Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-26 / 144. szám

10 uj Dunántúli napló 1992. május 26., kedd Tudnivalók a munkanélküli járadékról Olvasóink közül többen ér­deklődtek a munkanélküli jára­dékról. Kérdéseikkel megkeres­tük dr. Szelestey Györgyöt, aki készségesen adott felvilágosí­tást.- Mennyi a munkanélküli já­radék összege, a járadékot mi­lyen levonások terhelik?- A munkanélküli járadék összegét a munkanélkülinek a munkanélkülivé válását meg­előző négy naptári negyedévben elért átlagkeresete alapján kell kiszámítani. Ha ez idő alatt több munkaadóval állt munkavi­szonyban, a munkanélküli jára­dék összegét valamennyi mun­kaadónál elért átlagkeresetet fi­gyelembe véve állapítják meg. A járadék összege a folyósítás első időszakában az átlagkere­set 70 százaléka, a második idő­szakban 50 százaléka. A jára­dék összegének alsó határa a megállapításkori minimális bér (jelenleg 8000 forint), felső ha­tára annak kétszerese. Ha az át­lagkereset a minimális bérnél alacsonyabb, a járadék az átlag- keresettel megegyező összeg. A járadék összegéből 6 százalék nyugdíjjárulékot és az ellátás­ban részesülő nyilatkozatának megfelelően a személyi jövede­lemadó előleget kell levonni. A nettó járadékból csak a tartásdíj és a jogalap nélkül felvett ellá­tás vonható le. A levonások a nettó járadék 33 százalékát nem haladhatják meg.-A bányászati rehabilitációs keresetkiegészítésben részesü­lőknél mennyi a járadék felső határa?- Ha a munkanélküli jára­dékra jogosult korábbi munka­helyén rehabilitációs keresetki­egészítésben részesült, úgy an­nak összegét a munkanélküli já­radék alapján képező keresetbe be kell számítani. Az így megál­lapított munkanélküli járadék összege a munkanélküli járadék felső határát (jelenleg 16000 fo­rint) meghaladhatja.- A munkanélküli járadékban részesülők vállalhatnak-e mun­kát?- Amennyiben a munkanél­küli járadékban részesült kereső tevékenységet folytat, a járadé­kot meg kell szüntetni. Kereső tevékenységnek minősül min­den olyan munkavégzés, ame­lyért díjazás jár. így: munkavi­szony, megbízásos jogviszony, alkalmi munka, tiszteletdíjas tevékenység stb. A díjazás mér­tékének a döntés szempontjából nincs jelentősége. Kivételt ké­pez, ha a munkanélküli polgári jogi megbízási szerződés alap­ján olyan munkát végez, amire a munkaügyi kirendeltség köz­vetítette ki és az ebből származó jövedelem havi összege nem éri el a minimális bért.-Ha a dolgozó munkaviszo­nya megszűnésekor végkielégí­tésben részesült, kaphat-e mun­kanélküli járadékot?- A Munka Törvénykönyvé­ben meghatározott feltételek esetén a dolgozót munkaviszo­nya megszűnésekor végkielégí­tés illeti meg. A végkielégítés mértékét az utolsó munkáltató­nál eltöltött munkaviszony idő­tartama határozza meg. Amennyiben a végkielégí­tésben részesült dolgozó új munkaviszonyt nem tud létesí­teni, jogosult lehet munkanél­küli járadékra. A jogosultság feltételei - egy lényeges eltérés­sel - megegyeznek a Foglalkoz­tatási törvény szerinti általános feltételekkel. A jogosultság megállapít­ható, de munkanélküli járadék a munkaviszony megszűnését követő annyi hónap elteltével folyósítható csak, ahány havi át- lagkerestnek megfelelő végki­elégítésben részesült a dolgozó a Munka Törvénykönye alap­ján. Pédául: a dolgozó két havi végkielégítésben részesült, a munkaviszonya 1992 május 15- én szűnt meg a jogosultság már május 16-tal megállapít­ható, de a járadékot csak július 16- tól folyósítják. (Folytatjuk) Ingyenes tanácsadás Minden pénteken ingyenes jogi tanácsadást tart Pécsett, dr. Berényi István nyugdíjas jogta­nácsos, aki 11-14 óráig a DO- ZSO-ban (Pécs, Felsővámház u. 72) mozgáskorlátozottaknak, közlekedési támogatás és gép­járművásárlás; a havi 1500 fo­rintos járadék; hadifoglyok nyugdíjkiegészítése, valamint a 3. kárpótlási törvény 1939. március 11. és 1989 október 23 között életüktől, vagy szabad­ságuktól politikai okból, jogta­lanul megfosztottak ügyében. Vidékieknek levélben is vála­szol. Továbbá, jogi, könyvelési, adóügyintézési tanáccsal is szolgál, majd e témában 15.30- 17 óráig hívható a 40-907-es te­lefonon, míg a bélyeggyűjtési felvilágosítást a Nevelési Köz­pontban tartja 14.30-15.30-ig. Jövendő tanárok? Az Új DN-ben „Mint a köny­végetés ...” című írásra szeret­nék reagálni. A cikk olvasása után az ember ugyancsak meg­feledkezik arról, hogy „Kil ad- miveri!...” Ők fogják majd tanítani, ne­velni a mostani hatéveseket? Hogyan? Mire? Nemcsak a könyvtárból kellene kitiltani azt, akinek fogalma sincs: mi a könyv, de megakadályozni, hogy valaha is tanárnak vél­hesse magát! Bné. J. K. Fogadóóra Hárs Gyógy Péter költő, minden kedden 14-től 16 óráig az Új Dunántúli Napló Szer­kesztőségében (Pécs, Rákóczi u. 34. 701. szoba) fogadja azo­kat, akik beküldött versük, no­vellájuk ügyében személyes ta­lálkozást kémek. Becsapottnak érzem magam Múlt év októberében több al­kalommal láttam egy reklámot a televízióban, ami felkeltette az érdeklődésemet. A T-2 auto­mata csavarhúzót reklámozták úgy, hogy hogy 1700 forint, de aki utánvéttel rendeli az kap mellé ajándékképpen egy vágó­kést, amellyel lehet élezni, csempét-, üveget-, szőnyegpad­lót vágni, vastag vezetéket csu- paszolni. Karácsonyi ajándék­ként meg is rendeltem, T-2 Nagykanizsa 8800 Pf.: 500 címen. A karácsonyi meglepetés el­maradt, ugynis nem jött meg a csomag. A szállító még csak egy levelezőlapon sem értesített a késedelemről. Ennyi igazán elvárható lenne. Már majdnem feledésbe ment a megrendelés, amikor idén, május 7-én megérkezett a cso­mag utánánvét és postaköltség felszámításával, összesen 1880 forintért. A feladó: KALA-MARK Kft. Pf.: 466 - Pécs. Az igazi meglepetés a csomag felbontása után ért ugyanis a vágó-, élező késnek csak az angol nyelvű leírása ér­kezett, ajándékként pedig egy műanyag helytakarékos fogas. Bízom abban, hogy a cég képviselője megkeres és ad némi magyarázatot, mert be­csapottnak érzem magam. Le­het, hogy nem vagyok egyedül ezzel az érzéssel, más is járt ha­sonlóképpen? * H. M.-né, Pécs Jó hangulatban telt el a Bártfa utcai Általános Iskola szülői munkaközössége és a nevelőtestület ál­tal a „Bártfa Iskolafelesztési” alapítvány javára rendezett műsoros est. Komáromi Alice magán­énekes, Tényi Zoltán zenetanár és a Daniel Speer rézfúvós kvintett mellett az iskola 116 tanulója is szerepelt. A jószándékú segítők, a Boly és Vidéke Takarékszövetketet, Boly 249-98350 számú számlára fizethetnek be, támogathatják az iskola nevelő-oktató munkáját. Kelemen Sándorné, igazgató Bibliai előadás-sorozat Dániel könyve Érdekes bibliai előadásso­rozat hangzott el március, áp­rilis hónapban a Szakszerve­zetek Házában „Új korszak küszöbén” címmel Dániel könyvéről. Az előadások so­rán a történelem számos ese­ménye elevenedett fel a hall­gatók előtt. A kiváló technikai felszereléssel bemutatott dia­filmek élővé tették Dániel könyvét, amely az elmúlt szá­zadokat és a még előttünk álló jövőt prófétai képekben festi meg. Néhány cím az apadá­sokból: Az álomfejtés titka, Luxusbetegség, Szörnyete­gek, Ki a Messiás?, Lesz-e vi­lágvége? Dániel próféta nem úgy beszél a vég idejéről, hogy a világkatasztrófák és energiaválság miatt lassan elmúlik, hanem reménységet ébreszt az olvasóban: az élet­nek van értelme! Az ember­nek biztos jövője van! Dániel könyvének olvasója előtt megnyílik a múlt, jelen és jövő: a történelem igazi moz­gatórugói úgy tárulnak fel, mintha egy színpadon a ku­lisszák mögé pillantanának be, s felismerjük a földi és mennyei események közötti csodálatos összefüggéseket, és mindenek felett a kegyel­mes Isten jóakaraté szándé­kát. A mintegy ötven-hetven főnyi hallgatóság minden este mosollyal érkezett és távo­zott, ezzel is jelezve, hogy ba­rátságos, meleg légkört árasz­tott minden előadás, melyet a pécsi h. n. adventista gyüle­kezet lelkésze tartott. A helyi gyülekezet (Jókai u. 13.) minden alkalommal felemelő, szépen kidolgozott ének-zenei programot adott elő, ezek közül kiemelkedő volt az Advent Kamarazene­karnak és az amerikai She­nandoah Valley Akadémia 52 tagú kórusának a műsora. * Érdemes volna ezt a szín­vonalas, egyben bensőséges, meleghangú programot széle­sebb körben is ismertté tenni. N. S. Az orfűi üdülőterület védelmében Különösen a hétvégi napokon csoportosan jelennek meg a nagy tó körül az „ámok-moto- rosok”. Ezek a - valószínűleg - japán gyátmányú motorkerék­párokon száguló „fantomok” messze túlhaladva az előírt se­bességkorlátokon, őrült sebes­séget diktálva száguldoznk a Pécsi tó körül, egyes útszaka­szokon a 100-120 kilométeres sebességet is túlszárnyalva. Úgy véljük, részletezni is fölös­leges, hogy a tó körül kerékpá­rozók, kocogok, sétálók szá­mára milyen életveszélyes helyzetet teremtenek. Egy-egy gyermekét sétáltató szülő adott esetben még csak elrántani sem tudja a gyermekét időben, a he­lyi viszonyokhoz képest fan­tasztikus sebességgel robogó motoros csoport, vagy motoros elől. De az üdülők pihenése, a nyugodt horgászás lehetősége sincs biztosítva az említett élet­veszély mellett, valamint a fül­siketítő motorzúgás miatt. Ez­úton kérjük az illetékes szervek, hatóságok szigorú intézkedését. Orfűi üdülőit Jogi tanácsadó Horváth G.-t kezesnek kér­ték fel. Azt kérdezi, hogy a ke­zesség csak formális, vagy tényleges anyagi kihatása is lehet. A kezesség igen komoly felelősséget - anyagit - jelent. Mielőtt elvállalná olvasónk alaposan gondolja meg. Pol­gári Törvénykönyvünk szerint kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosulnak tejesíteni. Más­ként: helyette fizetni. Kezességet csak írásban le­het érvényesen vállalni. A ke- ' zes kötelessége ahhoz a köte­lezettséghez igazodik, ame­lyért kezességet vállalat; érvé­nyesítheti azokat a kifogáso­kat, amelyet a kötelezett érvé­nyesíthet a jogosulttal szem­ben. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint ami­lyen elvállalásakor volt; kiter­jed azonban, a kezesség elvál­lalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A ke­zes a perköltségekért és a vég­rehajtási költségekért csak ak­kor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólí­tották. Bírósági úton nem érvénye­síthető követelés kezesével szemben, a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A kezes mindaddig megta­gadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt meg­előzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajt­ható. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be (készfizető kezesség), ha a. / a felek így állapodtak meg b. / a kezességet kár megtérí­téséért vállalták c. l a kezességet bank vál­lalta. H. L. és Kiss Gy. kérdezi, hogy van-e lehetősége nyugdí­jazás előtt tájékozódni arról, hogy mennyi idővel rendelke­zik, mikor lehet ezt kérni. A hatályos jogszabályi előí­rások szerint az öregségi nyugdíjra jogosító életkort — 55, illetve 60. életév - meg­előző egy éven belül az igény- elbíráló szervtől kérhető a fi­gyelembe vehető szolgálati idő megállapítása. A kérelmet az állandó lak­hely szerinti társadalombizto­sítási igazgatóságnál lehet be­nyújtani. A jogszabály arról is ren­delkezik, hogy a munkáltató egy évvel a dolgozó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárá­nak a betöltése előtt az erre a célra rendszeresített és a dol­gozó által aláírt nyomtatvá­nyon az illetékes elbíráló szervtől köteles kérni annak közlését, hogy a dolgozó meg­szerezte-e az öregségi nyug­díjra jogosító szolgálati időt, illetőleg mennyi beszámítható szolgálati idővel rendelkezik. A beadott kérelem tárgyá­ban az igényelbíráló szerv ha­tározatot hoz. A határozatban megjelöli azokat az időtarta­mokat, amelyeket szolgálati időként elismert, valamint a szolgálati időként el nem is­merhető időtartamokat. A most ismertetettektől elté­rően az igényelbíráló szerv a korkedvezményre jogosító időt köteles megállapítani életkortól függetlenül. Az el­ismert korkedvezményes idő­ről, valalmint a figyelembe vehető szolgálati idő tartamá­ról határozatot adnak ki. Nagy L. kérdezi, hogy az új rendelkezések is megtartják-e a határozott és a határozatlan idejű munkaviszonyt, illetve mit kell a munkaviszony kez­detének tekinteni? Az 1992. évi XXII. törvény 79. §-ában meghatározottak szerint eltérő megállapodás hi­ányában a munkaviszony hatá­rozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkavi­szony időtartalmát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek idő­tartama - az újabb munkavi­szony létesítését is ideértve - az öt évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A határozott idejű munkavi­szony határozatlan idejűvé alakul, ha a munkavállaló az időtartam lejártát követően legalább egy munkanapot, közvetlen vezetője tudtával to­vább dolgozik. A harmincnapos, vagy en­nél rövidebb időre létesített munkaviszony azonban ilyen esetben csak annyi időre hosz- szabbodik, amilyen időtar­tamra eredetileg létrehozták. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek munkaszerződésben ha­tározzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állí­tani. A munkaszerződés megkö­tésének napja és a munkába ál­lás napja közötti időszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkaszerző­dés eltérő rendelkezése hiá­nyában - csak azok a munka- viszonyból eredő jogok és kö­telezettségek illetik meg, ille­tőleg terhelik a feleket, ame­lyek a munkába állást segítik elő. S. Á. A szerkesztőség postájából

Next

/
Oldalképek
Tartalom