Új Dunántúli Napló, 1992. május (3. évfolyam, 120-149. szám)

1992-05-18 / 136. szám

új Dunántúli napló 1992. május 18., hétfő Száz éve született Az utolsó magyar királyné Születésnapjához közeleg a méter Nehezebben került a gyakorlatba, mint gondolnánk Milyen volt az utolsó magyar királyné, a száz esztendővel ez­előtt (1892. május 9.) született Zita? Koronázásakor ezt írta róla az Új Idők, Herczeg Ferenc hetilapja:. „A királyné arca hófehér, a szeme nagy, sötétbarna és me­leg, mély ragyogású. A lépése lányosán lenge, az alakja olyan, mintha a királynői termet tör­vényeit róla fogalmazták volna. ” Bár Zita, a pármai hercegki­sasszony soknyelvű környezet­ben élt; magyarul csak később, a trónörökös feleségeként tanult meg. A korabeli tudósító szerint a koronázáskor, 1916. utolsó előtti napján „bátran, szárnyaló Pécsi zene­iskolások Erdélyben Visszaérkezett Kolozsvárról a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola tanárokból és növendékekből álló 28 tagú küldöttsége. A ko­lozsvári Zenei Líceummal két évvel ezelőtt létrejött testvér-is­kolái kapcsolat ápolását szol­gáló látogatás során a pécsi nö­vendékek nagysikerű hangver­senyt adtak a lyceum hangver­senytermében, a tanároknak pe­dig alkalmuk volt betekinteni a kiváló eredményeiről híres in­tézmény belső életébe. A vá­rosháza üveg-termében Ghe- orghe Funar, Kolozsvár főpol­gármestere fogdta a küldöttsé­get. A hivatalos programok mel­lett arra is jutott idő, hogy a vendégek megtekintsék Ko­lozsvár nevezetességeit, és egy rövid kirándulást tegyenek a csodálatos szépségű Gyalüi ha­vasokban. A kapcsolat, mely mindkét fél számára gyümöl­csözőnek ígérkezik, a követ­kező tanévben a kolozsváriak pécsi látogatásával folytatódik. Visszaköszön a történelem? Ismétli magát a történelem? Azt írja a Die Welt-ben Carl Gustaf Ströhm, a kelet-délke- let-európai történelem és aktu- álpölitika szaktekintélye, hogy „máris folynak a találgatások, amelyek szerint az új Oroszor­szág nem adta fel a klasszikus balkáni igényeket” és - a fran­ciákkal, a románokkal és a gö­rögökkel együtt - gyakorlatilag a szerbeket támogatja a véres délszláv drámában. Ez - foly­tatja - „a Németországtól való aggodalmakra alapozódhatr ne­hogy a németek - így Mitter­rand - hátsó udvaruknak tekint­sék a Balkánt”. Amint az több­ször megtörtént a 19-20. szá­zadban ? Ismétlődik a történelem? Mi- lovan Gyilasz, aki Tito barátjá­ból lett a régi Jugoszlávia fel­bomlásának vátesze, úgy nyi­latkozott, hogy a világhatalmi helyzet gyökeres fordulatával „a nacionalizmus erői kereked­tek felül, s a kelet-európai tér­ségben olyan ideológiák kerül­tek előtérbe, amelyek a múlt század derekán váltak uralko­dóvá”. Ez csak anakronizmus volna? Tény, az élet mifelénk most nem igazodik a történelmi dra­maturgia örök életűnek hitt sza­bályaihoz. S még csak azt sem tudjuk, hány felvonásosak ezek az álmodem drámák? Koftis Tamás lélekkel és teljes biztonsággal beszélt.” A majdani IV. Károly ma­gyar királlyal 1911. október 11-én megtartott díszes esküvő­jüket egyébként filmszalag is megörökítette. Első gyermeke, Ottó 1912-ben született. Zita ki­rályné még további hét gyer­meknek adott életet - többségü­ket el is temette. Károly - Zita véleménye el­lenére - 1918 novemberében lemondott az ausztriai kor­mányzásban való részvételről, és családjával együtt elhagyta a schönbrunni kastélyt, majd a következő esztendő tavaszán szülőhazáját is. Később pedig a nyugati hatalmak Madeira szi­Az a szovjet tank, amely 1945-ben elsőként lépett be Prágába, hogy a csehszlovák fővárosból kiűzze a németeket, a szovjet és a csehszlovák állam együttműködésésnek a jelképe lett. 1968-ban azonban újabb szovjet tankok gördültek be Prágába, ezúttal nem azért, hogy az idegen katonákat elűz­A párizsi Notre Dame szé­kesegyház, a francia főváros ékszere, a minden turista szá­mára okvetlenül megtekintendő látványosság néhány napja nagy építési területté vált. Elkezdő­dött az évszázad legnagyobb templommentési akciója. Több mint száz millió frankba kerül a székesegyház renoválása. Ez az akció 10 évig-fog tar­tani, mert az építészeknek és a kőfaragóknak számtalan olyan megkötéssel kell számolniok, amelyek lassítják a munkát. Mindenekelőtt nem szabad elri­getére száműzték őket*. Utolsó három gyermekének már a száműzetésben adott életet. Férje elvesztése után özvegyen kellett nyolc gyermekéről gon­doskodnia. Éljenek akár spa­nyol, baszk vagy belga földön, a kicsiket mindig az osztrák és magyar tantervek alapján oktat­ták a házitanítók. Amikor Amerikában élt, Zita királyné többször járt Roosevelt elnöknél, akit arról próbált meggyőzni: a hajdani monar­chia államait óvják meg Sztálin terjeszkedő hatalmától. Hetve­névesen - három évtizeddel ez­előtt - költözött Svájcba, az idősek számára alapított Szent János-kolostorba. zék, hanem, hogy maguk száll- ják meg a fővárost. Most egy fiatal cseh művész úgy döntött, hogy rózsaszínűre festi a nevezetes harckocsit. Az oroszok azonban azzal a követe­léssel léptek fel, hogy az akció­ért kérjenek tőlük bocsánatot és fessék vissza a tankot. A ható­ságok letartóztatták a művészt, asztaniok az évente 11 millió lá­togatót. Ezért az érdeklődők mindenhova bemehetnek, még a feláll ványzott déli toronyba is. A Notre Dame azonban nem­csak turista-attrakció, hanem gall nemzeti szentély. Megfiata­lítására Bemard Fonquemie fő­építész. vezetésével gigantikus tervet dolgoztak ki. A párizsi katedrálist teljesen újjávarázsol­ják. 100 évvel ezelőtt már elindí­tottak egy hasonló akciót. De Viollet-le-Due építész azonban takarékoskodott, de sajnos nem Elsőszülött fia gyakran njeg- látogatta édesanyját. Habsburg Ottó elmondta, hogy Zita ki­rálynét kilencvenedik évén túl is érdekelték a magyarországi változások. „Édesanyám nagy bátorsággal, mély hittel és tö­retlen bizalommal figyelte az eseményeket, hitte, hogy az igazságos ügy győzni fog. Is­tennek adhatunk hálát, hogy ezt még halála előtt megélhette. Egész életét a bátorság, a tisz­tánlátás és a céltudatosság jel­lemezte. ” Zita királyné 1989. március 14-én hunyt el, Bécsben, a ka­pucinusok kriptájában temették el. (FÉR) de a prágai parlament 13 tagja újra rózsaszínűre festette a tan­kot. A képviselőket megillető mentelmi joguk miatt őket nem is lehet bíróság elé állítani. Eközben a tankot első ízben ró­zsaszínűre festő művészt is sza­badon engedték, miután csekély összegű bírságot fizettettek vele. (HT Press) a megfelelő módon. Málékony köveket használt fel, amelyek viszonylag gyorsan tönkremen­tek. Ennek az a következménye, hogy a Notre Dame főhomlok­zatán minden második köv^t ki kell cserélni. Hogy a két egyenként 69 mé­ter magas tornyon összesen há­nyat, azt még senki sem tudja. Fonquernie főépítész csak egyet tud: „Ha 2002-ben a munkála­tokat befejezzük, a Notre Dame tetőtől-talpig megfiatalodva áll majd előttünk.” (MTI-Panoráma) - A francia forradalom kétszáz évvel ez­előtt nem csupán a pompát haj- hászó abszolutista uralkodókat söpörte le a politika színpadá­ról, hatásai mélyen belenyúltak a hétköznapi életbe is. így a ha­gyományos mértékeknek és sú­lyoknak is át kellett adniuk he­lyüket a praktikusabb, tízes rendszernek. A forradalom zűr­zavarának közepette hosszú évek fáradságos munkájának eredményeként megteremtették a még ma is érvényben lévő egységes méter és kilogramm alapjait. Antoine Condorcet, a felvilá­gosodott filozófus kifejtette: olyan mértékeket szeretne, ame­lyek minden idők minden em­berének szólnak. Csak a földgo­lyó természeti viszonyai lehet­tek — a forradalmi idők felvilá­gosodott természettudósának elképzelései szerint - a maguk megváltoztathatatlanságában, egyetemességében és örökkéva­lóságában minden dolgok mér­tékei. A párizsi Konventben ünne­pélyesen kihirdették: az új hosszmérték legyen a Föld egyik délkörének negyvenmil­liomod része. A francia tudományos aka­démia azt a délkört választotta hitelesnek, amely Dunker- que-en, Barcelonán, és persze Párizson, a köztársaság szellemi központján halad keresztül. De­nis Guedj francia matematikus nemrégiben megjelent lebilin­cselő könyvében mutatta be az ősméter meghatározásához végzett izgalmas vizsgálatokat. 1792 nyarán az erre a fel­adatra kiválasztott csillagászok, Jean-Baptiste Delembre és Pi­erre Mechain - segédeikkel együtt - az addigi leghosszabb geodéziai felméréshez láttak hozzá. Chavalier de la Borda fi­zikus, tengeri utazó és feltaláló újonnan kifejlesztett nagy pon­tosságú mérőműszere volt hi­vatva, hogy meghatározzák vele a Dunkerque és Barcelona kö­zötti távolságot. Delembre-nak és Mechain- nek szörnyű nehézségekkel kel­lett megküzdeniük, kezdve az életveszélyes politikai fejlemé­nyektől egészen a polgárok ré­széről tanúsított tökéletes értet­lenségig.- Megbízatásuk, ame­lyet még XVI. Lajos írt alá, egyik napról a másikra érvény­telenné vált. A parasztok ellenséges sze­meket meresztettek a tudósok műszerekkel teli hintájára. Csak ritkán voltak hajlandók a köz­társaság új papírpénze, az as­signaták ellenében élelmiszert eladni nekik. A föld mérési jel­zőpontokat tönkretették. Ké­meknek, arisztokratáknak, fel­forgatóknak, sarlatánoknak, emigránsoknak vagy egyenesen boszorkánynak tartva, de foly­tatták küldetésüket a tudósok. Az akadémia feloszlatása, Con­dorcet fogságban bekövetkezett halála, a rossz időjárás és a sú­lyos balesetek csupán késleltet­ték, de fel nem tartóztathatták a vállalkozást. Delembre és Mechain hat hosszú év‘alatt keresztülszelte egész Franciaországot a spanyol határtól, ahol tombolt a háború, egészen az északi elhagyott csa­tamezőkig. Ezen a keserves és fáradsá­gos expedíción a tudósok az egyik templomtoronytól a má­sikig, várfoktól hegycsúcsig, majd ismét a következő temp­lomtoronyig mérve, araszolva haladtak előre. Gyakran hetekig kellett várniuk, míg a látási vi­szonyok lehetővé tették a méré­sek elvégzését. „Polgártársak, népünk képvi­selői, íme a hiteles méter” - je­lentette be végül ünnepélyes ke­retek közt, büszkén a francia törvényhozás elnöke, és bemu­tatta a hat évig tartó felmérési munka gyümölcsét. A METER - egy 100 centi­méter vagy másképp 1000 mil­liméter hosszúságú, csillogó platinarúd - vörös bársonypár­nán feküdt, mellette egy fénye­sen ragyogó, ugyancsak plati­nából készült henger: a kilo­gramm. Az új súly mértéket egy köbdeciméter 4 Celsius fokos víz súlyát alapul véve határoz­ták meg. Az új mértékegységek mind­azonáltal nem mentek át olyan gyorsan a gyakorlatba, mint gondolnánk. Röviddel később Napóleon Bonaparte, az „első konzul”, aki korábban az új mértékek meghatározására ala­kított bizottság tagja volt, szé­gyenletes véget vetett a „repub­likánus” mértékeknek. Egészen 1840. január 1-jéig a méter gyakorlatilag feledésbe merült. Csupán ettől kezdve in­dultak feltartóztathatatlan dia­dalmenetükre az egységes mér­tékek, amelyek az 1875. május 20-án aláírt méterkonvencióval váltak valamennyi akkor fontos országban kötelező érvényűvé. A métert azonban ma már nem a Párizsban féltve őrzött plati­narúddal definiálják. 1960 óta a kriptonatom sugárzásának hul­lámhosszán alapuló meghatáro­zás van érvényben. (DPA) Kalózkiállítás Greenwichben (MT-I-Panoráma) - Volt egyszer Plymouthban egy ifjú leány, aki megúnta a lányko­dást, férfiruhát öltött és a ten- (gerre vágyott. Miután rövid időt eltöltött az angol hadse­regben, elszegődött egy hajóra, amely a Karibi-szigetek felé tartott. Ezen az utazáson Mary Read megtalálta igazi énjét^és vágyainak beteljesülését: átállt a hajót megtámadó* kalózok­hoz, és ettől kezdve a tengerek rémeként szerzett nevet magá­nak. Ez a történet a XVIII. század elejéről való, és - sok más ka­lóztörténettel ellentétben - ne» mese. A London melletti greenwichi Maritime Museum most megkísérli nagyszabású kalózkiállítás keretében elvá­lasztani a tengeri rablókról is­mert tényeket a kitalálásoktól. A látogató megtudhatja, hogy Mary korántsem ' az egyetlen nő volt ezen a nagyon is férfias „pályán”. Anne Bonny - egy ír ügyvéd tör­vénytelen lánya - faképnél hagyta férjét, amikor megis­merte Calico Jacket, a hírhedt kalózt és a tengeri rabló szere­tője lett. Távol állt tőle azon­ban, hogy biztos kikötőben vár­jon kedvesére, maga is fegy­vert fogott és Calicoval együtt kincsekkel megrakott hajók egész sorát támadta meg. Egy vetélytárs-hajó elleni támadás során foglyul ejtette Mary Re- adet, aki oly tökéletesen ját­szotta férfiszerepét, hogy Anne Bonny először beleszeretett. Összebarrátkoztak, és egy ideig mindketten ugyanahhoz a kalózlegénységhez tartoztak, mígnem 1720-ban az angol haditengerészet a nyomukra akadt és elfogta őket. Mindket­tőjüket csupán terhességük mentette meg a kivégzéstől. Nem sok maradt ránk az el­múlt évszázadok tengeri rab­lóiról, akik számtalan könyv és film alkotására ihlettek. A ka­lóztörténetek között vezet Ro­bert Louis Stevenson „A kin­cses sziget” című könyve, amely először 1883-ban jelent meg és eddig négyszer filmesí- tették meg. A kiállítóknak számos feliratos tablót kellett készíteniük, hogy bemutathas­sák a tenger ördögeinek vi­lágát. A kalózok közönséges bű­nözők voltak vajon? Igen is és nem is - adja meg a választ a Maritime Museum, mert a leg­gátlástalanabb tengeri rablók közül nem egy saját uralkodó­házának kifejezett parancsára szerezte zsákmányát. Háborús időkben az uralkodók enge­délyt adtak bizonyos hajósok­nak, hogy más nemzetek ke­reskedelmi hajóit megtámad-" ják. Az angol Sir Francis Drake is valahol a szabadrablóknak eme kategóriájába tartozott. Mindennek ellenére Angliában még ma is nemzeti hősként ün­nepük, mert úgy tartják szá­mon: ő kényszerítette térdre a spanyol Armadát, amikor az 1588-ban fenyegetően jelent meg az angol partoknál. Az egyetlen hátborzongató kiállítási darab Kínából való. Ez egy levágott kalózfej, pon­tosabban annak gipszmásolata. A hosszú kínai copf azonban eredeti, és attól az embertől származik, aki - halála után - á gipszfej modelljéül szolgált. Ha az íróknak és filmesek­nek sikerült is az elmúlt száza­dok szörnyű kalózkodását át- költeniük kalózromantikává, a kiállítás látogatója számára legkésőbb a végén világossá válik, hogy mily időszerű té­mát választott magának a mú­zeum: legmodernebb elektro­nikai cikkekkel teli, eredeti csomagolású ládák halmaza utal ugyanis arra, hogy napja­ink kalózai milyen kincsekre vadásznak. A kiállítás megnyi­tása előtt három nappal támad­ták meg a kalózok a Valiant Carrier nevű tartályhajót.Jelen- tések szerint csupán 1991-ben Szingapúr közelében 46, Indo­nézia vizein pedig 150 hajót ért kalóztámadás. (DPA) Rózsaszínű tank Prágában Megfiatalítják a Notre Dame-ot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom