Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-19 / 49. szám

1992. február 19., szerda üj Dunántúli napló 9 Az Új Dunántúli Napló politikai vitafóruma A jelenlegi helyzet mindenki számára tarthatatlan Differenciáltabb tarifarendszert! A viteldíjak emelését aszoci­álisnak tartjuk, hiszen ismét a kisjövedelmű családok helyzete súlyosbodik. írhatnánk, a kör­nyezetvédelmi szempontok ar- culcsapásáról, mivel a magas viteldíjak egyéni autóhaszná­latra ösztönöznek. Az össztár­sadalmi eredmény: növekvő energiafelhasználás és lég- szennyezés, még zsúfoltabb belváros, tovább romló élet­viszonyok, rossz állampolgári közérzet. Természetesen minden józan állampolgár megérti a Volán sú­lyos anyagi helyzetét. De teljes közgazdasági irracionalitás, hogy semmi más nem történik, mint hogy a magas állami dotá­ció idejéből való primitív tarifa- rendszer „helyettesített” árakkal akarnak magasabb bevételeket elérni. Aminek az ellenkezője fog bekövetkezni; a BKV bevé­telei mintegy 30 %-al estek vissza a tarifaemelést követően, az utasok immár közmegegye­zéssel „bliccelnek” és szembe­szegülnek az ellenőrökkel. Pe­dig az ottani jegyár jócskán el­marad a pécsi 22 Ft-os „orszá­gos rekordtól”. A Pannon Volán a vidéki nagyvárosok közül ed­dig is a leggyengébb tömegköz­lekedési szolgáltatást nyújtotta és a legrosszabb bért, munkakö­rülményeket adta dolgozóinak. Bevallott tény, hogy összeom­lás előtt áll a tarifaemeléstől függetlenül is. Egy differenciáltabb tarifa- rendszert kellene sürgősen ki­dolgozni. Ez elemi érdeke a vál­lalatnak is, mert csak így nö­velheti a bevételeit, így vál­hatna hitelképessé beruházásai­hoz. Ez a következő elemekből állhatna: napijegy, hetijegy be­vezetése. A hagyományos össz- vonalas fényéképes bérleten kí­vül átruházható bérlet beveze­tése másfél-kétszeres áron. Ezen kívül be kellene vezetni a nyugati nagyvárosokban nagy sikerrel használt ú.n. „zöld kár­tyát”, ami egy szabadon átru­házható összvonalas félárú bér­let, azzal a megkötéssel, hogy a reggeli csúcsidőszakban (6-9 óra között) nem használható. Nem vonatkozik ez a megkötés a munkaszüneti napokra, ekkor a kártya tulajdonosa három kis­korú gyermeket és egy kutyát is magával vihet. A jelenlegi mozgásszabadsá­got korlátozó, uzsoraáron adott „vonali” bérlet helyett a megál­lótól megállóig érvényes kilo­métertáblázat alapján kalkulált vonalbérletet kellene bevezetni. Az éves illetve féléVes bérletek egyfajta értékpapír szerepét játszhatnék, amelynek „hoza- déka” 2, ileltve 1 hónapos uta­zási kedvezményt jelentene. Ezen kívül a válallat forga­lomba hozhatna valódi részvé­nyeket. Egy ilyen tarifarendszer be­vezetése után az utasok már jobban tolerálnák a szigorúbb ellenőrzést is. Meggyőződé­sünk, hogy javaslataink számos eleme jelenleg is megvalósít­ható, és meg is kell valósítani, mert a jelenlegi helyzet min­denki számára tarthatatlan. Bérces Viktória Pécsi Zöld Kör Állásfoglalás Az FKGP országos elnöksége és 12-es frakciója együttes fel­hívást juttatott el a MTI-hez. Kérik a párt tagjait, hogy ne ve­gyenek részt a Történelmi Plat­form munkájában, mert ez a szervezet hamis információk terjesztésével, a- vezetés tevé­kenységének megkérdőjelezé­sével akarja meghiúsítani a párt küzdelmét a politikai és a gaz­dasági rendszerváltoztatásért. A felhívás szerint a párt alkotmá­nya nem ismeri el a platformot, és ezért felhívja az FKGP tag­jait, hogy „minden törvényes eszközzel küzdjenek a hamis propaganda ellen”. A Fidesz által előterjesztett pécsi vízdíjcsökkentés elvetésének története Viszonylag igazságos lehetett volna Az állami költségvetés 1992-ben már csak 18,4 milli­árd forinttal támogatja a köz- szolgátlatásokat; az 1987. évi 72,1 milliárd forinttal szemben. Az ésszerű és a piaci viszonyok felé haladó ártámogatás csök­kentéssel egyet lehet érteni. Azonban minden határ nélküli árkiegészítés-csökkentés a la­kosság aránytalan teherviselését idézi elő. Ez többnyire azzal jár együtt, hogy a fizetési fegyelem romlik, többen képtelenek fi­zetni a közszolgáltatások szám­láit, ami az önkormányzatok tu­lajdonába kerülő közüzemi vá- lallatokat hozza nehéz hely­zetbe. Ezek figyelembevételé­vel tette meg frakciónk javasla­tát a távhőszolgáltatás díjainak és a vízdíjaknak csökkentésére. A távfűtési díjak mérséklésére vonatkozó javaslatunkat a köz­gyűlés 1991. októberében elfo­gadta; a vízdíjcsökkentésre be­terjesztette! 1992. február 13-án elvetette. (Az NSZK-ban is tá­mogatják az önkormányzatok az ivóvíz- és csatomaszolgála- tást, pl. Baden-Württemberg tartomány több helyi önkor­mányzati költségvetésében 25 %-os mértékben). A képviselők többsége nem látta át azt a helyzetet, mely sze­rint az állami tulajdonból ön- kormányzati tulajdonba kerülő közüzemek a lakosság nem fize­tései miatt csődhelyzetbe kerül­hetnek, amit éppúgy közpén­zekből lehet helyrehozni, mint jelenleg támogatni. Az általunk javasolt támogatási rendszer vi­szonylag igazságos lehetett volna, hiszen a terhek megosz­lanak a vállalat, az önkormány­zat és a lakosság között. Dr. Révész Mária, az MDF frakcióvezetője előterjeszté­sünket a közgyűlésen a követ­kezőképpen méltatta: „Az árki­egészítést mint elvet vetjük el, mert támogatunk egy olyan ré­teget, amelyik ilyen vagy olyan vagy amolyan, ” (értsd: iszik, mosakszik) „tulajdonképpen egy technikai megoldás ré­szese”, (értsd: csővezetéken vi­zet kap) „ugyanakkor más la­kossági réteget nem tudunk tá­mogatni ilyen módon” (értsd: mert ők nem fogyasztanak vi­zet). Mint a fenti világos érvelés­ből is kitűnik, az MDF frakció- vezetője nem kívánt konkrét ja­vaslatot tenni, ehelyett „ha úgy gondoljuk, akkor nyilván, és ha lesz erre majd hát éppen elszá- násunk, akkor meg fogjuk tenni azokat a konkrét előterjesztése­ket, de úgy gondoljuk, hogy vé­gül is erre nincs igazából szük­ség .. ” - mondta. Az eddig is pontos gondolati struktúrát felépítő mondatait- következő módon világította meg: „ ... valamelyik párt arra törekedne, egyik vagy másik párt is, hogy hát ilyen reklá­mízű, vagy hát kifejezetten ön­magának értéket felmutató elő­terjesztésekkel jönne, amely tu­lajdonképpen nagyon célszerű, nagyon fontos, hogy foglalkoz­zunk vele.” Egyrészt úgy gondoljuk, hogy a vízdíjcsökkentésre vo­natkozó előterjesztésünk inkább tekinthető a város lakosságának érdekében hozott javaslatnak, mint politikai reklámnak; más­részt igen örvendetes lenne, ha az MDF programjában meghir­detett kommunálpolitika a pécsi közgyűlés előtt végre előterjesz­tésekben is megjelenne. A város számára pedig elő­remutató lehetett volna, ha a testület megalakulásakor a FI­DESZ által javasolt alpolgár­mesteri helyet a Magyar De­mokrata Fórum elfogadta volna (hiszen a pécsi közgyűlésnek 11 képviselője FIDESZ; és 10 az MDF frakció tagja), azonban az MDF kinyilvánította, hogy nem óhajt felelősséget viselni a vá­ros vezetésében. A FIDESZ frakció nevében Dr. Mikes Éva frakcióvezető Szabó Tamás frakcióvezető helyettes Ki mondja meg nekem ? Mi az igazság a nyugdíjak körül? Ki mondja meg nekem, hol az igazság a nyugdíjak és a nyugdíjasok körül? Az újsá­gokból, rádióadásokból meg­szerezhető és egyre gazdagodó ismeretekből sikerült teljesen elbizonytalanodnom az alábbi kérdésekre adandó válaszok­ban. 1. Mi képezi a közvetlen for­rását a kifizetésre kerülő nyug­díjaknak? Ha a kifizetésre ke­rülő bruttó bérek utáni központi alapra befizetett nyugdíjjárulék (a munkavállalók bruttó bére utáni 10 százalék) és társada­lombiztosítási járulék (a mun­kaadók által kifizetett bérek utáni 43 százalék) éveken át változatlan hányada, akkor ho­gyan maradhat el a nyugdíjak növekedési üteme a nettó bérek növekedési ütemétől? 2. Az ugyanabban az évben, de jelentősen eltérő munkavi­szonnyal és keresetkülönbség­gel megszerzett nyugdíjak utó­lagos kiegyenlítésére irányuló intézkedés-sorozatnak mi ké­pezi az elvi alapját? Az Új Du­nántúli Naplóban február 12-én megjelent miniszteri vélemény­nyel ellentétben a hírközlések­ből arra a következtetésre jutot­tam, hogy a jelenlegi hatalom sem szűkmarkú a hatalom leg­főbb alapját képezőkkel szem­ben és ma is igen széles a kiske­resetűek tábora. Ebből esetleg arra lehet következtetni, hogy a kiegyenlítés csak addig lesz gyakorlat, amíg a jogalkotásban résztvevők körét nem érinti? 3. Az 1991-ben megpróbált nyugdíjemelési módszer - amely az emelésnél figyelembe vette a nyugdíjazás óta eltelt évek számát - miért nem fej­leszthető tovább (tekintve, hogy a tavalyi differenciálás nevetsé­gesen kicsi volt)? A számítás- technika mai állása mellett nem gondolom megoldhatatlannak, sőt nagy erőfeszítést kívánó fel­adatnak sem a nyugdíjak össze­gében a pénzromlás hatásának nyugdíjasonként egyedileg tör­ténő megállapítását és korrigá­lását, a ma hatályos nyugdíjtör­vényhez és meglévő keresetvi­szonyokhoz történő igazítását. Lehet, hogy ez a számítás rávi­lágítana a törvény egy s más hi­ányosságára? De ha erre a kor­rekcióra nem kerül sor, lehet-e remélni a keresők és nyugdíja­sok egymás közötti esetenkénti békétlenkedésének megszűné­sét vagy akár jelentős csökke­nését? 4. Visszatérve a miniszteri válaszlevél 3. pontjára: részben megnyugtató azt hallani, hogy a Parlament mindig javítja a nyugdíjasok ügyében előter­jesztett anyagot. De alaptalan-e ebből arra következtetni, hogy az előterjesztés ezt már eleve betervezi, tehát nem a lehetősé­get veszi számításba, hanem a várható módosításra számít, esetleg rátartással? 5. Még egy kérdés a minisz­teri válaszlevél 1. pontjában ol­vasható megjegyzés kapcsán („Országgyűlési határozat adta kötelezettség, hogy a tényleges bérnövekedéssel arányos nyug­díjemelések következzenek be”): ha az országgyűlési hatá­rozat, amely nem az állampol­gárra ró kötelezettséget, csak szépen hangzó, csoda-e, ha az ilyen reagálás példamutató és követőre talál? Nagyon örülnék, ha a fenti kérdésekre hozzáértő és felelős személy adna választ, mert a nyugdíjasok csak a problémái­kat mondhatják el, ismételhetik végtelenségig, amihez én is hozzájárultam, de megnyug­váshoz nem vezetnek. Vélemé­nyem szerint jelenleg nem az ér­tékállóság hiánya a fő prob­léma, hanem a nyugdíjasok egészének társadalmon belüli viszonylagos, a nyugdíjasok egy részének pedig az abszolút elnyomorodása. Az életszínvo­nal csökkenése - csökkenő ter­melés, csökkenő szétosztható javak mellett - a gazdasági fo­lyamat természetes következ­ménye, de szociális segéllyé minősíteni a nyugdíjat - ki­használva a nyugdíjasok teljes kiszolgáltatottságát - enyhén szólva is méltánytalan. Bajor József Növényvédelmi tanácsadó Fólia alatti növényeink Gyakori, hogy az elvetett magvak kelése egyenetlen, fejlődésük lassú, vontatott, melynek legfőbb oka a növény számára kedvezőtlen alacsony hőmérséklet. Ezek a gyengén, vontatottan fejlődő növények jó „táptalajt” biztosítanak a ta­lajlakó gombáknak (Fusarium, Pythium, Oomycetes, Phytophtora fajoknak). Elle­nük a védekezés csak preven­tív (megelőző) lehet. Javaslom minden esetben a beöntözéses talajfertőtlenítést (helybeve- tésnél-sorkezelés, - vagy fel­ületkezelés, tápkockás, - vagy konténeres palántanevelésnél pedig a talaj keverés közbeni nedvesítést növényvédőszeres oldattal). Erre a célra felhasnálható a PREVICUR N 0,15 %-os ol­data, vagy a DITHANE M-45 0,2 % + TOPSIN-M 70 WP 0,15 %, vagy BRAVO 500 0,25 % + TOPSIN-M 70 WP 0,15 %. A beöntözéseket négyzet- méterenként 2,5 1/négyzetmé- ter, vagy 8-10 1/köbméter ol­dattal végezzük. Sorkezelés­nél folyóméterenként 0,5-0,7 1 permedé szükséges. A palántanevelő ágyakban, vagy tálcákon gyakori, hogy szíkleveles állapottól kezdő­dően néhány gombafaj (Olpi- dium, Pythium, Rhizoktonia és fuzárium fajok közül né­hány) idézi elő a palántavészt, vagy más néven palántadőlést. A fenti kórokozók közül bár­melyik önmagában is, de leg­több esetben együtt jelenik meg. A betegség egyik megje­lenési formája a csírapusztu­lás. A talajból kiinduló kóro­kozók a fejlődésnek induló csírát támadják meg és azt barnás-fekete rothadással el­pusztítják. Erre a betegség formára a hiányos kelésből következtethetünk. Tipikusabb alakja csak ké­sőbbjelentkezik. A kórokozók a talajból kibújt növénykék szíklevél alatti szárrészét tá­madják meg. A fertőzés kö­vetkeztében a szár sárgulni, bámulni kezd, majd elvéko­nyodik, megtörik, a palánták eldőlnek. A ledőlt növénykék vagy elrothadnak, vagy elszá­radnak. A palántanevelőben a betegség foltosán jelentkezik. Túlöntözött, levegőtlen, sa­vanyú (6-6,5pH) a cserepese­dés, a fényhiány, a levegőtlen- ség mind a kórokozóknak kedvez. A védelem érdekében az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:- Palántanevelő tápkocka talajának összetétele, éven­kénti cseréje.- Gombaölőszeres talaj fer­tőtlenítés (Previcur N, Dithane M-45, Topsin-M 70 WP stb.).- A vetéshez csak jó csíra­képességű, jó csírázó esélyű magot használjunk.- Ha a talajunk kötőt és így hajlamosabb a levegőtlen- ségre, akkor homokot kever­jünk a felső rétegbe.- Ha a betegség már megje­lent, a kémiai védekezés már elkerülhetetlen, akkor Antra- col 50 WP, Dithane M-45, Orthocid 50 WP Zineb 80, (0,3 %-os), vagy felszívódó hatású Previcur N 0,2-0,25 % oldatával öntözzük be. A Zineb 80 kijuttatásánál ügyeljünk arra is, hogy túla­dagolás esetén a növekedés le­lassul. Amikor a palánták foltosán kipusztultak, akkor a pusztu­lás helyett 3 %-os Rézoxiklo- rid 50 WP oldatával kezeljük, a további terjedés megelőzé­sére. Ügyeljünk arra, hogy az ép, egészséges növényekre ne jusson a rézszulfát oldat.- Mind gyakrabban előfor­dul a palántanevelőkben a baktériumos szártőrothadás is. Ez főleg akkor feltűnő, ha a fenti szerek folyamatos hasz­nálata ellenére sem érünk el eredményt. A talajfelszíntől kiindulva nedves rothadás tü­neteit mutatva a talaj feletti szárrész, illetve a talajfelszín alatt a gyökérzet egyaránt el­rothad. A baktériumos szártőrotha­dás terjedésének kedvez a tú- löntözés és a kötött talaj. Vé­dekezni ellene csak réztar­talmú szerek 0,35-0,5 %-os töménységű oldatával lehet a tünetek megjelenése után. A réz a fiatal növényeknél blok­koló hatású. Czigány Csaba Januártól, s az infláció mértékében Az MSZDP elnöksége nem ért egyet azzal az elképzeléssel, hogy a nyugdíjakat csak márci­ustól kívánja emelni a parla­ment. Amellett, hogy a 13 szá­zalékos emelést is kevésnek ta­lálja - meggyőződésük szerint legalább 20 százalék kellene - nem engedhető meg, hogy a terheket még tovább növeljék az amúgy is kiszolgáltatott réteg rovására azzal, hogy nem január 1-től visszamenőleg kapják az emelést. Követeljük, hogy a parlament döntésekor vegye figyelembe az emelés mértékének az infláció­val arányos növetelését, és ja­nuárig visszamenőleges hatá­lyát. MSZDP elnökség A belső vitáinkról A Dunántúli Napló 1992. február 13-i számában megje­lent „FKgP Történelmi Plat­form” c. újságcikk kapcsán a megye tagsága nevében az alábbiakban válaszolunk. A nyilatkozó a Pécs Városi Szervezet felfüggesztés alatt álló alelnöke, s mint ilyen, nem jogosult nyilatkozni a tagság nevében. A jelenlegi országos vezetés a nagy választmány által megválasztott legitim szervezet, melyet a tagság jelentős része támogat, ami megmutatkozott a Vajszlón tartott területi gyűlé­sen is. Elítélünk minden olyan nyilatkozatot és törekvést, amelynek a párt megosztása a célja, mert a párt belső vitáit és a más véleményeket a párton belül kell megoldani. A cégbí­rósági bejegyzésre való utalás egyértelműen bizonyítja a szán­dékot a párt szétszakítására, ami ellen a leghatározottabban tilta­kozunk. Dr. Kádár Géza megyei ügyvezető alelnök Könczöl László a FKgP Pécs Városi Szervezetének elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom