Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-27 / 57. szám

8 oj Dunántúli napló 1992. február 27., csütörtök Jó tanácsok adózóknak A leggyakrabban előforduló kérdések Az 1992. január 1-jén ha­tályba lépett új adójogszabályok kapcsán az adóhatóságtól leg­gyakrabban a következőket kérdezték. Ki lehet társasági adó alanya ? 1. Hogyan lehetnek a társa­sági adó alanyai az egyéni vál­lalkozók (kisiparos, kiskeres­kedő, ügyvéd, mezőgazdasági kistermelő, közjegyző) ? A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény úgy rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó és a mező- gazdasági kistermelő csak ak­kor lehet a társasági adó alanya, ha a vállalkozási nyereségadó hatálya alá 1991. december 31-éig bejelentkezett. Ezeknek az adózóknak tehát ebben az évben már nincs lehetőségük arra, hogy a társasági adó ala­nyai lehessenek, s az ebben a törvényben, valamint a társa­sági adó törvénnyel hatályon kívül helyezett vállalkozói nye­reségadó törvényben meghatá­rozott kedvezményeket igénybe vegyék. Az 1991. december 31-éig a vállalkozási nyereségadó hatá­lya alá bejelentkezett adóalanyi kör mindaddig a társasági adó hatálya alá tartozik, amíg át nem jelentkezik a személyi jö­vedelemadó hatálya alá, akkor a megszűnésre vonatkozó szabá­lyokat kell alkalmazni. Csak akkor nem kerül erre sor, ha a következő év január 1-jével je­lentkezik át. Továbbra is személyi számok 2. Használhatók-e továbbra is a személyi számok? Az állami népességnyilván­tartás működésének átmeneti szabályairól szóló 1991. évi LXXXVII. törvény szerint a személyi szám használatára jo­gosult az állami és önkormány­zati adóhatóság, a kifizető (munkáltató) és egyéb adatszol­gáltató, valamint az illetékhiva­tal és a vámhatóság jogszabály­ban (az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben) meghatározott adóztatási, il­letve adatszolgáltatási kötele­zettségének teljesítése céljából. Ebből a szabályból következik, hogy a magánszemélyeknek az adóbevallási nyomtatványon továbbra is fel kell tüntetniük a személyi számukat. A járulékok mértéke 3. Milyen mértékű a munkaa­dói és a munkavállalói járulék? A foglalkoztatás elősegítésé­ről és a munkanélküliek ellátá­sáról szóló 1991. évi IV. tör­vény módosításáról szóló 1991. évi LXXXIX. törvény rendel­kezése szerint a munkaadó a munkavállaló részére adott, nyugdíjjárulék-alapot képező bruttó kereset 5 százalékát köte­les munkaadói járulékként meg­fizetni. A munkavállaló járu­lékként a főfoglalkozású mun­kaviszonya alapján a munkaa­dótól kapott nyugdíjjárulék ala­pot képező bruttó kereset 1 szá­zalékát köteles fizetni. Ez a ren­delkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként arra jogosulttá vált. Mint látjuk, a munkaadói és munkavállalói já­ruléknak nem ugyanaz az alapja. A nyugdíjas, illetve arra jogosulttá vált, de főfoglalko­zású munkaviszonyban álló nem fizet munkavállalói járulé­kot, a munkaadója azonban ezek után is köteles az 5 száza­lékjárulékot megfizetni. Az adónyilvántartás vezetése 4. Milyen adónyilvántartást kell a magánszemélyeknek ve­zetni? A kettős könyvvitelt vezető, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó magánszemélyek a társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerinti, a többi önálló tevékenységet végző magánszemélynek pedig a ma­gánszemélyek jövedelemadójá­ról szóló 1991. évi XC. törvény (a továbbiakban: szja. tv.) 2. sz. melléklete szerinti adónyilván­tartást kell vezetnie. A nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelemről nem kell nyilvántartást vezetni. Az szja. tv. szerint nem önálló tevékeny­ségből származó jövedelemnek minősül a munkaviszonyból, az országgyűlési képviselői tiszte­letdíjból, valamint a társas vál­lalkozás tagsági jogviszonyából származó jövedelem. A többi jövedelmet önálló tevékeny­ségből származó jövedelemnek nevezzük. Mentes-e az adó alól a kárpótlás ? 5. Miként változott meg a szociális segély, a munkáltató által biztosított étkeztetés, az albérleti hozzájárulás, az üdül­tetési hozzájárulás, az ingatla­nértékesítés adómentessége, il­letve mentes-e az adó alól a kárpótlás? Az szja. tv. szerint a szociális segélyek közül csak az mente­sül az adó alól, amelyet az ál­lami vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtanak, vagy ha azt az önkormányzat adja. A munkáltatói, szakszer­vezeti szociális segély adóköte­les. Megszűnt a munkáltató ál­tal nyújtott, étkezést helyette­sítő pénzbeli hozzájárulás adó- mentessége. Az új szabály sze­rint kizárólag a munkáltató által természeben biztsított étkezte­tés minősül adómentesnek. Ilyennek kell tekinteni a mun­kahelyi étkeztetést, továbbá a munkáltató által a dolgozó ré­szére befizetett, kizárólag étke­zés céljára igénybe vehető étke­zési jegyet vagy az ahhoz való hozzájárulást, de semmiképp sem fogadható el adómentesnek a kereskedelemben étel vásárlá­sára jogosító utalvány. Megszűnt a munkáltató által nyújtott szállás, illetve albérleti hozzájárulás adómentessége. Az új szja. tv. szerint az adó- mentesség csak a fegyveres erők, testületek, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatalos állományú tagja helyett viselt albérleti vagy egyéb szállásdíj teljes összege. Korábban a munkáltató vagy a munkavállalói érdekképvise­leti szervezet által nyújtott üdül­tetési hozzájárulás 50 százaléka mentes volt az adó alól. A jelen szabályozás szerint az üdülte­tési hozzájárulás, ha azt akár pénzben, akár természetben nyújtják, adókötelessé válik. Az adómentesség csak a gyógyüdü­lők igénybevételére és az Üdü­lési Szanatóriumi Főigazgató­ság által nyújtott üdülési beuta­lók értékére terjed ki. A többi esetben, tehát amikor az üdülés adókötelessé válik, az üdülés ára különböző, aszerint, hogy a munkáltató az üdülőjegyet úgy vásárolta, vagy a dolgozót a sa­ját üdülőjébe utalta be. Az előbbi esetben az üdülés ára alatt a beutaló megvásárlási költségét kell tekinteni, az utóbbi esetben pedig a számvi­teli szabályok szerint megállapí­tott önköltséget. Az ingatlanok elidegenítésé­nél a 10 éves adómentességi szabály úgy módosult, hogy csak az 1992. január 1-jéig 10 évnél régebben szerzett ingatlan átruházásából származó jövede­lem adómentes. A kárpótlás adómentes. A kisösszegű kifizetés szabálya 6. Hogyan módosult a kis összegű kifizetésre vonatkozó szabály? A kifizető által történt, egy szerződés alapján 3000 forintot meg nem haladó összegű, önálló tevékenységből szár­mazó kifizetések után az adó mértéke 40 százalék. Nem al­kalmazható ez a szabály (a nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelem esetein túl) a gazdasági társaság tagja által a társaságban, mellékszolgálta­tása után járó díja, továbbá az egyéni vállalkozó és a mező- gazdasági kistermelő e tevé­kenységéből származó bevétele esetén. Az adóelőleg levonásának módja 7. Kinek és milyen módon kell az egyéni vállalkozótól és a mezőgazdasági kistermelőtől adóelőleget levonni? Az szja. tv. szerint a kifizető a mezőgazdasági termelőt ki­véve az egyéni vállalkozónak az e tevékenysége ellenértékeként kifizetett összegből az általános forgalmi adót nem tartalmazó számlaérték 3 százalékát kitevő adóelőleget von le. A mezőgaz­dasági termelőtől a számlaér­téknek állat és állati termék ér­tékesítése esetén 0,5 százalékot, növény értékesítése esetén 2,5 százalékot von le adóelőleg­ként. Ennek a szabálynak a helyes alkalmazásához tisztában kell lennünk néhány fogalommal. Elsőként nézzük meg, ki minő­sül kifizetőnek? Ezt a fogalmat az adózás rendjéről szóló, az 1991. évi LXXXV. törvénnyel módosított 1990. évi XCI. tör­vény határozza meg, amely sze­rint kifizető: a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazda­sági társaság, az egyéni vállal­kozó, a közös név alatt működő polgári jogi társaság, a szakcso­port, a társasház és a társasü­dülő. Az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági termelő foga­lommeghatározása az szja. tv-ben található. Egyéni vállal­kozó: a) a vállalkozói igazolvány­nyal rendelkező magánszemély, továbbá a magánorvos, vala­mint az egészségügyi és szociá­lis vállalkozást folytató; b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosok, magánkereskedő­nek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részle­gét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély; c) az egyéni ügyvédi tevé­kenységet folytató magánsze­mély; d) a mezőgazdasági kisterme­lést végző magánszemély ak­kor, ha e tevékenységből évi 2 millió forintot meghaladó árbe­vétele származik; e) a közjegyző. Az szja. tételesen felsorolja a mezőgazdasági kistermelésnek minősülő tevékenységeket. A kifizetőnek a számla kie­gyenlítésekor az előírt mértékű összeget az adóelőlegre le kell vonnia, és azt az adózás rendjé­ről szóló törvény 2. sz. mellék­letében megszabott időn belül, a levonást követő hó 20-áig meg kell fizetnie. Az adó bevallására a hivatkozott törvény 1. sz. mel­léklete az irányadó. Az adóelő­leg levonását bizonylattal is igazolni kell. A bizonylaton ja­vasoljuk feltüntetni az eladó (szállító) és a vevő azonosító adatait, adószámát, a számla azonosítására alkalmas adato­kat, a levont adóelőleg mértékét és a felek aláírását. A bizonyla­tot célszerű két példányban kiál­lítani, hogy a felek mindegyi­kének jusson. Az adóelőleget azoktól az egyéni vállalkozók­tól kell levonni, akiknek az adó­száma 4-es, 5-ös vagy 6-os számmal kezdődik és 21-től 40-ig számmal végződik. Az szja. tv. szerint nem kell adóelőleget levonni, ha annak összege nem éri el a 100 forin­tot. A gyakorlatban tehát csak akkor kell adóelőleget levonni, ha a számla általános forgalmi adó nélküli összege vállalkozó­nál 3334 forintnál, mezőgazda- sági kistermelőnél pedig állati termék vásárlása esetén 20 000 forintnál, növény vásárlása ese­tén pedig 4 000 forintnál ala­csonyabb. Ha a számla összege az előbbi értékhatárt eléri vagy annál magasabb, adóelőleget kell vonni akkor is, ha az adó alapja a 100 000 forintot nem haladja meg, s ezért az adó mér­téke 0 százalék, illetve akkor is, ha a mezőgazdasági kisterme­lőnek az ebből a tevékenység­ből származó jövedelme az évi 750 000 forintos mértéket nem haladja meg. A költségeltérítés szabályai 8. Milyen szabályokat kell költségtérítésnél alkalmazni? Az szja. tv. a költségtérítést két csoportra osztja. Az egyik a jogszabályon alapuló, a másik pedig az egyéb költségtérítés. Jogszabályon alapuló költségté­rítést csak törvény vagy kor­mányrendelet szabályozhat. Ebben az esetben a költségtérí­tés kétféleképpen számolható el, mégpedig a jogszabályban megállapított feltételek alapján meghatározott mértéken belüli összeg igazolás (bizonylat, út­nyilvántartás, stb.) nélkül költ­ségként levonható; ha pedig a magánszemélynek kedvezőbb, bizonylat (útnyilvántartás, stb.) alapján számolhat el. Az egyéb költségtérítés esetében nincs vá­lasztási lehetőség, a költségek csak bizonylat alapján számol­hatók el. Az önálló tevékenységet végző, de nem kettős könyvvi­telt vezető magánszemély bevé­tel- és költségelszámolásának részletes szabályait az szja. tv. 1. sz. melléklete határozza meg. Az szja. tv. átmeneti rendel­kezése szerint a gépkocsik költ­ségtérítésére vonatkozó 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM és 9/1991. (V. 16.) KHVM rende­letek 1992. március 31-éig al­kalmazhatók. Ebből követke­zik, hogy április 1-jéig a kor­mány a törvényi felhatalmazás alapján szabályozni fogja a költségtérítések formáit és a jö­vedelemadó szempontjából iga­zolás nélkül elszámolható költ­ségek mértékeit. Az szja. tv. mind a nem önálló, mind pedig az önálló te­vékenységből származó jövede­lem meghatározásánál a tételes költségelszámolás helyett lehe­tővé teszik az ún. diktált költ­séghányad választását. A nem önálló tevékenységből szár­mazó jövedelmek közül a kül­földi által kifizetett, munkavi­szonyból származó bevétel 70 százaléka tekintendő jövede­lemnek, az önálló tevékenység­ből származó jövedelmek ese­tében pedig a bevétel 90 száza­léka. Szabály, hogy amennyi­ben a magánszemély valamely jövedelménél a 90 százalékos diktált költséghányadot vá­lasztja, úgy a többi jövedelmét is e szabály szerint kell megál­lapítani. Az szja. tv. nem teszi lehetővé, hogy a jövedelmek egy részét a tételes költségel­számolás, más részét pedig a 90 százalékos szabály szerint hatá­rozzuk meg. Dr. Pozsárkó Istvánná, Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal BM-i Igazgatósága Pécsett ülésezik a VOSZ vezetőség A Vállalkozók Országos Szövetségének vezetősége 1992. március 4-én Pécsett tartja soros ülését, Palotás János elnökletével. Az összejövetelen a szövetség múlt évi országos és megyei szintű tevékenységének értékelésére mellett a VOSZ belső szabályzatainak megvita­tására is sor kerül. Marketing konferencia Sopronban A piacgazdaság építőkövei Közép-Európában címmel nemzetközi marketing konfe­renciát rendez április 23-25-én Sopronban a Magyar Marketing Szövetség. Résztvevőket vár­nak nemcsak a környező orszá­gokból, de az USA-ból, Német­országból, Ausztriából, Japán­ból is. Jelentkezés a szövetség címén: 1012 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15.Telefon: 155-7721, 175-9722/132 m. Fax. 202-4086 Önkormányzatok és vállalkozás Ezzel a címmel szervez kere- kasztal-beszélgetést a VOSZ országos elnöksége és a Bara­nya megyei csoport vezetősége 1992. március 4-én 16-tól 18 óráig a Művészetek Háza Fes­tett Termében. AZ összejöve­telre meghívást kapnak önkor­mányzati és érdekképviseleti vezetők, a vállalkozók és a sajtó. Reklámklub A szellemiek adózása A Magyar Reklámszövetség március 2-án, délután fél 4-kor tartja legközelebbi klubnapját, melynek keretében a szellemi foglalkozásnak, az alkotók jö­vedelemadózásában történt vál­tozásokról lesz szó. A felkért előadó Surányi Im- réné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, aki kizárólag azok kérdéseire ad választ, akik a korábbiakban a 35 százalékos (60 százalékos) kedvezmény alapján adóztak. A budapesti, VII. Klauzál tér 13.szám alatti pinceklubban minden érdeklődőt várnak. A TUV Rheinland Hungária A németországi székhelyű, több, mint húsz országban tevé­kenykedő TÜV RHEINLAND GRUPPE magyarországi le­ányvállalata a TÜV RHEIN­LAND HUNGÁRIA 1990-től működik Magyarországon. Te­vékenységével a magyar ipar- vállalatok exportképességét se­gíti elő nemzetközileg elismert termékfelelősséget, valamint minőség biztosítási és gyártási alkalmasságot tanúsító doku­mentumaival. A magyarországi szervezet szolgáltatásait ezentúl közvetlenül Pécsett is elérhetik az ügyfelek a most megnyitott Területi Konzultációs Irodában: -Az Európai Közösségben elfogadott vállalati minőségbiz­Bemutatjuk TÜV RHEINLAND HUNGÁRIA Nemzetközi Műszaki Felügyeleti és Tanácsadó Szervezet tosítási rendszerek kifejlesztése, tanúsítása, vállalati szakembe­rek kiképzése (feltétel sok ter­mék nyugati exportjához);- Termékek, alapanyagok, félgyártmányok európai szab­ványok szerinti gyártásközi el­lenőrzése, minőségi tanúsítása, hatóságilag elismert átvétele és ennek dokumentálása;- Hegesztési szaktanácsadás, hegesztők képzése és vizsgázta­tása testvérvállalattal, nemzet­közi érvényű bizonyítványok kiállítása;- Járműipari termékek minő­sítése európai szabványok sze­rint;- Privatizálási eljárásokhoz termelő rendszerek műszaki ál­lapotáról, biztonságáról tanul­mányok készítése, környezet­védelmi átvilágítások;-TÜV RHEINLAND HUNGÁRIA AKADÉMIA szervezésében EK szintű tanfo­lyamok; Kérjen tanácsot már a szer­ződés előkészítésekor! A Pécsi Területi Konzultációs Iroda ve­zetője Szántó János. Az iroda címe: Pécs, 16. Pf.:48, 7616. Telefon/fax: (72) 22-235. A szervezet magyarországi központja: TÜV RHEINLAND HUNGÁRIA 1061 Budapest, Paulay Ede u. 52. Telefon: 1-142-0139, 1-122-0825, 1-122-5704, 1-121-7720/mel­lék. Telefax: 1-122-1958.0,A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom