Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-04 / 63. szám

10 új Dunántúli napló 1992. március 4., szerda Önkísérlet Növényvédelmi tanácsadó Aktuális növényvédelmi munkák R égóta tudjuk, hogy az agyi keringési zavarban szenve­dők vérének kémiai sajátosságai elütnek az egészségesekétől. Az is ismert, hogy az egészségesek vérvizsgálata kiderítheti, hogy ki van veszélyben. Sok beszéd helyett elhatároztam, hogy megvizsgáltatom a saját vére­met. Mivel ez így unalmas kita­láltam, hogy valaminek a vé­remre kifejtett hatását fogom megméretni. Egyedül önkisérle- tezni sem jó, ezért megkértem Szabó László barátomat (10 év­vel fiatalabb nálam) és a fiamat (34 évvel fiatalabb nálam), hogy tartsanak velem. Elmondtam nekik, hogy van a vérben egy fehérje, úgy hív­ják, hogy fibrinogen, amelyre megint nagyon figyel a tudo­mány. Ez a fehérje határozza meg (néhány más tényezővel együtt) a vérünk folyékonyságát a kiserekben. Ebből képződik a fibrin, amikor a vér megalvad, és ezt gyakran megteszi, ha rosszul folyik és az erek belső felszíne beteg. Nagyon érdekes, hogy ezt a testmozgással szTét lehet darabolni. Vannak olya­nok, akik rossz géneket örököl­tek, ezek családjában halmo­zódnak a keringési bajok, mert a vérük nem tudja oldani a fib- rint. Azt is elmondtam nekik, hogy azok az érbetegek - bele­értve az agyi keringészavarok áldozatait is - gyógyulnak job­ban, akik mozgásképesek ma­radnak, vagy ha nem, akkor azok, akiket szakszerűen, korán mozgatnak. Javasoltam tehát, hogy men­jünk kimerítő biciklitúrára, és engedjék meg, hogy előtte és utána megvizsgáltassam a vérü­ket (ők a kontroljaim) és igy te­szek a magaméval is. Nézzük meg, hogy mit csinál a mozgás a saját vérünkkel. Én a saját véremet a meg­előző napokban többször vizs­gáltattam, mert az időben szét­szórt méréseredmények csak akkor hihetők, ha a kontrolok átlag-tartománya eltér az ered­ményekétől. Fél kettőkor a kontrol vér- vizsgálat. Olyan zárt rendszerű vérvétel, amelyet az AIDS mi­att vezettek be a gazdagabb és félősebb országokban, nálunk nincsen. A kísérlet napján +10 fok meleg van, kb. 5 km-es észak- nyugati szél fúj, a barométer emelkedik, a forgalom lusta. A harkányi út száraz, a szél a jobb vállunkat taszigálva segít ben­nünket felfelé a lejtőn. Az idő ideális. Izzadok. Fiam és a ba­rátja messze előttünk. Néha visszaröppennek hozzánk, megnézik, hogy élünk-e még. A mérő 24—27 km-es sebesség­átlagokat mutat. Az én barátom hol félig mögöttem, menetsze­lem árnyékában, hol én mö­götte az övében. Lihegek. A jobb alkarom zsibbad (rossz a kormány, majd állítok rajta). Ez a menet most nem az egészsé­günkért van, hanem a vérün­kért. Nem csak a mi vérünkért. Gondolom magamban, hogy a fenéken ülésből származó fib­rinogénemmel nincsen semmi baj. A koleszterinem viszont a másik vérzsírral együtt, sunyi módon elkezdett emelkedni. Nagyobb meggyőződéssel mondhatom majd a betegeim­nek, hogy térjenek át a növényi étrendre. Én viszont örököltem valamit a svábok rheumája mellé, amiről nem tehetek. A kitűnő Archibald Garrod jut eszembe, aki 1931-ben Ox- fordban leírta, hogy a vérünk kémiája ugyanúgy öröklődik, mint a testalkatunk. Nyomom a pedált és Archibald is nyomja velem. Megpróbálok a triglice- ridre gondolni, amelyik a teg­napelőtti étteremben jutott be­lém. Sőt, már az őseimbe belé- jutott, így aztán nem csoda, hogy szociokulturálisan cipe­lem felfelé a lejtőn. Némelyik kocsmára ki kellene írni, hogy „nálunk csak kártékony ételek kaphatók”. ... és mindegyik étel mellé odaírni, cholesterin: 12 millimol/liter, 16 millimol/ liter. A normális szint 4,5-5 között van. Nyugaton. Nálunk egy egységgel feljebb. Turonynál fordulunk. Az óra 24 kilométert mutat, ugyaneny- nyi út van hazáig. Ezúttal szembe szélben. Ez felfüggeszti a bölcselmeket. Igyekszem a zsibbadást valahogy kificeregni a jobb forgómból, amely a jobb talpam felé kúszik. Biztos attól van, hogy 10 évvel ezelőtt el akartam kapni egy hízott ser­tést, amikor az apámra akart esni. Egy okkal több, hogy ne egyek sertésthúst. „Dejavu élményem van!” - kiabálom a barátomnak. „Micsodád?” - kiáltja vissza. „Kényszerleszállók” - kiabá­lom neki - de tekerek tovább Közben megfigyelem, hogy minden nagyobb autó szó nél­kül elkerüli a biciklizőket, a trabantosok dudálnak. Elég egy méterre egymás mellé sod­ródni, hatalmas tülkölés. Akkor is, ha egymás mögött megyünk. Jól esik megállni a lámpánál. Kissé nehezen fogok talajt. * Vérvétel. A vénás vérem vi­lágos piros, kevésbé alvad. Ebéd után fekete volt. Kevés levegőt szívunk, abból is rosz- szat. Kiváncsi vagyok a zacskó­leves és a palacsinta hatására, már ami a vérzsírokat illeti. A fiamon nem látszik, hogy bicik­lizett. Ezek után az eredmények közlése következik. Ezúttal nincsen táblázat, inkább elme­sélem. Első következtetés: Csoda, hogy túléltem. A fehér­vérsejt számom a normális 5000-ről felment 13 400-ra. Tévedés nem lehet. A fiamé is 13 000, a barátomé 11 200! A fibrinogénem 10%-al csökkent. Az elején is alacsony volt. A többieké nem változott. 20 %-ot csökkent a protrombin időm (de még ez sem érte el a fiam nyugalmi értékét, lehet, hogy ezért maradok meg, és azért mert egy másik enzim 29 %-al aktívabb lett. A barátomé nem változott, a fiamé sem. El­használtam ezen kívül 30% trigliceridet (a barátom és a fiam 10 és 12%-ot) és 32% ko­leszterint (ők ketten semmit). Az én koleszterinem 1 nap múlva megint 5,2 mmol/1, a véralvadásom rendben van. Mind a hárman elveszttetünk kb. másfél liter vizet, a vérünk mindössze 1%-kal lett sűrűbb, de azért az én hematokritom felment 46%-ra. A „védő ko­leszterin” szintem legmagasabb a hármunk közül, ingadozik is (jól vagyok, vagy a májam ta­lálkozhatott az alkohollal?). Ha a fibrinogén kétszeresre emel­kedne a véremben és az enzim­jeim romlanának, akkor bizony bajba kerülhetnék. Nagy bajba. Az egész keringés nagyon ki van találva. Úgy látszik, hogy nem va­gyok szív- vagy agyi infark­tusra kijelölt típus. A véralva­dással nincsen bajom, engem a másik agyguta fenyeget, ha más gyógyíthatatlan bajokat elkerü­lök. Ha rendszeresen bosszan­kodom. Biciklizés közben ke­veset, mert akkor minden fájda­lom konkrét. De most például szégyenkezem is. Voltam Bécsben, ahol be­széltem és tudományt hallgat­tam. Kiírtam a posterre, hogy az én hazám újabb világrekor­dot ért el. Mert nem csak az ön- gyilkosságban vagyunk elsők, hanem a szív- és agyi infarktus halálozásban is. A dohányzás, meg a choleszterin is öngyil­kosság. Hullunk, mint a legyek. Az 50 év feletti férfiak hullanak leginkább. Állítólag szociokul- turális okokból. Magunk mögé utasítottuk az egész keleti tá­bort. Bezzeg az amerikaiak, ná­luk fogynak az érbetegek. Eny- nyivel okosabbak volnának? Az egész csak okosság dolga? Szóval, hiába tudjuk ám ponto­san, hogy miképpen lehet meg­látni valakinek a véréből, hogy mitől lesz rosszul, és azt is, hogy magyarázat híján mit kell vizsgálni rajta, csakhát senki nem hisz senkinek. És ettől én­nekem felmegy a vérnyomá­som, nem a biciklizéstől. írom mindenhova, hogy legyen spe­ciális osztály, Írom, hogy le­gyen egy ambulantia. Valami­ért nem lehet. Ezért úgy döntöttem, hogy továbbra is biciklizni fogok. Annak ellenére, hogy énnekem nem kell a biciklizés, mert nem én vagyok az, akin segít. De nem tudom megmondani, hogy kinek lenne jó, mert nem tudom megvizsgálni sem a betegek rokonainak, sem a barátaimnak a vérét. Mert nincsen hol és mert nem hiszik el. Gondolják, hogy ők kivételek. Dr. Szirmai Imre Neurológiai Klinika A jobb idő beköszöntésével sokan érdeklődnek a lemosó permetezésekről. Egyik korábbi „Növényvédelmi tanácsadó” rovatban már foglalkoztam a téli lemosó permetezésekkel, ezt mégegyszer röviden össze­foglalom: A téli lemosó permetezéseket rügyfakadás előtt, a fák nyu­galmi időszakában végezhetjük el, szükségességét a károsító helyzet határozza meg. Abban az esetben feltétlenül szükséges a permetezés, ha a gyümölcsfá­inkon, gyümölcstermő növé­nyek törzsén és vázágain pajzs- tetű pajzsokat, a kéregrepedé­sekben fehér színű vértetű tele­peket, vagy a vázágakon (de törzsön is előfordulhat) hófehér színű japán pajzstetű kolóniá­kat, a gallyakon és a vesszőkön az „elágazásaiknál” és a rügyek mellett piros színű takácsatka tojáscsomókat találunk. Ezeknek a kártevőknek a gyérítésére alkalmas az ÁG­RÓL, NEVIKÉN (olaj+kén). A NEVIKÉN a vesszőkön telelő lisztharmat szaporítóképleteket is elpusztítja. Alkalmas továbbá a NEOPOL, vagy más néven BÁRIUMPOLISZULFID, és a MÉSZKÉNLÉ. Ügyeljünk arra, hogy az utóbb két készítményt is csak a nyugalmi időszakba használjuk téli hígításba. A téli illetve tavaszi lemosó­permetezések alapvető feltétele, hogy a permetezéseket 8 Cel­sius fok feletti hőmérsékleten, száraz növényfelületre juttassuk ki. A vegetáció kezdetén elsőd­legesen a gombabetegségek (varasodás, monilia, levélfol­tosságok, levélfodrosodás) ellen végzünk preventív - megelőző - jellegű lemosó permetezése­ket. Erre a célra a réztartalmú növényvédőszereket használ­junk. A fás növényeink több­sége a rézre a pirosbimbós álla­pottól kezdődően érzékeny, faj illetve fajtjelleg miatt ezért erre a védekezésre nagyon rövid idő áll csak rendelkezésünkre. Per­metezésre a BORDÓILÉ + KÉN FW, BORDOILÉ FW, A RÉZOXIKLORID 50 WP, BORDOILÉ ALAP használatát javaslom. Ebben a fenológiai szakaszban a rézgálic már nem használható. Nagyon sok gondot jelente­nek a veteményeskertekben a talajlakó kártevők. A tavaszi ta­lajmunkákkal egyidőben jutas­suk ki a talajfertőtlenítő szerek, BASUDIN 5 G vagy DIAZI- NON 5 G, melyekkel a csere­bogár pajorok és drótférgek el­len védekezhetünk. Frissen trá­gyázott területeken, ahol lótetű (lótücsök) károsítására kell számítanunk ott használjuk a GALITION 5 G vagy a BU- VATOX 5 G talajfertőtlenítő­szert. ■sk A virághagymák, virággu- mok kiültetés előtti gombabe­tegségek ellen javaslom a PREVICUR N (0,2%) + TOP- SIN-M 70 WP (0,1%), vagy a DITHANE M-45 (0,2%) + TOPSIN-M 70 WP (0,1%) ol­datába történő merítéses keze­lést. A gumó és virághagymákat alapos válogatás után 2-5 per­cig áztassuk a permetlé tö­ménységű oldatban, majd 1-2 órás szikasztás után kiültethet­jük a talajba. A vörös- és fokhagyma csá- vázása is javasolható, a virág­hagymákhoz hasonló módszer­rel. Erre a DITHANÉ M-45 (0,2%) + TOPSIN-M 70 WP (0,1%), vagy a DITHANE M-45 (0,2%) + CHINOIN FUND AZOL (0,1%) kombiná­ciója. Ha a kiültetés már megtör­tént, akkor a fenti permetlé tö­ménységű oldatok beöntözész- szerűen is alkalmazhatók 1 1/négy mzetmé tér mennyi­ségbe, de utána feltétlenül szükséges, hogy nagyobb mennyiségű vízzel beöntözve a gumók, hagymák mélységébe jutassuk le a szert. Ebben az esetben sorkezelést is végezhetünk, mellyel csök­kenthetjük a növényvédőszer felhasználást. A magvetéseknél, palánták kiültetésénél figyelembe kell venni a talajhőmérsékletet, a növéynek hő- és fényigényét. Fütetlen fólia sátrakba paprikát, paradicsomot, uborkát még ne­vessünk, ültessük el, mivel a növény számára kedvezőtlen körülmények a növények lassú, vontatott fejlődése a kórokozók terjedésének kedvez. Czigány Csaba „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélke­dőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, ne­künk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de né­mileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művésze­tét, földrajzát és egyéb vonat­kozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pá­lyadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a má­sodik díj: 6 000 Ft nettó, a har­madik díj: 4 000 Ft nettó, a IX-X. díj: 1 500 Ft nettó. A ve­télkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést te­szünk fel. Minden kérdés Pécs- csel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám ötven. Az ezt a pontszámot elérők vagy meg­közelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejt­vényszöveget megfejti és a Pé­csi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után leg­később egy héten belül vala­mennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetél­kedő. ” A díjmegállapítás és az eset­leges sorsolás közjegyző jelen­létében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztat­juk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak név­sorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke „PÉCS AZ ÉN VÁROSOM” 50 000 forintos A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület vetélkedője II. forduló Kérdések: 1. Zsolnay Vilmos hol és mikor szerzett világhírnevet? Válaszok: Neve: 2. Miért fogadalmi templom a havihegyi kápolna? Foglalkozása: Lakcíme: ....... A megfejtő: 3. Zrínyi Miklósnak hol vannak szobrai Pécsett? 4. Ki volt Móré Fülöp? 5. Mi a neve a pécsi születésű török történetírónak? '.'.*nYaTn c f I 4 4 é

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom