Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)

1992-04-04 / 94. szám

6 uj Dunántúli napló 1992. április 4., szombat Legalább annyira belváros-központú Pécs, mint amennyire Budapest-központú az ország Vállalkozók a város szélén Keserű Jánosék családi házukban alakították ki a műanyag- és konyhafelszerelési cikkek boltját Nem jellemző Pécsett a hatos út mohácsi úti elágazásánál lévő szakaszára, hogy sokan sétál­gatnának arra. Az autóval, busszal elsuhanó utasok szeme megakad egy-egy kis üzleten, hirdetőtáblán, vagy a villany­­rendőr tövében meghúzódó kis előkerten, ahol piros napernyő és hófehér műanyag kerti szé­kek hívják fel magukra a fi­gyelmet. Az elmúlt egy év alatt több vállalkozó is nyitott üzletet Gyárváros ezen, ellátottnak nem nevezhető részén: a ruhá­zati, diszkont és dohánybolt, a konyhafelszerelések és mű­anyagüzlet, a Baranya Coop Bt. raktár üzlete, néhány hónapja üzemelték be a Gigi kozmetikát és fodrászatot, illetve hetekkel ezelőtt nyitott egy péküzlet. Mind egyszerű vállalkozók, akik a megélhetésnek ezt a nem éppen virágzó ágát választották. Messze vannak a belvárostól, az átmenő forgalom óriási ugyan, rengeteg autó megy el erre, de sajnos abból nem lehet megélni. Parkolni nehézkes a környéken, különben is, mire valaki észre­veszi az üzleteket és eldönti, hogy valamire szüksége van, máris fél kilométerrel odébb sodorta a forgalom. A legtöb­ben adósságokat, hiteleket vet­tek fel, de belekezdtek. Gigi kozmetika és fodrászat Gyárvároson ez az egyetlen kozmetika, amely fodrászattal együtt működik. Bánné Radnai Anna tavaly december elején nyitota meg a kozmetikát, il­letve a fodrászatot.- Régi gyárvárosi család va­gyunk, a szüleim egy vegyeske­reskedést üzemeltettek, nagyon sokan ismerték a családot. Tud­ták, hogy kozmetikusnak tanul­tam, viszont a korábbi munka­helyem olyan messze, hogy oda nem jöttek utánam az itt élők. Most, hogy visszajöttem, egyre többen keresnek meg a régi is­merősök közül, akik itt élnek, il­letve azok is, akik a korábbi he­lyemen ismertek meg, törzs­vendégeim lettek. Még a város­ból is kijönnek hozzám. A családi ház udvari lakóépü­letében rendezték be a kozmeti­kát és a fodrászatot, az épület felújítása, csinosítása félmillió forintba került. Az üzlet egyben az izraeli Gigi cég és az azon belül működő Cosmetic Labora­tories referencia kozmetikája, illetve kis- és nagykereskedelmi egysége, amely egyetlen a régi­óban.- Csak a Gigi termékeivel dolgozunk. Ez a 260 termék olyan professzionális készít­mény, amely kereskedelmi for­galomban nem kapható, csak a kozmetikusokon keresztül lehet hozzájutni. Itt kipróbáljuk a vendégen a készítményt, ez alapján választjuk meg az ott­honi használatra szánt krémet. Ezek a készítmények tízszer annyi hatóanyagot tattalmaz­­nak, mint a megszokott kozme­tikumok, ezért elengedhetetle­nül szükséges a szakember tu­dása a használatához, illetve a kiválasztáshoz, hogy az illető bőrtípusának melyik krém, le­mosó, smink, pakolás felel meg a legjobban. A cég legújabb terméke egy zselé, amely lehe­tővé teszi, hogy nem kell gő­zölnie a vendégeknek, mégis megfeleleően felpuhítja a bőrt. Nem csak női, de férfi koz­metikumai is vannak a cégnek, a termékek minőséghez képest közepes árfekvésen. És az sem mindegy, hogy nem zsákba­macskát árulnak, hanem a ki­próbált és bevált szert vásárol­hatják meg az ügyfelek, nem járhatnak úgy, hogy megveszik az ezer forintos krémet és kide­rül, nem is bírja a bőrük. Még egy furcsaság, itt kapható a vi­lág legnagyobb fényvédő fak­­torú napteje, a 19-es. Pékség és műanyag bolt Keserű János két évvel ez­előtt nyitott itt egy családi vál­lalkozáson alapuló műszaki ke­reskedést, amelynek kínálatát tavaly műanyag árukkal és konyhafelszerelési eszközök­kel, apró cikkekkel is bővítet­ték, egészen addig, amíg eltűnt a műszaki kereskedés és meg­maradt a többi. Ezt a kínálatot azóta papír-írószer árukkal, ajándék-, játék- és dísztárgyak­kal egészítették ki.- Ügy döntöttünk, hogy nem megyünk be a belvárosba, mert még a bérleti díjra sem volt elég pénzünk. Itt dolgoztam a kör­nyéken, a város szélén ezért az­tán itt kezdtünk el megfelelő he­lyiséget keresni magunknak. A bolt előtti kis füves élőkért és az ott felállított piros naper­nyő, fehér kerti garnitúra szinte kínálja magát.- Elsődleges vásárlóink a környéken lakók, részben ők is alakították a bolt kínálatát, mert az elején gyakran jöttek be olyan kéréssel, amit nem tud­tunk teljesítem, ezért később azt is beszereztük, mára kialakult, hogy szinte mindent árusítunk. Sokan megfordulnak itt, előt­tünk járnak el dolgozni az em­berek, illetve itt szállnak át a vi­déki buszra és ha keresnek va­lamit előbb-utóbb eszükbe jut, hogy itt van egy műanyag üzlet. A pékáru üzlet március köze­pén nyílt, a pécsváradi Arany Cipó Kft. házi jellegű készít­ményeit kínálják a gyártó által ajánlott kereskedelmi áron. Kö­zel 10 féle kenyér és 15 féle péksütemény található a polco­kon, illetve a ritkaságszámba menő három színű kuglóf is itt van a pulton. Kínálnak még va­lamit a jégkrémmel teli hűtőből, a hatféle ízesítésű bozsoki házi­rétest, amely a klasszikus, sváb, kézzel nyújtott eljárás szerint készült. A háziasszony csak megsüti. Ruházati raktárüzlet A Baranya Coop Bt. tavaly májusban nyitott egy raktárüzle­tet, ahol alsó és felső ruházatot, törölközőt kínálnak. Mint Bihá­­csi Gábor üzletvezető elmondta tavaly még voltak vidéki vi­szonteladó vásárlói, de idén már nem jöttek. Tavaly rengetegen érkeztek Jugoszláviából, de a harcok ebbe is beleszóltak. Sze­rinte az olcsó ruházati terméke­ken érezteti legjobban hatását a KGST-piacok előretörése, olcsó árai, mert mindenki inkább a kimegy a vásárra és ott olcsób­ban veszi meg a ruhaneműt. Vi­szont azt nagyon kevesen ve­szik figyelembe, hogy milyen minőségű árut kínálnak a vásár­ban és milyet az üzletekben, il­letve azt is elfelejtik a vevők, hogy a boltokban érvényesít­hető a jótállás, míg a várásban nem ez a jellemző.- Ha valaki nagyon keres va­lamit és az egész városban nem találja meg, kijön hozzánk. Ilyen szempontból számon tart­ják a boltot, mert már vannak visszatérő vásárlóink is. Tavaly nem egy olyan esetünk volt, amikor reggel vettek nálunk egy fehér inget, majd késő délelőtt egy öltönyért is benéztek. Ők ismerték a kínálatunkat, ezért mert így idejönni. Diszkont és dohányáru- A ház édesanyámé, ezért itt nyittotuk meg az üzletet egy éve, mert ha még bérleti díjat is kellene fizetnünk, biztos, hogy nem élnénk meg - mondja Ér­sek Jánosné. - Itt nőttem fel, majd elköltöztem, de láttam, hogy innen minden elment, a posta, a ruházati bolt, a cuk­rászda, minden. Úgy gondol­tam, vissza kell hozni ide az üz­leteket, mert az idős emberek nem tudnak bemenni a városba egy gombért, képeslapért, aján­dékért, játékért, dohányáruért vagy bármilyen más apróságért. Mi nyitottuk itt az első boltot. Aztán kötöttünk egy szerződést, a Dél-dunántúli Röviköt áruit forgalmazzuk, szinte nagyker áron, ezért is a ruházati diszkont kiírás a cégtáblán. Főleg bébi- és gyermekruhák vannak, zok­nik, alsóneműk, tréningruhák, pólók. Akik ide szoktak, azok keresik az árut, ezért aztán nem tehetem meg, hogy valamit is visszamondjak ebből az óriási kínálatból, ami lassan kiszorít bennünket az üzletből, nem ritka, hogy egyéni rendeléssel keresnek bennünket. A város nem segít A város nem kényezteti ked­vezményekkel, adományokkal és egyebekkel a város széli ellá­tást és szolgáltatást megteremtő vállalkozókat, akik a saját vagy szüleik lakásából csíptek le egy részt üzletnek. Korábban, még a tanácsi rendszerben voltak kü­lönböző kedvezmények, de ma már nincs. Az önkormányzat szerint az ipari zóna megterem­tése érdemel kiemelt támoga­tást, és nem a kisvállalkozók, ők belevághatnak a saját kontó­jukra, vagy kölcsönre, ahogy akarnak, ez csak az ő dolguk. Az önkormányzat nem szólhat bele, hogy ki, hol, mit csinál, amennyiben az a törvény adta lehetőségeken belül van. Hajdú Zsolt Közel tízféle házi jellegű kenyér és tizenötféle péksütemény kapható a pékáru- üzletben. Proksza László felvételei Dr. Körinek László: „Közelebb kell menni az állampolgárhoz” Nem a rendőrtől kell félni Pontosan tíz éve, hogy a Ja­nus Pannonius Tudományegye­tem jogi kara módszertani tan­széke izgalmas vállalkozásba fogott, amely - mint utóbb azt a végeredmény igazolta - egyút­tal közérdekűnek is bizonyult. Tesztlapokkal készített fe1 mé­réssel ugyanis dr. Körinek László és team-je azt próbálta kideríteni, hogy milyen mértékű Baranyában és Pécsett a rejtett bűnözés, azaz: a valóban elkö­vetett bűncselekményeknek mekkora hányada jut a bűnül­döző szervek tudomására. A reprezentatív vizsgálat egyszer­smind lehetőséget kínált arra is - és akkoriban ez még teljes­séggel újszerű volt Magyaror­szágon -, hogy megközelítő ké­pet kapjanak az állampolgárok és a bűnüldöző szervek kapcso­latáról, kiderüljön, milyen a la­kosság véleménye a rendőrség­ről. Hogy a felmérés mennyire ta­lálkozott a közérdekkel, s volt a tetszésére, arra jellemzőül: a ki­küldött 3600 kérdőívből oly sok érkezett vissza, ami nemzetközi összehasonlításban is feltűnő volt, s még a kutatást szervező­ket is meglepte. Azóta eltelt tíz év, az utóbbi­akban hatalmas változásokkal. Joggal tételezhető fel: az átala­kuló társadalomnak a rejtett bű­nözéssel és a rendőrséggel is módosult a viszonya. Ezt felmé­rendő a tanszék - ahol dr. Köri­nek félállásban most is oktat, je­lenleg pedig helyettes államtit­kár, a BM Rendészeti Hivatal elnöke - megismétli a reprezen­tatív felmérést, azonos módon, mint tíz éve: a válaszadók - akiket előzőleg levélben felkér­nek az együttműködésre, és vá­laszthatnak természetesen, hogy részt vesznek-e - névtelenek maradnak, a vizsgálati anyagot a feldolgozás után megsemmisí­tik.- Nagyon kíváncsiak va­gyunk arra - hallottuk dr. Köri­nek Lászlótól -, hogy az embe­rek miként tudnak beilleszkedni szorosabb környezetükbe, mérni szeretnénk az ország helyzetével kapcsolatos attitűd­jeiket, főleg pedig a bűnözéssel kapcsolatos véleményüket, ezen belül például az egy éven belüli bűncselekményekről való isme­reteiket, illetve hogy mit és mennyit tudnak a mások sérel­mére elkövetett jogsértésekről.- Hasonló nagyságrendű lesz a felmérés, mint volt az első'?-Igen és hasonlóak a mód­szerei is: véletlenszerűen kivá­lasztottunk mintegy 4000 ál­lampolgárt - minden nyolcva­nadik baranyai lakost -, ők hús­vét előtt, a nagyhéten megkap­ják a kérdőívet. Érdeklődésre számítunk, hiszen ma már a közvéleménykutatások szerint az első helyek egyikén van - az elszegényedéstől és a munka­­nélküliségtől való félelemmel együtt - a bűnözéstől való ret­tegés. Tényleg kíváncsiak va­gyunk, hogy ezt az állampolgá­rok hogyan élik meg, illetve hogyan reagálnak rá. Tíz éve ugyanis markánsan kiderült, hogy a különböző társadalmi ré­tegek eltérő módon dolgozzák fel magukban a bűnözést, a vér­­szomjtól a toleranciáig, füg­gően a lakóhelytől, az életkor­tól, életszínvonalától, a nemtől. A vizsgálattal, az eredményéből leszűrhető konzekvenciákkal ösztönözni szeretnénk a lakos­ságot: a bűnözés közös veszély, mindannyiunkat fenyeget, csak akkor tudunk eredménnyel fel­lépni ellene, ha minél többet tu­dunk róla.-Milyen várakozással néz a vizsgálat elé?- Arra számítok, hogy a vála­szokból nagy valószínűséggel a rendőrség munkájának, egyálta­lában: az egész testületnek jobb megítélése derül ki. Ezt a közös bajtól való félelem eredményé­nek tulajdonítom. Ma már a rendőr nem az a rendőr, akitől tíz évvel ezelőtt még félni kel­lett. Hetente találkozom olyan kí­vánságokkal, hogy küldjünk egy településre újabb rendőrt, aki rendet csinál, vagy valahol hozzunk létre egy őrsöt. A pol­gárok úgy vélik: e testület tagjai védik meg őket a bűnözőktől.- Gondolja, hogy a rendőr­ségről, mint szervezetről is megváltozott az emberek véle­ménye?- Valószínű, hogy erről diffe­renciált képet kapunk. Valóban, a rendőrök is követnek el bűn­­cselekményeket. Ezt felerősíti egy olyan optikai csalódás, hogy most már ez tudomására is jut a közvéleménynek, többet hallhatunk róla.- Térjünk vissza a felmérés­hez: hogyan szerezhet tudomást a végeredményéről az állam­polgár, hiszen a nagyarányú részvétel már tíz évvel ezelőtt je­lezte ezt az igényt.- Amint feldolgoztuk az anyagot - ez azonban nem ke­vés időt és munkát igényel - az Új Dunántúli Naplóban szeret­nénk részint megköszönni a közreműködőknek a válaszokat, részben elmondani mindenki­nek következtetéseinket.- Ki finanszírozza a vizsgála­tot?- Az Országos Tudományos Kutatási Alap.- Jóllehet, elméletinek tűnik ez a munka, de feltételezem, hogy a gyakorlatban is vannak hasznosítható eredményei.- Nem is kevés! Hiszen ez az elsődleges cél. Az első felmérést követően sokat konzultáltunk rendőrségi szakemberekkel az általánosít­ható következtetéseinkről. En­nek is része volt például a kü­lönböző rendőrállomások lét­rehozásában. Ezt az ideát a mai munkakörömben is terjesztem: közelebb kell menni az állam­polgárhoz! Ez az egyik legfon­tosabb tanulsága a tíz évvel ez­előtti kutatásnak. Mészáros Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom