Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-23 / 53. szám

Szent Lázár Lovagrend Pécsett Angliában öt, Németország­ban három, Magyarországon pedig két éves kitartó, áldozat­kész tevékenység szükséges ah­hoz, hogy valaki kiérdemelje a magyarországi Szent Lázár Lo­vagrendhez tartozást. A világ hatvan országában létező, sze­gényeket és betegeket segé­lyező rend alig egy éve alakult újjá Magyarországon. Több vá­rost követően a közelmúltban megalakult a pécsi szervezet is. Létrehozói többségben orvosok és gyógyszerészek. A Szent Lázár Lovagrend tör­ténelmi gyökerei a XI. század végére nyúlnak vissza. Az első keresztes hadjáratok alakították ki a korszak két jellegzetes alak­jából a lovagból és a szerzetes­ből a harmadikat. Azt a lovagot, aki védte a szerzeteseket és ápoltjaikat. Ebből a kezdetben szervezetlen véderőből nőttek ki a szabályos lovagrendek. Előbb a templo­mosok, majd a Szent János Lo­vagrend alakult meg. Az utób­biból vált ki később néhány nemes kezdeményezésére egy ágazat, amely a leprás betegek ápolását tűzte ki céljául. A bibliai Szent Lázár oltal­mába helyezte magát, aki a sze­gények és a leprások védőszent­jeként ismert. Ez volt az első olyan lovagrend, amelynek szerzetesnők is tagjai lehettek. A XVII. században hanyat­lásnak indult rend ebben a szá­zadban kapott új erőre. Alap­vető célkitűzései megmaradtak, de igazodtak korunk követel­ményeihez. A magyarországi rend jövőre vonatkozó elképze­lései szerint minél több, főleg az egészségügyben dolgozó szakembert várnak soraikba. A legszegényebb rétegeket segítő elképzeléseik, program­jaik megvalósítását és ezek pénzügyi hátterének megterem­tését nemzetközi kapcsolataik támogatják. E segítség révén a kórházak, egészségügyi intéz­mények felszereltségét kívánják javítani, illetve a legszegényebb rétegeket akarják felkarolni. Együtt akarnak működni a többi magyar karitatív szervezettel. A németországi szervezettől kapott gyógyszer és kötszer szállítmányból a közelmúltban kaptak a pécsiek, amit a Bara­nya Megyei Kórháznak adtak át. Létrehozták a Pécs-Baranyai Szent Lázár Alapítványt, amely a saját -anyagi alapjuk megte­remtését célozza. A karitatív jellegű tevékenységüket a Laza­rus segélyszolgálat keretében végzik, azzal az igénnyel, hogy kiérdemeljék a Szent Lázár Lo­vagrendhez tartozást. T. E. Gasztronómiai utazás Baranyában Négy nemzet konyhája, szokásai, receptjei Ha két szomszédasszony is másra esküszik pörköltfőzés : okán, akkor a különféle nemze- J tek szokásai nyílván még job- j ban elütnek egymástól. Erre is I gondolva baranyai szakács- j könyv előkészületein dolgoz- I nak a Pannónia Könyvek soro- I zat szerkesztői. Közismert: négy etnikum él I itt, a magyar, német, szerb és a I horvát. Szokásaikról, táplálko- < zási kultúrájukról és főleg éte- I leikről szólna a könyv, mely több szerzőt dolgoztat. A ma- I gyár részt Simor Ferencné, a I nagytótfalusi tájház vezetője, a I németet Wild Katalin egyetemi I docens, a szerbet Kiss Mária | néprajzos és a horvátot Bego- I vácz Rózsa és Sarosácz György muzeológusok írják. Wild Katalinnal, a baranyai német rész írójával nem csak azért beszélgettünk, mert kész a kézirat: az ötlet hordozója is. Ugyanis jó pár éve felvetődött, hogy német szakácskönyvet ír­jon, erre a tervre bukkantak rá a sorozat szerkesztői, s ezt bő­vítették jó ráérzéssel négy nemzet konyhájává. Wild Ka­talin a hazai németek nyelvjá­rásainak kutatásával foglalko­zik évek óta, s e gyűjtőmunka során nyúlt a receptek után. A németség főzési szokásaira a legjellemzőbb: minél takaré­kosabban, spórólósabban ki­jönni a kosztpénzből. Az étkezések rendszeressé­gét Mohács környéki tapaszta­lat igazolja: még a napokat is az étrend szerint nevezték el. A hétő többnyire nudli-nap, a kedd káposzta-nap, a szerda húsnap, a csütörtök gom­bóc-nap, a péntek bab-nap, a szombat burgonya-nap névre hallgatott, míg a vasárnap, mint mindenütt, náluk is ün­nepnap volt. Wild Katalin egyébként nem csak maga gyűjtött recepteket, hanem főiskolai tanítványai is segítették ebben. S a Baranyai ízek címmel megjelenő könyv mellett, rövidesen megjelenik a hazai németségről írott, német nyelvű szakácskönyv is, me­lyet a Magyarországi Németek Szövetsége gondoz, ad ki. Végül hadd jegyezzük meg: nem véletlen, hogy a héten la­punkból a Főzzünk változato­san rovatunk önállóan elma­radt, hiszen itt az alkalom, hogy recepttel szolgáljunk, Wild Katalin gyűjtéséből. Hefeknödel: Az élesztős gombóc hozzá­valói: 50 dkg liszt, 5 dkg gríz, 3 dkg élesztő, 1 tojás, 3 dl lan­gyos tej, 6 dkg zsír, 1 teáskanál cukor, 2 teáskanál só. Fél dl langyos tejjel, 5. evő­kanál liszttel, a cukorral és az élesztővel kovászt készítünk, 20 percig pihentetjük, majd hozzáadjuk a tojást és a kevés tejben feloldott I teáskanál sót, s az egészet összekeverjük. A liszt közepébe mélyedést ké­szítünk, abba öntjük a kovászt és 2 dkg zsírt. Langyos tejjel dagasztjuk be, hogy közepesen kemény kelt tésztát kapjunk. Amikor már hólyagos a tészta, meleg helyen 30 percig pihen­tetjük. Lisztezett deszkán ujj­nyi vastagra nyújtjuk, s 8 tégla­lap alakú darabra vágjuk, lan­gyos zsírral megkenjük, grízzel behintjük, s gombócokat for­málunk belőle. Újabb pihente­tés után vastagabb falu lábost kizsírozunk, felforralunk benne 3 dl sós vizet, beletesz- szük az ugyancsak bezsírozott gombócokat és lefedve kb. 30 percig gőzön főzzük. Ha a gombóc kemény, meg­fordítjuk a lábosban, kevés zsírt téve alá, még 5 percig fedő nélkül sütjük. E jellemző és kiadóssá tehető német ételt fogyaszthatjuk babfőzelékkel, párolt káposztával, vagy édesszájúan befőttel, mártá­sokkal. Kozma Ferenc Május, az esküvők hónapja Szebbnél szebb esküvői ruhákból választhatnak a házasulok Bibliotheca Universalis Pécs befogadná a 4-5 milliós állományú alapítványi könyvtárat Aki májusban, szombati na­pon akar házasságot kötni Pé­csett, Szekszárdon, vagy Ka­posváron, talán jobb, ha más napot választ. Az eddigi beje­lentkezések alapján ugyanis úgy tűnik, hogy a májusból mindhá­rom megyeszékhelyen legalább kettő kellene. Február közepéig negyven fi­atal pár kért helyet és időt Pé­csett a Boldogság Házába, húsz pedig a Váradi Antal utcai há­zasságkötő terembe, - hallottuk Orcsik Ferenctől, a Pécsi Csa­ládi Intézet vezetőjétől. Náluk már január eleje óta nagy a for­galom. Akik tudják, hogy fél évvel előre be lehet jelenteni a házasságkötési szándékukat, időben lekötik a nekik legjob­ban tetsző napot. Június, júli­usra, sőt már augusztus elejére is vannak foglalt időpontjaik. Amióta módosultak a szoká­sok és az esküvők a falvakban is, kevésbé kapcsolódnak a szü­ret, a disznóvágás szezonjához, azóta Szekszárdon is a tavasz legszebb hónapja és a nyári há­rom hónap a csúcsidő. Olyany- nyira, hogy az egész évben kö­tött házasságok 70-80 százalé­kát ekkor tartják. Több mint két évtizedes tapasztalat alapján mondja ezt Sass Erzsébet, szek­szárdi anyakönyvvezető, aki az évtizedforduló éjszakáján is összeadott két fiatalt. A 0 óra 30 perckor kezdődött ceremónián piros-fehér-zöld gyertyákat gyújtottak. Azóta hagyomány a városban, a gyertyás esküvő. Az elmúlt ősztől a városháza dísztermében mondhatják ki a boldogító igen-t a Kaposváron házasulandók. A 44 személyes kistermet többnyire a másod­szor, vagy harmadszor is kísér­letező középkorúak illetve idő­sebbek kérik. Kaposváron egyébként csökken a házasság- kötések száma, - hallottuk Al­földi László anyakönyvvezető­től. Legtöbben - csaknem 900 - an 1976-ban házasodtak, azóta évről-évre kevesebben. Az el­múlt évben 455 pár járult az anyakönyvvezető elé. S egy jótanács mindazoknak, , akik most készülnek az any- könyvi hivatalokba bejelent­kezni: ne feledkezzenek meg az okiratok beszerzéséről, például a születési anyakönyvi kivonat­ról, mivel a régi személyiiga­zolványban lévő adatokat már nem fogadhatják el, az újban pedig a születésre vonatkozó adatok sem szerepelnek. A há­zassági anyakönyvi kivonatot pedig jó lesz rögtön abba a tás­kába rakni, amit állandóan ma­gukkal hordanak, ne hogy úgy járjanak mint az a két fiatal, akik még szólóban jelentkeztek be egy útra, - amit nászútnak szántak - de már mint házaspár indultak a csoporttal. Időbe telt, amíg meg tudták győzni a cso­port vezetőjét, hogy tényleg há­zasok, ne rakja őket külön szo­bába. T. É. Ilyen sem volt még talán: Pécs és Pápa vetélkedik egy­mással! Pápa Városának Képvi- selőtestületete február 3-án, Pécs Közgyűlése február 13-án fogadott el olyan nyilatkozatot, hogy szíves-örömest befogadná a 4-5 millió folyóiratot és köny­vet magában foglaló „Bibliot­heca Universalis” amerikai alapítványi könyvtárat. Hogy melyik város lesz a győztes, az a könyvtáralapító, Dr. Szabó Sándor vajdasági magyar származású amerikai patholóogus professzoron mú­lik. A könyvtár ügyeit egyéb­ként a Selye-Szabó Intézet gondozza és dr. Szabó Sándor mint Selye János legfiatalabb magyar tanítványa a montreáli Selye-alapítvány elnöke is. A jelenleg Philadelpiában 40 hajókonténerben tárolt könyv­tári anyag 70%-a orvosi szak­könyv, folyóirat, a többi művé­szeti, illetve természettudomá­nyos mű. Ennek a hatalmas anyagnak könyvtári működésé­hez 15-20 ezer négyzetméter területtel bíró épület kell. Az alapító a „Bibliotheca Universalis”-t eredetileg szülő­földjére, a Vajdaságba kívánta telepíteni, de ettől a szándékától eltérítette a horvátországi pol­gárháború. Ezek után keresett a könyvtár számára alkalmas ma­gyar várost. Szeged közgyűlése egy szavatnyi különbséggel el­vetette az ajánlatot, elsősorban a feltételek tisztázatlansága mi­att. A Pécsi Közgyűlés illetékes szakbizottságai számára sem a rendkívül értékes ajánlat meg­ítélése okozott gondot a döntés meghozatala előtt, hanem a fel­tétek és szándékok pontosítása. Dr. Szabó Sándor nyilatkozata javarészt tisztázta ezeket a két­ségeket. Adományként egy megfelelő méretű és egyébként is alkalmas épületet szeretne tu­lajdonba kapni a várostól. A könyvtár működését független eszközökből biztosítja az ala­pítvány, s az intézményt akkor sem telepíti át, ha déli szomszé­daink konfliktusa rendeződik. A könyvtár egy tervezett angol nyelven működő Harvard-stí- lusú közép-európai magánegye­tem magva lehetne. A Pécsi Önkormányzat szá­mára ezek után csak az jelent gondot, hogy szükséges méretű szabaddá tehető épület nincs a tulajdonában. A közgyűlés egészségügyi bizottságának MDF-tagja viszont közbenjárt Für Lajos honvédelmi minisz­ternél, s olyan szóbeli ígéretét hozta meg a testületnek, hogy a honvédelmi tárca átangedné könyvtár céljára az egyébként is egészségügyi raktárként funk­cionáló Nagysándor laktanyát. így áll az ügy jelenleg. To­vábbi adalék: állítólag a könyv­táralapító, azonos feltételek ese­tén az egyetemi város Pécset ré­szesítené előnyben. D. I. „Modern rabszolgatartás” Pécs közelében Napi egyszeri étkezés és többszöri verés Súlyos testi sértés gyanújá­val indult a közelmúltban an­nak az ügynek a vizsgálata, amelynek egy családból való gyanúsítottjai elesett embere­ket fogtak munkára Pécs kö­zelében, éhbérért, hónapokon keresztül. A „modern rab­szolgatartók” közül kettő épí­tést, földmunkákat vállaló gmk-k vezetőjeként, míg a harmadik rokon magángaz­dálkodóként zsákmányolta ki az ígéretekkel magukhoz csá­bított személyeket. A munkanélküliség, vagy más ok (esetenként alkoholfüg­gőség) miatt kiszolgáltatottá vált szerencsétlen férfiakat So­mogy, Tolna és Baranya megye területéről toborozták, napi két­száz forintot, tartós foglalkozta­tást és teljes ellátást ígérve a rá- szedetteknek. Mint az utóbb ki­derült, a fizetés csupán ígéret maradt, s a teljes ellátásból is csak az „ameddig a szem ellát” értelmezés fedte a valóságot. Mintegy 8-10 fő dolgozott a „kényszermunka-brigádokban”, melyeknek tagjai napkeltétől napnyugtáig robotoltak a gmk-k telephelyén vagy az éppen kije­lölt munkaterületeken. Mindezt egy darab szalonnáért, kenyé­rért és vöröshagymáért, amit (napi egyszeri étkezés!) a 12 óra körül engedélyezett fél órás ebédidőben fogyaszthattak el. Valamennyi aprópénzt csu­pán azok a kivételezett helyzet­ben lévők kaptak, akik mint „kiemelt rabszolgák” a többiek testi fenyítésében kellett, hogy részt vegyenek. A testi fenyítés, a verés ugyanis mindennapos volt. Különösen azokkal bántak kegyetlenül, akik az elviselhe­tetlen helyzetüket szökéssel próbálták megoldaiii. Egy ízben már Szentlőrincig jutott el gya­log a „szökevény”, ám autóval utánamentek és megtalálva már a gépkocsiban igyekeztek jobb belátásra bírni a minden szemé­lyes iratától megfosztott szeren­csétlen embert. Csak Marcaliból hatan dol­goztak a Pécs közeli,rabszolga- tartóknál”, egyikük alig töltötte be a 14. életévét. A fenyítetteket hétvégén bezárták a gazdasági épületekbe, a darálóhelyiségbe, a szeneskamrába. Ha szökés történt, akkor elrettentés képpen mindenki verést kapott.- Százhetvenegy napot kel­lett ott töltenem - emlékezett vissza a Pécsi Városi Kapitány­ságon sértettként való meghall­gatásakor az egyik rászedett férfi. - Egymást is vertük, mert aki nem volt hajlandó ütni a másikat, az önmaga kapott. Ez a férfi egyébként 80 kilót nyomott a munka felvételekor, szökésekor viszont mintegy 15 kilóval könnyebben távozott. Az egyéb életkörülményekről talán elég annyit mondani, hogy amikor egy Duna-parti települé­sen vállaltak munkát, a bérelt lakás egyik szobájában lakott a „főnök” egymaga, míg a „rab­szolgák” tízen öszzezárva, pok­róc és paplan nélkül térhettek nyugovóra a másikban. A „kényszerítés” törvényi tényállását kimerítő ügy ered­ményes bizonyítása érdekében a városi kapitányság vizsgálati alosztálya a település megneve­zésének mellőzését kérte la­punktól. A bírósági tárgyalásra rövidesen sor kerülhet, a sza­badlábon védekező gyanúsítot­tak élve törvény adta jogukkal, az eddigi kihallgatásukon meg­tagadtak mindenféle vallomást. Balog Nándor Őszre pakuratüzelés Dombóvárott Segély a fűtésdíjakhoz Dombóvár a fűtési szezon in­dulásával úgy futott be a top-lis­tán, mint ahol a legdrágább Ma­gyarországon a távfűtés díja. Lakásonként havi 10 000 forint feletti - nagy átlagban. Nem vé­letlen, hogy azonnal állampol­gári elégedetlenségi akció in­dult; tüntetéssel is, a fűtés díjak fizetésének megtagadásával is. A napokban a város önkor­mányzata Szekszárdtól átvette a drága olajjal működő távfűtő üzemet, s maga próbál némi kompromisszumot keresni. Döntöttek: a helyi pénzekből a fűtés díjainak közel 30 százalé­kát pótolják segély formájában, s ezzel átmenetileg enyhítenek a megszorultakon. Mint azt Szi- gethy István alpolgármester em­lítette, ezzel sikerül a még hát­ralévő néhány hónapra átmen­teni a fűtőművet, hogy aztán a rekontrukció nyomán olcsóbb, pakura-tüzelésüre állíthassák át. Az elkülönített szociális keret­ből a helyi feszültségek oldá­sára azok is kapnak amolyan tü­zelési segélyt, akik nem élvezik a távhőszolgáltatás örömeit - saját, egyedi fűtéssel rendel­keznek -, de nem bírják huza­mosan ezt a családi kasszából finanszírozni. Egyébként az új cég, a Dom­bóvári Önkormányzat Távhő­szolgáltatási Vállalata, a több­millió forintos rekonsrukció nyomán 1992 október 15-re minden valószínűség szerint ol­csóbb szezont kezd. S ezt majd egy 51 méteres nagykémény is jelzi majd, melyet azért kell épí­teni, hogy a pakuratüzeléshez szükséges környezetvédelmi előírásoknak megfeleljen. A füst ne zavarjon: szálljon el a város felett. K. F. vasárnapi 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom