Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-27 / 57. szám

1992. február 27., csütörtök uj Dunántúlt napló 7 VÁLLALKOZÁSOK — ÜZLET Befektetésről, vállalkozásról - mindenkinek Értékek és értékpapírok „Nemzetközi Híd” Az áru a szellemi termék Munkanélkülieket képez a szekszárdi Alisca Patent Rt. Úri huncutság-e a tőzsde kö­rül nyüzsögni? Ezúttal ezt a kérdést kell megválaszolnom a pénzüket - bármennyicskét - tőkére cserélőknek. A lóverseny - szenvedéllyé válva - csődbe vihet egyéni sor­sokat, családi egzisztenciákat; a lakosság fizetőképességét meg­hazudtoló mértékben költ lottó, totó vásárlásra; megkísértett már mindenkit a tépkedős, ka­parós, blöffölős szerencsejáté­kok áradata. Nem is szólva az „itt a piros - hol a piros?” szá­mos válfajáról. Na és persze ki ne vállalkozna egy kis kaszinó­zásra, ha teheti? Nos, ha ezekről van szó, szemrebbenés nélkül, magától értetődően tudunk „bukni” - hiszen a vesztés esé­lye általában mindig sokkal na­gyobb, mint a nyerés lehető­sége. Mégsem értem, miért szereti jobban a magyar ember a ki­számíthatatlan kimenetelű dol­gokat azoknál, amelyek jól ki­számíthatóak? Megéri-e nekünk az a - kevés, vagy akár felfoko­zott - izgalom, várakozási láz, amit a szerencsejátékok okoz­nak? Miért nem szeretünk csak úgy, egyszerűen nyerni, terített lapokkal játszani? Kinek-kinek magának kell megválaszolni ezeket a kérdéseket. Ám akik úgy döntenek, hogy ők inkább akarnak esélyesek lenni, mint­sem esélytelenek - azok szá­mára a tőzsdézés lehet a megfe­lelő izgatószer, a szenvedély, a hobby, a játék. Na és persze az üzlet. A japán háziasszonyok meg­takarított konyhapénze nélkül hamarosan összeomlana a világ talán legfejlettebb gazdasága, tudniillik ezek a kis spórolós ja­pán menyecskék hónapról hó­napra lazán eltőzsdézik a kosztra-kvártélyra való pénzük egy részét. De Sénki ne higgye, hogy önérdek nélkül teszik mindezt: tőzsdézésre fordított pénzük „fűti” a gazdaságot, aminek nyomán egyre többet érnek az értékpapírjaik, azok A Postabank és Takarékpénz­tár Rt. minden magyar termé­szetes személy részére az alábbi megtakarítási lehetőséget kí­nálja fel, átmenetileg, vagy hosszabb távra felszabaduló pénzeszközeink elhelyezésére. A bank megalakulásával majd­nem egyidős a betétszámla­könyv, amely még mai is igen nagy népszerűségnek örvend a betételhelyezők körében. Azoknak ajánlják a pénzeszkö­zök ezen elhelyezési formáját, akik nem tudják, hogy a betéti összeget mikor kívánják fel­használni. Előnyös takarékos- sági forma az építkezők részére és mindazoknak, akik a keres­kedelemben árubeszerzéssel foglalkoznak. A betétszámla­könyv ugyanis látraszóló meg­takarítási forma, amelynek elő­nye, hogy az ország valamennyi postahivatalában és a Postabank saját fiókjaiban mód nyílik készpénz felvételére és elhelye­zésére, függetlenül attól, hogy a betétszámlakönyvet hol nyitot­ták, azaz hol történt a betételhe­lyezés. Betétszámlakönyv csak fenn­tartással nyitható, egy vagy két személy részére. Két szeméy fenntartásához kötött betét­hozadéka egyre jobb és egyre biztosabb egzisztenciát teremt a családnak. Igaz, ott van élénk tőzsdei élet, ahol tömegével vannak bróker és dealer cégek, amelyek lelkiismeretesen kezelik a házi­asszonyok befektéseit, és van kultúrája a tőzsdének, amit mi még hallomásból is csak alig ismerünk. Emberformáló erejű lehet az a késztetés, ami a tőzsdézés ré­vén a gazdasági élet figyelésére sarkall. Hiszen nem mindegy az, hogy melyik vállalat hasz­nálja a pénzünket, hogy milyen papírokban dolgozik a tőkénk! Aki tehát a tőzsdén értékpapí­rokat vásárol, az akarva-akarat- lanul is figyeli a „saját” cégeit, azok konkurenciáját, azt érdek­lik a hírek, amelyek befolyásol­ják az árfolyamváltozásokat. Új beszédtémák, pletykák jelen­hetnek meg a baráti társaság­ban, a kocsmákban, másféle in­formációk kezdik érdekelni a befektetőt; szóval változik, élénkül, nemesedik, színesedik „tőkésünk” élete, lelkülete. Rá­adásul nem kevésbé izgalmas játék ez sem, mint a rulett, a kártya, a lóverseny vagy akár a lottó. És ha másért nem, hát csak ezért - a lélek nemesedése okán - is megéri átgondolni a csalá­dok eddigi pénzgazdálkodási, megtakarítási és befektetési szokásait. Hiszen jobb ma egy „kis tőkés”, mint holnap egy céltalan munkanélküli. Az Új DN Vállalkozások- Üzlet magazinjában megjelent sorozat eddigi fejezeteiből már tudjuk, a pénz szegényít, a tőke gazdagít. Márpedig aki a tőzs­dén szeretne meggazdagodni, tudnia kell, miként alakult ki nálunk - ismét - az értéktőzsde, milyen alapfogalmakat kell is­merni a tőzsdézéshez, milyen játéklehetőségek vannak. Kala­uzunk a tőzsde kiváló és sikeres ismerője, a Lupis Brókerház igazgatója, Jaksity György lesz. Merth László számlakönyv esetén „külön-kü- lön” vagy „együttes” rendelke­zési jogosultság köthető ki. A pénz felvételére csak a könyv­ben felsorolt személyeknek van módjuk, jogosultságuk igazolá­sát követően. A betétszámla­könyvben elhelyezett összeg napi kamatozással kamatozik. A betétkönyv kamata évi 17 százalék. Á kamat jóváírása évente egy alkalommal a tulaj­donos által meghatározott be­tétkezelőhelyeken történhet. A kamat mértéke adómentes jöve­delem. Rövid távú megtakarítási le­hetőséget kínál még a posta­bank-jegy is. A postabank-jegy 1,2,3 és 7 hónapos befektetési lehetőséget nyújt az időlegesen szabaddá váló pénzeszközök lekötésére. 1,2 és 3 hónapos le­kötés esetén az értékpapír évi bruttó kamata 26 százalék, míg 7 hónapos lekötés esetén a ka­mat mértéke évi bruttó 31 szá­zalék. A postabank-jegy 10, 50, 100 ezer és 1 millió forintos cimletekben került forgalomba. Egy éves lekötés lehetőséget kínálnak a postatakarékjegy váltásával. A postatakarékjegy évi bruttó kamata 33 százalék. Az értékpapír 5, 10, 50, 100 „Nemzetközi Híd” elneve­zéssel új vállalkozó képző prog­ramot indított Szekszárdon az Alisca Patent Szellemitermék Hasznosító Részvénytársaság. A 20 fős magánvállalkozás 1988-ban alakult kifejezetten a térségben felbukkanó új mű­szaki és vállalkozási ötletek komplex menedzselésére. A cég három és fél éves fennálása óta több, mint 140 innovációs kez­deményezést - köztük mikrobio­lógiai, környzetvédelmi, hulla­dékfeldolgozói, vetőmagkezelői eljárásokat, technológiákat - menedzselt. Vállalkozásszerve­zéseit SPIN-OFF vállalataival kezdte, ezek számítástechnika, Igen gyenge forgalom és csökkenő tőzsdeindex jelle­mezte 1992. februárjának har­madik hetét a Budapesti Érték­tőzsdén. A túlnyomórészt foko­zatosan eső indexek (kedden 8, szerdán 4, csütörtökön 3 pont) csak pénteken növekedtek (ak­kor viszont rögtön 7 ponttal). A többszöri árfolyamesést el­szenvedett részvényekkel szemben az ÁLLAMKÖT­VÉNY igen jó pozíciót foglal el. Emelkedő árak mellett, csak a hétfői napon 100 millió forin­tos tétel került eladásra. A másik stabilnak mondható értékpapír a FOTEX, melynek árfolyama hónapok óta 201 fo­rint körül mozog. Csütörtökön egy 35 000 darabos csomagot adtak el, míg pénteken 10 000 darab kelt el 203 forintos áron. A múlt héten nagy árfolya­mesést a következő papírok könyvelhettek el: IBUSZ Rt., ezer és 1 millió forintos cimle­tekben vásárolható meg. Mind a postabank-jegy, mind a posta- takarékjegy előnye, hogy sza­badon forgatható, a lejárati időn belül bárkinek el lehet adni, il­letve a Postabank és valameny- nyi postahivatal azt névértéken visszavásárolja. Mindkét érték­papír tökéletesen anonim, tehát vásárláskor és visszaváltáskor a személyazonosság igazolására vagy bármilyen adat feltüntté- sére nincs szükség. 1991. december 1-jén a Pos­tabank és Takarékpénztár Rt. saját hálózatában forgalomba hozta a postatakarék-levelet. Ez az értékpapír csak a bankfió­kokban vásárolható, a postahi­vatalok nem árusítják. Ä posta- takaérk-levél szintén bemuttóra szóló, szabadon átruházható ér­tékpapír, amely 10, 50, 100 ezer és 1 millió forintos cimletekben váltható. Ez az értékpapír havi sávos kamatozású, tehát egy-egy adott hónapra meghatá­rozott nagyságú, de a futamidő növekedésével havonta nö­vekvő mértékű kamatot fizet, amely minden esetben a kiállí­tás napján érvényes kamatfelté­teleknek felel meg. A postata- karék-levél lejárata maximum kereskedelem, környezetvéde­lem, építőipar, Vízalatti bá­nyászkodás profilokban épültek be a Tolna megyei gazdaságba. A cég eredményesen segített száznál is több magánvállalko­zást a német kormány által kez­deményezett START hitelhez kapcsolódóan. Fővállalkozó­ként számos beruházás - gabo­natárolók, irodaházak, kereske­delmi létesítmények - létreho­zásában közreműködött. A „Nemzetközi Híd” prog­ram megvalósítására a Tolna Megyei Munkaügyi Központtal közösen vállalkozott az Alisca Patent Rt. Keretében felsőfokú végzettségű munkanélküliek SKÁLA, KONTRAX IRODA­TECHNIKA. Kedden az IBUSZ részvé­nyek 170 forintot veszítettek ér­tékükből, szerdán és csütörtö­kön újabb 100-100 forinttal csökkent árfolyamuk, amit né­mileg ellensúlyozott a pénteki 100 forintos növekedés. Jelen­leg az IBUSZ értékpapírjainak 3 300 forint körül mozog az ára. Tovább tart a SKÁLA papí­rok rossz szereplése is. A SZTRÁDA-SKÁLA tavaly még 18 000 forintos értékéből több mint 1 500 forintot veszí­tett, most 16 400 forintot adnak érte. A SKÁLA-COOP árfo­lyama pedig 220 forintot esett, jelen pillanatban 10 800 forin­tért adják-veszik a brókerek. Csökkent pénteken a KONTRAX IRODATECH­NIKA részvényeinek értéke is, árfolyamuk mintegy 300 forin­tot zuhant. egy év. Jelentős előnye, hogy a lejárat előtt visszaváltás esetén a visszaváltás időpontjáig eltelt teljes hónapokra járó kamatot a Postabank kifizeti. Az értékpa­pír az első megszolgált hónapra bruttó 26 százalék kamatot fi­zet, majd minden eltelt teljes hónapra a kamat bruttó 1,25 százalékkal növekszik. 12 hó­nap után a bruttó kamat 39,75 százalék. Mivel minden hónap az adott kamatsávval kamato­zik, az értékpapír évi bruttó át­lagkamata 32,875 százalék. A Postabank által forgalomba hozott valamennyi értékpapír belföldi magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok ál­tal vásárolható, bemutatóra szóló, szabadon átruházható ér­tékpapír. Az értékpapírok lejá­rata a lejárati idő után esedékes a lejárat hónapjának a kiállítás dátumának megegyező napján. A lejárat napját követően az ér­tékpapírok nem kamatoznak. Á forgalmazott értékpapírok adókötelesek. Amennyiben a beváltó magánszemély, akkor a kamat után fizetendő személyi jövedelemadót a beváltó pénz­tár kifizetéskor levonja. Romeisz Ottó számára indítanak képzést, akik később vállalkozóvá válva, új munkahelyeket teremtve to­vábbi munkanélküliek elhe­lyezkedésében közreműködhet­nek. A szervezett kurzusok egyes tagjai szakértő előadók közvetítésében ismerkedhetnek egy-egy vállalkozás megalapo­zásának, előkészítésének, majd pedig vezetésének komplex tudnivalóival. A program elmé­leti és gyakorlati része lehetővé teszi, hogy a végén ki-ki saját üzleti és marketing tervével in­duljon új vállalkozásában. Az Alisca Patent nem csak a képzésben vállal aktív szerepet. Későbbi szolgáltatásaival az A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma méltán érezheti úgy, hogyha összeállítanák a tárcák toplistá­ját a múlt évi produktumok alapján, úgy mindenképp a do­bogón lenne a helyük. Kádár Béla külgazdasági miniszter pedig nem hiába járta hétről hétre a világot, jó néhány meg­valósult és ezután realizálódó üzletkötés köszönhető közre­működésének. Nézzük hát, mi változott két-és sokoldalú gaz­dasági kapcsolataink terén az elmúlt évben. A legnagyobb horderejű eredménynek mindenképp az Európai Közösséggel kötött Társulási Szerződést nevezhet­jük. Ennek a szerződésnek az a célja, hogy Magyarországot előkészítse az EK tagságra. Az 1991. december 16-i aláírásig tíz fordulóra volt szükség a vi­tás kérdések egyeztetéséhez. A hatályba lépéshez azonban még ez is kevés, mert 14 parlament (az Európa Parlament, a magyar Országgyűlés és a 12 tagállam parlamentjének) ratifikációja után válik csak érvényessé, ami akár 6-12 hónapig is eltarthat. Ezért is szomorú, hogy az úgy­nevezett interim (átmeneti) megállapodás - a köztes időben rendezné a legfontosabb gazda­ság-kereskedelmi kérdéseket - a pillanatnyi állás szerint csak egy hónapot késve, április else­jével lép életbe a görög fél el­lenvetése miatt, melyet az At­hén és Budapest folyó kamion­vita miatt teijesztettek be. Fel­merül a kérdés: Miért fontos nekünk és mit tartalmaz a vég­leges Társulási Szerződés? Nos, hatálya kiterjed a politikai pár­beszédre, a jogszabályok köze­lítésére és összehangolására, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlására, a gaz­dasági és pénzügyi együttmű­ködésekre. Legrészletesebben kimunkált része a szabadkeres­kedelem aszimmetrikus (Ma­gyarország részéről később tör­ténő) megteremtése és mező- gazdasági exportunk javuló pi­acra jutási feltételeinek megha­tározása. Ennek a szabadkeres­kedelmi övezetnek a létesítése