Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-03 / 33. szám
1992. február 3., hétfő uj Dunántúli napló 7 Mit mutat az Eurobarométer? Felgyorsulnak a politikai konszolidációs folyamatok Február 13-án Nagygyűlés Pécsett Február 13-án , 15 órai kezdettel a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában, Szigeti út 12. szám alatt nagygyűlést rendez a Történelmi Igazságtétel Bizottság Baranya megyei Szervezete. Szeretettel várják az egyetemek professzorait, hallgatóit, a középiskolák tanárait, tanulóit, továbbá a TIB, a Recski Szövetség, a Nemzetőr Szövetség tagjait, Pécs, Baranya valamint a szomszédos megyékből érkező minden érdeklődőt. Vendégek: Kéri Kálmán vezérezredes, Csurka István író, MDF-képviselő, Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke, országgyűlési képviselő. Előadó: Csurka István, író, országgyűlési képviselő. A nagygyűlést a Magyar Demokrata Fórum (MDF) patronálja. Párizsból jelentették Oltóanyag az AIDS ellen párizsi Pasteaur Intézet kutatói csimpánzokon sikeresen kifejlesztettek egy olyan oltóanyagot, amelynek alkalmazásával az állatok védetté váltak a HIV-vírussal szemben. A francia orvosok most 60 önként jelentkezőt keresnek, hogy rajtuk is kipróbálják a szérumot. Teljesen egészséges fiatal emberekre van szükség, akiket 15 hónapon keresztül folyamatosan vizsgálnak. A közreműködők a kutatók szerint semmiképpen sem fertőződhetnek meg az AIDS vírusával, mível az oltóanyag annak csupán egy parányi burkát tartalmazza. A szérum - amelyet Jean-Paul Levy professzor vezetésével alkalmaztak - elegendő ellenanyag termelésére késztette a csimpánzok szervezetét, hogy védekezzenek a HIV-vírusok ellen, s az emb- verszabású majmok így lettek ellenállóak az AIDS-szel szemben. A francia kutatók ezen a vonalon jutottak el kísérleti oltóanyaguk előállításához. Az emberekben és majmokban lévő molekulák szerkezetének vizsgálata azt mutatja, hogy már legalább százötven éve található MDS vírus emberi szervezetben. Lehetséges, elsőízben úgyju- ott emberi testbe, hogy egy HÍV vírussal fertőzött majom negharapott valakit. A lakosság a MODUS Kft. kutatóinak - Lengyel Emőke és Tóth Antal - kérdéseire véleményt mondott a piacgazdság megteremtéséről, a kormányzat gazdaságpolitikájáról, a demokrácia fejlődésének magyarországi perspektíváiról valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról is. Gazdasági reform A szabad piacgazdaság megteremtését a magyar lakosság többsége (65 %-a) támogatja, ellene csak minden tizedik megkérdezett szólt. Ugyanakkor roppant tanulságos, hogy minden ötödik válaszadó eléggé bizonytalan a kérdés megítélésében. Az átlagosnál jobban elfogadják a piacgazdaságot a szak- szervezeti tagok, az érettségizettek, a magas jövedelműek, a szakmunkások, a szövetkezeti tagok és főként a vállalkozók. A nemek között ebben a vonatkozásban igen nagy a különbség, mert míg a férfiak háromnegyede helyesli a piacgazdaság bevezetését, addig a nőknél ez az arány éppen csak meghaladja az ötvenhat százalékos arányt. Még nagyobb a különbség a legfiatalabbak és a legidősebbek között, mert míg az 15-24 év közöttiek nyolcvan százaléka hive a piacgazdaságnak, addig az 55 év felettiek között csupán ötvenhárom százaléka. A kormány gazdasági reformját a megkérdezettek mintegy 13 %-a túl lassúnak, 49 %-a pedig túl gyorsnak találja, s 21 %-ot tesz ki azok aránya, akik nagyjából meg vannak elégedve a tempóval, ugyanakkor itt is elég magas volt a nem válaszolók aránya. A részletesebb adatok tükrében elmondható, hogy az ellenzéki pártok hívei inkább lassítanák, míg kormánypárti választók inkább gyorsítanák végrehajtás ütemét, bár ez utóbbiak között igen nagy azok aránya, akik szerint a reformfolyamat megfelelő ütemű. Fejlődő demokrácia Az adatok tanulsága szerint a magyar lakosságnak csak mintegy 25 %-a nagyon elégedett és kb. 28 %-a elégedett a demokrácia hazai fejlődésével. Ezzel szemben a válaszadók 39 %-a, ileltve 21 %-a nem nagyon elégedett, illetőleg egyáltalán nem elégedett a demokratizálódás magyarországi ütemével. Vagyis a többség szerint gyorsítani kellene a társadalom demokratizálásának tempóját. A nem szakszervezeti tagok, a maximum középiskolai végzettséggel rendelkezők, a diplomások, az inaktívak, a vállalkozók és a magánszektorbn alkalmazottak, továbbá a férfiak és a legidősebbek az átlagosnál elégedettebbek, míg az érettségizettek, a szakszervezeti tagok, az irodai dolgozók, a szakmunkások, a segéd- és betanított munkások, továbbá a nők és a középkorúak az átlagosnál kevésbé elégedettek a demokrácia fejlődésével. A kutatásba bevont lakosság a demokrácia magyarországi fejlődésével kapcsolatos elégedettségét vagy elégedetlenségét igyekezet pozitív, illetve negatív jellegű érvekkel alátámasztani. Pozitív érvek: jól fejlődik a demokrácia, jók a politikai célkitűzések, utat nyit az egyéni vállalkozásoknak, folyik a privatizáció, nincs kommunizmus, szólásszabadság van, többpártrendszer van, nagyobbak a törvényes lehetőségek a magánkezdeményezésekhez, nincs visszarendeződés, nincs elnyo- mottság, szabad választások vannak, nyugodtan élünk s nagyobb a vallásszabadság. Negatív érvek: nem fejlődik jól a demokrácia, mert létbizonytalanság van, nagy a munkanélküliség, nem változott semmi, lassú a fejlődés, ne megy előre a privatizáció, csak egyes rétegek élnek jól, magasak az árak, túl sokat várt a rendszerváltásit)], sok a hatalmi és a pártharc, ugyanazok a vezetők,, sokan nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket, alacsonyak a bérek és a nyugdíjak, s magasak az adók. Emberi jogok A megkérdezettek nagy része szerint hazánkban alapjában véve érvényesülnek az emberi jogok, hiszen több mint hárone- gyedük úgy véli, hogy nagymértékben, illetve bizonyos mértékben betartják azokat. Mindamellett elgondolkoztató, hogy minden huszadik megkérdezett szerint egyáltalán nem tartják tiszteletben az emberi jogokat Magyarországon. Az utóbbi véleményen lévők elsősorban a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek, azaz az alacsony képzettségűek, a legidősebbek, a kisjövedelműek, a segéd- és betanított munkások között találhatók. Tehát a politikai orientációnak vagy a pártállásnak nincs meghatározó szerepe a negatív vélekedés kialakulásában. Mindent egybevéve, a magyar lakosság közel kétharmada híve a szabad piacgazdság megteremtésének. Az 1990-es felmérés óta még továbbnövekedett azok száma, akik jónak tartják ezt a gazdasági modellt (1990-ben 62-os volt a piacgazdaság támogatott- sági aránya), s némileg csökkent a „tanácstalanok” száma is. A demokrácia fejlődésének ütemével kapcsolatos lakossági vélemények a tavalyelőtti feltételhez képest az „elégedettség” irányába tolódtak el, hiszen akkor a mostani 28 % és 21 %-kal szemben, 17 % és31 %-os volt a „meglehetősen elégedettek”, illetve az „egyáltalán nem elégedettek” aránya. Mindez arra utal, hogy a társdalom szélesebb rétegeiben is növekedett a rendszer legitimációs bázisa, ami - dacára a kormányzattal szembeni, gyakran igen éles bírálatoknak - kétségtelenül a politikai konszolidációs folyamatok felgyorsulását jelzi. (FEB). Két és félmillió ember nevében Nyugdíjrendszert - biztosítási alapon A Nyugdíjasok Országos Ér- ekegyeztető Kamarája egy ével ezelőtt tartotta első ülését, dint a társadalmi szervezet emrégiben újjáválasztott ügy- ivője, Knoll István filmren- ező elmondta, az új nevük: Nyugdíjasok Országos Kamuija. Az érdekképviseletet vál- jzatlanul vállalják, de nagyon ehéz két és félmillió ember érekét egyeztetni. Tisztességein szeretné öreg napjait leélni z is, aki négy évtizedet dolgo- att és az is, aki csak egy évti- ;dnyi szolgálati időt tud felmu- itni, vagy éppen rokkantsági yugdíjat kap.- Valójában hányán tartozik a kamarához és a vélemé- vüket hol, kinek tudják elmon- ini?- Számításaink szerint mintegy 1,6-1,7 millió kortársunk csatlakozott saját tagszervezete - ez lehet párt, szakszervezeti választmány, budapesti vagy országos egyesület - révén a kamarához. A célunk az, hogy minél több regionális központ alakuljon, hiszen a szociális gondokkal mindig a helyi ön- kormányzathoz kell fordulni. Megalakulásunk első pillanatától részt veszünk a nyugdíjemeléssel kapcsolatos vitákban. Ha szavazati jogunk nincs is, de tanácskozási joggal jelen van a kamara képviselője minden olyan parlamenti bizottság ülésén, ahol az idősek helyzetével foglalkozó indítványt tárgyalnak.- Az alakulás óta eltelt egy év alatt is sokat változott a nyugdíjasok sorsa, társadalmi megítélése is. Tegyük hozzá: nem mindenben előnyösen.- Két évtizeddel ezelőtt szegődtem a nyugdíjasok szolgálatába, az Eletetet az éveknek című tévéműsor során. Akkoriban még olyanokkal készítettünk riportot, akik nyugdíjasként azért dolgoztak, mert meg akarták keresni az unokáknak a lakásbeugróra valót. Mutasson most nekem olyan nyugdíjast, aki ilyenre vállalkozhatna! Nemcsak azért, mert nyugdíjból lehetetlen félmilliót összekaparni, hanem azért is, mert nem juthat munka a nyugdíjasoknak.- A nyugdíjak idei emeléséről rövidesen dönt a parlament. Az országos kamarának ezzel kapcsolatban mi a véleménye?- Törvénnyel alátámasztott, garantáltan biztosítási alapon működő nyugdíjrendszert szeretnénk. Vagyis mindenki a ledolgozott évek és a befizetett járulék arányában kapja a nyugdíját. És most jön a lelkiismereti kérdés: tízezrek vannak nyugdíj nélkül, tengődnek özvegyi járadékból. Ők sem halhatnak éhen! Tehát még mindig keveredik a jog és a szociálpolitika. Ezt átmenetileg tudomásul vesszük. Viszont ahhoz feltétlenül ragaszkodunk, hogy januárig visszamenőleg legyen érvényes az emelés. Már így is késésben vagyunk! Egymás után érkeznek a felemelt közüzemi díjakat tartalmazó számlák, miből fizessen a nyugdíjas? Ha ma nincs pénze valakinek, kiteszik a lakásából, kikapcsolják a telefonját, a villanyát. Tudom, hogy a nyugdíjak emelésére szánt pénz most sem lesz elegendő, de a meglévő összegeket a lehető legigazságosabban kell elosztani. Nem szükséges különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelentsem: minden eddiginél több nyugdíjas fordul majd a helyi önkormányzatokhoz szociális segélyért. (szabó) Elkelt a BÁZIS-tanműhelye Az épület köré parkot telepítenek A BÁZIS-tanműhelyében ez év szeptemberétől regionális munkaerőfejlesztési és képzési központ kezdi meg működését. A tanműhely a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásán túl a jövőben az átképzést is szolgálja. A felszereltségtől és az igényektől függően oktatnak majd itt különféle szakmákat fiataloknak és felnőtteknek. A pécsi önkormányzat azzal a feltétellel adta el az épületet a Munkaügyi Minisztériumnak, hogy ott továbbra is 200 szakmunkástanuló gyakorlati képzését vállalják a felnőttképzés mellett. A minisztérium nem egy hagyományos tanműhely létesítését tervezi, hanem egy komplex elméleti és gyakorlati bázist szeretne kialakítani. Az épület köré parkot, a buszmegállótól pedig járdát építenek az iskoláig. A munkaerőfejlesztési és képzési központnak saját igazgatósága és oktató gárdája lesz. Olyan szakembereket kívánnak alkalmazni, akik nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is át tudják adni ismereteiket, és megfelelő végzettséggel rendelkeznek. A másfél millió dollár világbanki hitelből felszereléseket vásárolnak. A BÁZIS-tanműhelyében eddig egy műszakban oktattak. Most akár délelőtt és délután is folyhat a képzés. Lehetőség nyílik arra is, hogy a hétvégéken tanfolyamokat tartsanak, és nyáron elsősorban az átképzésre használják az épületet. A Munkaügyi Minisztérium elképzelései szerint az átképzéshez szükséges eszközöket egyik helyről a másikra szállítanák. így egyszer vennék meg, de legalább ötször tudnák felhasználni. Sz. K. Behatárolva Riasztóak a hírek: vita a Ku- ril-szigetek hovatartozásáról, orosz-ukrán civakodás a Krim-félsziget jövőjéről, s véres katonai kérdés, hogy ami a földön szuverén Horvátország és Szlovénia, az a légtérben még Jugoszlávia vagy sem? Ismét bebizonyosodott, hogy a határügyekről nem beszélni életveszélyes. De beszélni róluk sem veszélytelen, de a legveszélyesebb az, amikor egyesek elég erősnek érzik magukat a határmódosításokkal való fenyegetőzésekre. Mi az újdonság a mai helyzetben? Az, hogy határproblémák sorozata ismét a napi politika égető témájává vált, mégpedig egy földrajzilag széles övezetben. S robbanással fenyeget, ha nem sikerül lehütni a forró fejeket. Amint ezt már nem egyszer tapasztalhattuk ebben az évszázadban. Ehhez képest elég komolyan veszik-e azok ismételt figyelmeztetéseit, akik felelősségtudattól vezérelve hangoztatják, hogy a határkonfliktusoknak akkor sem lehetnek nyertesei, ha hivatalosan elrendezik azokat? Hiszen akiktől elvesznek - vesztesek, s így éreznek, cselekednek a jövőben. Születhet hát igazi megbékélés határmódosításokból? Szókratész sokatmondó megállapítása, hogy szörnyű károkat okozhat az, aki nem tudja, hol a határa a józan szavaknak és cselekedeteknek. Ez nagyon időszerű igazság - határügyekben is. Kocsis Tamás Kisvállalkozások csődje Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az idei évre a kisvállalkozási csődök sorozatát jósolta Szegeden tartott előadásában. A Talent Menedzserklubok első országos találkozójának második napján, szombaton a bank vállalkozást segítő tevékenységeit ismertetve az előadó elmondta, hogy a múlt évben hatalmas lendületet kapott ugyan a hazai gazdaságban a vállalkozói kedv, de már a társadalombiztosítással szembeni tartozások fele a kis- és közép- vállalkozásokból származik. A monetáris politikai idei stratégiájának az export, valamint a kisvállalkozások támogatását jelölte meg. Szólt arról, hogy a vállalkozások beindulásának nem lehet egyetlen feltétele az olcsó hitel. Bár a jegybank igyekszik megértő lenni a vállalkozókkal szemben, hosszú távú tőkekihelyezést nem biztosíthat, hiszen a pénzintézet sem jut hosszú távon forráshoz. Áz elnök nem zárta ki az idei évre az esetleges bankcsődöket sem. Szólt továbbá arról a furcsa helyzetről, hogy míg a magyar gazdaságban kevés a forint, addig a beáramló dollár rázúdul az országra: a múlt évben a bankvilágot is meglepte az 1,2 milliárd dollár működőtőke. Ezzel összefüggésben a tőkeexport lehetőségét is felvetette, például Ukrajnába és Horvátországba.
