Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-19 / 49. szám
8 aj Dunántúli napló 1992. február 19., szerda Egy szemléletváltoztató program a Jurisics úti iskolában Modortalannak lenni nem kötelező Olvasásóra az 1/A osztályban Fotó: Szundi György Az asztalon egy lila és egy piros telefon. Ezen beszélget az elsős Tomi és Kata, merthogy ez a feladat: tanuljunk meg telefonálni. Ez is része annak a programnak, melyet a pécsi Jurisics úti általános iskolában dolgoztak ki, s amely a Tanulók viselkedés- és magatartáskultúrája, környezeti kultúra címet kapta. Pakuts Tamásné igazgató és kollégái nyolc osztályra kidolgozott programjukat második éve végzik, s így már van miről beszámolni, láthatók, sőt mérhetők az eredmények. A program az iskola egész ne- velő-oktató-képző tevékenységébe épül, s a családra is támaszkodik.-Nem találtunk fel valami nagyon különlegeset - mondja az igazgatónő -, ez nem egy nagy csoda, de megvalósítható. Egy kis odafigyeléssel máris megy. A munkát anyaggyűjtéssel kezdtük, a 89-90-es tanévben dolgoztuk ki a koncepciót, azután nekivágtunk. Most, hogy a Nemzeti Alaptantervet figyelem, látom, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amit mi már elhelyeztünk ebben a programban. Csak egymáshoz kell majd igazítani a kettőt. A folyamat, mely az önismeretre nevelést, a szabálytudat alakítását, a viselkedés megtanítását célozza, itt nyolc évig tart. Belefér a helyes testtartás kérdése, a köszönés, a megszólítás formái, de még a kézfogás módja is. Beszélnek a gyermekek és felnőttek kapcsolatáról, a véleménnyilvánítás módjairól már egészen korán. De szó van arról is, miképpen illik viselkedni orvosnál, boltban, vendégségben, iskolában, otthon, játszótéren. Később, amikor a gyerek már nagyobb, olyan fogalmakkal is megismerkedik, mint a névkártya, a köszönőlevél, az írásbeli kapcsolattartás egyéb formái. Nem lehetetlen, hogy az az ötödikes, aki ezt tudni fogja, talán a saját, vállalkozást indító szüleit is megtaníthatja majd arra, mikor, kinek milyen névkártyát illik adni. .. Később következnek a komolyabb témák, a barátság, az ismerkedés fiúk és lányok között, az udvarlás, a szerelem. De az is, hogyan bíráljunk, mondjunk véleményt, s az, miképpen viselkedjünk a kisebbségiekkel szemben, vagy hogyan viseljük a másik másságát. És végül, már nyolcadik felé arról esik szó, hogy az új iskolában vagy a munkahelyen mi a teendőnk, aztán pedig később, felnőttként, családot alapítva. Olyan tudás is elsajátítható, ami csak később lesz használható, akkor, ha vendéget várunk, üzleti vacsorát készítünk, de ha ünnepi beszédet kell írnunk, vagy egy felszólalásra kémek fel bennünket.-Kiegészítő programok járulnak mindehhez - folytatja Pakuts Tamásné. - A technika tantárgyhoz ötödiktől hozzájön az informatika és a háztartási ismeretek. Az idegen nyelv oktatásában is. van eltérés, nálunk már elsőtől tanulható egy idegen nyelv, a negyedik évfolyamtól pedig differenciált csoportokban. Ekkor már egy második idegen nyelv is választható. így lehetőségünk van arra, hogy az igényeknek megfelelően tanítsuk meg a nyelvet. Van, akinek csak annyi kell, hogy turistaként elboldoguljon, de van, aki nyolcadikban már alapfokú nyelvvizsgát tesz. Nyolcadikban még a fakultációs órakeretben Elet és egészség című tárgy is helyt kapott, önismereti anyaggal, elsősegélynyújtó vizsgával. Mindehhez persze pénz is kell, szerencsére tavaly 300 000, idén pedig 150 000forintot kaptunk a Közoktatásfejlesztési Alapból. Nem csupán arról van szó itt, hogy modortalannak lenni nem kötelező, hogy az illemszabályokat illik tudni, hanem arról is, miképpen élhetünk békében, eredményesen, sikeresen a környezetünkben. Az első á-sok Fleck Judit tanítónénivel már erről sejtenek valamit, amikor a kérdésére kórusban felelnek, s tudják, mi a teendő, ha valami baj van, ha telefonon kell hívni a segítséget. Pedig sokuknak nincs otthon telefonja, s ezért megilletődötteb- bek a többieknél, amikor az igazgatói szobából fölhívják a munkahelyén az édesanyjukat, s lebonyolítják élesben első komoly telefonbeszélgetésüket. Varga Agnes első bé-sei is tudják már, hogy hogyan kell bemutatkozni és másokat is bemutatni. Szépen, érthetően, hangosan beszélnek, nem az orruk alatt dörmögik el a nevüket, ahogyan sokan a felnőttek közül. És izgalmas arról beszélni az anyanyelvi órán Bedekovicsné Molnár Ibolya tanáménivel, milyen viszony volt régen felnőttek és gyerekek között, amikor még a házastársak, sőt olykor a testvérek is magázták egymást. A szituációs játék mindenkit földob, ügyesek a szereplők a negyedik á-ban, és még azt is kinyomozták, hogyan köszönnek egymásnak az új-zélandiak. Ismételni lehetne itt a végén azt, amivel kezdtük: mindez nem csoda. Csak egy kis odafigyelés. De ettől leszünk emberibbek. Hodnik Ildikó Bemutatkozik a pécsi Nevelők Háza Hely a pedagógusoknak Hetenként úgy hétszáz látogató lépi át a küszöböt, közülük sokan vidékiek. Már egy kávéautomatát is be lehetne állítani nekik, gondolják az ottaniak. Havonta hétszáz programismertetőt küldenek szét a megyében, az összes óvodának, általános iskolának, középiskolának, a legkülönbözőbb intézményeknek. Nyolcezer pedagógushoz próbálják eljuttatni magukat. Amikor a közművelődési intézményeket bemutató körjárat újabb állomásán gondolkodtam, szinte véletlenül került elém a pécsi Nevelők Háza programja, ami első látásra kevesebbet árul el a házról, mint ami ott van valójában. Az igazgatónővel, dr. Végh Józsefiével beszélgetünk.- Új igények erősödtek fel - kezdte. - Olyan szolgáltatásokkal is a pedagógusok rendelkezésére kell állnunk, amelyek iránt eddig nemigen volt érdeklődés. Több az oktatást, ön-és átképzést segítő tevékenység. A tíz nyelvtanfolyam még csak hagyományos, de az olyan át- 'képzés már új, mint ami most a külkereskedelmi főiskola keretében zajlik, egy felsőfokú külkereskedelmi-áruforgalmi szak- tanfolyam. Új sorozatok születtek. mint a Természetgyógyászat a nevelésben, a közérdekű közéleti témákkal fogalkozó Eszmecseresorozat, de sokan itt voltak, amikor a Munkaügyi Központ munkatársai beszéltek az álláskeresés stratégiájáról. Ez a téma sajnos a pedagógusok körében is egyre aktuálisabb. 19 állandó közösségünk van, beleértve az alkotóműhelyeket, a kórust, az általános iskolai énektanárok klubját, a gitárklubot, a nyugdíjas pedagógusok baráti körét, az alkotó pedagógusok körét, a versmondó kört, a napközis nevelők klubját, de még sorolhatnám. Ami nagyon lényeges az az, hogy ezek önszerveződő társulások. Hogy a Nevelők Háza Kamarakórusa szóba jött, Szauer Dezső kiegészít:- Azért nagyon jó itt nekünk, mert nem egyszerűen egy helyet kaptunk, hanem otthont is, sőt azt is, ami nélkül lépni sem tudnánk: telefont, utazási költséget, bélyeget a borítékjainkra. Soha sem egy terem a lényeg, a tartós, jó működéshez más is kell, az, hogy a heti két estén, de gyakran többször is méltó körülmények között lehetünk. Most vagyunk 34 évesek, 1962-ben költöztünk ide. Hogy életben maradhattunk, az ennek a háznak köszönhető, ahogyan a hazai kamarakórusfesztivá- lok, majd 1984-től a nemzetköziek is. Két szakalkalmazott, egy gazdasági és két technikai dolgozó végzi a munkát itt. 1953-tól működik a ház, mint szakszervezeti intézmény, most a városi és megyei önkormányzattal közös fenntartásban, de pénzt ad az Állami Kulturális Alap, a Pedagógusszakszervezet megyei szövetsége, s a városi alapszervezet is. A támogatás tavaly 1 millió 200 ezer forintra rúgott, a saját bevétel pedig 1 millió 113 ezer forint volt. Kis intézmény lévén minden erőforrást megmozgatnak. Ha szabad kapacitásuk van, kiadják Kiállítások is szerepelnek a programban a termeket is, de ragaszkodnak hozzá, hogy csak a ház profiljának megfelelő tevékenységre. Ilyen a munkanélküli fiataloknak indított szaktanfolyam például, ahová nem ritkán áthallik a szomszédos szobában próbálók dala. Még eddig nem panaszkodott senki emiatt... Feszültséget okoz, hogy nem tudják, mi lesz velük, ugyanis a Miasszonyunk Kanonok Rend visszaigényli az épületet. Jó lenne valamilyen kompromisz- szumos megoldás, hiszen mindkét misszióra szükség van, s utóvégre mindkét intézmény valahol mégis csak a nevelés, a pedagógiai munka mellé tette le a voksát.- Nagyon sok tervünk van még - záija a ház bemutatását az igazgatónő, s addigra már körbeérünk a szépen rendben tartott, felújított, hangulatos szobákon, ahol ottjártamkor éppen Illés Judit festőnek és édesapjának képei díszítették a falakat az időszaki kiállításon. - Olyan területeken szeretnénk segíteni a pedagógusoknak, amelyen csak mi tudunk, hiszen nincs is más helyük a városban. Ezért tervezünk olyan tanfolyamokat, mint amilyen a Gazdálkodj okosan, az intézmények önálló gazdálkodásának feltételéről és technikájáról, vagy a beszélgetés és szaktanácsadás a pályaválasztás alternatíváiról. Mi ezt a munkát szolgálatnak tekintjük, és folytatjuk tovább. Hodnik I. A Nevelők Háza Fotók: Kóródi Gábor Korrekciós jegyzék a történelemkönyvhöz Országosan is tetőzött az influenzajárvány Elkészült a negyedikes történelem tankönyv korrekciós jegyzéke, amelyben a művelődési minisztérium az elmúlt hetekben közreadott kötet legsúlyosabb pontatlanságaira, illetve hibáira hívja fel a tanárok figyelmét. Ennek közlésére a tárca sajtóirodája kérte az MTI-t, hangsúlyozva: a Tan- könyvkiadónak a rendelkezésre álló. rövid idő alatt nem sikerült a rendszerváltozás következtében előállott új helyzetnek mindenben megfelelő tankönyvet megjelentetnie. A Történelem IV. című tankönyv a többszöri lektorálás ellenére szakmailag kifogásolható részeket is tartalmaz. A tárca megítélése szerint a gimnazisták számára magyarázatot kellene adni arra, hogy az 1945-ös novemberi választások után - 57 százalékos parlamenti többséggel - miért kényszerült koalíciós kormányzásra az FKGP. Nem felel meg a tényeknek az az értékelés, hogy 1945 után a magyar kisebbségek közül a csehszlovákiaiak helyzete lett volna a legsúlyosabb - ahol súlyos jogfosztás történt, de népirtás nem -, s a délvidékieké a legjobb. Jugoszláviában ugyanis - jegyzi meg a korrekciós anyag - Tito beleegyezésével brutális népirtás történt, amit helytelen kivégzésnek nevezni. Fontos lenne annak tükröztetése, hogy nem a jobboldal, hanem az ellenzéki demokratikus erők kiszorítása érdekében módosították a választójogi törvényt 1947-ben. A könyv a valóságosnál jelentéktelenebbnek tünteti fel az 1947-es választások során alkalmazott kommunista visszaéléseket, köztük a kék cédulákkal folytatott csalásokat. A jegyzék a továbbiakban arra hívja fel a figyelmet, hogy: Mindszenty nem a földreform miatt volt ellene a balra tolódó rendszernek, hanem a diktatúra előretörése és a szovjet befolyás megnövekedése miatt. Nem említik meg a szerzők azt sem, hogy 1948-ban súlyos egyházi és vallásüldözés kezdődött Magyarországon. Az 1956-os történelmi eseményekre utalva a jegyzék annak hangsúlyozását is szükségesnek tartja, hogy a néphadsereg alakulatai elsősorban nem a „határozott vezetés híján” hanem hazafiságból álltak a szabadságharcosok oldalára. A jegyzék szerint igaztalan Mindszenty 1956-os szerepét feudális vonásokkal terheltnek beállítani, mintha csupán a régi viszonyokat visszakívánók érdekeit fejezte volna ki. A minisztérium álláspontja szerint a könyv torz képet ad az MDF megalakulásáról, ezért az erre vonatkozó részt bővítendőnek tartja: „Ekkor alakult meg a Magyar Demokrata Fórum, amely mindenekelőtt az egykori népi mozgalom szellemi örököseiből, valamint a nemzeti eszményeket hangsúlyozottan valló liberális, demokrata és keresztény eszmék képviselőiből verbuválódott. 1988 szeptemberétől az MDF lényegében politikai pártként működött.” A tárca hiányolja az áprilisi országgyűlési választások második fordulójának eredményét ismertető táblázatot. Enélkül érthetetlen a parlamenti helyek megoszlása - tartalmazza többek között a művelődési minisztérium által összeállított korrekciós jegyzék. Minden valószínűség szerint az elmúlt héten nemcsak a fővárosban, hanem az ország nagy részén is tetőzött az influenza- járvány. Az elkövetkezőkben a megbetegedések csökkenése várható. A 6. naptári héten mérsékelten csökkent az új betegek száma, országszerte összesen 158 924-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ezzel három hét alatt csaknem 400 ezerre gyarapodott az influenzás esetek száma, ám valószínűleg ennél jóval többen fertőződtek meg. Az elmúlt időszakhoz képest február első hetében a fővárosban és négy megyében szinte változatlan számban fordultak elő influenzás megbetegedések, nyolc megyében csökkent és csak ötben emelkedett az esetek száma. A gyerekek érintettsége a korábbi hetekhez képest lényegesen mérséklődött, az ösz- szes betegnek csupán 47,8 százaléka volt 15 éven aluli. (Ebben nem kis szerepet játszott a legtöbb iskolában kiadott egyhetes iskolai szünet.) Ezzel szemben ugyanakkor a felnőttek között szaporodtak a fertőzések, a betegek 20 százaléka betegszabadságra vagy táppénzes állományba került. A járvány lanyhulásával párhuzamosan ugyanakkor emelkedett a szövődmények száma: az esetek 5,6 százalékában fordult elő influenzavírus okozta másodlagos megbetegedés. A vírusok izolálása tovább folyik, mára nyolcvan influenzavírust sikerült azonosítani.
