Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1992-03-18 / 77. szám
8 üj Dunántúlt napló 1992. március 18., szerda Ad multos annos! Kézikönyvtár és színházterem állami támogatással Nyolcvanöt éves Horvát Adolf Olivér Ki gondolná, hogy már 85 éves? Frissessége, minden és mindenki iránti érdeklődése, fáradhatatlan tudomány szomj a, munkaereje mindnyájunkat tiszteletre késztet. Az az ünnepség, amelyet születésnapja tiszteletére március 6-án a Pécsi Akadémiai Székházban tartottak, olyan tudósnak szólt, akinek a botanika terén elért tudományos munkássága nemcsak honi körökben, de szerte a világban is nevét ismertté és elismertté tette. A Pécsi Akadémiai Bizottság és más szervek által rendezett ünnepséget Flerkó Béla akadémikus, a PAB elnöke nyitotta meg, majd dr. Páva Zsolt polgármester-helyettes köszöntötte a jubilánst. Mindketten kiemelték az ünnepelt hatalmas pedagógiai munkásságát, amellyel a „Tanár úr” évtizedeken át a pécsi ifjúságot a botanika szerete- tére nevelte. Jobst Kázmér akadémikus diáktörténeteket adott elő, a Biológiai Társaság nevében Borhidi Attila, a JPTE tanszékvezető tanára méltatta a jubiláns munkásságát. Lehetetlen felsorolni azt a Magyarországról és külföldről (Bonn, Bécs, Baden-Baden, Róma, Kiev, Drezda stb.) érkezett üdvözlő táviratok és levelek áradatát, amelyek mindegyike az évforduló alkalmával a jubilánst köszöntötte. A mecseki flóra és vegetáció kiváló kutatója 1907 március 6-án Girálton született orvosi Családban. Édesanyja Berze- viczy Margit, aki őseit II. Endre király koráig vezette vissza. Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben végezte el, ahol már feltűnt biológiai érdeklődésével. 1929-ben pappá szentelik, a cisztercitarendbe a zirci apát vette fel 1942. március 25-én - éppen ötven évvel ezelőtt -. Az évben jelent meg első életműve a ciszterci rend 800. évfordulójára: „A Mecsek hegység déli síkjának növényzete ” - két részben. Doktori értekezése Külső-Somogy flórájáról szólt. A negyvenes évektől kezdve a Mecsek vegetációját kutatta, majd akadémiai megbízásból a hegység erdőtipológiai térképét is elkészítette. Második életműve: Die Vegetation des Mecsekgebirges und seiner Umgebung” 1972-ben jelent meg. 1958-ban elnyerte a kandidátusi fokozatot, és több mint 30 világkongresszuson vett részt. Kutatást végzett Európa majdnem minden országában, az USA-ban és Japánban is. Útjai tapasztalatait felhasználva megírta harmadik életművét, amely Európa mérsékelten melegkedvelő, de igen kritikus és több altípusba sorolható növényi társulásának jellemzését tartalmazza. Az utóbbi időben tudományos munkásságát különböző kitüntetésekkel ismerték el. így többek között Jávorka Sándor díjjal (1982), az MTESZ Országos Elnökségének díjával (1985), a Baranya megyei Tanács Tudományos Kutatói díjával (1986), a Grastyán Alapítvány díjával (1991). A Janus Pannonius Tudományegyetem címzetes egyetemi tanári ranggal tüntette ki. Pécs Város Ön- kormányzata díszpolgárrá avatta. 1991. november 11-én a Tudományos Minősítési Biztotság a biológiai tudomány doktora címmel ruházta fel. A Magyar Biológiai Társaság pécsi csoportjának tiszteletbeli elnöke. 1948 óta a Szent István Akadémia rendes tagja. A 85 éves jubiláns profesz- szort köszöntve csodálattal adózunk városunk nagy tudósa előtt, aki egyéniségében pregnánsan ötvözte a papi hivatást a tanárival és a tudóséval. Munkásságára ráillenek Carlyle szép szavai: A munka: imádság, A munka székesegyház; a mérhetetlenség dómja, Oltára: az Örökkévalónak csillagtrónja! Dr. Tóth István Egy rocklegenda feltámadása A 60-as évek beat- és hippikorszakának népszerű együttese, a Metro - több mint húsz évi hallgatás után - újra megszólal. A március 21-i koncert kétségtelenül az idei év egyik legkiemelkedőbb köny- nyűzenei eseményének ígérkezik. Az együttes tagjai - Brunner Győző, Frenreisz Károly, Schöck Ottó, Sztevanovity Zorán és Dusán - elmondták, hogy ezzel a koncerttel nemcsak egy nosztalgiabulit akarnak rendezni, ami a régi Metro-klub hangulatát van hivatva visszaidézni, hanem egy igazi, mai hangzású rock koncertet szeretnének prezentálni. Az Ülök egy rózsaszínű kádban, a Citromízű banán, a Mária volt, az Édes évek sokak számára egyet jelent a 60-as évek keserű-izgalmas világával. Gyarapodott a JPTE A JPTE a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól kapott pénzből megvásárolta az egyetem Szántó Kovács János utcai kollégiuma mellett lévő házat. A hír még újkeletű, ám máris számos terv, elképzelés született arról, ki miként szeretné használni az épületet, amely a BÉV színházterme volt. Dr. Ormos Mária rektor elmondta, a felső szinten lévő könyvtár-helyiséget a kollégium kapta meg, a színházterem és a mellette lévő tanácskozó tudományos és kulturális rendezvények, az egyetemi szenátusi ülések színhelye lesz, míg az alagsori helyiségeken az Európa Kör és más klubok osztozhatnak. Az alagsort kicsit fel kell újítani, az épület többi részét nem. A nagy termet alkalmanként bérbe is adják. A kollégium igazgatója. Bókái Endre éppen a könyvtár berendezésén, felszerelését tervezi a hallgatókkal. Egy kicsi, ám annál használhatóbb kézikönyvtárat szeretnének, s az egyetemtől kértek néhány számítógépet is szövegszerkesztő program- nokkal, amelyeket a könyvtár folyosóján helyeznének el. A nyitvatartási is igazítanák a kollégisták időbeosztásához, 16 órától éjfélig lehetne ott tanulni. A kollégisták egyébként már megszokták az új kollégiumot, sokan elhozták otthonról a kerékpárjaikat, és így járnak az előadásokra, szemináriumokra. A kollégiumban gazdag programválasztékot nyújtanak maguknak és az egyetem többi hallgatójának, s ha helyük engedi, más érdeklődőknek is. Létrehoztak nemzetközi kollégiumi alapítványt, és március 22-29-ig rendeznek nem zet- közi tábort, amelyre a határon túli magyar fiatalokat várják. Kótyavetye könyvek Nemrégiben néhányosros közlemény adta hírül, hogy a volt BÁZIS Déldunántúli Építőipari Vállalat nagyértékű könyvtárát elérte a felszámolás. Közhírré tétetett a kiárusítás ténye. Elkapott a szomorúság. Ez a könyvtár a 35 ezres állományával jelentős szerepet töltött be. A nagyforgalmú üzemi könyvtárak közé tartozott. Hazánkban sok hasonló, működött, vagy működik is még - bizonytalan ideig. Megszűnésük a közművelődés sorsát beárnyékolja és az emberek százezreinek olvasási igényét fogja később csökkenteni. A kiárusítás - közönséges kótyavetye. A könyvek néhány forintért, az egykori vételár 10-20 százalékáért kelnek el. A kispénzű emberek örömmel kapnak az alkalmon, de nagyszámban vásárolnak diákok, sőt az elszegényedő iskolák is beléptek a vevőkörbe. Magam is, mint a keselyű csaptam le erre a lehetőségre, hogy réI szese lehessek ennek a konctépő versenynek. Válogattam az élő és a klasszikus irodalom gyöngyszemeiből. Miközben örültem egy-egy darabnak, egyre csak a történelem félelmetes könyvpusztító akciói jutottak eszembe annak ellenére, hogy nem pontosan illik a hasonlat. Szabad, asszociáció! j^izinte^iangc^^ rés szerzők nevét. Micsoda sors! Jó, mondhatják, a könyvek nem vesznek el, csak gazdát cserélnek. Megvásároljuk, bekerülnek a polcainkra, és mindez milyen olcsón. Ez is egy érv, csakhogy közben a társadalom szegényedik bele. És mi lesz azoknak a könyveknek a sorsa, amelyekért nem jelentkeznek vevők? A 35 ezer kötet ebben a kiárusításban kb. 200-400 ezer forintért elkótyavetyéltetik. Ma ez a pénz jóformán semmi, csupán egy használt kocsi ára. Szóval egy használt kocsiért egy könyvtárat! A könyvtárnak, jobb sorsot is el tudtam volna képzelni, de természetesen a többi,.hasonló helyzetben lévőknek is. Nyugaton egy ilyen értékű, vagy tartalmú gyűjtemény jótékonysági adományként is tovább adható. Nálunk elképzelhetetlen? Lehet, hogy abban az esetben már a beszerzési árakon éretékelnék fel a könyvállományt? Nem mindegy. Se ez, se az. Az sem, hogy egy- bentartani vagy vásári módon elkótyavetyélni. A köz érdekében megoldást kellene találni! Mondjuk úgy, hogy egyben- tartva más kezelésében továbbra is a közművelődést szolgálhatná. Rozvány György Hamerlitol Angsterig Népfőiskola a városért A kit valaha is megérintett, netán földrerántott a genius lódnak, a hely szellemének varázsa, az megérti elfogultságomat, amikor a Pécsett 1989-ben alakult József Attila Népfőiskola mostani lépéseit, terveit tolmácsolni próbálom. Az alapítók egyike, dr. Román Lászlóné, a Baranya Megyei Könyvtár nyugdíjas igazgatója először is arról beszél, hogy most, amikor a társadalom kivonul a közművelődésből, a népfőiskola szerepe nem lehet más, mint „megjelenni és tenni valamit a közművelődésért, ott, ahol az állam nem tud megjelenni.” Tegyük hozzá - nem tud vagy nem akar. A pénzhiány közös, unos-un- talan hangoztatott nyűgén a népfőiskola pályázatokkal, rendezvényekkel igyekszik segíteni - hozzátenni a szerény tagdíj filléreihez. Ami azonban a tartalmi kérdéseket illeti, ennél lényegesebb, hogy a népfőiskola, azon belül az 1991-ben meghirdetett olvasókör a Baranya Megyei Levéltár segítségével magára talált, minden jel szerint messze túlnő a mégoly példás, de mégiscsak szolid önművelés szerény keretein is. Talán nem is a becsvágy, hanem egyszerűen csak a váratlanul megnövekedett érdeklődés, az egészséges lokálpatriotizmus - és persze nem utolsósorban Boda Miklósnak, az egyetemi könyvtár igazgatóhelyettesének színvonalas előadása tette zsúfolttá a megyei levéltár kutatótermét február 21-én. A XVII. századi pécsi polihisztor-festőről, Vízkelety Imréről szóló előadás egy hosszabb sorozat első állomása, amelyet március 6-án dr. Bezerédy Győzőnek, a megyei könyvtár osztályvezetőjének a Piacsek-családról szóló beszámolója követett. 1 - Tudomásunk szerint először kerül sor ilyen előadássorozatra, a város jeles személyiségeinek, egykori neves polgárainak, vezetőinek bemutatására, amely mintegy „pantheonná” állhat majd össze - mondja Márfi Attila levéltáros. A tanulmányokat azután kiadványként is szeretnénk megjelentetni - akár helytörténeti füzetek formájában, akár nagyobb blokkonként. A munka tematikailag a köz- igazgatás, a tudományos élet és a vállakózások történelmi jelentőségű képviselői szerint tagolódik majd. A kutatásba, előadások tartásába Tímár Györgytől Rajczi Péterig egyre többen bekapcsolódnak. Sey Gábor, a Zipemovszky Károly Szakkö- zépisokla mérnöktanára például a Hamerli-családot szeretné bemutatni, felajánlotta segítségét Siptár László, idős Szabolcs Lajos és mások is. Gyakorlatilag két évre való anyagunk van, hogy Zsolnay Vilmostól Hölbling Miksáig, Doktor Sándortól Angsterig, Nendtvicht Andorig majd minden jelentős személyiséget áttekinthessünk. A kezdeményezéssel a levéltár, mindenekelőtt dr. Szita László is messzerr\enően egyetért, a levéltár pedig - természetesen - maga is a kutatás bázisául szolgál. Remélhetően elnyerjük a város támogatását is. Mit lehet mindehhez hozzá tenni? A kezdeményezéshez Közművelődési céltámogatás Pénzt a kultúrához Sürget a határidő, hiszen március 31-ével vátják a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztályán a közművelődési céltámogatás elnyerésére készített pályázati anyagokat. Érdemes jelentkezni, hiszen tavaly Baranyából - Pécs mellett- 45 település több pályázója kapott ki- sebb-nagyobb támogatást. A nyertesek közt volt Almamellék, Alsómocsolád, Alsószent- márton, Babarc, Baranyajenő, Belvárdgyula, Boly, Cserkút, Dobsza, Drávaiványi, Duna- szekcső, Egyházaskozár, Gil- vánfa, Görcsöny, Hímesháza, Hosszúhetény, Katádfa, Kárász, Kétújfalu, Komló, Lánycsók, Magyaregregy, Magyarherte- lend, Magyarlukafa, Magyar- mecske, Mohács, Nagy tótfalu, Palotabozsok, Pécsvárad, Ro- monya, Rózsafa, Sásd, Sátorhely, Sellye, Siklós, Siklósbo- dony, Sumony, Szebény, Szigetvár, Szűr, Tormás, Űjpetre, Vásárosdombó és Véménd. Jelentkeztek hagyományőrző klubok, baráti körök, színjátszó csoportok, népdalkörök, táncosok, újságok és kiadványok, könyvtárak, tájházak, szakkörök, zenekarok, népfőiskolák. Intézmények és magánszemélyek is pályáztak, kulturális, oktatási, közművelődési feladatot ellátók és művészemberek egyaránt, de önkormányzati elképzeléseket is díjaztak a támogat- sát odaítélők. A megyéből 70, eleddig egyként csatlakozott három intézmény, az Egyetemi Könyvtár, a Baranya Megyei Könyvtár, a Baranya Megyei Levéltár - ez utóbbi nem csak témákkal és ötletekkel, de a házigazda-szerep vállalásával is. Előadásokra minden hónap első és harmadik péntekén 14 órától a levéltár kutatótermében kerül sor. A leendő kiadványok szer- kesztésére-gondozására dr. Román Lászlóné és Márfi Attila vállalkozott. A már útjára indult kezdeményezés valóban lehetőséget ad arra, hogy egy kétezer éves város - amelynek a múltja - Thomas Mann szavaival - kétségtelenül „mélységesen' mély kút” - egyre többet tudjon önmagáról, történelméről. Azokról a progresszív, polgári hagyományokról amelyek egy máig hiányzó, de itt-ott már nyomokban fellelhető Pécs-monográfia részei lehetnek majd. B. R. Pécsről 51 pályázatot értékeltek támogatandónak, 20 000 forintnál kevesebbet és 700 000 forintnál többet nem osztottak. A hátrányos helyzetűeket segítő programok előnyt élveztek, ugyanígy az egyházi célú pályázatok is. Sokan csak a működésükhöz kértek némi pénzt, van néptánccsoport, ahol csizmára kellett. Idén is érdemes lesz pályázni, és most még nem is késő. Az 1992-es évi közművelő- dási pályázat célja az állampolgárok művelődő közösségeinek támogatása, minden helyi csoport, egyesület, önkormányzat és művelődési intézmény, vagy ezeket képviselő magánszemély elküldheti anyagát. Hat fő témakörben várják a jelentkezőket: a települések művelődési hagyományainak mwegőrzése, s az amatőr művészeti mozgalom értékeit fenntartó tevékenységek érdekében; a hátrányos helyzetű településeken és a kisközségekben folyó közművelődési tevékenységek és kezdeményezések támogatására; de a humán és közhasznú információs szolgáltatások, a helyi társadalom környezetét és életmódját befolyásoló új típusú közművelődési kezdeményezésekre is. Eséllyel jelentkezhetnek népfőiskolák, iskolarendszeren kívüli ifjúsági-és felnőtt- képzési formák, átképzések; nemzetközi, országos vagy regionális közművelődési rendezvények; közművelődési szakmai tovább-és átképzés. A pályázat elnyeréséhez előnyt jelenthet, ha a pályázó más forrásból is kap támogatást, vagy saját bevétellel is rendelkezik. Jelentkezni kizárólag az 1992-es évi közművelődési pályázat űrlapján lehet, de egy jelentkező több anyagot is benyújthat. Ez az űrlap a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban (ügyfélszolgálat, Budapest, Szalay utca 10-14. V.kerület) is beszerezhető, de kapható a Magyar Művelődési Intézetben (Budapest, Corvin tér 8. I.kerület) és a Megyei Művelődési Központban is (Pécs, Széchenyi tér 9.). A céltánfogatás tovább már nem osztható, nem használható fel ingatlan vásárlására és felújítására, vállalkozás és alapítvány létrehozására vagy tőkéjének gyarapítására. A kuratórium június 15-éig értékeli a beérkezett anyagot, s mindenkit értesítenek az eredményről. H. I. Gy. Az egykori színházterem.egyetemi ülések színhelye lesz Fotó: Läufer László
