kozni az alpinista-képzőbe is. Mesteremet, Derkács Jánost az iskola választotta, de csak hálás lehetek neki. Jó mesterem, ne­ves szigetvári bádogosfamíliá­ból. Melózni azt kell, olyan munka ez, amit nem lehet egyik napról a másikra elsajátítani. Annak külön örülök, hogy soha nem ragadunk le egyféle mun­kánál. A pénz is olyan, hogy hi­ába van, ha az ember a munká­ját nem szereti. Az 508. sz. Szakmunkás- képző és Szakközépiskolában 1700-an tanulnak nappali tago­zaton, ebből 220-an szakközép- iskolások, 200-an érettségi után szereznek iskolázottságuknak megfelelő szakmát. „Szakközepes” újdonságok A nagyarányú tanműhelyi be­ruházással két-két vasas illetve asztalostanuló csoport válthatja egymást, a következő tanévtől pedig a fodrásztanulók, az asz­talosok gyakorlati oktatása a legkorszerűbb körülmények közt folyhat. A különböző szakmacsoportokban ajánlott 374 helyre - a háttérben ezúttal 426 munkahellyel - 614-en je­lentkeztek, az asztalos, a fod­rász, a bádogos és a fényező szakmákban túljelentkezéssel. Újdonság, hogy egy elektro­műszerész és egy számítástech­nikai szakközépiskolai osztály is indul - A 160 jelentkezőből a 72 helyre eddig 68-at vettek fel. Először indul bőrkonfekciói­pari, faipari és épületgépészeti szakközépiskolai osztály az is­kolában és ezzel Baranyában is. A bőripari piac ugyanis éledő­ben, a pécsi önkormányzat most adott koncessziót külföldieknek kesztyűgyár építésére, az épü­letgépészek pedig a PÉTÁV és más karbantartó vállalatok megszűnésével aktív szolgál­tató-üzemeltető szerepet tölt­hetnek be a meglévő fűtésrend­szer, a víz- és gázvezeték kar­bantartásával, üzemeltetésé­vel. Bóka Róbert lépjen kapcsolatba. A mikéntről nem árult el semmit Horváth Árpád, mondván a nyilvánosság egyelőre rontaná a piaci pozíci­ójukat. Annyit azonban igen, hogy Kelet-Európa felé tekinte­nek ... Telepeik - Budapesten há­rom, valamint Szegeden, Deb­recenben és Győrött - adottsá­gait hasznosítva az új vezetés is változatlanul fontosnak tartja a használtautó-kereskedelmet. Ezt úgy kívánják korszerűsíteni, hogy elsősorban az 500 000 fo­rint alatti, két-három éves autók eladásával foglalkoznak, s ha lehet, akkor ezekre katalizátort szerelnek. A vásárlásnál pedig részletfizetési kedvezményt kí­nálnak. Roszprim Nándor Lázban és bizonytalanságban él a vidék. Lázban, mert meg­változik a tulajdonforma. A szövetkezeti tulajdon magántu­lajdonba kerül, de az állami tu­lajdon java része is e sorsra van ítélve. Lesz tehát gazdája minden­nek, földnek, lónak, istállónak, az ekének. Tulajdonosok le­szünk! Ez lesz az alapállás, azaz visszamegyünk a kályhához, hogy újra, most már igazán, sa­ját akaratunkból elinduljunk. De hogy is induljunk, mit is tegyünk? Mit is kéne változtatni, s mit meghagyni? - Ezer és ezer kér­dés, telisteli bizonytalansággal, így leszünk tulajdonosok, így kell a jövőbe indulnunk. Az, hogy a tulajdonfelosztás miként történik: tövények szabályoz­zák, s ebben megvan a tag, a tu­lajdonosjoga is. Kisebb egységek Lázas munka folyik a szövet­kezetekben, hiszen a rendszer- váltás a napi megvalósítás idő­szakába kerül. Tövid időn belül túlleszünk ezen, - s úgy ítélem - ez után jön a nehezebb. Ez után jön a tulajdonos felelős­sége és a szakma hozzáértése. Ekkor jön a nagy kérdés: mi­lyen üzemi formát, méretet leg­célszerűbb szervezni? A valóság az, ami ma van. Tehát nagyüzem, benne nagy­gépek, nagytelepek, javító mű­helyek, raktárak. Ebből kell ki­indulni! Legegyszerűbb lenne, ha pénzünk, eszközünk és tapasz­talatunk lenne, egyszerre alakí­tanánk ki a leghatékonyabb ma­gángazdaságokat, a viszonyaink közötti optimális üzemmérettel. Ennek azonban - mint látjuk - objektív akadályai vannak. Má­ról holnapra megvalósítani, elő­fordulhat nagyobb áldozat, mint eredmény. Adódik a kérdés: mi az, ami megvalósítható? Az, hogy a mai mammut - át­láthatatlan üzemek - kisebb, ha­tékonyabb egységekre váljanak szét. Ennek keretében minden további nélkül megoldható az egyes termelési egységek - ál­lattenyésztési telepek, műhe­lyek, gépek, feldolgozók, raktá­rak önállósítása. Minden bizonnyal ez az első ésszerű lépés. Ezzel egyidőben az egységek ezáltal egymással piaci kapcsolatba kerülnek, te­hát nem áll meg az üzem kapu­jában a piaci értékrend, hanem minden termelőegységet érint. Ez így a célszerű, még akkor is, ha néha fájó lesz. Az ilyen ter­melőegységek kialakulásának szakmailag megalapozottnak, és a tulajdonos akaratával egye­zőnek kell lenni. Ehhez szükség van az üzemben a megfelelő gazdasági demokráciára ahhoz, hogy ez kényszertől mentesen menjen végbe. Ennek biztosí­tása a vezetés feladata, s ez lesz a legnagyobb és nehezebb a kö­zeljövőben. Biztosítani kell, hogy az egyes egységek tulajdonosai önállóan szervezzék az üzlet­résszel rendelkező partnereket. Várható: ebben is lesznek ütkö­zések, hiszen a jólmenő egysé­gekhez az emberek szívesebben viszik üzletrészeiket, mint a rosszhoz. Rögtön felvetődik a kérdés: mi lesz a rosszal? Talán az a legjózanabb válasz erre, „Üzemen belül is szükség van egy a „befektetők” által létreho­zott szelekcióra.” Hiszen előbb-utóbb tudni kell mi a jó, s a rossz. S ha tetszik, ha nem, előbb-utóbb meg kell szüntetni a rosszat, vagy gazdaságossá tenni. így van ez népgazdasági, de üzemi szinten is. Az új gazdasági egységek ki alakításánál másrészt felvetődik a falvak érdekeit szolgáló cél, illetve feladat is. Ugyanis a fa­lusi önkormányzatok egyre in­kább önállóak elsznek. A falvak érdekei Rájuk hárul a felelősség és feladat az óvodáért, iskoláért, egészségügyi ellátásért, a mun­kanélküliség megoldásáért, vagy annak finanszírozásáért, stb. Tehát joggal vetődik fel: ha ennek nincs gazdasági háttere, akkor az egész egy kiszolgálta­tott, félkarú óriás. Kell tehát a gazdasági háttér, mégpedig olyan, melyet ugyan nem a fa­lusi önkormányzat szervez és vezet, hanem amely a faluban lakók érdekéből szervezett, ve­zetett, és természetesen az ő tu­lajdonuk. Ezért a szövetkezetek kiválása - szétválása ezen érde­keknek is jó, ha megfelel. Tehát ahol ésszerű, már most elébe kell menni a dolgoknak. Hiszen gondoljunk csak bele például abba a várható esetbe: ott áll a falu tele munkanélküli­ekkel, s ugyanakkor a földjeit héthatáron túlról művelik. Ra­gozhatnánk e kérdést azzal is, hogy a központ nem a távolle­vőt fogja alkalmazni, hiszen ezt plusz-költséggel utaztatni kell, tehát a kérdés is indokolja a ja­vasolt megoldást. Nem szabad elfelejteni, hogy a falvak meg­tartó képessége egyenes arány­ban van a helyi megélhetési le­hetőségekkel, az pedig a gazda­sággal, s a kör itt bezárul! Talán ismétlés, de azért teszem, mert lényegesnek tartom a közigaz­gatási területek figyelembevéte­lét az új gazdasági egységek ki­alakításában. Röviden említettem a mun­kanélküliséget. Bizonyos, hogy sokan vannak, akik falun a föl­djük mellett is munkanélkülivé válnak. Ezek természetesen rá­kényszerülnek, hogy a 10-12 hold földjüket maguk műveljék egészében. Ez kényszerítő erő. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy a föld adja az emberek bizton­ságát, a tulajdonos biztonságát. Ezzel szükségszerűen, vagy kényszerűen élni kell. A jövő szövetkezete Az új szövetkezést tanulnunk kell. Lényeges pl. megtanulni il­letve tudni azt, hogy az üzlet­résszel nem csak egy szövetke­zetnek lehetek a tagja. Bizo­nyára előfordul, hogy egy-egy újonnan kialakult közösség ala­kít üzletrészeiből egy közössé­get, de hogy jogait tulajdonosi alapon gyakorolhassa, olyan egységben is vállal üzletrészt, amely a termelésének biztonsá­gát szolgálja. Például egy szán­tóföldi növénytermelést foly­tató szövetkezet az „eredeti” - mondjuk 20 milliós üzletrészből - egy részt, pl. 4-5 milliót a ta­karmánytárolóba, keverő­üzembe, az ott alakult szövet­kezetbe helyezi el, tehát ennek is tagja. Számtalan variáció le­het/ melynek szükségességét az élet fogja magával hozni. Minden bizonnyal, ha meg is lesz a törekvés arra, hogy az üz­letrész, és a tulajdonos munka­végzése összeessen, ez hosszú­távon mobilitással jár. Az üzlet­rész, mint áru fog szerepelni, tehát adják - veszik, még akkor is, ha ez nem mindenben felel meg az eszmei céloknak. Azon­ban a gazdaság a teljesítmény, ill. a hatékonyság érdekeit csak úgy szolgálhatja, ha biztosítjuk ezt ä mozgást, biztosítjuk a jó fel-, a rossz elértéktelenedését. Mindezekből adódóan a jövő szövetkezete lényegesen más­ként funkcionál, azaz a piac tör­vényei nem csak a terményre és" termékekre hatnak, hanem a tu­lajdonváltozásra is. Bíró Imre hivatalvezető Baranya Megyei FM Hivatal Monopolhelyzet után - egy a sok közül Mi lett a MERKUR-ral? Boris Eszter a pécsi Hunor Kesztyűgyár tanműhelyében ismer­kedik a kesztyűszabászattal Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom