Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-18 / 48. szám

1992. február 18., kedd üj Dunántúli napló 5 Munkanélküli tsz-tagok - megvont járadék A döntés kockázata: elszabadulhatnak vidéken az indulatok Új építményadók A szövetkezeti tagok mun­kanélküli járadékának folyó­sítását a szolidaritási alap 1992. február 16-ig biztosítja, ezt követően az ellátást meg­szüntetik - adta hírül 14-én a Baranya Megyei Munkaügyi Központ a kormány csütör­töki döntése alapján. A hír a tsz-dolgozók körében nagy elkeseredést váltott ki, ál­lítólag az egyik termelőszövet­kezetben már pofonok is elcsat­tantak. A munka- és pénz nélkül maradt dolgozók szövetkezetük elnökén kérték számon a fejle­ményeket, holott annak semmi köze sem volt a kedvezőtlen törvényi fordulathoz. Buzássy Lajos, az Agrárszö­vetség megyei irodájának veze­Építők vására Oberwartban A burgenlandi vásár kereté­ben február 20-án, csütörtökön 10.30 órakor nyitják meg az oberwarti Vásárközpontban a 2. Építők Vásárát, mely a vasár­napi zárásig fogadja a látogató­kat, a szakmai érdeklődőket. Egészség­károsodási járadék Kilenc hónapi vajúdás után az Országos Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság illetékesei intézkedtek a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál az egészségká­rosodási járadékok megállapí­tott teljes összegének kifizetésé­ről. A jogosultak napokon belül megkapják az eddig hiába várt illetményüket. Budapest: Csökkenőben az influenza Az elmúlt héten 30 százalék­kal csökkent - az előző heti 17 ezerről 11 500-ra esett vissza - az influenzás megbetegedések száma a fővárosban. Valószínű­síthető - legalábbis Budapesten -, hogy az influenzajárvány a jövő héten erejét veszti - vála­szolta az MTI érdeklődésére hétfőn Lun Katalin fővárosi tisztifőorvos. A járvány vissza­vonulását jelzi az is, hogy amíg a kezdeti időszakban a 14 éven aluli korosztály aránya az ösz- szes megbetegedett között 50- 53 százalékos volt, az elmúlt héten ez 32 százalékra csök­kent. A többi korcsoportban szintén mérséklődött az influ­enzás megbetegedések száma, a legkevésbé a 60 éven aluliaknál volt tapasztalható változás. tője felháborodottan mondta, hogy a folyósítások leállítása Baranyában több mint kétezer embert érint, s akik a munkájuk mellett most egy ideig a mun­kanélküli járadéktól is elesnek, azokat nehezen vigasztalják törvényességi magyarázatok. Magyarázat ugyanis van. Fo­dor Imrénének, a Megyei Mun­kaügyi Központ vezető-helyet­tesének az érvelését például va­lóban nehéz lenne megtámadni:- A szövetkezeti és az átme­neti törvény életbelépésével megszűnik az úgynevezett köte­lező foglalkoztatási jogviszony. Ezután a szövetkezeteknél is normál jogviszony lép életbe, amelyből következik, hogy megszűnik a foglalkoztatás idő­A Magyarországon található több mint száz állami gazdaság közül nyolcvanhármat állami­gazgatási felügyelet alá helyez­tek. Egyes vélemények szerint az intézkedés célja az elhatáro­zott privatizálás folyamat meg­felelő ellenőrzése és meggyorsí­tása. Dr. Joó Józsefet, a Szentlő­rinci Állami Gazdaság igazgató­ját kérdeztük, hogy egy közepes adottságokkal rendelkező, ta­valy mintegy százmilliós vesz­teséggel zárt állami gazdaság­nak milyen privatizációs lehető­ségei vannak.- Kérem, vegyék figyelembe, hogy az itt vázolt elképzelések csupán tervek, ám ha megvaló­sulnak, úgy gondolom vala­mennyien jól járhatunk, kezdte monológját Joó József. Valamennyi állami gazdasá­got a legközelebbi jövőben va­lamilyen társasági formában kí­vánják üzemeltetni, a tulajdoni hányad túlnyomó többsége vi­szont hosszabb időre az államé maradhat. Nézzük a mi konkrét példán- kát! Tíz éve már, hogy a burgo­nyafeldolgozó üzemünk a Pfanni nevű német cég techno­lógiájával működik. Előzetes szándéknyilatkozatot már kap­tunk tőlük arra vonatkozóan, hogy a privatizációs folyamat megfelelő szakaszában közös vállalatként üzemelnénk, eset­leg egy külkereskedelmi cég bevonásával. Kisebb gondot okoz a mint­egy hatezer hektárnyi össz-föl- dterület. Egyrészt, mert ha­zánkban nem alakult ki a föl­dforgalmazás pontos mecha­nizmusa, másrészt pedig, mert a kárpótlási törvény értelmében is jó néhányan igényelhettek visz- sza földet a jelenleg az állami gazdasághoz tartozó területek­szakos szüneteltetésének lehe­tősége, valamint az ez időre járó munkanélküli segély folyósí­tása is. Nem vállalhatjuk a tsz-ek helyett a bérfizetést. Munkanélküli járadékra ezentúl akkor lesznek jogosul­tak a tsz-tagok és alkalmazot­tak, ha nemcsak szüneteltetik, hanem meg is szüntetik munka- viszonyukat. Ezelőtt azonban a tsz-eknek először a felmondási időre járó pénzt kell kifizetniük, majd végkielégítés fizetésére is kötelezettek.- Elvi jogok ezek, pénzügyi fedezet nélkül - mondotta Mar­gittal Miklós, a Baranya Megyei Mezőgazdasági Termelők Szö­vetségének titkára, arra utalva, hogy bár valóban joguk van a bői. Ezekről nincs pontos ada­tom egyelőre, ám azt pontosan tudom, hogy egy másik törvény értelmében valamennyi állami gazdasági alkalmazott jogosult arra, hogy 20 aranykorona ér­tékű földet jelöljenek ki neki. így megmaradna körülbelül há­romezerötszáz hektár mezőgaz­dasági alaptevékenységre, nö­vénytermesztésre. Érre a terü­letre előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Canadian Agra ka­nadai céggel, akik korszerű technológiát is rendelkezé­sünkre bocsátanának, és biztosí­tanák a termékek piaci feltéeleit is. Technológiájukért cserébe az elmúlt három év világpiaci átla­gárának megfelelően vennék át termékeinket. Az ezer hektárnyi erdőterüle­tünk a privatizált egységen be­lül hasznosulna, de hosszabb munkanélkülieknek a felmon­dási időre járó bérre és a végki­elégítés összegére, de a kataszt­rofális pénzügyi helyzetben lévő tsz-ek azt nem tudják majd fizetni. Kajti Gábor közgazdász szerint különösen felháborító a törvény visszamenőleges hatá­lyú módosítása.- Mindent elkövetnek a ba­ranyai tsz-ek azért, hogy zök­kenőmentesen, törvényesen tör­ténjen az átalakulás, erre ilyen elhibázott jogszabályokkal pap­rikázzák fel kívülállók a hangu­latot. Elszabadulhatnak vidéken az indulatok, mint többen is megjegyezték, az ilyen törvé­nyekben már megszületésükkor „benne van a vasvella” ... Balog Nándor ideig állami tulajdon maradna. Állattartó telepeinket pedig fo­kozatosan önelszámoló egy­séggé kívánjuk átalakítani, nem vagyunk ellene dolgozói bérleti viszony megvalósításának sem. Megjegyzem, hogy a folya­mat során valamennyi tevé­kenységi területen azokkal az emberekkel szeretnénk kezdeni, akik pillanatnyilag nálunk dol­goznak, ám mindez nem záija ki, hogy például egy év múlva egészen más létszámmal és szakembergárdával tevékeny­kedjünk. Privatizációs folyamatunk itt tart jelenleg. Terveink a tör­vénymódosulások és más té­nyezők hatására még sokat vál­tozhatnak, fejezte be a beszélge­tést Joó József, a Szentlőrinci Állami Gazdaság igazgatója. Bozsik L. Legkésőbb február 29-éig kell beadni a lakás és nem lakás céljára szolgáló építményekre vonatkozó adóbevallásokat a pécsi polgármesteri hivatal Szi­geti úti adóirodájába. A pécsi önkormányzat 1991. december 12-i közgyűlésén döntött az építményadó kivetéséről. Az egyik legnagyobb válto­zás az, hogy az ingatlanokért ezentúl nem egy tulajdonos adózik, hanem a valamennyi résztulajdonos is önálló adóa­lanynak számít. Beleértve akár a kiskorúakat is (ha a telek­könyvben a nevükön van tulaj­don), mindannyian külön adóz­nak, s eszerint kapják a csalá­dok a határozatokat és csekke­ket is. Ha a résztulajdonosok nem kívánnak adózni, úgy a tel­jes költség a haszonélvezőre há­rul. A régi díjövezeti határt eltö­rölte az önkormányzat, vagyis a periférián, külterületen élők nem élveznek megkülönbözte­tést. A pécsi közigazgatási terü­let lakossága egységesen adó­zik, január elsejétől az építmé­nyadó 80 helyett 100 forint négyzetméterenként. Továbbra sem kell azonban adózniuk az egy vagy két laká­sos és legfeljebb 100 négyzet- méter alapterületű, valamint a többlakásos és maximum 80 négyzetméteres építmények la­kóinak. Nem szűnt meg az a kedvezmény sem, hogy az ál­landóan bejelentett családtagok - közeli hozzátartozók - után 25 négyzetméterre nem kell adót fizetni. A garázsok ezentúl nem 16, hanem csak 20 négy­zetméter felett adókötelesek. Ugyancsak mentesek a szükség- lakások és a komfort nélküliek. A lakás és lakáscélú építmény felújítása esetén 3 évig adómen­tesség illeti a tulajdonost, ha a felújítás költsége eléri az 50 ezer forintot. Az újonnan létesí­tett lakások pedig 10 évig adó­mentesek. Tetőteres lakások esetén nem árt tudni, hogy csak a „hasznos” alapterület adóztatható; az 1,9 méteres belmagasságnál ala­csonyabb területrészek adómen­tesek. Kiegészítő helyiségnek a huzamos emberi tartózkodásra alkalmatlan helyiségek - pad­lás, szárító, tüzelőtér - számíta­nak. Dr. Speigl Gyula, az adóirda vezető helyettese a lakosság tü­relmének, körültekintésének fontosságára hívta fel a figyel­met. Felületességből netán ma­guk „szabnak ki” a szükséges­nél magasabb adót, s az utóla­gos fellebbezésekkel tovább bonyolítják az adóiroda munká­ját. A csekkeket május-június­ban küldik ki, s azt követően 15 napon belül kell befizetni. Tröszt É. Még egyszer a húsáremelésről A Húsipari Szövetség semmiben sem lépte túl ha­táskörét, ezért határozottan visszautasítja Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter vádjait - fogalmazta meg vé­leményét Mike Imre, a Húsi­pari Szövetség titkára. Mint emlékezetes az utóbbi napokban a Húsipari Szövet­ség és a Földművelésügyi Minisztérium között nézetel­térés alakult ki amiatt, ahogy Mike Imre kifejtette: a közel­jövőben 19-20 százalékkal emelkedik a különböző ser­téshúsok termelői ára. Ugyanakkor a földművelésü­gyi tárca vezetője szerint a be­jelentés értékű információ- nyújtáshoz a Húsipari Szövet­ség vezetőjének nem volt joga. Mike Imre a történtek­kel kapcsolatban a követke­zőket tartotta fontosnak le­vélben közölni: a várható hú­sárváltozásokról eredetileg nem kívánt nyilatkozni a Hú­sipari Szövetség, és a nyilvá­nosságot nem is kezdemé­nyezte. A Húsipari Szövetség tisztában van azzal, hogy nem tartozik hatáskörébe a terme­lői- és a nagykereskedelmi árak kialakítása, azt minden vállalat saját maga állapítja meg, mégpedig a partner ke­reskedelmi vállalatokkal egyeztetett időpontban. A fo­gyasztói árakat a kereskede­lem határozza meg, minden vállalat saját maga készíti el árjegyzékét. A kérdésekre adott válasz nem bejelentés, hanem tájékoztató jellegű in­formáció volt arról, hogy a Húsipari Szövetség számítá­sai alapján milyen árváltozá­sokra lehet számítani. E szá­mítások egyébként az 1990. január 8. árakon alapulnak, márpedig az azóta eltelt idő­szakban a begyűrűző költsé­gek, valamint a felvásárlási árak idei várható növekedése indokolttá teszik a termelői és a nagykereskedelmi árak emelését is - olvasható egye­bek között a Húsipari Szövet­ség véleményét tartalmazó levélben, melyet Gergátz Elemérnek címeztek. Külföldi érdeklődés Szentlőrincen Mi lesz az állami gazdaságok sorsa? A gazdaság tarcsapusztai gépjavítóműhelye Fotó: Läufer L. Mit hozhat egy pályázat? A veszélyek kora Környezetvédelmi oktatási centrum Pécsett Ma még korai lenne arról kérdezgetni a bíráló bizottság tagjait, milyen eredményeket hozhat Komló szempontjából a tavaly ősszel meghirdetett válságkezelési program pá­lyázat. A 10 pályamunkát az elmúlt héten vették elő a zárt borítékokból, s várhatóan még egy hónapot vesz igénybe az elbírálásuk. Komlón sok mindennel pró­bálkoznak, hogy a város legna­gyobb gondján, az egyre nö­vekvő munkanélküliségen eny­hítsenek. Ennek a sokrétű tény­kedésnek - ami, valljuk be, ez ideig nem sok kézzelfogható eredményt hozott - egyik állo­mása az önkormányzat és a Ke­reskedelmi Bank Rt. által kiírt pályázat. Olyan tanulmányokat, pá­lyamunkákat vártak a bírálók, amelyek gyakorlati megoldáso­kat kínálnak a Komlón kialakult gazdasági struktúra korszerűsí­téséhez, a termelés rugalmassá­gának növeléséhez, a foglalkoz­tatási gondok enyhítéséhez. Az elfogadott pályamunkák között a bizottság 500 ezer fo­rint pályadíjat oszt szét, így ért­hető, hogy nem csak magán- személyek, hanem gazdasági társaságok és intézmények is megpróbálták összefoglalni öt­leteiket, segítendő az alapcélt. Hogy milyen eredménnyel? A bíráló bizottság tagjai — érthe­tően — nem kívántak a hivata­los értékelés előtt nyilatkozni. Annyit sikerült megtudnunk, hogy vannak továbbgondolásra érdemes elképzelések a leírtak között. A végső értékelés már­cius második felére várható. G. G. Úgy tűnik: egy pennsylvániai kezdeményezés Pécsre települ. Előzmények: az USA államá­ban három éve hoztak létre egy oktatási központot, ahol függet­len környezetvédelmi szakem­bereket képeznek. Pályázat út­ján azok a kelet-európaiak ta­núihattak itt, akik vegyészek, vagy valamelyik rokonszakmát művelik, a műszeres mérésben gyakorlatuk van, s egy függet­len környezetvédő mozgalom ajánlotta a fogadásukat. A kur­zusról visszatérőknek két fel­adata van: az említett mozgal­makat szakszerű tanácsokkal lássák el, a rendelkezésükre álló adatokat értelmezzék, illetve méréseket végezzenek. A „köte­lező mérések” indoka: a legtöbb országban a környezetvédelmi adatokat titkosan kezelik-kezel- ték. Az utóbbi elvárásnak - a mé­réseknek - azonban eddig nehéz volt megfelelni: a független környezetvédőknek szinte egyáltalában nem volt műszer­parkjuk. A pennsylviániai képzést szponzoráló Ecology Társaság tavaly úgy döntött, hogy a tan­folyamot sikeresen befejező lengyel, csehszlovák és magyar szakemberek 1992-ben úgyne­vezett műszer-egységcsomagot kapnak. Csakhogy a múlt évben a három kelet-európai ország szakemberei közül pénzügyi okok miatt csak a magyarok ju­tottak ki az USÁ-ba, illetve a csehek közül mindössze egy. Felvetődött az Ecology-nál: ha Mohamed... - vagyis át kell helyezni Európába a tanfolya­mot. De melyik országba? Máj er József, a JPTE termé- szetudományi kara ökológiai tanszékcsoportjának a vezetője ekkor „beszállt a ringbe” - egyike volt a kurzuson résztve­vőknek s rövid úton meg­győzte a társaság képviselőit: Pécsett megfelelő helye lenne az oktatási centrumnak. Nem volt könnyű - de Pennsylvániában rábólintottak. Ez év nyarán már itt lesz a tanfolyam, részben amerikai, részben helyi előadókkal. Mondjuk így: a volt varsói szer­ződés országaiból az Egyesült Államokba küldött pályázatok révén, ottani kiválasztás alapján jön majd Pécsre 20 független környezetvédő szakember a kéthetes kurzusra. A legsikere­sebben végzők megfelelő mű­szereket kapnak használatra - ez egy nemzetközi információá­ramlás lehetőségét jelenti. Öt év múlva pedig létrehoz az Eco­logy Társaság egy kelet-európai környezetvédelmi adatbázist. Természetesen Majer Józsefnek az a célja, hogy ez is Pécsre ke­rüljön.- Csemobilban kell gondol­kodnunk - mondja a tanszékve­zető docens -, a veszélyek korát éljük. Ha meglesz ez az adatbá­zis, egyszerűen nem lesz ér­telme, hogy a hivatásos, állami környezetvédők eltitkoljanak adatokat a polgárok elől. Mészáros A. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom