Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-18 / 77. szám

10 üj Dunántúli napiö 1992. március 18., szerda A jövő telefonja: PCN Növényvédelmi tanácsadó Csonthéjasok betegségei Az őszibarack, alma és körte­fáinknál meghatározó a rügyfa- kadás utáni (u.n. egérfüles álla­potban) védekezés, mivel ebben a fenológiai állapotban történik az új levelek, hajtások elsődle­ges fertőzése (primerfertőzés). Ez egyrészt a rügyekből más­részt a lehullott levelekről tör­ténik. Nagy veszélyforrást jelente­nek a fán maradt gyümölcsmú­miák is, melyeket feltétlenül tá- volítsunk el, mielőtt a védeke­zést megkezdenénk. Á csonthéjasok közül az őszi barackon visszatérő gondot je- lenta tafrinás levélfodrosodás. A tünetek a levélen, a hajtáson és néha a gyümölcsön is észlel­hetők. A levélen már „egérfü­les” állapotban apró hólyagocs- kák láthatók, melyek fokozato­san nőnek a levelek fodrosod­nak, vastagodnak, deformálód­nak. Az alakváltozást színválto­zás is követi. A deformálódott levelek kezdetben zöldek, majd fokozatosan bordóvá válnak. Különleges konyhakerti növények Vannak olyan növények, melyek könnyen termelhetők és a háztartásban is, az érté­kesítésnél is kiválóan hasz­nosíthatók: Ánizs. Fűszernövény kel­lemes illata miatt közismert. Cukrászok és az édesipar nagyban is használják. Néhol anizsos pálinkát készítenek •belőle. Kalácsokat és süte­mények kellemes illatot árasztanak, ha fél dkg ánizs­magot ledarálva a készít­ménybe keverünk kisütés előtt. Áprilisban vetjük, mag­ját szeptemberben érleli. Bimbóskel. Kelkáposzta ízű növény, mely egy méter magasra is megnő. Nyáron kell elültetni június elején. Szeptemberben tetejét vissza kell csipni, kis 2-4 dekás zöld bimbói télen is szedhetők, mert fagyálló. Magját május elején vetjük, vízigényes, te­hát öntözni kell. Brokolli. Kétéves növény, rokona a karfiolnak. Levelei hosszú lapátszerűek, virág­zata késő ősszel szedhető. Kis takarással szabadföldben is kitelel. Április közepén vetjük. Sok vizet kíván. Felületükön a gomba ezüstös bevonatot képez. A hajtásokon és gyümölcsökön csak apró hó­lyagok jelennek meg, melyek a levélhez hasonló színváltozáso­kon mennek át. A kórokozó a lehullott leve­leken, az ágakon és a vesszőkön telel át. A kora tavaszi hűvös, nedves, csapadékos időjárás kedvez a kórokozó terjedésé­nek. A hőmérséklet növekedé­sével a fertőzés csökken. Az őszibarack fánkon ke­vésbé ismert, de mind gyakrab­ban jelentkezik a pszeudomóna- szos ágelhalás, mely baktériu­mos betegség. Az ágakon és törzsön a háncs és kambium gyűrű (fa rész) alakban meg­bámul, majd elhal. Ezt a jelen­séget gyakran rákos sebek és mézgakiválás kiséri. A felette levő rész rendkívül rövid idő alatt ellankad, elpusztul. Az el­halás alatti egészséges részből új hajtások törnek elő. A baktérium vegetációs idő­ben a levelek felületén van, de tüneteket nem okoz. Innen ősz­szel a sebzéseken keresztül jut a háncs és a faszövetekbe, ott a tél folyamán felszaporodik. Véde­kezés ellene a fasebkezelések, a rügyfakadás időszakában a réz­tartalmú szerek használata, va­lamint a lehullott lomb meg­semmisítése. Csonthéjasok moníliás be­tegsége kevésbé ismert, a fel­tűnő tünetek ellenére. A kóro­kozók (két gombafaj: Monilia laxa és Monilia fructigena) a cseresznyén, a meggyen, az őszibarackon, a kajszin és szil­ván is előfordul. A betegség tü­netei a virágon, a hajtáson, az ágon és a gyümölcsön figyel­hető meg. Virágpusztulást a meggyen és egyes cseresznye­fajtákon okoz. A beteg virágok és hajtáskezdemények megbar- nulnak, elhervadnak, nem hul­lanak le, hanem összeszáradva a fán maradnak. A gomba az ága­kon is sebeket okoz, amelyeken mézgacseppek kiválása figyel­hető meg. Á gyümölcsön a seb­zéstől kiinduló rothadás barna színű, a foltok felületén sza­bálytalan elrendezésű, apró szürke szaporítóképletek kép­ződnek. A moniliáraérzékeny cse­resznye- és