Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-18 / 77. szám

1992. március 18., szerda oj Dunántúlt napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma Mezőgazdasági fórum Harkányban A helyzet katasztrofális Kispadon a kisgazdák Az ormánsági és dél-baranyai mezőgazdasági nagyüzemek és gazdálkodók képviselő, a Bara­nya Megyei Földművelésügyi Hivatal a harkányi és a siklósi Független Kisgazda Párt szer­vezete március 11-én fórumot hivott össze a térség gazdálko­dási gondjainak és jövőjének elemzése végett Harkányban. A jelenlévők nemzetgazda­ságilag katasztrofálisnak ítélik a gazdaság helyzetét és kilátásta­lannak jelenét. A mezőgazda- sági termelés - termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok, magángazdaságok stb. - sok esetben az ellehetetlenülés szintjére jutott. A tanácskozás főbb megálla­pításai: 1. A nemzetgazdaság a me­zőgazdaság felé csak részben pótolta az 1990. évi aszály okozta kárt, amely kihatott az 1990. évi indulásra is. 2. Az állami költségvetés A Szocialista Párt pécsi el­nöksége már nyilvánosságra hozta állásfoglalását a vízdíjak­kal és a tömegközlekedés tarifá­ival kapcsolatban. A közel­múltban újabb nagy tömegeket érintő rendeletek, döntések szü­lettek a közszolgátlatásokról, a távhőszolgáltatásról, víz- és csatornadíjakról, tömegközle­kedésről, a volt tanácsi lakások eladásáról. Ezek jogos indula­tokat keltettek a lakosság köré­ben, bizonytalanságot az érin­tett vállalatoknál, élénk - sajnos személyeskedésektől sem men­tes, pártérdeket, presztízsszem­pontokat kihangsúlyozó - vitá­kat az önkormányzatban. Előre bocsájtjuk: a jelensé­gek alapvető okát abban a kor­mányzati politikában látjuk, amely a szociális szempontok mellőzésével próbál piacgazda­Perényi József a KNDP frak­cióban helyet foglaló önkor­mányzati képviselő az Új DN 1992. március 6-i számában a pécsi költségvetési közgyűlés­ről a valóságnak nem megfelelő állításokat fogalmazott meg. Az általam előterjesztett, az SZDSZ és a FIDESZ által kez­deményezett ügyrendi javaslat az 1991. évi költségvetés hosz- szúra és parttalanná vált köz­gyűlési vitája megismétlődésé­nek elkerülésére szolgált. A javaslat a több mint négy hónapos bizottsági és közgyű­lési előkészületek után tíz perc lehetőséget biztosított a testü­letben képviselettel rendelkező hét párt számára. így a kor­1991-ben több mint 300 milli­árd forint többletelvonást esz­közölt. E teher nagyrészét a me­zőgazdaság viselte miközben pénzügyileg ellehetetlenült, to­vább fokozódott a vagyonfelé­lés. 3. A mezőgazdaság működé­sét szolgáló anyagok - energia, műtrágya, stb. (inputok) - ro­hanó áremelkedése és mértéke meghaladta az ágazat működési tűrőképességét. Egyidejűleg a felvásárlási árak csökkentek. Ezen anomáliát a gazdasági kormányzat nem oldotta föl. 4. A termékek ellenértéke 60-90 banki nap után realizáló­dott, ugyanakkor a vásárlások teljesítése azonnali fizetést kö­vetelt, felborult a fizetési egyensúly. ságot teremteni ellentmondásos intézkedéseivel. Ezekből kitű­nik, hogy az országos döntések alapvető motivációja a költség- vetési, fiskális szempont, mely csupán bevételi oldalról közelit meg kérdéseket. Ha a lakosság hosszútávú ta­karékossági szempontokat pró­bál érvényesíteni - kevesebb vizet fogyaszt, intézkedését tesz a hőmennyiség mérésére, meg­próbálja megvásárolni volt ta­nácsi bérlakását, ezzel igyekez­vén elkerülni a jövedelméhez képest irreális lakbéreket - a kormányzat azonnal központi áremeléssel kompenzálja bevé­teleinek kiesését. Az önkormányzat a kialakult helyzet kezelésére például szo­ciális segélyt juttat a hozzá fo­lyamodóknak (ez nem feltétle­nül azonos a ténylegesen rászo­mánykoalíciós pártok (MDF, KNDP. FKgP) 30; a baloldali pártok (MSZP, MSZMP) 20; a liberális pártok (SZDSZ, FI­DESZ) 20 percet kaptak a költ­ségvetéssel kapcsolatos általá­nos állásfoglalásuk kifejtésére, mellyel kizárólag a kormányko­alíciós pártok képviselői nem éltek. A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásainak megfe­lelően a Közgyűlés arra köte­lezte határozatában a képvise­lőket, hogy a város működését meghatározó alapvető fontos­ságú költségvetési rendelethez a 5. A mezőgazdaságban ilyen méretű hitelmennyiség idáig mégnem volt. E hitelt terhelő kamat kitermelése az ágazatból lehetetlen. 6. A térségmezőgazdaságát sújtotta a jugoszláv polgárhá­ború is. 7. A térségben 1991-ben igen jó termés volt. Ennek ellenére a gazdálkodás Baranya megyé­ben 1,6 milliárd forint vesztesé­get eredményezett. Sok helyen az eladósodás mértéke a vagyon 50 %-át meghaladta. 8. Az ellehetetlenült gazda­ságok esetében az 1992. évi termelés pénzügyileg nincs biz­tosítva. 9. A mezőgazdaság összeom­rulókkal), vagy megpróbálja la­kottan eladni a volt tanácsi bér­lakásokat, hogy ezzel némi plusz bevételhez jusson, - ez a tevékenység azonban csak tűz­oltó munka, nem jelent hosszú­távú megoldást. A vállalatok a szolgáltatások szűkítésével, például a lakások hőmérsékletének éjszakai csök­kentésével vagy az autóbuszjá­ratok ritkításával reagálnak. Ezek ugyan lehetnek jogszerűek és kényszerűek, de etikailag ki­fogásolhatók, hangulatrontók, s ez sem jelentheti a jövőt. Következésképpen ezek is okai annak, hogy rendkívüli mértékben megnőtt az elszegé­nyedett tömeg, amelynek már az ún. alapellátása is megkérdő­jeleződött: egyre nő a közszol- gátlatásokat fizetni nem tudók száma. Ugyanakkor a központi módosító indítványaikat írásban tegyék meg. A testületben helyet foglaló kormánykoalíciós pártok politi­kai kérdésként kezelték, az ügy­rendi indítványt; holott jól fel­készült önkormányzati képvise­lőcsoportok számára elegendő volt tíz perc a véleményük meg­fogalmazására (MSZP, MSZMP). A konstruktív ellenzéki pár­tok viselkedésmódjára általában az jellemző, hogy a benyújtott javaslatot kritikai észrevételek­kel illetik, és a számukra elfo­gadható alternatívát módosító lása jelentősen növelni fogja a falusi munkanélküliséget. Javaslataink a mezőgazda- sági termelés érdekében: 1. A kormány által meghirde­tett pénzügyi segély sok esetben nem elégséges, a tavaszi felada­tok beindítására. Az ebbéli in­tézkedés lassú, félő, hogy késve érkezik a termelőkhöz. 2. A kormány egészítse ki a4/1992. (III.4.) Korm. számú rendeletet az egyszerűsített ket­tős könyvelés eladósodottsági százalékának számítását azzal, hogy a saját termelésű készletek az eszközértékben szerepelje­nek. 3. Mindenképp szükséges a mezőgazdaság részére átcsopor­tosítást végezni. ármeghatározás, a drasztikusan csökkenő árkiegészítés, a köz­szolgáltatásokat végző vállala­tok tisztázatlan tulajdonviszo­nyai olyan helyzetbe hozták mind a városi önkormányzatot, mind pedig a vállalatokat, hogy ebből a csapdából csak nehezen tudnak kikeveredni. Az MSZP Pécs Városi El­nökségének álláspontja, hogy az alapszolgáltatások ellátására olyan tulajdonosi viszonyokat kell létrehozni, amelyben a fő tulajdonos az önkormányzat, amely felelősen, a helyi viszo­nyok ismeretében, a lakosság érdekeinek megfelelően, jól át­gondolt várospolitikai koncep­ciónak alárendelten gazdálko­dik tulajdonával. MSZP Pécs Városi Elnöksége Kunszt Márta városi elnök indítványokkal próbálják elérni. Az ügyrendi javaslat nem tar­talmazott mennyiségi korláto­kat a módosító indítványok számának tekintetében, tehát a képviselők lehetősége adott volt indítványaikkal elősegíteni a város költségvetésének elfo­gadhatóvá tételét. A lehetőséggel való élés he­lyett a nyílt diktatúra emlege­tése a kormánykoalíciós pártok eddigi politikai tevékenységét tükrözi. Szabó Tamás helyettes frakcióvezető FIDESZ Szégyenkezve állunk hozzá e cikk írásához, hiszen jó lenne, ha egy pártnak a belső életét nem vinnénk utcára, a vitánkat, eltérő véleményeinket először egymás között rendeznénk le. S hogy ez mégsem így történik, annak nyilván megvan az oka. Talán a célja is? Onnan kell kezdeni, hogy a párt múltja, történelmi eszmei­sége a legnagyobb lehetőséget biztosította a rendszerváltás in­dulásakor. Kezdetben sokan azért lettek tagjai, hogy ezt ki­használják. S így egyszercsak azt vettük észre, hogy a vidék hátán begyalogoltak sokan a ha­talomba és a parlamentbe, s a pártot ellepi a lepedék. Pártun­kért a pártunkban megindult a harc! Ebben a bizonytalan, har­cos időszakban egyre inkább úgy láttuk, kellene egy karizma­tikus egyéniség. Kellene egy olyan személy, akire felnéz a nép. S „Ő” jött! Hajóval, heli­kopterrel, hintóval, de főleg - jól időzített beszédekkel. No ez kell nekünk! Ez az igazi! S nem figyeltünk a legalapvetőbb do­logra, hogy ugyanis ki is ez az ember. - Vidéken tudjuk egy­másról, ki kicsoda, mert meg­kérdem a falut, a szomszédot, s máris megvan az „átvilágítás.” Ebből a homályból szinte törvényszerűen jött a vezér, dr. Torgyán! Jött és győzött! Ebből lett baj, elnök lett a vezér. Elnök abban a pártban, mely első vá­lasztmányán még csak meg sem tűrte az MSZMP-ből átvedlet- teket. No ő nem az volt, attól ál­lítólag rosszabb: besúgó, mely­nek hivatalos neve: III/III-as titkos hírszerző. Ez a szervezet a háttérből szolgálta a rendszert. Az meg már cirkusz, ami az ezt cáfoló, vagy igazoló borítékkal történik: kikéri, felbontja, elol­vassa, visszaadja, feljelenti, megsemmisítését kéri. Ha való­ban nem volt az, akkor miért nem veszi át? Hirdette, hogy szeme-fénye- ként védi a koalíciót. S ma mi van? Mondta: nem akar minisz­ter lenni, de közeállóak hallot­ták, mikor ezért pitizett. Mondta az ifjúsági lakásépítést, a gaz­dabankot, a demokráciát, a megtisztulást, s közben mo­csárba vitte a pártot. De megbízóinak ez így jön jól: öljétek csak egymást, vitat­kozzatok egymással, mert addig a zavarosban jól lehet halászni. Ma megosztottak a kisgaz­dák! Egy személy konfliktusa a személyi ellentétek sorozatát hozta és hozza magával. S ma már alig figyelünk a tettekre, a feladatokra, ma csak az van: ki van mellette, vagy ellene? Ellene? - Ha végig gondoljuk higgadtan, normálisan logiku­san és politikusán, levonhatjuk a következtetést: megpecséte­lődött pártunk sorsa, sportnyel­ven szólva kispadra kerültek a kisgazdák. Nem hisszük, hogy az elfogult, vakon követő hívek néhány tízezres táborán kívül lenne támogatója. Mindenhol és mindenkiben él a kétely, a bi­zonytalanság. Ezzel hitelesen politizálni nem lehet. Milyen is a Torgyán-féle kis­gazda? Felfüggeszti, kizárja, kitiltja Pártayt, Vöröst, az alapítókat, a képviselőket, a gondolkodókat, főleg a másként gondolkodókat. Nincs fegyelmi, nincs alapszer­vezeti vélemény, nincs meg­hallgatás, nincs, nincs és nincs, semmi nincs. Az elnök magá­hoz ragadja az ügyet és dönt. Döntenek ellenszavazat nélkül, egyhangúan, mint régen! Mint 40 év alatt. A párton belül - a Történelmi 33-ak Platformja és a hozzá csatlakozó széles tömeg - már felismerte a „torgyanizmus” ve­szélyeit és tarthatatlanságát. Torgyán dr. mozgalma zűrza­vart, nyomort, országégést okozhat. Ezt a párt Történelmi Platformja minden eszközzel és elszántsággal megakadályozza. A társadalomnak az embe­reknek feladata, joga és köteles­sége az igazság megismerése. Ahhoz, hogy reálisan foglalhas­sanak állást, tudniuk kell, ki mellett állnak. De ehhez, dr. Torgyánnak abba kell hagynia a bujócskát, az ügyvédi trükkö­ket. Ehhez nyíltan és őszintén fel kell tárnia magáról mindent, amivel — állítólag- „befeketí­tik őt.” Mert itt már nem a személyé­ről van szó, hanem a pártról, annak megbízhatóságáról és ki­számíthatóságáról. Már kevés, ha a félretájékoztatott tagok egy része vakon támogatja. Torgyán dr. a kispadra ültette a pártot, szándéka: megosztani a leginkább rendszert váltani akaró koalíciót és népet. Nem ez volt-e az ő és megbízói célja? Ha elérné célját, szétverve állna pártunk, szétverve állna a koalí­ciónk, kormányozhatatlan lenne az ország, zűrzavar uralna min­dent. A radikális rendszerváltás­hoz, az életkörülmények javulá­sához egyfelől elengedhetetlen az állampolgárok politikai tisz­tánlátása, mindenfajta diktatúra elvetése, másfelől demokrati­kus, jól működő pártra, a vá­lasztók szolgálatára, összehan­golt koalícióra van szükség, és bennük hiteles emberekre. A kizárt, felfüggesztett, kitiltott baranyai elvhű kisgazdák nevében: Csirke Ernő örökös tiszteletbeli megyei elnök Fő tulajdonos az önkormányzat legyen Nyílt diktatúra Pécsett? Hamis a háborús nemzeti egység Válasz a Kisgazdapártból kizártaknak A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetsége országos elnöksége állást foglalt néhány, a közvéleményt élénken foglal­koztató időszerű kérdésben: 1. Az egykori 2. magyar had­sereg doni katasztrófájára em­lékezve az elnökség megállapí­totta: a szövetség a háború és a fasizmus áldozatait megillető kegyelet, a népek megbékélése, barátsága és a következetes bé­ketörekvések szellemében ké­szül a Don-kanyar magyar tra­gédiájának jövő évi 50. évfor­dulójára. A Szövetség ezután is mindent elkövet, hogy népünk végre jelképesen eltemethesse halottait, s Ukrajnában em­lékmű örökítse meg áldozatu­kat. Tudjuk, a hazafias érzése­ikkel visszaélő politika követ­keztében vesztették életüket. 2. A MEASZ az elmúlt idő­szakban több alkalommal fi­gyelmeztetett az egyre szapo­rodó és a fasizmussal rokonsá­got mutató jelenségekre. A köz­területeket országszerte horog- keresztek szennyezik, terjed a skin-head-mozgalom, hecc­kampányokat szerveznek a faj- és idegengyűlölet jegyében, mindinkább összefonódik a bű­nözés és a politikai alvilág. Az embertelenség terjedésének sajnos kedvez a szélsőjobbol­dali törekvések nemzetközi erő­södése, a lakosság növekvő ré­sze létfeltételeinek rohamos romlása, a munkanélküliség, aZ ifjúság egyre kilátástalanabb helyzete. A szövetség elvárja, hogy az illetékesek az eddiginél határozottabban, társadalmi ve­szélyessége szerint foglalkoz­zanak az üggyel, s tájékoztassák a közvéleményt. 3.Ötven esztendeje, hogy megalakult a Magyar Törté­nelmi Emlékbizottság, s a meg­szállt Európában is kivételesen, nagy háborúellenes tüntetésre került sor a Petőfi-szobomál 1942 március 15-én. A félévszázados évforduló szellemében hazánk következe­tesen demokratikus erői utasít­sák vissza a hamis háborús nemzeti egység - akár vádként, akár érdemként megfogalma­zott - visszavetítését, s a Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ko­vács Imre, Schönherz Zoltán, Szakasits Árpád, Szekfű Gyula, Varga Béla és mások nevével fémjelzett nemzeti összefogás öröksége jegyében hallassák hangjukat. Minket, baranyai kisgazdákat mélységesen felháborít az az új­ságcikk, mely március 2-án megjelent a Dunántúli Napló­ban, melyet Szentpáli László ill. Pető Sándor volt kisgazda tagok írtak. Ezek az emberek ugyan­azt csinálják a Kisgazdapárttal, mint Rákosi 1947-ben, a párt platformja alatt szét akaiják verni a Kisgazdapártot. Igaz, hogy Torgyán dr. 1991-ben kimondta a történelmi platform megalakítását, csak nem olyan személyeknek, akik ezalatt a platform alatt elárulják az igazi kisgazda eszméket. A párt igazi bomlasztása akkor kezdődött, amikor az 1991-es nagyválasztmányi ülésen Nagy Ferenc József akkori pártelnök a miniszterelnök úrtól kapott levelet felolvasta. Ekkor elsza­badult a pokol. A párt teljes ket- tészakítását Nagy Ferenc József volt pártelnöknek, valamint an­nak a 33 országgyűlési képvise­lőnek köszönhetjük, akik sem­mibe vették annak a 600 000 választópolgárnak a vélemé­nyét, akik szavazatukkal a par­lamentbe juttatták őket. Mi, vajszlói kisgazdák kértük meg Torgyán doktort, hogy tá­jékoztasson bennünket az or­szág és a párt helyzetéről, mert olyan megnyilatkozások történ­tek, hogy a Kisgazdapárt és a je­lenlegi kormány tette tönkre az országot. Mi, baranyai kisgaz­dák valljuk, hogy nem Torgyán dr., hanem Szentpáli és társai robbantották ki a civakodást. A platform emberei vajszlói nagygyűlésükön uszító röpla­pokat szórtak. Mi nem személyi kultuszt akarunk kialakítani, mint a plat­form emberei. A Baranya me­gyei Kisgazdapárt minden nagygyűlésén világosan meg­mondtuk, hogy nem vagyunk sem Nagy Ferenc-pártiak, sem Torgyán-pártiak, hanem Füg­getlen Kisgazdapártiak. Es amíg Torgyán dr. ezt a politikát folytatja, addig a független Kis­gazdapárt kitart mellette egy emberként. Fényes bizonyíték a március 1-jén Szegeden megtar­tott országos nagygyűlés. Országos és megyei vezető­ink rágalmazását, támadását visszautasítjuk, vezetőinket mindenkor megvédjük. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Vajszlói Szervezete, Balog József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom