Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-19 / 49. szám
1992. február 19., szerda üj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A jelenlegi helyzet mindenki számára tarthatatlan Differenciáltabb tarifarendszert! A viteldíjak emelését aszociálisnak tartjuk, hiszen ismét a kisjövedelmű családok helyzete súlyosbodik. írhatnánk, a környezetvédelmi szempontok ar- culcsapásáról, mivel a magas viteldíjak egyéni autóhasználatra ösztönöznek. Az össztársadalmi eredmény: növekvő energiafelhasználás és lég- szennyezés, még zsúfoltabb belváros, tovább romló életviszonyok, rossz állampolgári közérzet. Természetesen minden józan állampolgár megérti a Volán súlyos anyagi helyzetét. De teljes közgazdasági irracionalitás, hogy semmi más nem történik, mint hogy a magas állami dotáció idejéből való primitív tarifa- rendszer „helyettesített” árakkal akarnak magasabb bevételeket elérni. Aminek az ellenkezője fog bekövetkezni; a BKV bevételei mintegy 30 %-al estek vissza a tarifaemelést követően, az utasok immár közmegegyezéssel „bliccelnek” és szembeszegülnek az ellenőrökkel. Pedig az ottani jegyár jócskán elmarad a pécsi 22 Ft-os „országos rekordtól”. A Pannon Volán a vidéki nagyvárosok közül eddig is a leggyengébb tömegközlekedési szolgáltatást nyújtotta és a legrosszabb bért, munkakörülményeket adta dolgozóinak. Bevallott tény, hogy összeomlás előtt áll a tarifaemeléstől függetlenül is. Egy differenciáltabb tarifa- rendszert kellene sürgősen kidolgozni. Ez elemi érdeke a vállalatnak is, mert csak így növelheti a bevételeit, így válhatna hitelképessé beruházásaihoz. Ez a következő elemekből állhatna: napijegy, hetijegy bevezetése. A hagyományos össz- vonalas fényéképes bérleten kívül átruházható bérlet bevezetése másfél-kétszeres áron. Ezen kívül be kellene vezetni a nyugati nagyvárosokban nagy sikerrel használt ú.n. „zöld kártyát”, ami egy szabadon átruházható összvonalas félárú bérlet, azzal a megkötéssel, hogy a reggeli csúcsidőszakban (6-9 óra között) nem használható. Nem vonatkozik ez a megkötés a munkaszüneti napokra, ekkor a kártya tulajdonosa három kiskorú gyermeket és egy kutyát is magával vihet. A jelenlegi mozgásszabadságot korlátozó, uzsoraáron adott „vonali” bérlet helyett a megállótól megállóig érvényes kilométertáblázat alapján kalkulált vonalbérletet kellene bevezetni. Az éves illetve féléVes bérletek egyfajta értékpapír szerepét játszhatnék, amelynek „hoza- déka” 2, ileltve 1 hónapos utazási kedvezményt jelentene. Ezen kívül a válallat forgalomba hozhatna valódi részvényeket. Egy ilyen tarifarendszer bevezetése után az utasok már jobban tolerálnák a szigorúbb ellenőrzést is. Meggyőződésünk, hogy javaslataink számos eleme jelenleg is megvalósítható, és meg is kell valósítani, mert a jelenlegi helyzet mindenki számára tarthatatlan. Bérces Viktória Pécsi Zöld Kör Állásfoglalás Az FKGP országos elnöksége és 12-es frakciója együttes felhívást juttatott el a MTI-hez. Kérik a párt tagjait, hogy ne vegyenek részt a Történelmi Platform munkájában, mert ez a szervezet hamis információk terjesztésével, a- vezetés tevékenységének megkérdőjelezésével akarja meghiúsítani a párt küzdelmét a politikai és a gazdasági rendszerváltoztatásért. A felhívás szerint a párt alkotmánya nem ismeri el a platformot, és ezért felhívja az FKGP tagjait, hogy „minden törvényes eszközzel küzdjenek a hamis propaganda ellen”. A Fidesz által előterjesztett pécsi vízdíjcsökkentés elvetésének története Viszonylag igazságos lehetett volna Az állami költségvetés 1992-ben már csak 18,4 milliárd forinttal támogatja a köz- szolgátlatásokat; az 1987. évi 72,1 milliárd forinttal szemben. Az ésszerű és a piaci viszonyok felé haladó ártámogatás csökkentéssel egyet lehet érteni. Azonban minden határ nélküli árkiegészítés-csökkentés a lakosság aránytalan teherviselését idézi elő. Ez többnyire azzal jár együtt, hogy a fizetési fegyelem romlik, többen képtelenek fizetni a közszolgáltatások számláit, ami az önkormányzatok tulajdonába kerülő közüzemi vá- lallatokat hozza nehéz helyzetbe. Ezek figyelembevételével tette meg frakciónk javaslatát a távhőszolgáltatás díjainak és a vízdíjaknak csökkentésére. A távfűtési díjak mérséklésére vonatkozó javaslatunkat a közgyűlés 1991. októberében elfogadta; a vízdíjcsökkentésre beterjesztette! 1992. február 13-án elvetette. (Az NSZK-ban is támogatják az önkormányzatok az ivóvíz- és csatomaszolgála- tást, pl. Baden-Württemberg tartomány több helyi önkormányzati költségvetésében 25 %-os mértékben). A képviselők többsége nem látta át azt a helyzetet, mely szerint az állami tulajdonból ön- kormányzati tulajdonba kerülő közüzemek a lakosság nem fizetései miatt csődhelyzetbe kerülhetnek, amit éppúgy közpénzekből lehet helyrehozni, mint jelenleg támogatni. Az általunk javasolt támogatási rendszer viszonylag igazságos lehetett volna, hiszen a terhek megoszlanak a vállalat, az önkormányzat és a lakosság között. Dr. Révész Mária, az MDF frakcióvezetője előterjesztésünket a közgyűlésen a következőképpen méltatta: „Az árkiegészítést mint elvet vetjük el, mert támogatunk egy olyan réteget, amelyik ilyen vagy olyan vagy amolyan, ” (értsd: iszik, mosakszik) „tulajdonképpen egy technikai megoldás részese”, (értsd: csővezetéken vizet kap) „ugyanakkor más lakossági réteget nem tudunk támogatni ilyen módon” (értsd: mert ők nem fogyasztanak vizet). Mint a fenti világos érvelésből is kitűnik, az MDF frakció- vezetője nem kívánt konkrét javaslatot tenni, ehelyett „ha úgy gondoljuk, akkor nyilván, és ha lesz erre majd hát éppen elszá- násunk, akkor meg fogjuk tenni azokat a konkrét előterjesztéseket, de úgy gondoljuk, hogy végül is erre nincs igazából szükség .. ” - mondta. Az eddig is pontos gondolati struktúrát felépítő mondatait- következő módon világította meg: „ ... valamelyik párt arra törekedne, egyik vagy másik párt is, hogy hát ilyen reklámízű, vagy hát kifejezetten önmagának értéket felmutató előterjesztésekkel jönne, amely tulajdonképpen nagyon célszerű, nagyon fontos, hogy foglalkozzunk vele.” Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a vízdíjcsökkentésre vonatkozó előterjesztésünk inkább tekinthető a város lakosságának érdekében hozott javaslatnak, mint politikai reklámnak; másrészt igen örvendetes lenne, ha az MDF programjában meghirdetett kommunálpolitika a pécsi közgyűlés előtt végre előterjesztésekben is megjelenne. A város számára pedig előremutató lehetett volna, ha a testület megalakulásakor a FIDESZ által javasolt alpolgármesteri helyet a Magyar Demokrata Fórum elfogadta volna (hiszen a pécsi közgyűlésnek 11 képviselője FIDESZ; és 10 az MDF frakció tagja), azonban az MDF kinyilvánította, hogy nem óhajt felelősséget viselni a város vezetésében. A FIDESZ frakció nevében Dr. Mikes Éva frakcióvezető Szabó Tamás frakcióvezető helyettes Ki mondja meg nekem ? Mi az igazság a nyugdíjak körül? Ki mondja meg nekem, hol az igazság a nyugdíjak és a nyugdíjasok körül? Az újságokból, rádióadásokból megszerezhető és egyre gazdagodó ismeretekből sikerült teljesen elbizonytalanodnom az alábbi kérdésekre adandó válaszokban. 1. Mi képezi a közvetlen forrását a kifizetésre kerülő nyugdíjaknak? Ha a kifizetésre kerülő bruttó bérek utáni központi alapra befizetett nyugdíjjárulék (a munkavállalók bruttó bére utáni 10 százalék) és társadalombiztosítási járulék (a munkaadók által kifizetett bérek utáni 43 százalék) éveken át változatlan hányada, akkor hogyan maradhat el a nyugdíjak növekedési üteme a nettó bérek növekedési ütemétől? 2. Az ugyanabban az évben, de jelentősen eltérő munkaviszonnyal és keresetkülönbséggel megszerzett nyugdíjak utólagos kiegyenlítésére irányuló intézkedés-sorozatnak mi képezi az elvi alapját? Az Új Dunántúli Naplóban február 12-én megjelent miniszteri véleménynyel ellentétben a hírközlésekből arra a következtetésre jutottam, hogy a jelenlegi hatalom sem szűkmarkú a hatalom legfőbb alapját képezőkkel szemben és ma is igen széles a kiskeresetűek tábora. Ebből esetleg arra lehet következtetni, hogy a kiegyenlítés csak addig lesz gyakorlat, amíg a jogalkotásban résztvevők körét nem érinti? 3. Az 1991-ben megpróbált nyugdíjemelési módszer - amely az emelésnél figyelembe vette a nyugdíjazás óta eltelt évek számát - miért nem fejleszthető tovább (tekintve, hogy a tavalyi differenciálás nevetségesen kicsi volt)? A számítás- technika mai állása mellett nem gondolom megoldhatatlannak, sőt nagy erőfeszítést kívánó feladatnak sem a nyugdíjak összegében a pénzromlás hatásának nyugdíjasonként egyedileg történő megállapítását és korrigálását, a ma hatályos nyugdíjtörvényhez és meglévő keresetviszonyokhoz történő igazítását. Lehet, hogy ez a számítás rávilágítana a törvény egy s más hiányosságára? De ha erre a korrekcióra nem kerül sor, lehet-e remélni a keresők és nyugdíjasok egymás közötti esetenkénti békétlenkedésének megszűnését vagy akár jelentős csökkenését? 4. Visszatérve a miniszteri válaszlevél 3. pontjára: részben megnyugtató azt hallani, hogy a Parlament mindig javítja a nyugdíjasok ügyében előterjesztett anyagot. De alaptalan-e ebből arra következtetni, hogy az előterjesztés ezt már eleve betervezi, tehát nem a lehetőséget veszi számításba, hanem a várható módosításra számít, esetleg rátartással? 5. Még egy kérdés a miniszteri válaszlevél 1. pontjában olvasható megjegyzés kapcsán („Országgyűlési határozat adta kötelezettség, hogy a tényleges bérnövekedéssel arányos nyugdíjemelések következzenek be”): ha az országgyűlési határozat, amely nem az állampolgárra ró kötelezettséget, csak szépen hangzó, csoda-e, ha az ilyen reagálás példamutató és követőre talál? Nagyon örülnék, ha a fenti kérdésekre hozzáértő és felelős személy adna választ, mert a nyugdíjasok csak a problémáikat mondhatják el, ismételhetik végtelenségig, amihez én is hozzájárultam, de megnyugváshoz nem vezetnek. Véleményem szerint jelenleg nem az értékállóság hiánya a fő probléma, hanem a nyugdíjasok egészének társadalmon belüli viszonylagos, a nyugdíjasok egy részének pedig az abszolút elnyomorodása. Az életszínvonal csökkenése - csökkenő termelés, csökkenő szétosztható javak mellett - a gazdasági folyamat természetes következménye, de szociális segéllyé minősíteni a nyugdíjat - kihasználva a nyugdíjasok teljes kiszolgáltatottságát - enyhén szólva is méltánytalan. Bajor József Növényvédelmi tanácsadó Fólia alatti növényeink Gyakori, hogy az elvetett magvak kelése egyenetlen, fejlődésük lassú, vontatott, melynek legfőbb oka a növény számára kedvezőtlen alacsony hőmérséklet. Ezek a gyengén, vontatottan fejlődő növények jó „táptalajt” biztosítanak a talajlakó gombáknak (Fusarium, Pythium, Oomycetes, Phytophtora fajoknak). Ellenük a védekezés csak preventív (megelőző) lehet. Javaslom minden esetben a beöntözéses talajfertőtlenítést (helybeve- tésnél-sorkezelés, - vagy felületkezelés, tápkockás, - vagy konténeres palántanevelésnél pedig a talaj keverés közbeni nedvesítést növényvédőszeres oldattal). Erre a célra felhasnálható a PREVICUR N 0,15 %-os oldata, vagy a DITHANE M-45 0,2 % + TOPSIN-M 70 WP 0,15 %, vagy BRAVO 500 0,25 % + TOPSIN-M 70 WP 0,15 %. A beöntözéseket négyzet- méterenként 2,5 1/négyzetmé- ter, vagy 8-10 1/köbméter oldattal végezzük. Sorkezelésnél folyóméterenként 0,5-0,7 1 permedé szükséges. A palántanevelő ágyakban, vagy tálcákon gyakori, hogy szíkleveles állapottól kezdődően néhány gombafaj (Olpi- dium, Pythium, Rhizoktonia és fuzárium fajok közül néhány) idézi elő a palántavészt, vagy más néven palántadőlést. A fenti kórokozók közül bármelyik önmagában is, de legtöbb esetben együtt jelenik meg. A betegség egyik megjelenési formája a csírapusztulás. A talajból kiinduló kórokozók a fejlődésnek induló csírát támadják meg és azt barnás-fekete rothadással elpusztítják. Erre a betegség formára a hiányos kelésből következtethetünk. Tipikusabb alakja csak későbbjelentkezik. A kórokozók a talajból kibújt növénykék szíklevél alatti szárrészét támadják meg. A fertőzés következtében a szár sárgulni, bámulni kezd, majd elvékonyodik, megtörik, a palánták eldőlnek. A ledőlt növénykék vagy elrothadnak, vagy elszáradnak. A palántanevelőben a betegség foltosán jelentkezik. Túlöntözött, levegőtlen, savanyú (6-6,5pH) a cserepesedés, a fényhiány, a levegőtlen- ség mind a kórokozóknak kedvez. A védelem érdekében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- Palántanevelő tápkocka talajának összetétele, évenkénti cseréje.- Gombaölőszeres talaj fertőtlenítés (Previcur N, Dithane M-45, Topsin-M 70 WP stb.).- A vetéshez csak jó csíraképességű, jó csírázó esélyű magot használjunk.- Ha a talajunk kötőt és így hajlamosabb a levegőtlen- ségre, akkor homokot keverjünk a felső rétegbe.- Ha a betegség már megjelent, a kémiai védekezés már elkerülhetetlen, akkor Antra- col 50 WP, Dithane M-45, Orthocid 50 WP Zineb 80, (0,3 %-os), vagy felszívódó hatású Previcur N 0,2-0,25 % oldatával öntözzük be. A Zineb 80 kijuttatásánál ügyeljünk arra is, hogy túladagolás esetén a növekedés lelassul. Amikor a palánták foltosán kipusztultak, akkor a pusztulás helyett 3 %-os Rézoxiklo- rid 50 WP oldatával kezeljük, a további terjedés megelőzésére. Ügyeljünk arra, hogy az ép, egészséges növényekre ne jusson a rézszulfát oldat.- Mind gyakrabban előfordul a palántanevelőkben a baktériumos szártőrothadás is. Ez főleg akkor feltűnő, ha a fenti szerek folyamatos használata ellenére sem érünk el eredményt. A talajfelszíntől kiindulva nedves rothadás tüneteit mutatva a talaj feletti szárrész, illetve a talajfelszín alatt a gyökérzet egyaránt elrothad. A baktériumos szártőrothadás terjedésének kedvez a tú- löntözés és a kötött talaj. Védekezni ellene csak réztartalmú szerek 0,35-0,5 %-os töménységű oldatával lehet a tünetek megjelenése után. A réz a fiatal növényeknél blokkoló hatású. Czigány Csaba Januártól, s az infláció mértékében Az MSZDP elnöksége nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a nyugdíjakat csak márciustól kívánja emelni a parlament. Amellett, hogy a 13 százalékos emelést is kevésnek találja - meggyőződésük szerint legalább 20 százalék kellene - nem engedhető meg, hogy a terheket még tovább növeljék az amúgy is kiszolgáltatott réteg rovására azzal, hogy nem január 1-től visszamenőleg kapják az emelést. Követeljük, hogy a parlament döntésekor vegye figyelembe az emelés mértékének az inflációval arányos növetelését, és januárig visszamenőleges hatályát. MSZDP elnökség A belső vitáinkról A Dunántúli Napló 1992. február 13-i számában megjelent „FKgP Történelmi Platform” c. újságcikk kapcsán a megye tagsága nevében az alábbiakban válaszolunk. A nyilatkozó a Pécs Városi Szervezet felfüggesztés alatt álló alelnöke, s mint ilyen, nem jogosult nyilatkozni a tagság nevében. A jelenlegi országos vezetés a nagy választmány által megválasztott legitim szervezet, melyet a tagság jelentős része támogat, ami megmutatkozott a Vajszlón tartott területi gyűlésen is. Elítélünk minden olyan nyilatkozatot és törekvést, amelynek a párt megosztása a célja, mert a párt belső vitáit és a más véleményeket a párton belül kell megoldani. A cégbírósági bejegyzésre való utalás egyértelműen bizonyítja a szándékot a párt szétszakítására, ami ellen a leghatározottabban tiltakozunk. Dr. Kádár Géza megyei ügyvezető alelnök Könczöl László a FKgP Pécs Városi Szervezetének elnöke