Új Dunántúli Napló, 1992. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1992-03-01 / 60. szám

Névre szóló kárpitosgarnitúrák (3. oldal) Hat perc - három kérdés dr. Czeizel Endréhez (4. oldal) Magyar-olasz külügyminiszteri találkozó Jeszenszky Géza külügymi­niszter szombaton Bolognában rövid, megbeszélést folytatott Gianni de Michelis olasz kül­ügyminiszterrel. Az eszmecse­rén a térség időszerű problémái kerültek szóba, elsősorban a ju­goszláviai helyzet, amelyet úgy ítéltek meg, hogy az ENSZ— csapatok megjelenése pozitív irányba fordíthatja az esemé­nyek menetét, elősegítheti a po­litikai rendezést célzó tárgyalá­sok folytatását. Kitértek a két­oldalú, magyar-olasz kapcsola­tok kérdéseire is. - Kapcsolata­ink problémamentesek és a ko­rábbi időszakhoz képest maga­sabb rendűek - hangoztatta de Michelis a találkozó után. Lesz föld! A második kárpótlási törvény késése nem vezethet oda, hogy a magyarországi németek ne juthassanak arányosan és igaz­ságosan földhöz - mondotta Nagy Ferenc József miniszter tegnap a Lenau-házban tartott pódiumbeszélgetésen. A föld iránti érdeklődést mutatja, hogy a ház nagytermében minden hely foglalt volt. Az átmeneti és a tsz-törvény határidőkhöz kö­tött végrehajtása felerősítette az azonos lehetőségek igényét. Bíró Imre, a Megyei Földműve­lésügyi Hivatal és dr. Kóbor Béla, a Megyei Kárpótlási Hi­vatal vezetője ez igények érvé­nyesítéséhez adott útmutatást, amit a következő napokban minden jelentősebb faluban megismételnek. Díjazottak a pécsi kertvárosi borversenyen Hetedik alkalommal rendez­ték meg Pécsett az Apáczai Ne- ■ velési Központ Művelődési Há­zában a kertvárosi borversenyt nemrég. Mára az eredményről is hírt kaptunk. A versenyre 88 fajta borral neveztek a gazdák, 33 vörössel és 55 fehérrel, 9 arany, 22 ezüst és 28 bronzérem talált gazdára. A vándorserleget Rőder Gáspár palkonyai ter­melő nyerte, aki az elmúlt év­ben is a serleg birtokosa volt. A vörösbor fődíját Gerendássy Tamás 1990-es évjáratú zwei- gelt bora kapta, míg a fehérbo­rok közül Délceg Lajos rajnai rizlingje lett a legkiválóbb. Aranyérmet kaptak még: Végh Sándor, Vanyek József, Horváth János, Jászó Antal, Berta Szabó Jenő és Czinczár János. üj vasárnapi Dunántúlt napló III. évfolyam, 60. szám 1992. március 1., vasárnap Ára: 9,60 Ft ■■■■■■■■■■■ KÖZÉLETI LAP A portugál miniszterelnök budapesti tárgyalásai Jó hangulatú, őszinte megbe­szélést folytatott szombat dél­előtt Göncz Árpád köztársasági elnök és a második napja Buda­pesten tárgyaló Cavaco Silva portugál miniszterelnök. A portugál kormányfő azt követően tett tisztelgő látogatást az államfőnél, hogy a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Göncz Árpád és Cavaco Silva találkozóján - miként azt Fa­ragó András, a köztársasági el­nöki sajtóiroda vezetője az MTI-vel ismertette - főként Eu­rópa jövőjével és politikai áram­lataival összefüggő kérdéseket érintettek a politikusok. Ugyancsak baráti légkörű megbeszélést folytatott Szabad György, az Országgyűlés el­nöke szombaton délelőtt Anibal Cavaco Silva portugál minisz­terelnökkel. A közel egyórás találkozón Szabad György vázolta a dikta­túra utáni szabad parlament lét­rejöttét és összetételét. Portugália támogatja Ma­gyarország azon szándékát, hogy mielőbb az EK teljes jogú tagja legyen - jelentette ki a portugál miniszterelnök, egy­ben a szervezet soros elnöke szombaton a Parlamentben tar­tott nemzetközi sajtótájékozta­tón. A portugál kormányfő ven­déglátójával, Antall József mi­niszterelnökkel közösen össze­gezte a magyarországi tárgyalá­sok eredményét. Antall József miniszterelnök beszámolt arról, hogy a tárgyalásokon kiemelt hangsúllyal szerepeltek az Eu­rópa biztonságával összefüggő kérdések, különös tekintettel arra, hogy hazánk a térség két válsággócával - az egykori Szovjetunióval és a a délszláv államokkal - határos. Súlyos incidens Boszniában Boszniában szombaton reg­gel megkezdődött a népszava­zás a köztársaság függetlensé­géről és szuverenitásáról. A köztársaságban 3 150 000 szavazásra jogosult polgár van. A lakosság 44 százalékát kitevő muzulmánok és a körülbelül 17 százalékot képviselő horvátok várhatóan a függetlenségre sza­vaznak majd, a boszniai szerbek többsége viszont minden való­színűség szerint bojkottálni fogja a referendumot. A Szerb Demokrata Párt a szavazástól való távolmara­dásra szólította fel a szerbeket. Alija Izetbegovic köztársa­sági elnök a népszavazással kapcsolatban kijelentette, hogy Bosznia integritásának fenntar­tása mellett állást foglal a köz­társaság lakóinak túlnyomó többsége, a nemzetközi közvé­lemény, az Európai Közösség és a muzulmán világ. Súlyos incidens történt szombatra virradóra a boszniai Travnik mellett a szerb milícis- ták által épített barikádnál. Lö­völdözés robbant ki, amelyben az első hírek szerint ketten éle­tüket vesztették, többen pedig megsebesültek. A barikádon a szerb fegyveresek senkit sem engednek át, így valószínűleg az európai megfigyelők sem tudnak eljutni Szarajevóból Banja Lukára. Banja Luka a bosnyák Krajina fellegvára, egyúttal fontos katonai központ. Az ott élő szerbek parlamentje hajnalig tartó ülésen megsza­vazta a szerb terület önálló al­kotmányát, és döntött a kor­mányzati szervekről. Barlang-baleset-N* Baleset történt szombaton Heves megyében Egertől 40 kilométerre, egy Bükk kör­nyéki barlangban. Két barlan­gász lány szerencsétlenül járt, egy szifonba - olyan mélye­désbe, amelynek nyaka szűk, s az alsó része kitágul - zuhant. Budapestről az önkéntes bar­langmentő szolgálat, a ka- tasztrfóa elhárító csoport szakemberei igyekeztek a helyszínre, valamint a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság küldött segítséget. A sze­rencsétlenül járt barlangászo­kat az esti órákig még nem si­került kiszabadítani.A mentők nagy teljesítményű fúrógé­pekkel dolgoztak a mélyedés kitágításán. Miklóssy Endre kérdésekre válaszol Fotó: Proksza László Alapítvány és politika MDF-kerekasztal Villányban Tegnap Villányban, a műve­lődési házban Bethlen István or­szággyűlési képviselőnek és- Filó Katalinnak, a „Haza és Ha­ladás” Alapítvány igazgatójá­nak az előadásaival megkezdő­dött az MDF Kereszténydemok­rata Köre és az Alapítvány or­szágos találkozója. Az alapítványtevő keresztény hagyományt elemző előadáso­kat délután kerekasztal beszél­getés követte, amelyen Keresz­tes K. Sándor környezetvédelmi miniszter valamint a parlament és a kormány kapcsolatáért fe­lelős Horváth Balázs miniszter is részt vett. Keresztes K. Sán­dor az expozék előtt javasolta, emeljenek kápolnát a jugoszláv menekültek emlékére, mely közadakozásból és az MDF tá­mogatásával épülne fel Villány közelében. A résztvevők a ja­vaslatot tapssal fogadták. Majd a miniszter a környezetünkről szólva a helyi felelősséget, a tu­lajdonosi tudat szerepét hangsú­lyozta, azt, hogy a környezetvé­delmet nem lehet csak a régi módon, „felülről vezérelni.” Ezt erősítették Miklóssy Endrének, a VATI munkatársának példái is az önkormányzatokról. A több kérdésben liberális Horváth Balázs kevésbé volt engedékeny a televízióval és a rádióval szemben. Radikális változások várhatók, mondta, a párt a rádió épülete előtt tünte­tésre készül április 16-án. Végül a rendeletekről szólva el­mondta, a kormány nem a gyár­tásukra, hanem törvényi szabá­lyozásra törekszik. A találkozó ma Kálmán Attila államtitkár egyházi oktatásról szóló előadá­sával zárul. B. R. Újabb heves örmény-azeri összecsapások Bakui források szerint az ör­mény fegyveresek heves ellen- támadást indítottak a hét köze­pén Karabah azeriek lakta tele­pülései ellen, és azóta is tűz alatt tartják a területet. Ajaz Mutalibov azeri elnök három­napos gyászt rendelt el az áldo­zatok emlékére. Az Azerinform nevű azerbajdzsán híriroda szombaton közzétette Hodzsali város lakosságának felhívását a világ közvéleményéhez. A je­lentés szerint az azeriek lakta, mintegy hatezres város a föl­ddel lett egyenlő az örmény tá­madás után. A szemtanúk azt ál­lítják, hogy legalább ezer ember halt meg és többszáz a sebesül­tek száma. Vityapusztai szurkálások (5.oldal) | Tegnap rendezték meg Mohácson a Schneider Lajos népdalé­neklési versenyt a Kossuth Filmszínházban. Képünk a verseny gálaműsorán készült a középiskolás résztvevőkkel. (Tudósítás a 2.oldalon.) 'Fotó: Kóródi Gábor Egy szóra! „Elmegyünk Steyrba, meg­nézzük mit csinál a három lány ...” Alig hiszem, hogy a csodaszép kis felső-ausztriai városba tévedve eszünkbe ne jutna az évtizedekig dalolt, va­lahogy hazánkba tévedt mű­dal. A dél-dunántúli régiónk­tól mintegy 600 kilométerre lévő kisvárosban, nem tudom, hány „szobalány, varrólány és a harmadik az én rózsám” (merthogy a dalocska róluk szól), de talán a város minden lakója képes emberi közel­ségbe kerülni másodperceken belül. Nem, ne féljen tisztelt olva­sónk, hogy alig néhány órás utazásról most a megszokott útleírás születik. A rövid jegy­zet címéhez kötődve csak ide­haza néhány szokatlan emberi megnyilvánulásról szeretnék beszélni. Az Enns és Steyer (dráványi folyók) találkozásánál épült 40 ezres város varrólányai (?), szobalányai (?), úriasszonyai gyerekeikkel az ártérben haty­tyúkkal, sirályokkal játszadoz­tak. Mi a Stadtsaalt kerestük, ahöl az Alpok-Adria Munka- közössége a mikrodiplomáciá- ról, a regionális kapcsolatok fontosságáról, az Alpok, a Duna, az Adria térségben élő emberek segítőkészségéről ta­nácskozott. Egyik hölgy (talán a szobalány) autóba ült és odavezetett bennünket. Más­nap éjszaka 2 órakor indultunk haza, egy véletlenül arra té­vedt rendőrautó kivezetett bennünket a városból. Indulá­sunk előtt a szállodaportást nem találtuk, a költségeket a számítógépére helyeztük. Ha­zaérkezésünket megelőzte az Entschuldigen és a köszönet. A tanácskozás. Az Eu- rópa-zászló, Felső-Ausztria zászlaja és az Alpok-Adria zászlaja alatt ezúttal a házi­gazdák, valamint Olaszország, Szlovénia, Horvátország és Magyarország 18 tartományá­nak (régiójának, megyéjének) képviselői ültek össze. A sajtóbizottság a mikro- diplomácia fontosságáról tár­gyalt, amely a tömegkommu­nikációs eszközök segítségé­vel gazdasági, kulturális, ide­genforgalmi, de főképpen em­beri kapcsolatokat teremt. Európa közepén hegyek és tengerek között. Most ez az európai nagy gondolat él, mint ebben nagyon egyetértettünk, Európa nem létezhet regioná­lis kapcsolatok nélkül. Az Alpok-Adria Munkakö­zössége a sajtóbizottság javas­latára 100 000 schillinges nemzetközi Alpok-Adria pub­licisztikai díjat hozott létre, amelyet kétévenként adnak át a jószomszédi kapcsolatok, a térség gazdasági, idegenfor­galmi együttműködését szol­gálva. Lombosi Jenő Mikrodiplomácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom