Új Dunántúli Napló, 1992. április (3. évfolyam, 91-119. szám)
1992-04-25 / 114. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. április 25., szombat Támogatást várnak a volt foglyok! Ahogyan múlnak a napok, úgy szaporodnak a volt Szovjetunióban illetve Jugoszláviában fogva tartott hadifoglyokról rendelkezésre álló adatok. Folyamatosan pontosítják a névsorokat, illetve igyekeznek kiegészíteni az elhunytakról készülő dokumentációt. A Kárpótlási Hivatalban naponta több százan állank sorban, hogy bejelentsék személyes kárpótlási igényeiket az 1939-et követő években átélt meghurcoltatásokért, börtönért, munkaszolgálatért, hadifogságért. Menczer Gusztávot, a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának elnökét kérdeztük a rendelet végrehajtásakor tapasztalt leggyakoribb gondokról.- A problémák egyik forrása a hadifoglyokra vonatkozó genfi megllapodások be nem tartásából adódik. Nevezetesen abból, hogy a hadifoglyokat kizárólag önfenntartásukkal kapcsolatos teendők ellátására szabad kötelezni, más munkát csak önkéntes jelentkezés alapján, illetve megfelelő munkabér ellenében szabad végeztetni velük. Az angol és az amerikai hadifoglyok esetében be is tartották ezeket az előírásokat, a többiek esetében nem nagyon. A franciák is meglehetősen mostohán tartották a foglyokat, a szovjet állapotokat pedig különösen jól ismeijük. Amikor a-nyugati hadifoglyok hazatértek, megkapták a munkabér-utalványaikat, amelyeket itthon - jobb esetben - letétbe kellett helyezniük, de nagyon sokuktól eleve elkobozták a csekkeket. Voltak, akik egy ideig még őrizgették, aztán beváltásukat reménytelennek látva, el is veszítették. Most mindezekben az ügyekben igazságot kell tennünk.- Vannak már pontos adatok arról, hány magyar került a nyugati hatalmak fogságába? És mennyit értek az utalványok? ■ - Összességében mintegy 300 ezerre tehető a foglyok száma, az utalványok pedig 20 dollártól 250 dollárig terjedő összegről szóltak. Hogy ennek mennyi lehetett az értéke? Akkoriban 5 dollárért egy öltönyt lehetett varratni.-A szovjet hadifogolytáborokról ma már viszonylag sokat tudunk. Hány magyar katonát őriztek bennük?- A Szovjetunió eredetileg egymillió magyar hadifoglyot „tervezett”, de tudomásunk szerint végül beérték 750 ezer emberrel. Részben ezekkel a foglyokkal építtették újjá a háborúban elpusztult európai területeket, másrészt arra számítottak, hogy ezeket az embereket majd átnevelik a táborokban. A harmadik ok, amivel ez a nagy szám magyarázható: a katonai vezetés a népes hadifogoly-sereggel akarta igazolni magát, amiért olyan hosszan elhúzódtak a magyarországi hadműveletek. Ezért vittek el pincékből, falvakból, utcákról embereket, akik közül sokan soha többé nem kerültek elő. Pontos számukat nem ismerjük, mert a tábori nyilvántartások csak az állandó lágerekben készültek, azoknak, akik útközben meghaltak - például a temesvári átmeneti tábor nagy tífuszjárványában - nyomuk sem maradt. Ezért nehéz ma a dolgunk, hiszen nagyon sok olyan személy után is benyújtanak kárpótlási kérelmet, akikről nincsenek dokumentumaink.-Ilyen esetekben mi az eljárásmód?-A Társadalmi Kollégiumban jejen vannak az egykori lágerek volt foglyai, a kérdés szakértői. A mi dolgunk, hogy megítéljük a kérelmek jogosságát, valódiságát. Az ember gyarló, ha lehet, megpróbál pénzt csinálni. Hadd mondjak erre néhány példát is. Találkoztam olyan kárpótlási kérelemmel, amelyben - ha az adatok valósak Volnának - a károsultnak napokon belül kellett volna megfordulnia északon, egy lengyel táborban, meg Ukrajnában és a Bajkál északi partján. Egyesek olyanoktól várják állításaik igazolását, akikkel nem is találkozhattak. A személyes beszélgetések második-harmadik kérdése után kiderül, hogy igazak-e a jelentkező állításai, vagy sem.- Találkozók olyan esetekkel is, amelyek első látásra hamisnak tűnnek, de kiderül, hogy valódi adatokat tartalmaznak?-Természetesen. Nem egyszer kiderült, hogy fantasztikus esetek is megtörténtek. Voltak például, akiket a munkatáborból kiszabadítottak a jugoszláv partizánok, majd ugyanolyan munkaszolgálatosként tartották fogva őket - ha kicsit jobb körülmények között is - mint a németek. Természetesen az ilyen sorsokkal is törődnünk kell... És itt hadd kérjek én is valamit: a hadifoglyokkal kapcsolatos nyilvántartások készítőit, feldolgozóit eddig különféle alapítványok fizették, de a pénz erősen fogytán, és még a munka felénél sem tartunk. Akik úgy érzik, hogy fontos volna a pontos nyilvántartások elkészítése és áldoznának is e munkára, adományaikkal sokat segíthetnének. A Magyar Vöröskereszt e célra a Magyar Kereskedelmi Banknál számlát vezet, amelynek száma: MKB 203-29725-7007. Somfai Péter Expo „leg”-ek Máris jegyzik az idei világkiállítás Guinness-rekordjait. A sevillai Expón 110 ország 95 pavilonban mutatja be nemzeti kultúráját. A 23 nemzetközi szervezet és konszern részvételével megvalósított sevillai Expón öt éven keresztül 6000 szakmunkás és építész dolgozott. A hat hónapon keresztül látható világkiállítás létrehozása hatalmas összeget emésztett föl: a legóvatosabb becslések átszámítva 50 milliárd forintot említenek, míg a spanyol Expo-Társaság ennél jóval többről, több mint 102 milliárd pezetányi összköltségről beszél, ami majdnem 80 milliárd forint. A belépődíj átszámítva 3250 forint. A világ legnagyobb vetítővászna Sevillában látható: a képeket 65 méter magas és 55 méter széles felületre vetítik. Chiléből 60 tonnás óriási jéghegy érkezett. A legnagyobb, 27 méter magasból lezúduló mesterséges vízesést az angolok szállították Spanyolországba. A japánoknak a legnagyobb, négyemeletes, fából készült ház köszönhető, amelynek alapterülete 3750 négyzetméter. A német pavilonnak van a leghatalmasabb mozgatható sátorteteje: a 80 méteres szerkezet a Zeppelin léghajóra emlékeztet. Az olaszoké az Európai Közösség legnagyobb épülete. S végül: a Makovecz Imre tervezte nagysikerű magyar pavilon is csúcstartó: hét tornya és 14 harangja van. (FEB) Prédák Egyetlen teendő: megtanulni és megszokni Vörösmarty fent és lent Megkezdődött Pécsett az utcanévtáblák cseréje A városi önkormányzat közgyűlése által még tavaly elhatároztatott és rendeletbe foglaltatott, hogy mely pécsi utcák, terek neve változik meg. Sőt, ehhez kapcsolódóan rendelet született arról is, hogy milyen szabályok szerint kell eljárni az utcák, terek elnevezésénél, nevük megváltoztatásánál, utcanévtáblák és házszámtáblák elhelyezésénél. Mindannak, ami e rendeletekben foglaltatik, most láthatjuk gyakorlati megvalósulását: némi késéssel, de áprilisban megkezdődött az utcanévtáblák cseréje Pécsett. Magát az utcanévváltoztatásokat tartalmazó rendelet hatályát tekintve egészen sajátos konstrukció. Kihirdetésével már régen hatályba lépett, a konkrét változások viszont csak most kezdenek beteljesedni. Igazából csak praktikus választ lehetett és lehet adni arra a kérdésre, hogy egy-egy érintett utcának mikortól más a neve: az új utcanévtábla kihelyezésétől. Minden egyéb csak a zavar forrása. Ez a zavar már hónapok óta tapasztalható, s legalább még egy évig marad is, amig az összes változás le nem zajlik. Szoktatásként persze talán nem is haszontalan a Kossuth Lajos utcát Király utcának, a Geisler Eta utcát Apáca utcának nevezni, de ez egyelőre csak a helybeliek tréningje. Az idegent, akinek leginkább szüksége lehet az utcanévtáblák szerinti földrajzi eligazodáshoz, csak megkavarhatja, ha olyan utcába irányítják, amely azon a néven még csak papíron létezik. Akad olyan extrém példa is, amely nemcsak az idegenek számára lehet félreértések forrása. A belvárosi Székesfehérvár utca két-három hónapon belül ténylegesen is visszakapja korábbi elnevezését: Vörösmarty utca. De ez a neve jelenleg egy külvárosi utcának is, amelyet remélhetőleg az előzővel egyidejűleg Margit utcára keresztelnek át. S mivel a földrajzi nevekről szóló önkormányzati rendelet - nagyon helyesen! - megszabta, hogy a régi utcanévtáblákat még két évig valamilyen módon hatálytalanítva, de fenn kell hagyni az új utcanévtáblák mellett, vagy alatt, Vörösmarty mint utcanév - bár különböző rangsorban és érvényességgel - a város két igencsak egymástól távol lévő pontján fog névtáblán szerepelni. Mentős, rendőr, tűzoltó, postás, taxis igencsak eltöprenghet és találgathat, ha a feladata a Vörösmarty utcába szólítja. Vajon melyikbe? Eltekintve a nem jogosulatlan, de mégis csak megelőlegezett névhasználattól, a fenti probléma csak a nyár közepétől él igazán. A földrajzi nevekről szóló rendelet mellékleteiben ugyanis ütemtervet is megszabott. Az első ütemben március 31-ig kellett volna 24^ utca névtábláját kicserélni. Április közepéig ebből öt valósult fneg: a Felszabadulás útja Mohácsi út, a Lenin tér Indóház tér, a November 7. utca Csárda utca, a Sarohin tábornok út Nagy Imre út, a Vörös Hadsereg út Szabolcsi út lett. Még ebben az ütemben - az utcavévtáblák elkészültének függvényében a közeljövőben - a következő utcanévváltozások lesznek: Tolbuhin út helyett Komlói út, Fürst Sándor út helyett Zsolnay Vilmos út, Bolgár Néphadsereg útja helyett Siklósi út, Április 4. utca helyett Szőlőhegyi út, a. Beloiannisz utca helyett Ángyán János utca, a Dimitrov utca helyett Kisboldogasszony- utca, Dr. Doktor Sándor utca helyett Hungária utca, Engels út helyett Hársfa út, Hársfa utca helyett Entz Béla utca (a Hársfa út és utca miatt is lehet még számos félreértés!), a Kilián György utca helyett Vargha Damján utca, a Kirov utca helyett Tolnai József utca, a Kun Béla tér helyett Megyeri tér, a Landler Jenő utca helyett Klimó György utca, az Egri Gyula út helyett Maiéter Pál út, az Ilku Pál utca helyett Tildy Zoltán utca, a Komócsin Zoltán tér helyett Nagy Ferenc tér, a Laki István utca helyett Littke József utca, aMünnich Ferenc utca helyett Gosztonyi Gyula utca, a Munkásőr utca helyett Kolónia utca, a Vörös Csillag utca helyett Pék sor. A rendelet melléklete szerint a következő ütemben újabb 24 utca névtáblájának cseréjét június 30-ig kell végrehajtani, a többit pedig jövő év közepéig. Van tehát idő mind a megszokáshoz és tanuláshoz, mind a tévelygéshez. Vizsgálódásunk alapján úgy tűnik egyéb feladatuk nincs is az utcanévváltoztatásban érintett polgároknak. Kivéve, ahol a házszámozás is megváltozott. A volt Sarohin tábornok út páros oldalán 128-astól a 146-osig terjedő házszámok, valamint a volt Komócsin Zoltán tér 9-es és 10-es számú épületének számozása változott meg. Ezt a változást az érintettek a Polgármesteri Hivatal Kossuth téri Hatósági Irodájának információs irodájában rövid úton bejegyeztethetik a személyi igazolványukba. (A házszámtáblák elkészítése, elhelyezése az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának kötelessége.) Információnk szerint ugyan eddig a Polgármesteri Hivatal még hivatalos értesítést nem küldött a különféle szolgáltató cégeknek az utcanévváltozásokról, a többségükkel mégis napi kapcsolatban áll. A városi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az utcanévváltozás miatt nem kell idő előtt senkinek pánikszerűen személyi igazolványt cserélnie. Nem kell bejelenteni a „lakcímváltozást” a postának sem: napra készen és automatikusan követik a változásokat. Szúrópróbaként néhány szolgáltató céget, illetve pénzintézetet is megkerestünk: az ügyfeleknek van-e valamilyen teendőjük az utcanévváltozás miatt? Mind az OTP, mind a Hungária és az Állami Biztosító, valamint a DÉDÁSZ részéről is úgy nyilatkoztak, hogy ügyfeleiket nem terheli ezzel kapcsolatban semmiféle feladat, vagy kötelezettség. ' Bár komoly gondot jelent számukra, de valahogyan mégis maguk megoldják nyilvántartásuk útjavítását. Számítógépes nyilvántartás esetében is azonban ehhez elég sok idő kell, az átállás tehát mindenhol folyamatos és fokozatos lesz. A különféle cégeknek, alapítványoknak sem kell rohanniuk a cégbíróságra telephelyük utcanevének megváltozása miatt. Mivel ez hatósági aktus révén alakult így, elég, ha időközben előálló más változásokkal együtt jegyeztetik be ezt a módosulást. Bár egyelőre garancia nincs rá, a példák alapján erősen remélhető, hogy más cégek, intézmények, hivatalok hasonlóképpen rugalmasak és öntevékenyek lesznek. Dunai Imre A három ember a megye három egymástól távol eső szegletében él, ám a sorsukat egy idő óta ugyanaz jellemzi. Az egyik - már túl a hetvenen -, hat gyermeket nevelt fel, nyolc unokája van. Tíz évvel ezelőtt meghalt a felesége, akkor adta el a házát, s amíg tartott a pénz, mindegyik gyermeke hívta. Vándorolt is, egészen az elmúlt évig. Tavaly visszament a szülőfalujába, most már csak a nyugdíjából tartja magát. Egy ismerős család fogadta be. Kapott egy szobát és napi háromszori étkezést havi 4500 forintért. Pár hónapig minden rendben volt, aztán egyre rosszabb lett a viszony, egyre többet kértek tőle. Most már nem használhatja a fürdőszobát - adtak neki egy lavórt - és nem mehet ki a konyhába. A másik eltartási szerződést kötött egy házaspárral. Két fia addig járt a városból a szülői házhoz, amíg élt a felesége. A beteges, sem a házzal, sem a kerttel, állatokkal nem bíró apjuk már nem azokat az időket jelenti számukra, amikor győzték csomagolni a hazait. Áz eltartási szerződés óta az eltartókkal is állandósult a veszekedés, a fenyegetés, az idős emberre egyre kevesebb figyelem és törődés jut. A harmadik idős férfi két évig a családi főzőhelyről vitte az ebédet magának, de az megszűnt. Hamarosan helyébe lépett egy, a helyzetet jól felismerő magán szolgáltatás, amely szintén ebédet kínált magányos időseknek. Kezdetben alig többért, mint amennyiért a családi főzőhelyről kapták, de aztán egyre emelkedett az ár, és silányult az étel. A magánétkeztető pontosan tudja, hogy a nála ebédelők nem tudnak változtatni. Mivel a településen nincs más hely - vendéglő, üzemi, iskolai konyha - vagy befizetnek nála, vagy azt esznek, amit otthon el tudnak készíteni maguknak. Az eltartási szerződésbe, albérletbe kényszerült másik két embernek is a kiszolgáltatottságban rokon a helyzete. Különösen a kis településeken élők között találhatunk hasonló sorsú időseket. Főleg azóta, hogy az önkormányzatok egy része úgy igyekezett mozgáslehetőséget találni a szűkös anyagi keretek között, hogy lefaragott a szociális szolgáltatásaiból. Megszüntette, vagy csökkentette a napközis helyeket, szűkítette a házi szociális gondozást, és hagyta elsorvadni a családi főzőhelyeket. Az öregek egy része így ellátatlanul, vagy prédául marad. T. E. Csökkenteni a hátrányokat Az értelmi fogyatékos gyermekekért Az értelmi fogyatékos gyermekeket nevelő szülőket várja április 28-án, délután 17 órára Pécsett, a Tüzér utcai Mozgalmi házba az az érdekvédelmi csoport, amely újult erővel akarja folytatni a munkáját. A találkozóra meghívták az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségének főtitkárát is, hogy elsőkézből hallják a legfrissebb információkat, illetve a szövetség terveit. Az érdekvédelmi csoport két tagjával - Uher Istvánnéval és Szabó Gyulánéval - arról beszélgettünk a közelmúltban, hogy ezt az áprilisi összejövetelt rendszeres találkozók követik. Ha valamikor, akkor most látják égetően fontosnak, hogy ezeknek a gyerekeknek az érdekében tevékenykedjenek, támogatást kérjenek. Különben félő, hogy a különböző társadalmi csoportok sokféle gondja között elsikkad az ő problémájuk. Márpedig az a lehető legritkább, hogy egy család egyedül képes tartósan gondoskodni a fogyatékos gyermekéről, s egyben olyan fogódzót is adni neki, amelybe kapaszkodva akkor is talpon tud maradni, ha a szülei már nem lehetnek mellette támaszként. Hosszabb távra szólóan azt fogalmazták meg maguknak, hogy munkalehetőséget teremtsenek ezeknek a fiataloknak. Ám amíg eddig eljutnak, sok lépcsőt kell megjárniuk. Azzal kezdik, hogy minden érintett pécsi családhoz ellátogatva megismerkednek a körülményeikkel, majd szakemberek segítségével akarják megtervezni, összeállítani, hogy a gyerekeknek milyen képzésre, foglalkoztatásra, lenne szükségük. Ezzel párhuzamosan helyben és országosan is szeretnék képviseltetni az érdekeiket. (Legutóbb például azt vetették föl, hogy vajon miért nem kaphat közlekedési támogatást az a szülő, aki a fogyatékos gyermekét nap, mint nap kénytelen kocsival utaztatni, mert egyedül képtelen közlekedni.) A jellemző és közös gondok mellett olyan „apró" problémákra is szeretnének megoldást találni, amelyeket más családok el sem tudnak képzelni. Példaként említették annak a házaspárnak az esetét, akik nyolc év óta - amióta megszületett a kisfiúk - sehol sem, még egy moziban sem voltak együtt. Egyiküknek ugyanis mindig otthon kell lennie este, amikor a gyermek fürdetés után megkapja a gyógyszereit. Közeli hozzátartozójuk nincs, szomszédokat meg nem akartak megkérni erre. Azt is szeretnék, ha az egészséges felnőttek és gyerekek másként tekintetnének az értelmi fogyatékos gyerekekre, ha az eddigieknél jobban befogadnák és elfogadnák őket. Ennek elérhetősége reményében rendezik meg május 16-án Pécsett, a Szent István téren a Fuss, sérült társadért! elnevezésű rendezvényt, amelyre várják a pécsi iskolásokat. Lesz műsor is sok megelepetéssel. Több gazdálkodó szervezet támogatja őket, s remélik, hogy a jövőben még többen csatlakoznak segítőik közé. Egyelőre nincs állandó helyük, ahol folyamatos kapcsolatot tudnának tartani az érdeklődő szülőkkel, így Uhemé és Szabóné is a lakás telefonját adta meg: a 21-843-as, illetve a 26-403-as számon érhetők el. T. É.