meggyfákat a rügy- fakadáskor réztartalmú (Rézo- xiklorid, Bordódé, Cuprosan Super D, Champion 50 Wp, stb.) majd a virágszár megnyú­lásakor és a virágzás kezdete­kor, valamint a fővirágzás idő­szakában Sumilex 50 WP, vagy Rovral növényvédőszerrel per­metezzük. Czigány Csaba Az amerikai kommunikációs szakemberek olyan ötleten dol­goznak, amely forradalmasít­hatja a telefonálást. Az ötlet „egyszerű”: a Föld minden pol­gára kap egy személyes, már nem helyhez kötött telefonszá­mot. Az e számon hívható ál­lomás egy vezeték nélküli háló­zat rés^e lenne, s a hordozható készüléken keresztül - ami nem nagyobb egy mai TV-távirányí- tónál - az előfizető mindenhol elérhető, még a vizen vagy a le­vegőben is. Erről gondoskod­nának a reléállomások és mű­holdak. Ezt nevezik „személyes Napról napra olvashatunk, hallhatunk arról, hogy déli szomszédainkhoz kéksisakosok érkeznek. A rádióban néha kék­sapkásokról is beszélnek. A té­vében mindkét fajta katonát lát­hattunk: kéksisakosokat, néha kék sapkát viselőket. A két fogalom nem ugyanaz. Nézzük meg őket! A sapka olyan fejfedő, amely rendszerint szövetből vagy vá­szonból készült, többnyire el- lenzős, lapos vagy fejhez si­muló. Férfiak és nők egyaránt viselik. Beszélünk frig, baszk és Castro sapkáról. Van olyan bá­ránybőrből készült csúcsos, ke­rek vagy lapos tetejű kucsma, amelyet fülig lehet lehúzni. Is­merjük a micisapkát, a matróz- és a tányérsapkát, a hálósapkát és újabban kéksapkát. A csör­gősapka vagy csörgősipka fo­galmával is gyakran találkozha­tunk a népmesékben, a közép­kori történetekben. Ma átvitt ér­telemben a valóságos vagy szín­lelt bohóckodás jelképe. Ezért mondjuk: föltette a csörgősap­kát az, aki bohóckodva, nem veszi komolyan a mondanivaló­ját. Herczeg Ferenc írja: „Akik megtapsolnak, azoknak odatar­tom a csörgősapkámat.” A sisak szintén a fej védelmét szolgálja, nem annyira békében, mint inkább háborúban. Béké­ben szemlék, ünnepi felvonulá­sok, koszorúzások stb. alkalmá­val használja a katonaság. Lehet nyílt és zárt, vagyis elöl ellen­zővel vagy rostéllyal ellátott fejfedő. A címereket történetiségük­ben vizsgálók jól tudják, hogy a régebbi címerekben gyakran ta­kommunikációs hálózat”-nak (PCN). Az új telefoncsoda nagy elő­nye a hívások ellenőrizhető­sége. Digitális kódszavak segít­ségével megállapítható a hívó fél azonossága még mielőtt a kapcsolat létre jönne. Nem kis probléma a hívott fél mindenkori tartózkodási helyé­nek kiderítése. Megoldásként a szakemberek egy kis adókészülékre gondol­nak, amely a központot folya­matosan tájékoztatná a szám tu­lajdonosának tartózkodási he­lyéről. lálkozhatunk sisakokkal, főleg a pajzs fölött. De néha a teljes címert is helyettesítette a sisak. Arany János írja önmaga kép­zelt tört címeréről: „Zárt sisa­kon s pajzson kézbe kivont kadú / Nagyfalusi Arany, sza- lontai hajdú.” Foglalkozástól függően megkülönböztetetünk katonasi­sakot, a tűzoltók sisakját, ré­gebben a légoltalmisok fejfedő­jét. Van vívósisak, bukósisak, rohamsisak és a trópusi vidéke­ken hordott, vászonnal bevont, parafából készült, a fejet nap­szúrás ellen védő sisak. Hasz­nálják a műszaki nyelvben is, amikor valamely építmény csúcsos fedeléről beszélnek. Szép szólásmondásunk: Nyílt sisakkal harcol, küzd valaki, ha nyíltan, kertelés nélkül föltárja meggyőződését, célkitűzését, szándékát, pénzügyminiszte­rünk és mások szerint: projekt­jét, vagyis terveit. E latin ere­detű szót - magyar megfelelője is lévén - nemcsak feleslege­sen, de rosszul is használjuk, el- angolosítva: prodzsekt-té válto­zik át a projektum. Pázmánynál olvasható ked­ves népi mondások: Sapkát cse­rél süvegen, vagyis kis értékű holmit értékes dologra vált át. - Annyit ér, mint egy esküdt em­ber sapkája. Szólnunk kell egy szépen hangzó, de veszedelmes nö­vényről, a sisakvirágról. Nevét sisak formájú szirmairól kapta. Mikszáth Kálmán és a botani­kusok szerint is: gyilkos nö­vény. Ne tűzzük sisakunkra bokré­taként! Dr. Tóth István Növény Növény fenológia 10 1 permet- léhez sziikg. Károsító Neve Forg. Megjegyzés Rügyfaka- dástól zöldbim- bós áll. Monilia Levélfol­tosságok, levél fod- rosodás Rézoxiklorid 50WP Champion Suprosan Super 0 Miltox Special Bordóilé FW. Sz. Sz. Sz. Sz. Sz. 3 dkg 3 dkg 5 dkg 5 dkg 100 ml Bravó 500 F. 3 ml 7-10 naponként Bélán Delan Sz. 5 ml folyamatos Csonthéjasok Buvicid K. Sz. . 3 dkg Dithane M-45 Sz. 2 dkg Antracol 50 WP Sz. 2 dkg permetezés Sporgon Sz. 0,5 dkg Levél­fodro­sodás Efuzin 50 WF. F. 25 ml Fóvirágzásban nem használható Monilia Ronilan 50 WP Sz. 1,5 dkg A monilia Sumilex 50 WP Sz. 1,5 dkg érzékeny Rovral 50 WP Sz. 1,0 dkg cseresznye és Chinoin Fundazol Sz. 1,0 dkg meggyfákon Buvicid K Sz. 2,0 dkg 2-3 kezelés Buvicid F F. 2,0 dkg Dithane M-45 Sz. 2,0 dkg Rügyfaka- dástól Varaso­dás Monilia Rézoxiklorid 50 WP Sz. 3 dkg Almatermésüek Pir osbim- bós álla­potig Champion Cuprosan Super D Miltox Special Sz. Sz. Sz. 3 dkg 5 dkg 5 dkg Rokkol 400 WSC Sz. 3 dkg Bordóilé FW Sz. 100 ml Liszthar­mat Báriumpoliszulfid Kénkol 800 FW T iosol Sz. Sz. Sz. 3 dkg 40 ml 1,5dkg Bordóilével nem keverhe­tők Thiovit -S Sz. 5 dkg ­Microthiol Special Sz. 5 dkg Szulfur 900 FW 30 ml Toliseprű Nyílt sisakkal! „Pécs az ön városa?” Ha valóban az, vegyen részt a pécsi városszépítők 50 000 forintos, tíz fordulós vetélke­dőjén! Szeretjük városunkat annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk róla. Azt hiszem, ne­künk városszépítőknek egyik fontos feladatunk, hoy kitárjuk a megismerhetés kapuit, s ha nem is teljes mértékben, de né­mileg mégis közelebb vigyük városunk történetét, művésze­tét, földrajzát és egyéb vonat­kozásait az Új Dunántúli Napló olvasó táborához azzal, hoy tíz fordulós vetélkedőt hirdetünk. 50 000 (ötvenezer) forint pá­lyadíjat tűz ki akként, hogy az első díj: 10 000 Ft nettó, a má­sodik díj: 6 000 Ft nettó, a har­madik díj: 4 000 Ft nettó, a IX-X. díj: 1 500 Ft nettó. A ve­télkedés során tíz alkalommal öt, összesen ötven kérdést te­szünk fel. Minden kérdés Pécs- csel kapcsolat. Egy-egy kérdés megoldása - függetlenül annak könnyű vagy nehéz voltától - egy (1) pontot ér. Az elérhető legtöbb pontszám öt ven. Az ezt a pontszámot elérők vagy meg­közelítők közül pontegyenlőség esetén a zsűri sorshúzással dönt. A vetélkedőn részt vehet mindenki, aki az Új Dunántúli Naplóban közzétett heti rejt­vényszöveget megfejti és a Pé­csi Városszépítő és Városvédő Egyesület emblémájával együtt kivágva összegyűjti és a tizedik azaz az utolsó közlés után leg­később egy héten belül vala­mennyit együtt az alábbi címre zárt borítékban beküldi: Pécsi Városszépítő és Vá­rosvédő Egyesület, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: „Pécs az én városom vetél­kedő. ” A díjmegállapítás és az eset­leges sorsolás közjegyző jelen­létében történik. Az ünnepélyes díjkiosztás időpontjáról az Új Dunántúli Naplóban tájékoztat­juk olvasóinkat. A kérdések megfejtését és a díjazottak név­sorát közölni fogjuk. Jó vetélkedést kíván: Dr. Marton István a Városszépítő Egyesület elnöke „PÉCS AZ ÉN VÁROSOM” 50 000 A Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület forintos vetélkedője IV. forduló Kérdések: Válaszok: A megfejtő: 1. Mi a neve a városvédők országos lapjának? 2. Hány 1848-as honvéd nyugszik temetőnkben? Neve:...................................................... Foglalkozása:........................................ Lakcíme: ............................................... 3 . Mikor alakult meg először, ki volt az első elnöke a Janus Pannonius Társaságnak? 4. Mit jelent ez a fogalom: „pécsi tüke”? 5. Ki írta pécsi látogatását követően: „Pécs Magyarországnak Budapest után a legszebb városa”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom