Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-26 / 144. szám

1992. május 26., kedd üj Dunántúli napló 9 Mohács Mohács díszpolgára Kezdődik a strandidény Szendrő Ödönt, a jelenleg Svédországban élő urat Mohács díszpolgára címmel tüntette ki a város képviselőtestülete. Neve­zett az 1940-es évek közepétől Mohács rendőrkapitánya volt, majd 1956-ban megszervezte a Nemzetőrséget, melynek pa­rancsnoka volt. Mint a kitüntető cím adományozásakor elhang­zott, személyének köszönhető, hogy a sokfelé oly tragikus eseményekkel járó év őszén Mohácson semmilyen rendbon­tás, erőszakos cselekmény nem történt. A díszpolgári cím átadására későbbi időpontban kerül sor. Védetté nyilvánítva Mohács térsége újabb termé­szetvédelmi területtel gyarapo­dott. Az elmúlt négy évtizedben termelőszövetkezeti kezelésben lévő szigeti Riha tavat az elmúlt héten a városházán tartott ülé­sen védetté nyilvánították. A gazdag madárvilágú, szá­mos egyedülálló fajnak életteret adó három tóegységből álló, több felszín alatti fakadó vízből táplálkozó Riha a természetvé­delmi igazgatóság fennhatósága alá tartozik. Arról további tár­gyalások után születik döntés, hogy a hasznosítása az Új Ba­rázda Termelőszövetkezet joga, vagy esetleg Mohács önkor­mányzatáé lesz. Mindenesetre a kérdés eldöntéséig sem akadá­lyozza semmilyen rendelkezés ott a horgászatot, s a mezőgaz­dasági munkálatokat sem korlá­tozzák a környékén. Röviden- Mohács óvodáiba az 1992/93-as nevelési évre május 31-ig, a körzeti óvoda vezetőjé­nél lehet beíratni a gyerekeket munkanapokon 8 órától 16 óráig.- A cukorbetegek klubja tag­jai számára dr. Gyenei Magda főorvos vezetésével ma 17 órá­tól az Ifjúsági Házban tartanak foglalkozást. , -Német nemzetiségi dél­utánt rendez a Mohácsi Néme­tek Egyesülete május 31-diként 15 órától a Bartók Béla Művelő­dési Központban. A város és térsége művészeti csoportjai jó idő esetén a szabadtéri színpa­don lépnek föl.- Az ifjúsági horgásztábort idén is megszervezte a művelő­dési központ. Június 23-tól a Kettős-Kőrös partjára, a Bé- kés-Dánfoki Ifjúsági Táborba hét napra viszik Mohácsról a felsőtagozatos általános iskolás fuúkat. E közkedvelt nyaralási formát évek óta rendszeresen ismétlik, ám míg korábban Bé- dában „riogatták” a srácok a ha­lakat, tavaly először utaztak messzebbre, akkor a Tisza part­ján töltöttek egy hetet. Ismert, de elfelejtett szabályok A Dunán éppen levonuló­ban a tavaszi árhullám. A víz még múlt hét végén Mohács­nál a kompkikötő beton tám­fala alsó széleit simogatta, de talán reménykedhetünk ab­ban, hogy idén menetrend szerint érkezett az ár, s úgy is vonul el. Akkor ugynis több év után újra lesz strandolási lehetőség a szigeti oldalon és a bári homokfövenyen egy­aránt. Mohácson számítanak rá, hogy a korábbinál is többen lá­togatnak ide. Úgy gondolják, akiknek nem jut pénze egyéb nyaralásra, némi felüdülést, ki- kapcsolódást azzal biztosíthat­nak a családnak, ha legalább a Dunába néha lubickolnak egyet. Nem múlik el nyári szezon anélkül, hogy valamilyen for­mába fel ne hívnák a fürdőzők és csónakázók figyelmét a víz veszélyeire. A statisztikai ada­tokban azt lehetetlen nyomon követni, milyen eredménnyel hangzik el mindez, ugyanakkor évről-évre riasztóbb adatokat tudhatunk meg a számokból ar­ról, hányán halnak meg értel­metlenül. Több év átlagát te­kintve a vízbe fulladt szemé­lyeknek mintegy 40 százaléka fiatalkorú volt és a 70 százaléka 30 éven aluli. Csak tavaly 342-en lelték halálukat hazánk folyóiban és tavaiba! A szabadstrand területének kijelölése a közelmúltban Mo­hácsnál ismét megtörtént, s az önkormányzat a feladatának eleget téve felvette a felügyele­tet ellátó két úszómestert. A ha­tósági teendők a vizirendőr- ségre várnak. Ezekről Kovácse- vics István rendőr hadnaggyal, az őrsparancsnokság helyette­sével beszélgettünk.- Nem nyugodhatunk bele, hogy a szabadidő növekedésé­vel párhuzamosan emelkedjen a vizbefulladó személyek száma. Minden lehetséges alkalmat megkeresünk a felvilágosításra, a veszélyekre való figyelmzte­tésre és a rendelkezések ismer­tetése mellett azok betartatását nagyon komolyén vesszük, hi­szen csak így remélhetjük az újabb tragédiák megelőzését.- Az emberek általában nem örvendenek a rendőri intézke­déseknek.- Soha, semmi lehetetlent nem kérünk. Egyébként a jog­szabályi előírások sem szorítják szűk keretek közé a fürdést. Kimondottan azokon a helye­ken tiltják, ahol valós életve­széllyel, vagy egészségromlás­sal kell számolni. A statisztikai adatokból kitűnik, hogy a tra­gédiákat szinte kivétel nélkül figyelmetlenség, könnyelműség okozza. Nem hiszem például, hogy különösebben magyarázni kellene, miért tilos a fürdés a hajóutak, a kikötők területén, il­letve azok 50 méteres körzeté­ben. A hajóknak kijelölt sávban jöhet egyetlen csónak is jókora hullámokat vetve, de számítani lehet nagyobb hajókra és úszó munkagépekre egyaránt!- Korábban divat volt virtus­kodásból átúszni a Dunán.- Semmiképpen sem bizton­ságos vállalkozás és nem is ajánlom. Sőt, ha a járőr észreve­szi, megakadályozza. Ugyan­akkor a magányosan fürdőzőt az arra alkalmas vizszakaszon, netán kijelölt helyen úszót nincs miért felelősségre vonni, mégis szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez is veszélyes. Bármi adódhat, segítségre szorulhat a vízben lévő és nincs kitől meg­kapnia azt. Különösen a szív- és légúti betegségben szenvedők, vagy bármilyen fokú mozgás- korlátozottak, az úszni nem tu­dók és főleg a tíz évnél fiatalab- ban egyedül soha nem fürödje- nek. Az unalomig ismételtük azt is, hogy jóllakottan, gyógy­szer, szeszesital hatása alatt ál­lók ne menjenek vízbe, mint ahogy azt, hogy forgók, örvé­nyek vannak a Dunán, melyek bajba sodorhatják a legjobb úszókat is.- Az elmúlt évben nálunk is megjelentek a deszkavitorlások.- Eddig Baján volt általáno­sabb ez a vizisport, de várható, hogy a mohácsi szakaszon idén már többen hódolnak neki. Sem a kijelölt helyen strandolok közé, sem a hajóútba nem me­hetnek és kerülniük kell a kikö­tőket is. Viszont a Szabadság- valamint a Cigány-zátonyok mellett megfelelő helyet talál­nak maguknak a deszkavitorlá­zók.- A vízparton már sorakoz­nak a ladikok, motoros csóna­kok, gazdáik festegetik, készítik elő a szezonra.- A csónaktulajdonosok álta­lában tisztába vannak a viziköz- lekedés szabályaival. Tudják, hogy veszélyes lehet a jármű túlterhelése, aztán azt is, hogy evezőn kívül mentő, kikötőkö­tél tartozik a felszereléshez, cél­szerű vízmérőt betenni, ha söté­tedés után is kinnmaradnak, ak­kor éjszakai fehér jelzőlámpát vigyenek magukkal és az úszni nem tudók számára mentőmel­lényt. Mindezt mégsem mindig teszik meg. Ami pedig a közle­kedési szabályokat illeti: elin­dulni és irányt változtatni csak a vizi közlekedés többi résztvevő­jének zavarása nélkül szabad, a fürdőzőket pedig legalább 5 mé­terre kell kikerülni. A járművek útjának keresztezésekor a jobb­ról érkezőnek van elsőbbsége. A menetben lévő hajó előtt 300 méterre, a nagysebességű hord- számyas előtt előtt 1000 mé­terre nem szabad átmenni és az oldaltávolságnak legalább 30 méternek kell lennie. A rendőrök fürge csónakja készenlétben áll. Amint vissza­vonul a víz és a szabadon ha­gyott szigeti homokpadon meg­jelennek a fürdés után szárítko- zók, ismét napjában többször kerülnek egyet a part közelé­ben. A bólyákon belül ők sem mehetnek. De feladatuk és cél­juk is az emberéletek megmen­tése érdekében az ellenőrzés. Növendékek hangversenye Mohácson egy zeneiskola alapítási szándékát a városi közgyűlés 1846 (!) május 20-dikán tartott ülése jegyző­könyvének 64. pontjából ismer­jük. Ekkor írták le: „Az együtt ülő választmány több tajai szót emeltek az iránt, hogy a szép művészetekben haladó más vá­rosok példáját követve itt is Zene Oskolát felállítani s annak megalapítására rendes fizetéssel ellátandó Zene Mestert felfo­gadni szükséges lenne.” Majd egy másik mondat: „ ... a pénz­tárnak újabb megterheltetése nélkül fel nem állíttatván, annak létrehozatala boldogabb időkre halasztatik.” Kovács Győző, a Zeneiskola igazgatója az iskola történetéről írott egyik munkájában megál­lapítja: „A boldogabb idők 117 év múlva, 1963-ban következ­tek el.” Vagyis mindössze egy híján harminc éve működik Mohá­cson önálló intézményként az iskola. A tartalmi munka ered­ményeségét pedig a tanéven­ként szinte minden hétre jutó egy-egy nagyszabású, rangos versenyen, bemutatón való si­keres szereplésük, a gyerekek győzelmei, de kivétel nélkül minden fellépésnél a rangos he­lyezéseik igazolják. Kedves hagyománya az isko­lának az évente megrendezésre kerülő búcsúzó növendékeik hangversenye. Idén május 28-dikán délután 6 órától a MERK Kft székházának kupo­latermében a végzős általános iskolások hárman, a Kisfaludy Károly Gimnáziumban érettsé­giző négy tanuló, továbbá a Pé­csi Művészeti Szakközépisko­lába felvételt nyert Békefi László (zongorista, Dobosné Horesnyi Mónika növendéke) és Nagy Zoltán (kürtös, Dobos József növendéke) lépnek kö­zönség elé. Az összesen' kilenc végzős zeneiskolás egyebek mellett Chopin, Bach, Fauré, Albinoni, Liszt, Glinka, Telemann, Ha- csaturján, Gershwin és Joplin darabokat ad elő. Egy lemondás indokai Az igazgató megsértődött? Mohács önkormányzata ápri­lis elején tartott testületi ülésén egyebek mellett Imre Jánosnak, a Dr. Marek József Mezőgazda- sági Szakközépiskola igazgató­jának tisztségéről való lemon­dása körülményeit igyekezett tisztázni. Az intézmény veze­tője által felhozott érveket a polgármester távollétében nem állt módjukban azonnal tisz­tázni, többek között ezért hatá­roztak úgy, hogy a képviselők­ből alakított négy fős bizottság vizsgálja ki a sérelmeket. Ez megtörtént, s a legutóbbi képvi­selőtestületi ülésen a lemondás­sal kapcsolatosan felmerült kér­déseket összegző jegyzőköny­vet Mayer Árpád ismertette. A megállapításokat főbb vonalai­ban az jellemzi, hogy Imre Já­nos kifogásait nem találják megalapozottnak. A jegyző­könyvben foglaltakat hallva az igazgató az alábbi levelet jut­tatta el szerkesztőségünkhöz: „Tisztelt Képviselőtestület! Számomra már nem volt jelen­tősége, mégis megdöbbentett a polgármesteri hivatalban vég­zett vizsgálatuk néhány megál­lapítása. A jegyzőkönyv egyik pontja leszögezi, hogy az 1991. június 5-dikei levél - melyben az intézmény szakváltásának sürgősségi tárgyalását kértem - nem került a polgármesterhez. E megállapítást a bizottság az „ami nincs meg az nem is léte­zett” logikájára építhette, mert a hiányolt levelet a mellékletek­kel együtt személyesen adtam át az iroda felelős dolgozójának, aki a kísérőlevél iskolánkban ik­tatott másolatán e tényt aláírá­sával igazolta. Aki az ügyiratok kezelésében valamelyest is jár­tas, tudja mit jelent ilyen eset­ben egy aláírás, s azt is, hogy önállósult mellékletek csak ha­nyag iratkezelésnél fordulnak elő. Felelősséggel állítom, az iskola iratkezelése precíz! A jegyzőkönyv a továbbiak­ban a következőket tartalmazza: „Álláspontunkat megerősíti az a tény, hogy a polgármester a kérdéses időszakban külföldön tartózkodott.” A külföldön tar­tózkodott megállapítás igaz, so­sem állítottam, hogy ő vette át a levelet. Azzal viszont nem tu­dok mit kezdeni, hogy mindez megerősíti az álláspontjukat. Az iskola jelentős ügyeit érintő le­veleket többségében személye­sen vittem - polgármester úrnak címzett kísérőlevéllel - az iro­dába. Ezek közül egyet sem ő vett át, mégis feltételezem megvannak, csak az az egyetlen kísérőlevél hiányzik, amely az intézménynek a szakváltás be­vezetésében egy éves késést je­lentett! A polgármester úr „Tisztelt Imre Úr” megszólítású leveleit, s a hivataltól érkező többi levelet én sem személye­sen veszem át. Egyébként ezek többsége iktatószám nélkül ér­kezik. A hivatal kézbesítője hozza, postakönyv nélkül, az iskolában éppen útjába kerülő személynek átadja. Nekem még nem volt szerencsém találkozni vele. Hát ennyit a polgármesteri hivatal iratkezeléséről. A polgármester úr külföldi tartózkodására való hivatkozás azért is érthetetlen számomra, mert az üggyel kapcsolatos csú­szás öt hónapos volt! A jegyzőkönyv egy további megállapítása: „a polgármester úr a törvény szó szerinti értel­mezésének valóban nem tett eleget, mert az intézmény veze­tőivel személyesen nem tár­gyalt." Nos, a hivatal más dol­gozója sem tárgyalt intézmé­nyünk költségvetéséről senki­vel, az iskola használóival sem, mint ahogy azt a jegyező­könyvben idézett törvény elő­írja. A pénzügyi osztály felújí­tási igényfelmérése messze nem elégíti ki a költségvetéssel kap­csolatos véleménykérést és ja­vaslattételt. „Az üléseken a té­mával kapcsolatban bármely in­tézményvezető szót kapott” - folytatódik a jegyzőkönyv. Az 1991 -es költségvetés tárgyalá­sakor próbáltam szót kérni. „Ez testületi ülés, a hallgatóságnak itt nincs ...” bejelentéssel utasí­tott rendre a polgármester úr. Erre emlékezniük kell, hiszen az esetet követően is ebben az újságban mondtam el a vélemé­nyemet. Ugyancsak a jegyzőkönyv­ben a bizottság leszögezi, hogy a polgármester úrnak a pénz­ügyi ellenőrző bizottságra való hivatkozása „valóban alkalmas volt a testület félretájékoztatá­sára”. E megállapítást a jegyző­könyv ismertetésekor a testületi ülésen elhangzott szóbeli kiegé­szítés nyelvbotlásnak minősíti. Akkor a témakörben egymást követően kétszer „botlott” e nyelv! Egyéb botlásokról az az­óta részben megszelídült „ti­zenegyek” már szóltak ... Imre János” A testületi ülésre a képvise­lők megkapták az intézmény dolgozói aláírásával azt a leve­let is, melyben kérik, hogy igazgatójuk ne mondjon le. Á képviselők többsége annak a vé­leményének adott hangot: Imre János eltúlozza a dolgokat, fö­löslegesen sértődött meg, semmi nem indokolja a vezetői tisztségből való távozását. HIRDETÉSEIT FELADHATJA MOHÁCSON * • Alom Bt. irodájában Széchenyi tér 9. sz. alatt Hirdetésfel vétel: munkanapokon 8-18 óráig • Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet Radnóti- ltp. 3. Hirdetésfelvétel: nyitvatartási időben • Polgármesteri Hivatal B. épületében Hirdetésfelvétel: munkanapokon 10-12.30 óráig

Next

/
Oldalképek
Tartalom