Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-23 / 53. szám

Bellus Attila, a Pécsi Nemzeti Színház tagja Festőtanoncból színművész Annál, ha valaki teljesen te­hetségtelen, talán csak az a kí­nosabb, ha több mindenben is tehetséges. Olyankor áll elő az a helyzet, amely Bellus Attilát, az idei évadban a Pécsi Nem­zeti Színházhoz szerződött fia­tal művészt is elérte, még va­lamikor a középiskola táján: -döntenie kellett, festő lesz-e, vagy a színi pályát választja.- Világéletemben festőnek készültem - mesélte —, elsőre felvettek a képző-és iparművé­szeti szakközépiskolába, s a mestereim tehetségesnek tar­tottak. Egy barátom, aki ötvös­nek tanult, de rendező akart lenni, becsábított egy iskolai előadásba. Tudta, hogy szíve­sen mondtam verset, megbíztak beszédekkel is, így hát hívott. Akkor fogott meg először a színház, s az a nagyszerű él­mény, hogy láttam: ő ő, de mégis valaki más. Ez nagyon tetszett. Onnantól kezdve alat­tomosan terjeszkedni kezdett bennem a kór. . . Akkor dőlt el a sorsom, amikor egy hosszú beszélgetés után a festőmeste­rem, Csömör Katalin is az mondta: legyek inkább színész. Mégis, két nehéz évébe telt az egykori kamaszfiúnak, hogy döntsön. Utána sem volt min­den egyszerű, háromszor is próbálkozott a felvételivel, míg végre bejutott a Színház-és Filmművészeti Főiskolára, Bodnár Sándor osztályába. Előtte a Nemzeti Színház Stú­diójában dolgozott. Ezekben az években nagyszerű emberek tanították, Montágh Imre pél­dául, akinek sokat köszönhet. De ugyanígy Schubert Évának is, aki kíméletlenül kritikus volt, de szerette. Megtanulta, hogy ne viselkedjen, hanem adja önmagát, hogy tudatosab­ban bánjon magával, mint szí­nésszel. Mára már az sem za­varja, hogy nem igazán kemé­nyek a vonásai, s hogy jóval fi- atalabbnak látszik a koránál.-Bennem nagy szélsőségek vannak - mondja - ezért sem értem volna be azzal soha, hogy csak fessek. Ez kívülről kevéssé látszik rajtam, inkább befelé élek. Azt akarom, hogy tessen, amit csinálok, hogy az emberek szeressék meg azokat a figurákat, akiket játszom. Bellus Attila Szolnok után jött Pécsre, itt, mondja, érzi, hogy szükség van rá, hogy gondolkodnak benne. A Du­dást játssza a Szentivánéjiá- lomban, s az apát a Sárkányló, a hegyek urában. Most készül­nek az Optimista komédia be­mutatójára, itt egy félzseni-fél- őrült, kockaagyú tudósjelöltet alakít. Egyszer majd szeretne Hamlet is lenni... Sokáig beszélgetünk még, mindenféléről. Képekről, me­lyeket fekete festékkel borít az idő, szeretetről, a kislányáról, Fanniról, akit imád, s még any- nyi másról. Arról, mit szeretne elérni ez a mosolygós-komoly, sírni is, nevetni is önfeledten tudó fiú a pályáján. És eszembe jut az is, hogy amikor az őszön az ideszerződött művészek kö­zött bemutatkozott egy műso­ros délutánon, szívből jövő tapssal fogadták. Ez kell hát megőrizni. Hodnik I. Az ÖKM amerikai sikerei Szolgálati szexportya A társkereséssel és egyéb nyalánkságokkal foglalkozó ÖKM-ből immár több mint het­venezer példányt vásárol meg havonta az érdeklődő olvasó. A napokban újabb megtiszteltetés érte a szexlapot. Magyar kiadó­ját az Egyesült Államokba hív­ták, zsűritagnak. Dr. Verebics János a napokban érkezett visz- sza „szolgálati pomóútjáról”. A hagyományos mozik ese­tében az Oscar-díj, a pomófil- mek népesedő táborában ez, a szintén évente tartandó fesztivál a fő eseménye a szakmának. Az Adult Film and Video News nevű szakmai magazin által fel­kért bíráló bizottság ítéli oda a pikáns műfajt Adult-filmnek, azaz felnőttfilmnek elnevezett a díjakat. A többszáz benevezett film és a szigorú zsűri ezúttal is sikerrel vívta meg közös csatá­ját. A rendezvényen először vett részt magyar „pomóiparos”, az ÖKM magazin magyar kiadója és főszerkesztője, dr. Verebics János.- Európából is szinte egyedül volt szerencsém részt venni a Las Vegasban megtartott nagy pomóünnepen - emlékezik dr. Verebics - Az ÖKM osztrák ki­adóival, a német pornósztárral, Dolly Busterrel, valamint a Di- novision és DBM-filmek pro­ducer-tulajdonosával, Dino Ba- umbergerrel mi képviseltük az európai szexipart.- Feltehetően nem csupán érdeklődőként élvezték a ren­dezvényt .. .- Egyrészt venni akartunk amerikai filmjogokat, és termé­A városka - amely bányájáról híres (volt) - az ország északibb részén fekszik, nevezzük V-nek. Hogy miért ajánlom - a rádiós riportot - a baranyaiak figyelmébe? Csak. Mert mint tudjuk, V. is bányavidék. Leé­pülés előtt közvetlenül. A város jelenlegi munkanélküliéinek száma kettőezer. Még a bányá­nál dolgoznak kilencszázan, de két év múlva már csak 500 bá­nyász kap még munkát, annyira le kell csökkenteni a termelést. Aztán a berendezést hozzák napszintre, azt követően az ak­nákat bezárják, majd végezetül a napszinti épületeket vagy el­adják, vagy lebonják, „ ... hogy még a nyoma sem marad.” - vázolják a helyiek a bánya el- szomorítóan rövid jövőjét. A szetesen csúcssztárunk, Dolly Buster amerikai karrierjét is próbáltuk valamennyi fél szá­mára kielégítő módon egyen­getni. Mindkettő sikerült. Hollywoodban már el is készí­tettünk - amerikai közreműkö­dőkkel - egy filmet, Dolly fő­szereplésével. Remélem, ezzel hamarosan létrejöhet egyfajta pomóhíd Amerika, valamint Ausztria és Magyarország kö­zött. Vásároltunk is ...- Feltételezem, jól menő szexboltjuk árukínálata .. .- Nem feltétlenül - moso- lyodik el titokzatosan a siófoki székhelyű szexszerkesztőség vezetője, - ugyanis idén nyáron valószínűleg forgatunk hazánk­ban John Stagliano Los Ange- les-i szupérprodecer számára egy igazi magyaros szexfilmet. Tudja, az ő alkotásai nyerték a Las Vegas-i fesztivál díjainak több mint felét. Reméljük, jö­vőre, esetleg magyar fiú és lány is élvezheti a díjak által kivál­tott gyönyöröket.- Én pedig azt remélem, hogy a magyar fiúknak és lányoknak más életcéljuk is lehet ebben az országban is, a többségnek ta­lán eszébe sem jut ilyen babé­rokra pályázni. Elég nehéz do­log csak szexben gondolkozni.- Természetesen, ám meg­győződésem, hogy mindenféle szexfilmnek közös a témája: a gyönyör és a gyönyörszerzés bemutatása, és végülis mind­egyik országban szívesen néz­nek olyan filmeket is, amelyek megfelelően nagy távolságról érkeznek. Bozsik L. bánya nem csak munkát adott, hanem a bánya azért „zsebbe nyúlt”, amikor lakótelepeket építettek, amikor kereskedelmi hálózatot létesítettek és iskolát és óvodát és rendelőt és műve­lődési házat és utakat, vagyis úgy, ahogy más, bányavidéken ez szokás volt. És persze ... szokás volt a gazdaságtalan bá­nyaművelés is ... Még négy-öt év, és kész. Az önkormányzat hihetetlen gondban van. A pol­gármester mégis optimsita. Az elképzelés - miszerint munka­hely-létesítő ötleteket kell reali­zálniuk - még laza állapotban van. Ez a kis városka haldoklik, pedg nem juthat mondjuk Gyű­rűfű sorsára, elvégre V. nem egy istenhátamegetti falucska. Egyébként néhány esztendővel Fuldoklás az ablakban Most még kopárak a virágá­gyak, a kertek, az ablakokban a virágládák. De ha nem is látszik kívül semmi, a földben már dolgozik az élet, a Kertészeti és Parképítő Vállalat munkatársai már elültették azokat a magva­kat, melyekből májusra palánta lesz. Aki maga próbálkozik, ugyancsak a napokban veti a vi­rágmagot, de vigyázni kell, mert előfordult, hogy nem az nőtt ki a földből, mint amit a papírbontó ígért, sőt aki utcán, vásárban, vagy ellenőrizetlen forrásból vásárolt, néha kavi­csot, szemetet talált a tasakban mag helyett!- Ha valaki városban, panel- házban is virágot akar nevelni, az első dolog kell legyen, hogy masszív rögzítésről gondosko­dik a balkonládája számára - válaszolt a szakember, Piszter Valéria, a Kertészeti és Parké­pítő vállalat parkgondozás rész­legének vezetője, amikor arról kérdeztem, milyen tanácsokat adhatnánk a virágszerető város­lakóknak.- Csak egyszer kell beru­házni, és megvenni a vaskeretet, a tartót, s a balkonládát. A föld, a virág már évenkénti kiadás, de lehet olcsóbb fajtákat válasz­tani, bársonyvirágot, pletykát, petúniákat, paprikavirágot. Akinek több a pénze, vehet mus­kátlit, holland virágmagvakat. Szép az is, ha nagyobb erkélyre örökzöldeket ültetnek, néhány ezelőt például Borsod megyé­ben már bezártak néhány bá­nyát, azt hittük, nekünk már soha nem kell szén. Kiderült, ostobaság volt. Fúrják a polgármesternőt egy alföldi kis településen. Még a rádió riportere is azt mondja neki: „Szeretném látni Önt, ahogy polgármester létére nap­közben főállásban a boltban a pénztárgépet pittyegeti...” Az­tán felhívják a kolléga figyel­mét, hogy a hölgy tiszteletdíjas polgármester, vagyis főállásban továbbra is pénztárosnő, mivel - érthető módon - a tiszteletdíj­ból megélni nem lehet. Inkább elismerést érdemelne és nem rosszindulatú megjegyzéseket. Mellesleg, éppen néhány éve magyar televíziósok riportsoro­mecsek-nyugati házban ilyet is láttam. Tény, hogy a kispénzű embe­rek is díszíteni akarnak, de ma már egy zacskó föld 30-40 fo­rint, egy muskátlipalánta 100 forint, de egy tasak virágmag is 40-50 forint. Az egykor 50 fo­rintos virágláda mai ára több­szöröse a réginek. Az ár miatt pedig az sem mindegy, minő­ségi, tiszta helyről szerezhe- tők-e be a növények. — A legbiztosabb palántát venni. Mi is fogunk árulni majd, ott a vevő láthatja, mit vesz. Egyszerűbb is, hiszen otthon csak kevesen tudnak maguknak egészségest, szépet növelni. zatot készítettek az Egyesült Ál­lamokban és szóba elegyedtek kora reggel az autós újságki­hordóval: „Hogy tud ebből megélni,” - „Úgy, hogy többet dolgozom most, miután megvá­lasztottak kis városom polgár- mesterének is. Kihordom a la­pokat, aztán megyek a hiva­talba ...” - aztán továbbhajtott és a nyitott kocsiból dobálta be a kertekbe az újságkötegeket. Az éjszakai műsorban - saj­nos az elejét átaludtam - hosz- szabb prágai tartózkodás után hazatért popzenész mesél érde­kes élményeiről, ő úgy látta - hozzáteszi: szigorúan saját vé­leménye - hogy „... a csehek nem élnek fényűzően, de túl szegényen sem. Magyarorszá­gon viszont „amerikaibb” az A Sarohin tábornok úton töb­ben szőlőt, vadszőlőt, rózsát fut­tatnak fel az erkélyükre. Ki-ki megpróbál magának egy kis parkot teremteni, de gyakran, ahogyan az emberek, a növé­nyek is fuldokolnak az abla­kokban, a füstös, benzingőzös, szénmonoxidos levegőben. Ezért ajánlják a kertészek az egynyáriakat. Azok legalább bírják. Ahogyan most azok az ostorfák és gömbkőrisek, me­lyeket a belvárosban a hársok helyére kellett ültetni, azok ugyanis sínylődtek, kivesztek a szennyezett levegőben. Az em­berek egyelőre még húzzák .. . H. I. Gy. élet, vannak akik hallatlanul gazdagok, és nagyon sokan na­gyon szegények...” Azt hiszem, a neves popze­nész véleménye többünknek álmatlanságot okozott. Hogy ki-ki melyik kategóriába sorolja magát, azon tűnődni sem érde­mes. Azon sem, hogy északi szomszéadaink esetleg olcsób­ban eszik a knédlit, mint mi a pörköltet. Ha minden igaz, egy- úton megyünk Európa felé és ez az út göröngyös. Bár . . . ... Éppen hét közepén adta a hirt az MTI, hogy hazánkban 1,7 milliárd (!) dollár van ma­gánbetétszámlán bankjainkban. Es mennyi lehet otthon, a szek­rényben? Ilyen gazdagok va­gyunk. Egyszer nekem is volt dollárom - nem mondom meg mennyi -, csak azt tudom, hogy aznap viszonylag kora este ha­zatértem és nem is voltam any- nyira berúgva. Csak amennyi tellett rá dollárkészletemből . . . Folttisztítók A hótól, esőtől foltos, a hor­dástól piszkos, zsíros téli kabá­tok, nadrágok, szoknyák tisztí­tásra várnak. Sokan különböző „csoda” folltisztítókkal, illetve az automata mosógépben kí­mélő mosással próbálkoznak. Az eredmény ezek után magáért beszél: egyre több a Patyolatba és a magán vegytisztítókba bea­dott ruhadarab, amely a házila­gos kísérlet foltnyomait viseli. Dr. Moszlovácz Judit a Patyo­lat igazgatója elmondta, hogy Pécsett a fiókokban és a szalo­nokban két hét alatt tisztítják a téli-és télies ruhadarabokat. Az áraik a múltévhez képest 30%- kal drágultak: nőtt az energia- hordozók és a vegyszerek ára. Például most egy öltöny tisztí­tása 15o Ft, egy szoknyáé 60 Ft, egy nadrágé 70 Ft, egy átmeneti kabáté 130 Ft. Egyre több „tur- kálós” ruhát vesznek az embe­rek. Házilag nem ajánlatos az anyagokban található, beörege­dett foltok tisztítást, a gyűrött ruhák mosása-vasalása, mert bizonytalan az anyagösszetétel. Bőrök, irhák tisztítását, saját színre festését is vállalják. Ár­változás nem történt e munkafo­lyamatoknál. Kabátok, szok­nyák, nadrágok, táskák, cipők és kesztyűk színét is felfrissítik. Számítani lehet arra, hogy a mutatós török kabátok, irhák tönkremehetnek tisztítás alatt, mert ragasztott bőr szinte vala- menyi. Ugyancsak tisztítása után derül fény az állati bőr hi­báira, mételyfoltjaira. Ezt nem tudják láthatatlanra korrigálni. Negyvenhárom éve működik mai helyén Pécs egyik legked­veltebb tisztítóhelye, a Jókai ut­cai Strasszer vegytisztító. Náluk is történt árváltozás - 10-20 fo­rinttal többet kémek - a vegy­szerek és az energiahordozók drágulása miatt. Visszatérő kuncsaftjaik vannak. A fino­mabb, féltettebb darabjaikat szívesen bízzák az emberek is­merősre. Ózv. Strasszer Pálné évekkel ezelőtt, míg a kora engedte, maga is dolgozott az üzletben. Elmondta, hogy minden foltot ki tudnak szedni a ruhákból, csak az étolajat nem. Minden­féle tisztítást vállalnak, csak a műszőrme perzsát nem, mert az ragasztva van és darabjaira szétesik. Szívesen vállalkoznak plisszék, rakott szoknyák, bár­sony öltönyök ruhák tisztítá­sára, vasalására. Bőrt, irhát nem festenek. Beszélgetésünk végén hatvan év alatt bevált jó taná­csot adott a háziasszonyoknak. A téli holmikat - bundákat, szőrméket, gyapjú kabátokat - érdemes kitisztítás után vászon­zsákba helyezni és mellé tenni néhány szegfűszeget. Ez elűzi, táVóltartja a molyokat. _ Ádám E. Rádió mellett.. Dollárjaim... 4 vasárnapi Virág: a szegények luxusa?

Next

/
Oldalképek
Tartalom