Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-22 / 52. szám
1992. február 22., szombat aj Dunántúli napló 7 A fogyasztó üzleti partnerré lép elő Részvénytársaság lett a Dédász Szolgáltatási alapelvük: nyíltság, minőség, szaktudás, Húszmilliárd forint kellene a mezőgazdaságnak Központi segítséget kapnak a gazdaságok Január 1-jével Magyar Villamos Művek Rt-vé alakult át a korábbi Magyar Villamos Művek Tröszt, emellett önálló részvénytársaság lett az ország hat áramszolgáltató és nyolc erőmű vállalata, valamint az OVIT, köztük a térségünkben működő Dédász, és a Pécsi Hőerőmű Vállalat. Önállóan-A részvénytársasággá való átalakulás mennyiben érinti az immár Dédász Rt-t? - kérdeztük Tatár Dénes vezérigazgatót.-A legalapvetőbb változást az, hogy külön vált a tulajdonosi és a működtetési funkció. Az MVM Rt. 5o%, az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 47,2%, míg régiónkban negyvenkét önkormányzat a belterületi földterületeik értéke arányában 2,8%-ban a tulajdonosunk. Csak egyetlen példa: a Pécs Városi Önkormányzat 308 millió forint értékben részvényesünk. Az alaptőkénk 30 milliárd, az éves forgalmunk megközelítően 20 milliárd forint. Most állítjuk fel az öttagú igazgatóságunkat és a háromtagú felügyelő bizottságunkat.- Mindez azt jelenti, hogy teljes mértékben önállóak lettek?- Működtetési téren mindenképpen. A villamos energiát továbbra is az MVM Rt-től vesz- szük és azt adjuk el a fogyasztónak, a kettő közötti árrésből kell üzemeltetnünk, karbantartanunk és fejlesztenünk a hálózatot, de ebből kell fedeznünk a működési költségeinket is. S mindezt úgy, hogy az áramellátás biztonságát a jövőt illetően is megalapozzuk. Az önállóságunknak a temérdek kötelezettségen felül az is nagy előnye, hogy a bevételeinkkel magunk gazdálkodunk. Üzleti partner a fogyasztó A vezérigazgató nem győzi hangoztatni, hogy az eddigi működésüket javítandó mégin- kább középpontba állítják a fogyasztóik kiszolgálását, elvégre a fogyasztó alapvető üzleti partnerük. Van egy, ma még jogos aggodalmuk, éspedig a jelenlegi villamos energia árak nem felelnek meg a jelenlegi világpiaci áraknak. A múltból öröklött, erősen támogatott fogyasztói árral állnak szemben az energia előállításához szükséges anyagok és eszközök (szén, gáz, olaj) világpiaci árai, nem is beszélve az egyéb költségek folytonos növekedéséről. Ez társadalmi ellentmondás, mert a villamos energia tényleges ára sincs még benne a fogyasztók, jelesül a lakosság bevételeiben. Elvégre, ha már minden szolgáltatásban, termékben a világpiaci árszint a meghatározó, az elérendő, a munkaerőnkért cserébe is világpiaci bért kellene kapnunk. így meg?! Egyelőre még nem szabadítják fel a villamos energia árát, de a szakma állítja, rendezni kell ezt is, mert így az ellátás biztonsága kerül veszélybe hosszú távon. Lépésről lépésre, de határozottan az üzleti partnereik, a fogyasztók kiszolgálása és a hatékonyság növelése érdekében alakítják át a belső szervezeti keretüket, úgy, hogy változatlanul megmaradnak a kirendeltségek, üzemigazgatóságok és a központ, úgy, hogy minden körülmények között folyamatosan fenttartsák az az ellátás és az üzemelés biztonságát.- Az eddigieknél is tisztességesebb kiszolgálással oldhatjuk csak a fogyasztóval való látszólagos szembenállást - mondja Tatár Dénes. Zöld-Híd program A jövedelmek ezután megmaradnak a Dédász Rt-nél, így a továbbiakban ők dönthetik el, hogy azt mire fordítsák. Ez mindenképp előnyöket Ígér, bár félő, a szegényedésünkkel a villamos energia fogyasztásunkat is előbb-utóbb mérsékelni fogjuk, ezzel viszont csökken az áramszolgáltató bevétele.- Ez csak látszólag jelent ellentmondást - fűzi hozzá a vezérigazgató -, mert, ha a fogyasztás nem is növekszik, az önköltségeink leszorításával máris a pénzünknél vagyunk. Mi nem arra beszéljük rá a partnereinket, hogy minél többet fogyasszanak, hanem arra, hogy csak a számára szükséges energiát használja fel. Igaz, azt fizessék is meg.- Azért hozták létre a kommunális szolgáltató cégek a közös Zöld-Híd szolgálatukat, hogy a fogyasztót az ésszerű felhasználásra ösztönözzék, leszoktassák a pocsékolásról?- Szorgalmaznunk kell az energia ésszerű felhasználását, mert előbb-utóbb világpiaci áron jut csak hozzá a fogyasztó. Erre fel kell készítenünk mindenkit. A hazai adórendszer tamegbízhatóság Ián majd elismeri, sőt ösztönzi a fogyasztót abban is, hogy a ma még igencsak energiapocsékoló berendezéseit és eszközeit energiatakarékos, tehát hosszú távon mindenképpen kifizetődő korszerűekre cserélje, még akkor is, ha azok jelenleg drágábbak. Az „olcsó" energia élteti ma még a pazarló magatartást. Ez pedig nem lehet érdeke se szolgáltatónak, se fogyasztónak, senkinek. Ki hogyan fizet? Az együttműködést valamelyest zavarja, hogy a mintegy 600 ezer fogyasztójuk közül havonta vagy félezer elfelejt, nem tud, vagy nem is akar fizetni. Az ilyenekkel szemben továbbra is lehetősége lesz a Dédász Rt-nek, hogy kizárja őket a szolgáltatásból. A tarifa továbbra is megmarad fogyasztási-féknek az ipari nagyfogyasztóknál, hiszen drágábban jutnak ezután is a csúcsidőben, vagy a szerződött teljesítményen felül vételezett áramhoz. Viszont továbbra is kedvezményes tarifával ösztönzik az éjszakai fogyasztást. A lakosság fizetési terheinek könnyítésére hamarosan áttérnek a havi leolvasásra és díjbeszedésre - olyan áron is, hogy ez magának a szolgáltatónak többe fog így kerülni. S ha már a többletráfordításokról is szó esett, végezetül érdemes szó szerint idézni Tatár Dénes vezérigazgatót:- Három éven belül az egész területünkön befejezzük a hangfrekvenciás vezérlés kiépítését. Ezzel a több száz milliós beruházással meghatározott fogyasztói készülékeket tudunk majd központilag ki- és bekapcsolni. Minden kirendeltségünkön kialakítjuk a kulturált és számítógépes háttérrel támogatott fogyasztói irodánkat. A biztonságos áramellátás érdekében fejlesztjük a belső hírközlésünket, emellett a kábelezettségi arányunkat is növelni kívánjuk. Valljuk: a nyíltság, a minőség és a szaktudás a megbízhatóság forrása, ennek maradéktalanul meg akarunk felelni. Ezt a 2700 dolgozónk nevében is mondom, akiket mindezért cserébe szeretnénk jól megfizetni. Murányi László A kormány legutóbbi ülésén napirendre tűzte a mezőgazda- sági szövetkezeteknek nyújtandó pénzügyi gyorssegély kérdését. Mint köztudott, a gazdaságok az idén rendkívül súlyos anyagi gondokkal küzdenek, ami egyrészt veszélyezteti az átlakulást, másrészt az idei természt is. Nem titok: az ország számos területén - pénzhiány miatt - még nem került földbe a gabona, vagy ha vetettek is, „elspórolták” a műtrágyát. Dr. Gergácz Elemért, a földművelésügyi minisztert kérdeztük: milyen mentőövre számíthatnak a gazdaságok?- Szeretném előrebocsátani - kezdte -, hogy az infláció megállításában az ágazatunknak rendkívül fontos szerepe volt. Túlteljesítettük az exportot, és nem voltak belső ellátási gondok az országban. És most mégis azt kell mondanom: magában a mezőgazdaságban támadtak gondok, olyan súlyos pénzügyi problémák, amelyek viszont már a holnapot veszélyeztetik. Könnyen előfordulhat, hogy gazdag tulajdonosok helyett szegény emberek csoportosulásait szüli az átalakulás.- Ha jól értem, a gazdaságok soronkívüli pénzügyi segélyre számíthatnak. Miről van szó pontosan?- A kereskedelmi bankok nem jóléti intézmények, a szükséges pénzt nekik kell a gazdaságok rendelkezésére bocsáta- niuk. Természetesen a hitelezés szokásos feltételei mellett: vizsgálni fogják az igénylő hitelképességét, és ennek alapján döntik el, kinek adnak és menynyit, kinek nem. Azok a gazdaságok, amelyek nagyon el vannak adósodva, aligha számíthatnak ilyen hitelre.- Tehát éppen azok nem remélhetnek pénzt, amelyek a legjobban rászorulnának?- A kormány ezért foglalkozott a problémával, és úgy döntött, hogy mintegy 10 milliárd forintos hitelkeretet létesít a Jóval több külföldi, mint hazai újdonságot akarnak forgalomba hozni a kereskedők az utóbbi időben - ezt tanúsítják a Kermi vizsgálati adatai. Az elmúlt év második felében ugyanis 6099 import előmintát vizsgáltak, szemben a hazai 4049 új gyártmánnyal. Figyelemre méltó tapasztalat, hogy az itthon előállított termékek minősége jobban megfelel a hazai követelményeknek, mint a külföldieké. Míg ugyanis a hazai új gyártmányok 78 százaléka felelt meg minőségi szempontból teljes egészében a forgalombaho- zatal követelményeinek, az import előmintáknak a fele sem ütötte meg ezt a mértéket. A forgalmazást minőségi hibák miatt a Kermi a hazai új gyártmányok 16, az import előmin- ták 45 százalékánál feltételekhez kötötte. A forgalomba hozatalra alkalmatlannak mind a magyar, mind az importminták 6-6 százaléka bizonyult. É/e/miszerimport-előminták- ból a félév folyamán 2000 fajtát vizsgáltak. Közülük a török és tuniszi mazsolaminta rovarszennyezett volt, így nem kerülhetett forgalomba; az amerikai „Nutty Popcorn” és „Praline Popcom”-ban lévő dióbél keserű, avas volt. Az ivóvizek szennyezettsége termékértékesítési szerződéssel rendelkező agrártermelőknek. Akik ebből a pénzből kapnak, a piaci kamatnál mintegy 10 százalékkal kedvezőbb kondíciókra számíthatnak. Ebből minden tavaszi munka finanszírozható. Arra a bizonyos tíz százalékos kamatkedvezményre az intervenciós alapból egymilli- árdot különítettünk el.- Mi lesz a rosszabb helyzetben lévő gazdaságokkal? Az Agrárpiaci Rendtartás tárcaközi bizottsága mintegy 400 ezer tonna kukorica felvásárlására hirdetett pályázatot, aminek ellenértékét felerészben azonnal kifizetik, másik felét közvetlenül a betakarítás után inkasszálhatják a gazdaságok. Hasonlóan járunk el a gabona- export előfinanszírozásával is, a korábbi 50 százalékról 70 százalékra emeljük fel a mértéket. Úgy számoltunk, mintegy 900 ezer hektáron megtermelhető az idei szükséges búza, eddig sajnos alig 840 ezer hektárt vetettek be a gazdaságok. Mindennek - mint mondtam - elsősorban pénzügyi okai voltak. A kormány döntése nyomán - és ez elsősorban a rosszabb helyzetben lévő gazdaságokat segítheti - állami garanciát biztosítunk a búza és a kukorica termelési költségeinek finanszírozásához. A hitel összege a búza esetében legfeljebb 8000 forint, a kukoricánál 10 000 forint lehet hektáronként. Ennek az akciónak is az agrárintervenciós keret mintegy 9 milliárd forintja a fedezete.- Ha mindent sorra veszünk, kemény milliárdokról van szó. Ön szerint, miniszter úr, mennyi pénzre volna szüksége a mező- gazdaságnak a talpon maradáshoz?-Szerintem ez mintegy 20 milliárd forint, aminek alig fele áll jelenleg a rendelkezésünkre. A másik fele - és ezzel a gazdaságok tekintélyes hányadának a sora - a kereskedelmi bankok kezében van. (somfai) miatt egyre több kereskedő szeretne importálni háztartási ivóvíztisztító-készüléket. A Kermi tapasztalatai szerint azonban ezeknek a készülékeknek egy részéből a használat során fémionok oldódhatnak ki, így nem alkalmasak csecsemők ivóvízellátására. E termékek az Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata nélkül nem kerülhetnek forgalomba. Több kereskedelmi vállalat próbálkozott olasz import gáztűzhelyek behozatalával. Bár ezek a készülékek korszerűek és esztétikusak, a hazai gázszolgáltatás és a szabványelőírások nem engedik használatukat. A névleges hazai gáznyomás - 25 millibar - ugyanis magasabb, mint a Nyugat-Európában szokásos 20 millibar. A híradástechnikai cikkek többsége gyenge minőségű, ezek általában olcsó, távol-keleti termékek. Több esetben tapasztalták, hogy a tv-k és videomagnók vételi sávjából hiányzott a 3-4 és 5-ös csatorna, ez esetben a Kermi csak átalakítás után engedélyezte a forgalmazást. A gépkocsik közül gyenge minőségű a Dacia és az Oltcit; szinte „félkész” állapotban kerülnek a kereskedőkhöz. Közepes minősítést kapott az új Za- porozsec. Képeslap Almáskeresztúrról „Itt olyan jó a levegő, hogy száz évig élnek az emberek” - mondja a 74 esztendős Pásztor Gyuláné, aki 1947-ben költözött ide Almás- keresztúrra családjával a szlovákiai Naszvadról. - A katolikus templom a főtéren. - A falu két házát is műemlékké nyilvánították. Ez a szép tomácos Gyuri Józseféké. - Az utcákban még dagasztják a sarat a járművek, de úgy hallottuk, hamarosan lesz kövesút. Proksza László képriportja A DÉDÁSZ egyik pécsi trafóállomása Mind több külföldi áru A fele sem tökéletes
