Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-07 / 66. szám
6 üj Dunántúli napló 1992. március 7., szombat 8,2 vagy 9,2 %? Az Országos Munkaügyi Központ most közzétett jelentése szerint január végén 442 ezer munkanélkülit tartottak nyilván, ami az új számítási szisztéma szerint 8,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Ezt az arányt már a piacgazdaságokban szokásos módszer szerint számították ki, vagyis nemcsak az aktív keresőkhöz, de a gazdaságilag aktív népesség egészéhez viszonyítják a munkanélküliek számát. Ez a munkát vállaló nyugdíjasok, a gyesen, a gyeden lévők miatt mintegy 600 ezerrel nagyobb népességet jelent. A korábbi számítási mód szerint a 442 ezres munkanélküliség 9,2 százalékos rátának felelt volna meg. Változás a számításnál az is, hogy a dolgozói létszámot immár a lakóhely, s nem a munkahely szerint veszik figyelembe. így Pest megyében például, mivel a nagyszámú ingázót most már mint helyi dolgozót tartják nyilván, a 9,3 százalék helyett mindössze 5,9 százalékos munkanélküliség állapítható meg. Igen kedvezőtlen helyzetet mutat a bejelentett üres állások száma: 100 munka- nélkülire alig több mint két álláshely jut. Január 1-jétől a magasabb minimálbér miatt 5250 forint helyett 6 ezer forint lett a pályakezdők munkanélküli-segélye. Erre a január végén regisztrált 28 ezer pályakezdő közül 18 ezer volt jogosult. A magasabb minimálbér miatt a legkisebb munkanélküli-segélyek és -járadékok összege is emelkedett csaknem 15 százalékkal. A munkanélküli-ellátás átlaga 8047 forint volt. Viták a francia himnuszról A franciák döntő többsége ellenezné, ha változtatnának a nemzeti himnusz, a La Marseillese szövegén - még akkor is, ha azt elavultnak, időszerűtlennek, sőt egyesek „gyűlöletre szítónak” tartják. A Le Pelerin Magazin című folyóirat közvéleménykutatása szerint a megkérdezetteknek csupán 24 százaléka tartana szükségesnek új szöveget a jól ismert dallamhoz, még akkor is, ha negyven százalékuk „túlságosan is harciasnak” ítélte meg a szövegét. Az elmúlt hetekben három ülésnapon szerepelt a T. Ház előtt az idei nyugdíjemelés ügye. A döntés március 3-án született az e témát illető parlamenti gyakorlat szerint, tehát utólag. Vagyis az idei emelésből származó pénzt is akkor kapják meg a nyugdíjasok - és a honatyák döntése szerint ezután már így lesz mindig amikor szűkös tartalékaikból már bőségesen áldoztak az áremelések oltárán. 1. Az első tárgyalás február 19-én volt, a TB 1992-es költségvetése kapcsán került terítékre az a kormányzati javaslat, miszerint az eddigiektől eltérően ezután március 1-jén és szeptember 1-jén - tehát két részletben - történjék a nyugdíjemelés; az első alkalommal az e célra fordítható összeg alapján megállapított emelési százalék kétharmadát, a második alkalommal az egyharmadát osszák szét. Mondani sem kell, IMS sokk Vagy csak műszaki baleset? Számomra jónéhány nagytekintélyű szakemberrel folytatott beszélgetés után sem tisztázódott egyértelműen a 125 IMS rendszerű, veszélyesen meghibásodott épület további sorsa. És a „műszaki balasetnek” minősített építészeti malőr felelősségének kérdése sem, amit az építész szakma nagyjai szerint jobb nem firtatni. így hát erre és a probléma megoldására ezekszerint csak az tudja a választ, akinek nevét halandónak nem illik hiába szájára venni. Vagy mégsem? ... Lerágott csontnak hittem a témát, mivel köztudott, hogy a pécsi 25 emeletes toronyház egy beázást követő rutinvizsgálata tárta fel azokat a súlyos építészeti hiányosságokat, amelyek miatt az illetékesek az ismert lépések megtételére - többszáz lakó kiköltöztetésére és a szerkezetek megerősítésére - kényszerültek. A sajtó meg épp eleget foglalkozott az üggyel. Történt mindez annak ellenére, hogy az IMS építési mód máshol bevált. Hazai alkalmazói számára a legnagyobb referenciának az bizonyult, hogy Banja Lukában, egy földrengés során ezeken a feszített vázas épületeken kívül minden összedőlt. A mi referenciánk meg az, hogy itt földrengés nélkül is összedőlhetnek. PU-rgatórium Hogy miért? Mert az épületet összefogó acélpászmák korrodáltak egy PU pasztának nevezett, rendkívül gyorsan kötő anyag miatt, ami eredetileg három összetévőből áll, de ebből csak kettőt vettünk át hazai alkalmazása során. De nem ez bizonyult végzetesnek, hanem a honi építőipar technológiai fegyelme. Mint egyik beszélgető- partnerem megfogalmazta, ez a Jugoszláviában bevált, nálunk csődöt mondott építési mód hasonlatos a Németország keleti és nyugati felén gyártott autók színvonalkülönbségéhez. Errefelé Trabant, arrafelé Mercedes sikeredett a négykerekűből... S hogy ezért ki a felelős? Az IMS épületek problémáival ezidáig is legtöbbet fpglal- kozó négy szervezet, a BÁZIShogy a vágtató infláció mértékét ismerve így összességében a tervezettnél alacsonyabb értékű lesz az emelés, tehát a nyugdíjas - ne is szépítgessük! - rosz- szul jár. Ezen az ülésnapon e tárgyban egymásután két névszerinti szavazás bolygatta meg a parlamenten kívüli kedélyeket. Dr. Szigethy György országos listán megválasztott pécsi SZDSZ-es képviselő kérte azt először azért, hogy az emelés napja általában január 1 -je legyen. Ezt a T. Ház a megszokott kényelmes kormánypárti többséggel elvetette. Utána viszont Kónya Imre MDF-frakcióvezető javaslatára - ugyancsak névszerinti szavazással - túlnyomó többséggel határoztak úgy a honatyák, hogy idén a március 1-jei emelés január 1-jei viszDÉV, a tőle levált, önállósult BÁZIS-ART és a VECTORG Kft., valamint a PÉCSITERV, COORDINATOR Építőipari Fejlesztési és Vállalkozási Egyesülés néven összefogott szervezetek vezetői szerint a tervezői, kivitelezői felelősség mellett lényeges az üzemeltetőé is. Az egyesülés igazgatója Galambos Tamás,aki egyben a VECTORG Kft. igazgatója, Hété nyi János, a BÁZIS-ART Kft. ügyvezető igazgatója és Maros József, a PECSITERV statikus főmérnöke egybehangzóan állította: ha a csapadék- és üzemi víz elleni szigetelések nincsenek rendben, vagy az épületgépészeti berendezések hibái, szerelvények dugulása miatt úgyszólván rendszeresen elárasztják az egyes épületeket - mint ahogy erre sorolhatók példák -, akkor ez nagyobb megterheléseket ró a szerkezeti részekre a tervezettnél. Tehát nem tagadva tervezői és kivitelezői hiányosságokat, ezek szerint hibás az üzemeltető is, akit sorsa IMS rendszerű épületbe kényszerített. Tűzoltás A BÁZIS-DÉV kezdte a „tűzoltómunkát”, de mihelyt kirajzolódott jövendő sorsa, a belőle alakult vállalkozások és a PTV vette át ezt a feladatot a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Vasbeton Tanszéke, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola és az Építésügyi Minőségellenőrző szamenő hatályú legyen. Az idei nyugdíjemelési év tehát 14 hónapig fog tartani. 2. Február 24-én aztán megtudhattuk e manőver okát, miután Surján László miniszter beterjesztette a kormány nyugdíj- emelési javaslatát, miszerint 50,7 milliárd az emelés összege, a nyugdíjak emelése összességében 19,6 százalékos lesz, amiből március 1-jén 13, szeptember 1-jén pedig 6,5 százalékot kapunk. Azt is elmondta, hogy 18,5 milliárdot tartalékolnak az alacsony nyugdíjak évközi korrekciós emelésére, ami azonban csökkenhet, ha a T. Ház a január 1-jei hatályosság mellett dönt, hiszen a terven kiIntézet szakembereinek bevonásával, mivel ezt a feladatot az akkori ÉVM nem vállalta. Utóda, az IKM valamivel rugalmasabbnak bizonyult, felkérte az ÉMI-t egy vizsgálati terv elkészítésére. De, hogy ebből szabályozási okirat szülessen, élénk szakmai ellenállásba ütközött, mondván, az építészeti módszerek napról-napra fejlődnek, ezért ennek a tagadhatatlan folyamatnak felesleges gátat vetni ’megkötésekkel, előírásokkal. A bölcsek köve így nem találtatott meg, pedig jól jönne, megerősítésként.- Az ÉMI csak mint újfajta termék honosításában, előkészítésében vállalt annak idején szerepet az ügyben, az IMS technológia alkalmazási engedélyét az ÉVM adta ki - tudtam meg az intézet tartószerkezeti osztályán dr. Szilassy Kálmán tudományos osztályvezetőtől. Mint elmondta, a veszélyes korróziót a PU paszta kloridionokat tartalmazó oldószere okozta, de ezért sem az ÉMI, sem az ÉVM nem vonható felelősségre. Elvégre annak idején szakemberek tanulmányozták az ilyen rendszerű épületeket Jugoszláviában, s még gyanúszinten sem merült fel bennük a gondolat, hogy a csomópontokba kloridos anyag kerül, aminek használata - minden építészeti iskolában tanítják - vasbeton és feszítettvázas szerkezetekben nem megengedett, mert vízzel érintkezve hatására sav keletkezik, az meg zabálja a vasat. Ellenőrzés híján pláne, ugyanis a kivitelezők nem rendelték meg az ÉMI-től az anyag vizsgálatát. Milyen a sors? A legnagyobb fintor mindössze az, hogy a PMMF szakértői megvizsgálták. S kiderítették, a paszta sima vízzel lassabban köt, de a szerelési technológia gyorsaságát ugyanúgy biztosítja. Dr. Orbán József tanszékvezető főiskolai tanár szerint a jugoszláv fél már 1989-ben felhívta magyar partnerének figyelmét a PU paszta korrozív hatására. Ekkor ismét delegáció indult déli szomszédainkhoz, feltárásokat végeztek, enyhe rozsdásodást észleltek, közel sem akkorát, mint nálunk, de - ki tudja miért - mindezt nem hozták nyilvánosságra. Vélem azért, mert szakmai körökben nyílt titok, hogy az ottani építészeti technológia, vüli két hónapra valahonnan elő kell teremteni a pénzt. (Emiatt tehát a nyugdíjasok egy csoportja máris „haragudhat” a többire). Még azt is elmondta a miniszter, hogy 6250 forint alatt 800 forintnál alacsonyabb, 15380 forint felett pedig 2000 forintnál magasabb nem lehet az emelés összege. Ami pedig a névszerinti szavazásokat illeti: Szigethy képviselő azután kért szót, hogy dr. Káray Zoltán (MDF) a szociális-egészség- ügyi-családvédelmi bizottság többségi véleményét adta elő. A pécsi honatya elmondta: azért kért névszerinti szavazást, mert a bizottságban a kormány előterjesztés még világosan és félreérthetetlenül a március 1-jei hatályú emelésről szólt, emiatt az ellenzék az általános vitára fegyelem, anyagminőség színvonalasabb, mint a magyar. Ha arrafelé a PU paszta és a feszítőpászmák közötti hézagnak 15 milliméteresnek kell lennie, akkor az annyi. Nem plusz- mínusz ahogy éppen adódik. Nálunk ekkora távolság nem építészeti jellegű mérték, ezért az IMS épületeket gyakorlatban megvalósító, kőműveskanalat, malterosvödröt fogó dolgozókat nem lehet elmarasztalni. Itt Mindenki Segít És ez nagyon jó, mert összefogásban az erő. IMS épületek esetében különösen, mert azokat bizony össze kell fogni. Mindazoknak, akik elszabták a dolgot. Csakhogy eddig nem túlzottan akadt felelős. Nos, Orbán tanár úr nem titkolta, hogy ebben az építészeti katasztrófában - ő szolídabban „műszaki balesetnek” minősítette - minden megszólaltatott hibás. __ A kivitelező BÁ- ZIS-DÉV a hanyag munkáért, melynek során hibát-hibára halmoztak, a feszítőpászmák elvágásától kezdve a méretpontosság be nem tartásán át a kábelcsatornák nem megfelelő tömörségű kibetonozásáig. Az ÉMI, mert nem élt állami felügyeleti jogával, nem vette komolyan az ügyet - vizsgálatok elodázásával, jugoszláv műszaki előírások esetleges kriti- kátlan átvételével, ami persze a „tábor időszakban” elfogadott, bevett dolognak számított -, és azért, mert annak ellenére, hogy már 1989 előtt tudott az ügyről, leiratok küldésén, építkezés le- állítási fenyegetéseken kívül nem tett konkrét lépéseket a hibák kijavítása érdekében. És hibás az ÉVM is, mert meghonosított egy olyan építészeti techalkalmatlannak találta a javaslatot, ám ezzel a véleményével kisebbségben maradt. Az általános vitában Palotás János és frakciótársai között alkotmányossági vita zajlott, az ellenzék viszont komoly kritikával illette a kormányelőterjesztést. Mádi László (FIDESZ) a már tavaly is hallott érveléssel állt elő: a szociális típusú emelést a költségvetésből kellene fedezni, mert a korrekció nem mehet a biztosítási típusú emelés rovására. Kádár Péter (SZDSZ) szerint a javaslat kései, kevés, kizáró, korlátozott, konzerváló és „túlságosan kész, vagyis nem ad mozgásteret a döntéshez. Dr. Csehák Judit (MSZP) szerint a tavalyi emelés tapasztalatait figyelmen kívül hagyta a kormány, ehelyett a kétszeri emeléssel jelentkezett, a legegyszerűbb megoldást választotta, holott pontosabbal) differenciált emelést Ígért. 3. A március 2-i részletes vita gerincét ismét Palotás és frakcinológiát, amelyet a vállalatok abban az időben a tőlük megszokott munkafegyelemmel nem tudtak elvégezni, főleg úgy, hogy a magasszintű követelmények teljesítéséhez szükséges körülményeket nem biztosították számukra. Sem technikailag, sem emberileg. Egyáltalán nem tulajdonítottak akkora jelentőséget az ügynek, mint amekkora kerekedett belőle. És az sem tagadható, hogy a szoros szakmai összefonódások rendjében sokan súgtak: nem kell foglalkozni a témával. És talán ez utóbbi állítás miatt hibás a PMMF is, mivel nem lépett fel időben. Elfogadták azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy a budapesti tekintélyek többet tudnak, jobban döntenek, mint a helyi szakemberek. Önszilárdulás Talán az segítene a legtöbbet. Mert annak ellenére, hogy megerősítési eljárások jócskán akadnak, azok alkalmazását illetően sincs egyetértés. Ajánlkozó is akad szépszámmal, de mégis - legalább is nekem - úgy tűnik, az épületek fennállását célzó, minimum elvárható 50 év garanciáról senki sem szól. Ami végeredményben érthető, mert feltételezhetően a vállalkozók is tudják, hogy az IMS sokkot nem csak az IMS szerkezeti problémák okozzák. Ezek az épületek, mint ama bizonyos állatorvosi ló, sokféle betegséggel küzdenek. Beszélgessünk legközelebb az IMS épületek jó részén alkalmazott I.R.M.A. nevű fordított tetőszigetelési rendszerről? . .. Ruzsinszky Tibor Fotó: Wigan Péter ótársainak párharca - vagy ahogy egy ellenzéki képviselő megjegyezte: frakción belüli ping-pong mérkőzése - alkotta. Az ok: Palotás más - szimpatikus, bár túlzónak tűnő emelés - mellett kardoskodott, mint a kormányzati szándék. Ugyanakkor ellenzéki oldalon az általános vitában elhangzottakat kiegészítő tárgyszerű módosítási szándék volt a jellemző, dehát erről már részletesen beszámoltunk lapunkban. Dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár a vitát összefoglalva természetesen a kormányelőteijesztés megszavazására buzdította T. Házat, amivel végül is egyet kellett érteni. Hiszen ez volt a záloga, hogy mihamarabb megkapja a két és félmillió nyugdíjas az idei emelést, ami nem oszlatja el ama vélekedést, hogy ez a tömeg mégis inkább eltartottja a társadalomnak, s marad továbbra is hitelezője. Hársfai István Döntöttek Emelés két részletben
