Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-15 / 45. szám

6 aj Dunántúli napló 1992. február 15., szombat Soros helyett csillagrendszer Pécsett Az uránvárosi központ, ahonnan az HBO műsorát is sugározzák. Fotó: Szundi György Átalakítják az antennahálózatot Egyedi szerződés alapján mindenki kiválaszthatja, melyik adót akarja nézni Szorult helyzetben a távfűtő vállalat Milyen áron és színvonalon leszünk kiszolgál(tat)va? További díjemelés? - Az éjszakai hőmérséklet minimum 16 fok Tavaly májustól vette át Pécs antennarendszerének üzemelte­tését a magyar-amerikai ve­gyesvállalatként működő Pécsi Kábeltelevízió Kft. Célkitűzései között szerepel a szolgáltatások mennyiségének és minőségének javítása. Az első konkrét lépésekkel már találkozhattak a tévénézők, többek között új fejállomást (Jarrold, amerikai gyártmányú) telepítettek Urán városba, a 17 emeletes épületre, amely az egész várost ellátja. Néhány hónappal ezelőtt kapcsolták össze a meszesi, kertvárosi, uránvárosi és mecsek-nyugati városrészeket, ezt követően megszüntették az egyes város­részek fejállomásait. Ezzel lehe­tővé vált, hogy az egész város­ban egységesen foghatják a rendszerre kapcsolt 10 adót. Mint Szigeti Rudolf ügyve­zető és Torma Tamás műszaki vezető elmondták, '93-ig átépí­tik a kábelhálózatokat és azok aktív (erősítők), illetve passzív elemeit, ezzel lehetővé válik egy szélesebb sávú átvitel, amely lehetőséget biztosít akár 50 program továbbítására is a jelenlegi 12-15-el szemben.-Természetesen ilyen prog­ramkínálat mellett felmerül az a fogyasztói probléma, szüksége van-e mindenkinek ennyi prog­ramra, hogyan oldható meg az egyéni vétel lehetősége. A je­lenlegi soros hálózati rendszer­ben nincs lehetőség az egyedi vétel megteremtésére, s mivel nem róható ki mindenkire a többletszolgáltatás magasabb költsége, ezért elengedhetetlen a vezetékhálózat átalakítása. Másik döntő érv az átalakítás mellett, hogy a soros rendszer­nél alkalmazott kábelek árnyé- kolási szempontból nem felel­nek meg a Magyar Szabvány­nak, ezért az új hálózatot min­den igényt kielégítő amerikai vezetékekkel szerelik. Az átépí­tésből adódó kiadásokat termé­szetesen a kft. fedezi, ami éves szinten 100 millió forintos be­ruházást jelent, azonban a la­kóknak ezért az átalakításért nem kell fizetniük.-Tavaly szeptemberben kezdték meg a cég szakemberei a munkát, uránvárosban mint­egy 3300 lakást kötöttek át a so­ros hálózatról a csillag háló­zatra. Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy eddig a lépcsőháza­kon belüli lakások mind egy ve­zetékre voltak felfűzve, és a la­kók az összes sugárzott adó je­lét foghatták. A csillaghálózat esetében, az épületen belüli erő­sítési ponttól (ami általában az alagsorban, vagy a legfelső emeleten van) külön-külön ká­belt építenek ki minden lakásba a lépcsőházon és az előszobán keresztül a vevőkészülékig. A lakáson belüli kábelezést a le­gegyszerűbb, legesztétikusabb formában, az egyéni igények­nek megfelelően oldjuk meg, mert az új vezetéket az épületek illesztési pontatlansága miatt nem tudjuk a régi vezeték he­lyére behúzni. Ezért megmarad a régi hálózat is, azonban ezt a teljes átalakítás után kikapcsol­juk a rendszerből. Az idén sze­retnénk mintegy 20 000 kertvá­rosi lakás kábelhálózatának át­alakítását elvégezni, illetve jö­vőre tervezzük a szigeti, me­szesi, mecsek-nyugati és a kom­lói hálózatok átalakítását. A munkálatok befejezése után mindenki egyénileg vá­laszthatja ki, hogy melyik adót kívánja fogni, a kft. külön szer­ződést köt minden egyes lakó­val erről. Az átalakítás további előnye, hogy a vételi pontok tel­jesen függetlenek lesznek egy­mástól, az egyik lakásban oko­zott hiba nem hat vissza a töb­bire.- Ügyfeleink négy tévé­adó-csoport közül válaszhat­nak: az elsőbe tartozik a TV1, TV2, a jugoszláv, a horvát és a helyi tévé, a másodikba az RTL, a SAT1, Sky One, az MTV Eu­rópa és a Eurosport, a harma­dikba a Super (angol), a 3 SAT (német), az Italia 1 (olasz), a Tele 5 (német), a TV 5 (fran­cia), a Sky News (angol) és a PRO 7 (német), míg a negyedik csoportba az HBO tartozik. Kü­lön szerződést kötünk ügyfele­inkkel, hogy melyik csoportok­ban szereplő adókat kívánják fogni, válogathatnak csak az 1-es, vagy az 1-2, vagy az 1-2-3, vagy 1-2-3-4, vagy 1-2-4 kínálatból. Például, ha valaki az 1-2-3 csoportba tartozó 17 adót kéri, az havi 195 forint anten­nadíjat fizet majd. Hajdú Zsolt Amióta megszűnt a távhő­szolgáltatás állami dotációja, szinte állandóan „napirenden” van a lényegesen megnőtt díjak nagysága, s ezzel párhuzamo­san a lakosság teherbíróképes­sége. A tömegkomunikációs eszközök, az önkormányzatok a távfűtő vállalatokat ostorozzák, amelyek a kormányzatra muto­gatnak; az emberek mindenkit szidnak, s nagyon sokan nem fizetnek. Mert nem tudnak fi­zetni! A Pécsi Távfűtő Vállalat te­rületén változó mértékben emelkedtek a díjak, a két szélső érték: Pécsett 70, Szentlőrincen majd 300 százalékkal. (A me­gyeszékhellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ön- kormányzat roppant ügyesen manőverezve megszavazott 50 millió forintos hozzájárulást a lakosságnak, ha a PÉTÁV is le­tesz 50 milliót. Az üzlet „meg­köttetett”, amelynek az lett az eredménye, hogy a pécsi távfű­téses lakásokban élő polgárok fizetik jelenleg az országban a legkevesebb távhőszolgáltatási díjat.) Egy konkrét példa: Pé­csett egy 53 négyzetméteres la­kásban a fűtésért és melegvízért 1800 forintot, Szentlőrincen 4300(!) forintot kell havonta fi­zetni. A magára maradt, sokak által elmarasztalt távfűtő vállalat a hármas prés - kormányzat, ön- kormányzatok, lakosság - elle­nére igyekszik ellátni feladatait, de erre egyre nehezebben ké­pes. Fenyvesi Józseftől, a válla­lat igazgatójától tudom, hogy - az átlagban tényleg drasztikus áremelésnek „köszönhetően” - nagyon sok a kinnlévőségük. A lakosság 30 millió, az ipari fogyasztók 17 millió, a felszá­molás alatt lévő cégek 42 millió forinttal tartoznak. A gondokat tetézi, hogy a pénzügyminiszté­riumi 18 millió forintos „se­gélycsomag” még nem érkezett meg az önkormányzatokhoz, így ezt a szigetváriak, a szentlő­rinciek, a mohácsiak és a sikló­siak a vállalat felé sem továb­bíthatták. Mindezek miatt a táv­fűtő január közepén 53 millió forinttal tartozott a Pécsi Hő­erőműnek, s jelenleg is nagyon komoly likviditási gondokkal küszködik. Ezek után joggal vetődik fel a kérdés: Mi lesz a PÉTÁV-val, mi lesz a távhőszolgáltatással? Fenyvesi József egyértel­műen fogalmazta meg a véle­ményét. Ebben az esztendőben a mostani árak mellett bizonyta­lanná válhatnak működésük fel­tételei, így valószínűnek látszik, hogy idén aligha lesz elkerül­hető az újabb áremelés. Ha csak a lakosság teherbíróképességét figyelembevéve a kormányzat nem lép ... A vállalat átalakulás előtt áll. Még tavaly „átvilágíttatták” a céget, az eredmény birtokában 1991. nyarán javaslatot készítet­tek a pécsi önkormányzatnak. Az átalakulást úgy képzelik el, hogy a vállalat részvénytársa­sággá válna. Ezen belül kétféle feladatkör közül lehetne válasz­tani: az egyik szerint csak Pé­csett végezne szolgáltatást, míg a másik értelmében a vidéki te­lephelyek is az rt. tagjai lenné­nek. Az átalakítási tervben szere­pel, hogy a cég a távhőszolgál­tatás alaptevékenységét vé­gezné a jövőben, ami azt jelen­tené, hogy a hőenergiát az egyes épületekben lévő mérőhelyekig vinnék, s az épületen belüli el­osztást, karbantartást már piaci viszonyok határoznák meg, azaz a tulajdonosok dönthetnék el, hogy erre kivel kötnek szer­ződést. Tehát megszűnne a cég annyit kritizált monopóliuma. Lényeges eleme a javaslatnak: olyan távhőszolgáltatási rend­szer kialakítása szükséges, amely ösztönzi a lakókat a mé­rés bevezetésére. Válasz, még nem érkezett a pécsi önkormányzattól. Egyébként az átalakulást meg kell, hogy előzze a vagyonme­gosztás. A megyei vagyonátadó bizottság, . az érintett önkor­mányzatok és a PÉTÁV képvi­selői már két alkalommal tartot­tak ülést, de a tárgyalások eddig nem hoztak eredményt. A PÉTÁV működőképessé­gének megtartása érdekében visszafogták a költségeket, csökkentették a létszámot, bér­beadták az orvosi rendelőt, a pécsi, Verseny utcai telephe­lyük hasznosítására is vállalko­zókat keresnek. Mindezek elle­nére nem tudják tartani a szol­gáltatási színvonalat, kevesebb pénz jut a berendezések, a rend­szer karbantartására. Feketén, fehéren ez azt jelenti, hogy saj­nos gyakoribbak lehetnek a meghibásodások, s több üzem­zavar is előfordulhat. A pénzte­lenség ellenére, ahol tudják, hőmennyiségmérőket szerelnek fel októberig a távhőszolgálta­tásba bekapcsolt épületekben, így ezekben lehetővé válik, hogy a lakók döntsék el, a fel­használt hőmenyiség ellenérté­két milyen módon fizetik. A költségekkel történő taka­rékosság jegyében olyan intéz­kedést vezettek be, amely eny­hén szólva nem aratott osztatlan elismerést a lakosság körében. Fenyvesi József hangsúlyozta, eddig is „élt” az a rendelet, hogy nappal 8 és 20 óra között 20, éjszaka pedig legkevesebb 16 Celsius fokig csökkenthetik a lakások hőmérsékletét, a PÉ­TÁV azonban ennél jobban fű­tött. Most a saját érdekük is azt diktálja, hogy ezt a rendelkezést betartsák, ahol csak tudják. A PÉTÁV az éjszakai fűtés csök­kentésével kezdte, nem éppen visszhang nélkül: rengetegen reklamálnak, nem értik a dol­got... Nagyon bizonytalan a Pécsi Távfűtő Vállalat jövője, de egy dolog egészen biztos: s ez a távhőszolgáltatás jövője. Csak az kérdéses, hogy mi­lyen áron és milyen színvonalon leszünk kiszolgál(tat)va. Roszprim Nándor Mi változott Romániában? A hatalom alapjai nem változtak - nem is változhat­tak - a romániai helyi válasz­tások következtében. De a kisördög a nagypolitikában is a részletekben rejtőzik. S a részletek jócskán változtak. Módosultak a politikai fő­irányok? Klasszikus érte­lemben - mi a jobb és mi a bal - nem. De a román naci­onalista irányzat jobban el­különült a reformkommu­nista - reformszocialista vo­naltól, s a magyar nemzeti mozgalom helyzete is vilá­gosabbnak tűnik, mint aho­gyan karakterisztikusabban kirajzolódott a polgárinak tekinthető pártok frontja. Mi lehet a polarizáció ha­tása? Jó, hogy még egyér­telműbben meghatározható, ki mit képvisel. Az viszont újabb gondok forrása lehet, hogy a hangsúlyozottabb el­különülés fokozott szem­benállást, s a mainál is kiéle­zettebb helyzeteket teremt­het. Mit jelenthet ez szá­munkra? Csakis még na­gyobb felelősségtudattal jut­tathatjuk érvényre Magyar- ország reális érdekeit, segít­hetjük elő a kétoldalú kap­csolatok kölcsönös előnyei­nek érvényesülését, nem ne­hezítve közben a Romániá­ban élő magyarság helyzetét. Ma is érvényes az, amit Tal­leyrand fogalmazott meg: „Minél több indulat vezérli partneredet a tárgyalásokon, annál kevésbé engedd ön­magadat érzelmektől befo­lyásolni, és bízhatsz az eredményben.” Kocsis Tamás Nikotinstop Az Országos Dohányfüst­mentes Egyesület (ODE) támo­gatását is élvezi Allen Carr: Ni­kotinstop című könyve, amely ezen a héten hazánkban is meg­jelenik. A könyvben leírt módszerrel - amely több neves angol lap és személyiség szerint is forradal­mian új - remélhetőleg a ma­gyar dohányosok száma is je­lentősen csökken majd. A könyv szerzője - aki 25 éven át maga is megrögzött do­hányos volt - a hagyományos módszerektől alapvetően eltérő módon kíván segíteni e káros szenvedély rabjain. Talán ennek is köszönhető, hogy a művet ma Angliában a dohányzásellenes mozgalom, illetve a dohányzás­ról leszokni vágyók „Bibli- ája”ként tartják számon. A Charta kiadó gondozásában megjelenő Nikotinstop mód­szere nemcsak azonnali ked­vező hatást hoz, de mivel nem jár elvonási tünetekkel, az erős dohányosok is haszonnal for­Romlik a pénz, mégis gyűjtjük A múlt év meglepetései közé tartozott az, hogy a viszonylag magas infláció ellenére a la­kosság megtakarításai nem hogy csökkentek volna, hanem ugrásszerűen növekedtek. Ko­rábban a gazdasági vezetés jo­gosan tartott attól, hogy a nem­zeti valuta fokozatosan kiszo­rul a piacról. Helyét átveszik a stabilabb értékmegőrző eszkö­zök, az arany, a dollár, a márka. Már volt arra példa Magyarországon is. Például az 1945 utáni infláció idején, hogy az emberek, amint meg­kapták a fizetésüket, azonnal a boltokba siettek, s a gyorsan romló pénzt árura váltották. Tavaly közel sem alakult ki ilyen mértékű infláció. Ám a 35 százalékos pénzromlás sem tekinthető kicsinek, főleg ak­kor, amikor Nyugat-Európában csupán néhány százalékos ár­emelkedéssel számolnak. így joggal tarthattunk attól, hogy Magyarországon is felerősöd­hetnek az ilyenkor szokásos fo­lyamatok. Szerencsére a pesz- szimista várakozások nem kö­vetkeztek be. Tény az, hogy a lakosság takarékbetét állomá­nya a múlt esztendőben mint­egy 100 milliárd forinttal nö­vekedett. Ez közel 30 százalé­kos bővülést jelent. E növek­ményen belül persze kisebb mértékben emelkedtek a fo­rintban elhelyezett betétek és dinamikusabban a deviza meg­takarítások. A lakosság taka­rékbetétei forintban 14,1 száza­lékkal gyarapodtak a múlt év­ben januártól november vé­géig, a deviza betétek viszont 79,3 százalékkal emelkedtek. (Ez utóbbinál azonban figye­lembe kell venni, hogy év köz­ben összesen mintegy 21 szá­zalékkal leértékelték a forin­tot.) Ézek a folyamatok sok te­kintetben nagyon biztatóak. Jelzik: továbbra is él a bizalom a lakosságban a hazai bankok iránt. A pénzügyi egyensúly szempontjából sem lebecsü­lendő a megtakarítások növe­kedése. A múlt évben rekord­méretű költségvetési hiány alakult ki. Ekkora hiányt pedig finanszírozni kell valahogyan. Általában két megoldás adó­dik. A költségvetés hiteleket vesz fel a pénzpiacról, vagy be­indítják a bankóprést. Ez utób­bira akkor kerül sor, ha nincs elég hitel. Szerencsére erre most nem kényszerült a kor­mányzat. A jelentős lakossági megtakarítások révén a pénz egy részét sikerült átcsoporto­sítani a költségvetési hiány fi­nanszírozására. Ha másként alakulnak a dolgok, az ország nem úszta volna meg ilyen könnyen a rekordméretű defici­tet. Valószínűleg ha más miatt nem is, csak a költségvetés köl­tekezése következtében az inf­láció jóval meghaladta volna az 50 százalékot. (MTI-Press) A PETÁV egyik hőközponja a Kertvárosban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom