Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-23 / 141. szám

6 Qj Dunántúli napló 1992. május 23., szombat Szennyezzük a gyermekeinket Közös töprengés a tényekről és a lehetőségekről A pécsbányai épület korábban az úttörőké volt Fotó: Läufer s Épületet kapott a Kerek Világ Alapítvány Gondozóház a sérült gyermekeknek Két évvel ezelőtt csak re­mélni merték, ami most bekö­vetkezett. Megkapták a Pécsi Közgyűléstől a Gesztenyés u. 2. számú épületet. A Kerek Világ Alapítvány mostantól már azért dolgozik, hogy minél előbb megkezdhessék itt az oktatást. Jó két év óta haliadnak ma­gukról, de sokkal régebben kezdték igazán emberbarát te­vékenységüket. Azokhoz a csa­ládokhoz járnak, akik szellemi­leg ép, de halmozottan sérült gyermekeket nevelnek. A moz­gáskorlátozottság sokuknál gyengénlátással, beszédhibával, nagyothallással társul. Ezeket a gyermekeket látogatják otthon, miközben erőt és reményt ad­nak a szüleiknek: talán nem vágyálom, hogy valamit az ő gyermekük is képes lesz elsajá­títani. Nem kevés energiát és időt igényelt a gyermekeket ottho­nukban rendszeresen felkeresni, miközben újabb és újabb ha­sonló helyzetű családokról sze­reztek tudomást. Jelenleg 58-at ismernek Pécsett, de úgy gon­dolják, hogy ez a szám nem végleges. Értük tervezték egy olyan gondozóház létrehozását, amelyben reggeltől estig foglal­koznának a gyerekekkel. Ezért hozták létre két évvel ezelőtt a Kerek Világ Alapít­ványt. Miközben épületért ki­lincseltek, megkezdték a gon­dozóházban folytatható képzés szakmai programjának részletes kidolgozását és igyekeztek mi­nél gyakrabban találkoztatni azokat a szülőket és gyermeke­ket, akik a gondozóház indulá­sára várnak. Rövid ideig a Patacsi Műve­Egyetlen hétvégén, május 8-a és 10-e között 7346 külföldit utasítottak vissza az államhatá­ron, mivel nem rendelkeztek a belépéshez szükséges úti okmá­nyokkal és megfelelő mennyi­ségű pénzzel. Ugyanezen a hét­végén 14-en kértek ideiglenes védelmet és 39 ideiglenes me­nekült tért vissza hazájában. Ja­nuár 1 -je óta 2950-en mondtak le menekültstátusukról és hagy­ták el az országot. Szakemberek szerint az el­múlt három évben megsokszo­rozódott a menekülők száma Európában. A néptömegek ván­dorlása, a migráció eltérő mó­don és mértékben érinti a kü­lönböző országokat. Nálunk hosszú időn keresztül a kibocsá­tás kényszerű tendenciája érvé­nyesült. Néhány éve viszont a befo­gadás válik jellemzővé. Az ab­szolút számokat tekintve Ma­gyarország a nyolcadik helyen áll a menekültek befogadásá­ban, de ha a lakosság számához viszonyítjuk a menekültgondo­lődési Házban kaptak helyet, több alkalommal itt jöttek ösz- sze. Jártunk náluk a karácsony- váró ünnepségükön, amikor horvát menekült gyerekekkel együtt rajzoltak, szőttek, neme­zeitek, énekeltek. A kézügyesség fejlesztése, a zene és a nyelvtanulás a Gesz­tenyés utcai gondozóházban is fontos eleme lenne a velük való foglalkozásnak. A hátrány kompenzálását, az egyéni fej­lesztést szolgálná. A legfontosabb azonban ter­mészetesen a tanulás lenne. Az általános iskolai tananyag elsa­játításában ugyanis nem akar­nak engedményeket tenni. Ugyanakkor olyan szervezeti rendszerben akarják megoldani az oktatást, amelyben minden gyermek annyi időt kap az elsa­játításhoz, amennyire szüksége van. Azaz, nem az osztályhatá­roknál, hanem a tantervi köve­telmények elsajátításakor tehet­nek osztályzó vizsgát a gyer­mekek. A gondozóházban kis- létszámú közösségekben tanul­hatnak a gyermekek. A lelki tö­rődés, a keresztény szellemű nevelés ugyanúgy jellemzi majd a tevékenységüket, mint a gyermekek egészségügyi gon­dozása. Szeretnék minél előbb elkez­deni a munkát, de ehhez előbb még rendbe kell tenniük a há­zat, sok-sok szakmunkával, költséggel. Vannak már segí­tőik, akik dolgozni jelentkeztek, de egyelőre kevesen. A kezdés időpontja így részben a munkák befejezésétől, részben attól függ, hogy megkapják-e a leg­szükségesebb státuszokat. T. É. zás mértékét, már a negyedik helyen állunk. Dr. Márkus István, a BM Menekültügyi Hivatalának ve­zetője egy tanácskozáson arról beszélt a közelmúltban, hogy hazánk óriási terheket vállal, hi­szen az államok eltartóképessé­géhez viszonyítva (1 milliárd dollár értékű megtermelt nem­zeti jövedelemre vetítve) to­ronymagasan hozzánk érkezik a legtöbb menekült. „A befoga­dott menekültekről való gon­doskodás nem érhet véget a jogi oltalom, védelem megadásával. Humanitárius kötelezettség az elemi szociális ellátás, az elég­séges létfeltételek biztosítása. Fontos előfeltétel tehát a szer­vezett támogatási rend, a komp­lex ellátási rendszer a menekül­tek társadalmi integrálására, eg­zisztenciához juttatására, lete­Kisebb, nagyobb gyerekek loholnak a járdán. Tornatrikó, kipirult arc, egy kör, két kör, tornaóra. A benzingőz, a por, Pécs jellemzői beterítik őket. Kéndioxidot, nitrogénoxidot, szénmonoxidot, ólomtartalmú port lélegeznek be, az erőlkö­déstől még többet, mint egyéb­ként. Pécs Magyarország har­madik legszennyezettebb vá­rosa, ám sokszor tapasztalom, ez az adat nem cselekvésre ser­kent, hanem éppen ellenkező­leg. Sóhajtunk egyet és széttár­juk a karunkat. Mi tegyünk? O A Dél-Dunántúli Környezet- védelmi Felügyelőségen Tucza- iné Kertészffy Judit területe az iskolákkal való kapcsolattartás. Szakköröket támogatnak, felvi­lágosító anyagokat osztanak, pedagógusoknak továbbképző nyári táborokat szerveznek. Ha­táskörük egy része az önkor­mányzatokhoz került, közvetlen intézkedési lehetőségeik nin­csenek. Egy alkalommal meg­hívták a régió képviselőit is, be­széltek elképzeléseikről. Az ér­deklődéssel nem voltak túlzot­tan elégedettek. A megkérdezett iskolák igaz­gatói, helyettesei közül többen voltak azok, akik igen fontos­nak éreznék az iskolák lég­szennyezési tehermentesítését, mint akik egyáltalán nem fog­lalkoztak e problémával. Bi­zonytalanok azonban abban, mit is tehetnének, hiszen feltett kérdéseikre eleddig nem igen kaptak választ. Néhányuk véleményét mégis érdemes meghallgatni:-Van környezetvédelmi szakkörünk, ahol ha nem is tu­dunk mostani helyzetünkön vál­toztatni, de legalább a gyerekek szemléletét formáljuk, és fel­nőttként ők talán már másként fognak a környezetvédelemmel törődni - mondja Zákányt Sán- domé, a Berek Utcai Általános Iskola igazgatóhelyettese. Meg­alakították a Berek Kört, és gyerekek, tanárok, szülők együtt kirándulnak. Zánkán egyhetes tanítást szerveznek, aki akar, jelentkezhet. Még rosszabb a levegő a bel­városi iskolák környékén, pél­dául a Jókai úti vagy a Mátyás Király utcai általános iskolánál. Autók egymás hegyén hátán, az iskolák előtt szabad parkírozó­val, ami egyrészt nagyon szennyezi a levegőt, másrészt balesetveszélyes. Az iskolák igazgatói kérték, legalább a parkolást tiltsák meg, de mind­ezidáig hiába. lepedésére.” Mindez természe­tesen megannyi társadalmi, gazdasági, jogi probléma meg­oldását feltételezi. Lényegesnek tűnik, hogy az emberek szabad mozgása legalább egy tucat jogcímen történhet, noha meg­felelően differenciálni kell a tényleges menekült, a menedé­kes, vagy éppen a jogellenesen hazánkba jelentkező, illetve a tiltott határátlépéssel ide jutott személyek között. Magyarország a térség békés szigete, közepes fejlettsége mi­att tranzitország és úti cél egy­szerre, ezért az emigráció bár­melyik válfaja szempontjából érintettek vagyunk. És mivel a nyugati államok befogadáspoli­tikájában egyre erősebb a szigo­rítás, a védelmi taktika, tartósan kell számolnunk a legkülönbö­zőbb jogcímeken hozzánk érke­A Jókai környékén a parko­lók kedvéért a fákat irtották ki úgy nyolc - kilenc éve. A Má­tyás király utcai iskolában pedig már az ablakokat sem merik ki- nyitani a rossz levegő és zaj mi­att. Annyival vannak kedve­zőbb helyzetben, hogy a Pol­gármesteri Hivatal engedélyé­vel megkapták a Káptalan utcai sportpályát, ahol a testnevelés valamivel elviselhetőbb leve­gőn történhet. O Néhány hivatalos egészség- ügyi megállapítás. A kéndioxid a levegőnél nehezebb, a légkörbe főleg nagy kéntartalmú szenek elégetésével, olajtüzelésből, motorok kipufogógázaiból ke­rül, a légköri nedvesség hatá­sára többek között kénessavvá alakul. A kénessav a nyálkahártyá­kon is keletkezhet. A kéndioxid kénessavá és kénsavvá át nem alakult része a tüdő hólyagocs- káiba is bekerül, ahol a kéndio­xid bénítja a szervezet védekező rendszerét. Csökkenhet a szag­lás, ízlelés, hörghurut, fáradé­konyság, nehézlégzés követ­kezhet be. Állatkísérletekben agyi károsodást is tapasztaltak. A nitrogénoxidok erősen mérgező hatású gázok. Műtrá­gya és műanyag gyártással, Di­esel-motorok használatával ke­rülnek a levegőbe. zőkkel. Nemzetközi összeha­sonlításban hazánk szelektív be­fogadáspártinak számít, de ért­hetően egyre jobban meghatá­rozza befogadási gyakorlatun­kat a munkaerőpiac, illetve a közrend-közbiztonság védelme. Társadalmi stabilitási tényező, hogy a munkaerőpiachoz is mérjük a befogadás kvótáját. És méijük ugyanakkor ahhoz a tár­sadalmi igényhez, hogy rend és biztonság legyen az országban. 1990 októbere óta félmillióra tehető azoknak a száma, akiket nem engedtek be Magyaror­szágra. Ok nem a szerb és a horvát háború elől menekültek, és potenciális veszélyeket jelen­tenek az országra. Mert a kül­földiek beutazásának szigorí­tása előtt ezek a külföldiek el­lepték a városokat, szinte állan­dósultak a köznyugalmat zavaró Vízzel érintkezve salétrom­sav, salétromossav keletkezik belőlük. Súlyosan károsítja a tüdő védekező rendszerét. A szénmonoxid a tökéletlen égésnél keletkezik, nagy meny­nyi ségben kerül a levegőbe a gépkocsik robbanómotorjából a kipuffogógázzal. Mérgező, senkinek nem tesz jót, de különösen a csecsemők, a szívbetegek, a vérszegények érzékenyek rá. Az ólom szennyező anyag­ként a gépjárművek motorjának kopogás gátlására adagolt ólom- tetraetiltől származik. A felvett ólom először a vér­ben kering, majd nagyrészt a vastagbélből, kisebb részben a vesék által választódik ki. A ki­választás azonban nem egyenle­tes. Lerakódik a csontban, ott található a szervezet ólomtar­talmának körülbelül 93 %-a. Az ólom a méhlepényen keresztül a magzatba is átmegy. Egy vizsgálat szerint a ma­gyar magzatok vérében több az ólom, mint egy ötvenéves né­met férfi vérében. Az ólom nemcsak vérsze­génységet, fejfájást, fáradtsá­got, étvágytalanságot okoz. Ká­rosan hat az idegrendszerre, A porszennyezettség is igen veszélyes. A kisebb átmérőjűek átjutnak az orrgaraton és a hör­gőrendszeren is. Hurutokat, de súlyos fertőzéses tüdőártalmat is okozhat. cselekmények. „A gazdasági migráció részesei” nemigen vá­logatnak a módszerekben, fel­használják a legális beutazási lehetőségeket és a szomszédos országon keresztül a tiltott hatá­rátlépéseket is. Tömeges méreteket öltöttek a spekulációs üzleti célú utazások és kialakultak olyan bűncse­lekmények, amelyek eddig szinte ismeretlenek voltak ha­zánkban: a kábítószer- és fegy­verkereskedelem, az ember- csempészet, a szervezetten el­követett j árműlopások. A jogsértő külföldieket kiuta­sítják az országból. 1990 októ­berétől napjainkig több mint 20 ezer külföldi tartózkodási enge­délyét vonták meg a rendőrha­tóságok és több mint 3000 főt utasítottak ki. A kiutasítás végrehajtásáig a kerepestarcsai táborban csak­nem 8000 főt helyeztek el, ahol számukra szállást, étkezést, a táboron belül szabad mozgást biztosítanak. Danyi József A porszemcsékhez baktériu­mok, vírusok tapadhatnak. O A levegő szennyezettségének csökkentése nem alapulhat egyéni kezdeményezéseken; szigorú szabályokkal, forga­lomszervezéssel, központi in­tézkedésekkel lehet eredményt elérni, amint azt számos, ko­rábban igen rossz levegőjű nyugati nagyváros példája is igazolja. Az iskolák környékén megszervezhető a forgalom csökkentése, a teherautók kitil­tása, a parkolók megszüntetése. Az iskolák udvarai körbeültet- hetők élősövénnyel, telepíthe­tők lombos fák. Összefogással, környezetvédelmi pályázatok­kal, önkormányzati támogatás­sal az is elérhető lenne, hogy a gyerekek peremterületi sportpá­lyákra, netán a Mecsekre bu- szoznának testnevelési órán. Cseh és Szlovákiában a rossz levegőjű városok tanulóit télen egyhónapos hegyi iskolákba vi­szik, ahol délelőtt tanulnak, délután síelnek. A Pécsi Zöld Kör is kitűzött hasonló célokat, szerveztek demonstrációt, és tervezik, hogy környezetvédelmi pereket indítanak. A kör elnöke, Bérces Viktória keresi a kapcsolatot a zöld mozgalmakkal ország­szerte, megbeszéléseket kez­deményez, javaslatokat gyűjt. O Helyi szabályokat emleget­tünk. Antonio de Blasio, a pécsi önkormányzat környezetvé­delmi bizottságának elnöke, az Egészséges Városok Program­jának vezetője. Mit tesz, mit tervez a kömyzetvédelmi bi­zottság a levegő, az oktatási in­tézmények környezeti levegője állapotának j avítására?- Külföldi, főleg angol ta­pasztalatok alapján mondom, hogyan oldják meg a testneve­lést. Az iskolák meghirdetik, milyen sportágakban tudják foglalkoztatni a gyerekeket, kia­lakítják a profiljukat. A foglal­kozásokat hetente kétszer, dél­utánonként tartják, s akkorra mindent megszerveznek, van helyük, nem kell az utcán, a fo­lyósokon tornászni. Ezt jobbnak tartom, mint akár a mindenna­pos testnevelést, amiken sok he­lyütt csak lötyögés folyik. Sze­retnénk forgalomcsillapított övezeteket kialakítani, rende­lethez kötni az oda való behaj­tást, és kemény pénzbírságot bevezetni, mert az emberek szabálytudatára, lelkiismeretére nem elég várni. Az iskolák környékén meg­nézzük, mit lehet tenni a forga­lom csökkentésére, és attól sem zárkózunk el, hogy erőnkhöz mérten a hozzánk forduló isko­láknak környezetvédelmi támo­gatást adjunk táborokra, esetleg máshol megtartandó testneve­lési foglalkozás megszervezé­sére. Szeretnénk olyan akciót hirdetni, hogy a katalizátoros vagy a katalizátorhoz hasonló tisztító hatást eredményező szű­rőberendezéseket felszerelő au­tósok különböző kedvezmé­nyeket vagy támogatást kapja­nak. O Minden ötlet, javaslat, jó­szándékú kezdeményezés meg­éri a támogatást, hiszen a gyermekeinkről van szó. De nem elég csak a jószándék, tet­teket, határozott szabályokat kell produkálni, még akkor is, ha azok esetleg kényelmetlen­séget okoznak megszokott köz­lekedésünkben. A tét ugyanis nagy. Barlahidai Andrea Menekültek Magyarországon A tűrőképesség határán A belvárosi iskolák, például a Jókai utcai, gyakran a szabadban tartják a testnevelési órákat, a gyerekeket különösen zavarják a gépkocsik Fotó: Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom