Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-04 / 63. szám
1992. március 4., szerda üj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Kinek kell megfizetni a politikai döntés árát? Morális elvárás helyett Megbízható szervezést „Öt-nyolc éven keresztül nem kell tartani a komlói szénbánya bezárásától, középtávon az üzem megmarad, és termelni fog” - jelentette ki Szabó Iván ipari miniszter február 14-én Komlón egy lakossági fórumon. Elmondta továbbá azt is, hogy Pécs-Bányaüzemről még nem döntöttek véglegesen. Négy tanulmány készült, ezek megvizsgálása után születik meg a döntés. Látszólag tehát van még rá esély, hogy a pécsi bánya is megmaradjon, - a valóság azonban aggasztóbb. Elhangzott ugyanis még egy megállapítás: „A vizsgálat kiindulópontját minden esetben a Hőerőmű villamosenergia-termelé- séhez szükséges szénmennyiség adja.” Az elmúlt hét folyamán is kiemelt témaként szerepelt a híradásokban a munkanélküliség kérdése. Kiss Gyula munkaügyi miniszter a Hét-ben nyilatkozott az országos helyzetről, a várható tendenciáról. Megtudhattuk, hogy a munkanélküliek száma - amely január végén 400 ezer volt - az év második felére várhatóan tovább emelkedik. Hallhattuk, hogy megnyílt a miskolci átképzési központ és várhatóan további hasonló intézmények megnyitása várható, többek között Pécsett is. Baranya megyét is súlyosan érinti a munkanélküliség. A komlói bányászok egy része átmenetileg megszabadult a fejük felett megjelenő rémtől, de Szabó Iván ipari miniszter szerint is csak néhány év haladékot kaptak. A komlóiak időt kaptak, de nem kaptak időt azok a munka- nélküliek, akiknek munkájára az építőipar vagy más szolgáltató és termelő iparágak nem tartanak igényt. Nem oldódott meg a munkakezdő fiatalok helyzete. Nem rendeződött azok helyzete, akik több mint egy éve munkanélküliek és ezután havi 5000 Ft-ból kell megélniük. A Pécsett tervezett átképzési központ egyesek átképzését meg fogja oldani. A kérdés csak az, hogy az átképzés után szerzett új szakmai ismeretek birtokában munkához jutnak-e a munkanélküliek. Kérdés továbbá, hogy az iskolázatlan. A területi munkaügyi központok a szövetkezeti, az úgynevezett átmeneti, illetve a foglalkoztatási törvényre hivatkozva értesítették a szövekeze- teket és a munkanélküli járadékban részesülő szövetkezeti tagokat, hogy február 16-tól a járadék fizetését megszüntetik. E körlevél szerzői a szövetkezeti törvény azon rendelkezésére hivatkoztak, amely a korábbi jogszabályok alapján kötött munkamegállapodást munkaszerződéssé minősíti at. A munkaügyi konnányzat ezen inEz az a kulcsmondat, amely nagy biztonsággal előrevetíti a közeljövő történéseit. A Hőerőmű szénszükségletét a pécsi külszíni fejtés és egy mélybánya tudja fedezni. Vagy a pécsi, vagy a komlói. A racionális érvek a pécsi szén mellett szólnának. Jelenleg is, és a gazdasági elemzések szerint a jövőben is, a pécsi bánya jóval olcsóbban fogja termelni a szenet. Ráadásul a komlói szén árát a szállítási költség tovább növeli. De miért tételezzük fel, hogy a minisztérium a komlói szenet a Pécsi Hőerőműbe kívánja szállítatni? A válasz egyszerű: a mecseki szénnek a Hőerőműn kívül nincsen piaca, eladhatatlan. Ha Komló termel, szenét csak a Hőerőműnek tudja elesetleg még az általános iskolát sem végzettek átképzése milyen formában történhet. Az ország gazdasági helyzete továbbra is bizonytalan. Nem látni azokat a „húzóágazatokat”, amelyek felé a munkanélküliek irányíthatók, amelyek a feleslegessé vált munkaerőt felszívnák. A mezőgazdaságban is megjelentek a munkanélküliek tömegei - országosan kb. 60 000 ember. Ennek tükrében teijesztettük az Országgyűlés elé február 17-én azon költségvetés módosító javaslatunkat, amely a Foglalkoztatási Alap előirányzatát 13,5 milliárd Ft-ról 16,1 milliárd Ft-ra javasolja megemelni. Ez az az alap, amely továbbképzési, átképzési programok, részidős foglalkoztatás finanszírozását, továbbá a vállalkozóvá válás segítését szolgálja. Az emelést nem a munkaadók és munkavállalók terheinek további emeléséből javasoljuk fedezni, hanem a költségvetésen belüli megtakarítások átcsoportosításából. A Pénzügyminisztérium, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Belföldi Államadósság fejezetek egy részének átcsoportosítását javasoljuk. Tudjuk, hogy a közel 3 milliárd forint nem oldja meg a fokozódó munkanélküliség okozta feszültségeket, de segítheti átvészelni a kritikus időszakot azok számára, akiket a munkanélküliség sújt. Dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő tézkedése mintegy 30 ezer, már munkanélküli járadékban részesülő szövetkezeti tag ellátási és jogi bizonytalanságához vezet. További, mitnegy 20 ezer szövetkezeti tag munkanélküli járadék iránti igényét pedig az elmúlt hónapban már el sem fogadták. Önmagában az a jogszabály, amely a munkamegállapodásokat munkaszerződéssé alakítja át és szétválasztja a szövetkezeti tagsági viszonyt és a munkaviszonyt, helyes. Hiszen ezáltal a Munka Törvénykönyve adni. Ha pedig a komlói szén kerül az erőműbe, nem lesz szükség a pécsi mélybányára, csak a külszíni fejtésre. A kör bezárult: a politikai döntés kimondhatatlanul is a pécsi bánya bezárását, 1200 ember munkájának megszűnését jelenti. Ezzel azonban még nincs vége a dolognak. A Hőerőműbe drágább szén kerül, tehát az erőmű termelési költségei emelkedni fognak. Amíg a villamos energia ára kötött és országosan egységes, a vállalat többletköltségeit kizárólag a távfűtésre terhelheti. A politikai döntés eredménye az lesz, hogy egy kétségkívül nehéz helyzetben lévő város gondjainak átmeneti megoldáPécs Város Közgyűlése február 14-én a város lakosságát igen érzékenyen.érintő vízdíjakat tárgyalta. A vízdíjak igazságos, vagy igazságtalan emelése, illetve csökkentése mögött mi is húzódik valójában? A Justitia Társaság már 1991 március 6-án kifejtette álláspontját a DN hasábjain az akkor is már magas vízdíjak által kiváltott lakossági elkeseredés miatt. A sokasodó lakossági észrevételekre az önkormányzat csak igen késlekedve reagált. (A FIDESZ sem.) Állásfoglalásunk másik részében a Pécsi Vízmű gazdálkodási rendszerét bíráltuk, többek között utalva arra is, hogy a korábbi években az állam által dotált vízdíjak mögött egy elké- nyelmesedett szolgáltató üzemág húzódik meg. A költségvetésből való gazdálkodás nem volt ösztönző hatással a magasabb, hatékonyabb és színvonalasabb üzemeltetésre, fejlesztésekre stb. Közel egy év telt el azóta. Az önkormányzat miért nem foglalkozott a Pécsi Vízmű műszaki, pénzügyi, adminisztratív átvilágításával, hogy megalapozott véleményt alkothasson a magas vízdíjjal összefüggésben is, holott pedig tudomása volt arról, hogy a vállalat önkormányzati tulajdon lesz? A D Napló azon megjegyzése, mely szerint a „vízvita szakemberek nélkül” teljesen megalapozatlan, tökéletesen helytálló. Egyébként a kormányzat 39%-os vízdíjemelését a Pécsi egyértelműen vonatkozik a szövetkezeti munkavállalókra is, illetve a szövetkezeti tagság az átalakulás után mint tulajdonosiviszony jelenik meg. A szocialisták a törvényhozásban támogatták ezt a felfogást. A kormányzat és a koalíciós pártok azonban az immár hagyományossá váló kapkodásukkal, egymásnak ellentmondó módosító indítványaikkal, illetve azzal, hogy a törvény azonnali hatálybalépéséről döntöttek, teljesen kusza jogi helyzetet teremtettek. Nem maradt idő a jogi ellentmondások kiküszöbölésére, a felkészülésre legalább fél évre lett volna szükség. Ezzel újabb bizonytalanságot és feszültséget keltettek a falun. Aki január 21-e, az átmeneti törvény hatálybalépése előtt munkanélküli lett, aki járadékra sát egy másik város fogja megfizetni. A nem kevés munka- nélkülivé váló bányászt, a jelentős adóbevételkiesést figyelembe véve kimondhatjuk, hogy az ipari tárca minapi döntése Pécs számára rendkívül hátrányos. A kormánynak jogában áll - természetesen a saját felelősségére - a kisebb politikai kockázattal járó, de gazdaságilag ész- szerűtlenebb alternatívát választani. Az azonban elfogadhatatlan, hogy a döntéssel hátrányos helyzetbe hozott fél kárát a döntéshozó ne vállalja magára. A pécsi és a komlói szén árkülönbözetét, a tömegesen munkanélkülivé váló pécsi bányászok átképzésének és foglalkoztatásának terheit a költségvetésnek kell fedeznie. Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata SZDSZ Frakció Vízmű felterjesztése alapozta meg. A FIDESZ frakció február 19-i cikke a 39%-os vízdíj emelési díjat 25%-ra kívánta csökkenteni. Ez valóban csak „viszonylag igazságos” lett volna. Miért? A FIDESZ frakció vezetője, Mikes Éva is tudja, vannak olyan pécsi területek, ahol nincs vezetékes vízellátás. Az ezen területen lakókat a támogatás kizárása mellett még a fertőzött kutak is veszélyeztetik. (Pl: Istenkúti iskola és környéke). Vagy a patacsi terület egy részének vízellátási problémái, amikor kútjaik kiszáradnak és vízellátásuk telepített tartályokkal 30-40 C fokos vízzel oldható meg, nem beszélve arról, hogy egyes családoknak 100 méteres távolságot is jelent. E területen lakókat hátrányos helyzetbe hozni nem szabad. Mi a vízvezetékkel ellátatlan terület lakói megértettük dr. Révész Mária MDF frakcióvezető kifogásait, „A város érdekében hozott FIDESZ javaslat)” - politikai reklám, pláne ennek ilyen formában való megjelenítése. Úgy véljük, hogy az önkormányzatba bejutott pártok közül a FIDESZ nagy zajt csap maga körül, a többiek pedig teszik csendben - ha hagyják - kötelességüket. Ezt az MDF minden nyilvánosság keresése nélkül megtette, pl. a magasház többszázmilliós támogatási forrásának megszerzésével, vagy a pécsi külképviselet problémái rendezésének elősegítéséve Justitia Baráti Társaság jogosultságot szerzett, annak jogi helyzetét az új jogszabály nem érintheti. Hiszen aki munkanélküli, annak nincs munka- viszonya. Akinek nincs munka- viszonya, arra milyen alapon vonatkozik bármiféle munka- szerződés módosítása. Ez érthetetlen! Vagy csak úgy érthető, hogy a munkaügyi kormányzat az átalakulás jogi ellentmondásait kihasználva meg akar szabadulni a falusi munkanélküliek egy részénél a járulék fizetésének kötelezettsége alól. Aki a mindenkor hatályos jogszabályok alapján kiadott államigazgatási határozat szerint munka- nélküli járadékra jogot szerzett, attól ez egy későbbi törvény alapján nem vonható meg. Ezért aki ilyen levelet kapott a területi munkaügyi központtól, az forduljon a munkaügyi bírósághoz jogorvoslatért. A hősies helytállás mint mindennapi gyakorlat számos buktatót rejt magában. Nagyon jól megmutatkozott ez a legutóbbi költségvetési vitában, amikor a kormánypárti képviselők éjt nappallá téve két alatt keresztül erőszakolták a tervezetet a Parlamenten. „Hősiesen helytálltak”. Meg is lett az eredménye! Tele van hibával, új törvénykezési aktus szükséges az eltérések helyrehozatalához. Ha csak két héttel előbb nyújtották volna be, mindez elkerülhető lett volna. Nagyon fontos tehát, hogy dolgainkat alapvetően az elvárható emberi léptékek keretében szabályozzuk. Az egészségügyi törvényben rögzített „orvosi elsősegély- nyújtás” kötelezettség is olyan „hősies helytállást” követel meg az orvostól, hogy ennek eredményeképpen nem képes kipihenni magát, s ez a mindennapos tevékenységének hatékonyságát és színvonalát is veszélyezteti. Parlamenti felszólalásomban kimutattam, hogy a közhiedelemmel ellentétben sem a Hip- pokrates-i esküben, sem a jelenkori orvosi esküben nincs olyan utalás, melyből ez a kötelezettség következne. Ezzel szemben a Btk-ban megfogalmazott elsősegélynyújtási kötelezettség vonatkozik az orvosokra is, tehát az egészségügyi törvényben rögzített orvosi el- sősegélynújtás kötelezettsége egyszerűen felesleges. Ha viszont nem ír elő, akkor bizonytalan kötelezettséget jelent az orvos egészsége rovására. Eny- nyiben mindenképpen embertelen. Mint minden bizonytalan és tisztázatlan helyzet, mindenkinek kárára van, a betegek jogait csorbítja. Elsősorban azáltal, hogy látszatjogosultságokat és látszatbiztonságérzetet teremt, így a ténylegesen ellátásra szorulók veszélyeztetettségét növeli. Annak idején, a jól működő, folyamatos biztonságot Mint a beás közművelődési egyesület tagszervezetei a február 22-én megtartott küldött- gyűlésen elhatározott vezető- váltás és székhely-átszervezés ellen tiltakozunk. Az egyesület 1988. szeptember 24-én alakult, a gilvánfai cigányok hozták létre. Ebben segítségükre volt Derdák Tibor, országgyűlési képviselő. A gilvánfai fiatalság továbbra is magáénak tekinti az egyesüleAki január 20-a után is foglalkoztatási viszonyban áll egy szövetkezettel, arra vonatkoznak az új jogszabályok. A korábban kötött munkamegállapodások az ő esetükben munka- szerződésnek minősülnek. Ez a változás a munkával szerzett jogaikat érintetlenül hagyja. E szövetkezeti tagok esetében, ha a munkáltató megszünteti a munkaviszonyt, akkor jár a felmondási időre a munkabér és a végkielégítés. Az érintett munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez azonban ne járuljon hozzá. Ha a szövetkezet a vele munkaviszonyban álló dolgozójának nem tud munkát adni, akkor az érvényes munkaügyi jogszabályok szerint keresete 80 %-ig térítési díj illeti meg őt. Látni kell, hogy a kormány nyújtó ügyeleti rendszer helyett adta ezt a párt a népnek. A valós helyzet tudatára a beteg esetleg csak akkor ébred, amikor már késő. Ha például az orvos nincs otthon, mert ahhoz, hogy végre pihentetőt alhasson, el kell menekülnie otthonról. Ettől viszont az ügyeleti szolgálat még nem lesz hatékonyabb. Vannak helyzetek, amikor csak a hősies helytállás segít, de ha a problémákat normális üzemmenet keretében is meg lehet oldani, akkor fölösleges a mindig súlyos működési zavarokkal fenyegető hősies helytállást erőltetni. Ha valóban tisztességesen akaijuk rendezni dolgainkat, akkor meg kell fogalmazni, pontosan körül kell határolni a jogokat és kötelezettségeket. Mindenki tegye a dolgát, mindenki kapja meg, ami nekijár, s akkor nincs szükség farizeus-rendelkezésekre. Véleményem szerint tisztességtelen dolog szervezési kérdésekről mo- ralizálással elterelni a figyelmet. Ez a törvénycikk pontosan azt jelenti most is, amit annak idején, azaz az állam deklarálja, hogy nem tud és nem is akar valódi biztonságot nyújtó - üzemszerűen működő - egészségügyi ellátó rendszert működtetni annak minden anyagi vonzatával, ehelyett inkább áldozatul dobja oda az orvosokat. A nem-akarást már egyszer deklarálta a Kormány a költségvetéssel, melyben az egészségügy fejlesztésére nevetségesen alacsony összeget irányzott elő. Bíró Ferenc képviselőtársam humánumra hivatkozik. Nem hinném, hogy kevésbé lennék humanista csak azért, mert nem a morális elvárásokra, hanem megbízható szervezésre bíznám a lakosság biztonságát. Azt is mérlegelni kellene, hogy az eddigi ún. „humánus” szabályozásnak is szerepe volt abban, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a jelenlegi kétségbeejtő szintre süllyedt. Dr. Fáklya Csaba tét, a FTI CUI NŐI nevet, s azt Gilvánfán kívánja tovább működtetni. Ehhez az egyesülethez kívánunk mi, tagszervezetek tartozni. Az egyesület tagjai nem bűnözők, az egyesületet nem sértették meg oly mértékben, amiért a székhelyet át kellene rakni. A gilvánfai, marócsai, kisasszonyfai, bogdásai, magyarteleki és nagycsányi szervezet az önmagában is katasztrofális helyzetben levő szövetkezetekre és ezen belül a tagokra újabb terheket kíván hárítani. Ezzel meg akar szabadulni több tízezer ember három-négy hónapos ellátásának terhétől. E szándék szerint a felmondási idő és a végkielégítés költségei teljes mértékben a szövetkezeteket terhelnék. Az pedig egyenesen erkölcstelen, hogy a gazdasági csőd szélén álló szövetkezeteknél a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kötelezettségvá- lallásának áthárításával a szövetkezeti tagok érdekeit durván megsérti. A kormány feladata az így kialakuló áldatlan állapot megszüntetéséhez a pénzügyi fedezet megteremtése. A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Irodája Növeljék a Foglalkoztatási Alapot! Plusz 3 milliárd! Viszonylag igazságtalan lett volna Tiszta vizet! Hogyan akarják megvonni a szövetkezeti tagoktól a munkanélküli járadékot? Mi a jogi helyzet? FII CUI NŐI