a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2000. december 31-ig a közös­ség 12 tagállama és Magyaror­szág között megvalósul az ipari vámoktól, más pénzügyi terhek­től és mennyiségi korlátozások­tól mentes, szabad áramlása. Eközben a kedvezményeket az EK gyorsabban nyújtja, mint ügymenet bonyolításán kívül segítséget nyújt nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, tech­nológiák, működési formák át­vételében. A létrejött vállalko­zások számára a program veze­tői 6-8 hónapon keresztül fo­lyamatos segítséget biztosíta­nak, hetente egy-egy napon konzultációs formában a napi jogi és közgazdasági gondok megoldásában közreműködnek. Tolna megyében a program népszerűségét bizonyítja, hogy az első tájékoztató képzési nap után harminchatan adták be je­lentkezéséi lapukat a szervező részvénytársasághoz, hogy a „Nemzetközi Híd”-ra lépjenek. hazánk, így 4-5 év türelmi időt nyerünk iparunk versenyképes­ségének megőrzéséhez. A me­zőgazdaság terén a szerződés nyújtotta kedvezmények a ma­gyar mezőgazdasági export kö­zel háromnegyedét (a jelenlegi szintből kiindulva kb. 750 mil­lió USD értékű árut) érintik. Az EK az exporttermékeinket sújtó lefölözéseket és vámokat három éven át összesen 60 százalékkal csökkenti, évente általában 10 százalékkal növekvő kereteken belül. így a tehercsökkenés becslések szerint három év múlva meghaladja a 100 millió USD-t. Az EK tagállamai mellett az EFTA-országokkal (Ausztria, Svájc, Norvégia, Svédország, Izland, Finnország) folytak sza­badkereskedelmi megállapodás létrehozását célzó tárgyalások. A tervek szerint a megállapodás életbe lépésekor az EFTA-or- szágok azonnal eltörlik az ipari termékek legnagyobb részére a vámokat. Az északi országok késznek mutatkoznak kizárólag hazánk részére előnyöket bizto­sító mezőgazdasági megálla- posdások megkötésére is, de Svájc ettől a megoldástól eleve elzárkózott, s Ausztria is vára­kozó álláspontot képvisel. Ugyanakkor Svájc idén is foly­tatja közép-kelet-európai se­gélyprogramját (idén már 800 millió CHF lesz a segélyösz- szeg), melyből tavaly 25 millió CHF jutott Magyarországnak. Az USÁ-ban termékeinkre a kedvezményes vámelbánást új áruféleségekre terjesztették ki, s várható, hogy a vámmentesen exportálható magyar termékek köre ezután a jelenlegi 40-ről 50 százalékra bővülhet. Több országgal kötöttünk be­ruházásvédelmi és kettős adóz­tatás elkerüléséről szóló megál­lapodásokat ( például Ausztrá­lia, Kanada, Törökország). Kü­lönösen sikeresen alakultak az iráni üzletkötések. Ide 81 millió USD értékben autóbuszt, 10 millió USD értékben pedig bú­zát adtunk el. További 120 mil­lió dolláros buszvásárlásról is szerződés született, ami 1300 járművet jelent. Dél-Koreában feloldották a magyar húsbevitelt sújtó tilalmat, így az év máso­dik felében megindulnak a szál­lítások. Kuvaittal is igen ered­ményes üzleti tárgyalásokat folytattunk. Ennek eredménye­képp épül például 17 benzinkút a kuvaiti Petróleum Vállalat tő­kebefektetésével. M. E. B. Megtakarítási lehetőségek a Postabanknál IC(P) Rt. tőzsdeinfo Magyar gazdasági diplomácia Társulási Szerződés, külgazdasági kapcsolataink alakulása 1991-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom