Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-11 / 41. szám
8 üj Dunántúlt napló 1992. február 11., kedd Kistermelők Vigyázzunk a kis növényekre A hajtatott zöldségfélék palántanevelése (2) A hideg víz méreg a palántának Folytatjuk a palántaneveléssel kapcsolatos tudnivalókat. A hajtatott zöldségfélék túlnyomó részét palántaneveléssel termesztjük. Az egyes zöldségfajok - fajták - csírázásai eltérő hőmérsékletet igényelnek. A csírázás meggyorsítása, és az egyöntetű kelés érdekében az optimális hőmérsékletet biztosítani kell. Sajnos, több helyen tapasztalható az a nézet, hogy a nagy meleg kedvező a palántanevelés szempontjából. Ez téves, a túl magas hőmérséklet olyan káros, mint az alacsony. A palántanevelő hőmérsékletét az alábbi tényező alapján kell szabályozni: a növény (fajta) hőigénye; a növény fejlettsége; fényviszonyok; nap- szak.A tudományos kísérletek (Somos-Angelli) és a gyakorlati tapasztalat szerint az egyes zöldségfajok (fajták) a fejlődésük folyamán, sőt az egyes napszakok szerint is eltérő hőmérsékletet igényelnek. A fontosabb növények hőmérsékleti igénye a palántanevelés időszakában a következők: Fejessaláta: csirázási hőmérséklet 12-15 Celsius fok, szikleveles korban nappal, napos időben 16-18, nappal, borult időben 14-16, éjjel 5-7. Káposztafélék (fejes, kelkáposzta, karaláb, karfiol): Csirázási hőmérséklet: 18-20, szíkle- veles korban, nappal, napos időben: 16-18, nappal, borús időben: 14-16, éjjel: 12-14, lombleveles korban nappal, napos időben: 18-21, nappal, bo- Ais időben: 16-18, éjjel: 12-16 fok. Paradicsom: csirázási hőmérséklet: 20-22, szíkleveles korban nappal, napos időben: 18-20, nappal, borús időben: 17- 18, éjjel 16-18, lombleveles korban nappal, napos időben: 20-24, nappal, borús időben: 18- 20, éjjel: 18-20. Paprika: csirázási hőmérséklet: 28, szíkleveles korban nappal, napos időben 20-22, nappal, borús időben: 18-20, éjjel 18, lombleveles korban nappal, napos időben: 22-25, nappal, borús időben: 20-22, éjjel 18. Uborka, spárgatök: csirázási hőmérséklet: 28, szíkleveles korban nappal, napos időben: 20-22, nappal, borús időben: 18-20, éjjel: 18, lombleveles korban nappal, napos időben: 22-25, nappal, borús időben: 20-22 Celsius fok. A fentiekből levonható a már említett következtetés, hogy a palántanevelés nagy körültekintést, szaktudást igényel. Az optimális hőmérséklet fűtéssel és szellőztetéssel biztosítható. A szellőztetést lehetőleg a déli órákban végezzük, akkor a legkisebb az energiaveszteség. Napos időben, ha intenzív a szellőztetés, a légtér páratartalma hirtelen lecsökkenhet, ami a palánták hervadását okozhatja. Ezért a szellőztetés fokozatos legyen és a páratartalom csökkenését párosító öntözéssel pótolni kell. Tűzdelés A kikelt és két lomblevelet növesztett kis növénykéket tápkockákba, vagy cserepekbe átültetjük, „tűzdeljük”. Itt jegyzendő meg, hogy a spárgatök, a dinnye és az uborka nem tűzdelhető. E növények magvait közvetlenül kell a tápkockába, vagy a cserepekbe elvetni. Bár egyes szakembeek erre a műveletre is a „tűzdelés” kifejezést- használják, de ez nem más, mint a megduzzadt magvak vetése. A tűzdelendő palánták földjét alaposan öntözzük be, hogy a növényeket könnyen kiszedhessük. Az öntözéssel a földet megpuhítjuk, ezzel elkerülhető, hogy a kiszedendő növénykék gyökerei megszakadjanak. A gyökérsérülést ugyanis az átültetett kis növényke nagyon megsínyli. A növényeket a kiszedés után lehetőleg azonnal ültessük el, ellenkező esetben nagy lesz a vízveszteség, ami ugyancsak káros lehet további fejlődésükre. A tápkockaföld előmelegítése Sajnos nagyon gyakran előfordul a legelemibb hiba a táp- kockázásnál, hogy tudni illik nem melegítik előre fel a tápkocka (cserép) földet. A növények nincsenek megeddzve arra, hogy 18-22 Celius fokos melegből nulla, vagy 1-2 fokosmeleg talajba kerüljenek. Ez a hirtelen nagy hőmérséklet változás visszafordíthatatlan stresszt, károsodást idéz elő a zsenge növények fejlődésében. Ezért a tápkockaföldet napokkal előbb a munkahelyre kell szállítani, előmelegíteni, forgatni, hogy mire a növények ültetése megkezdődik, legalább 20 fokos legyen a hőmérséklete. Tűzdelés után a tápkockát (cserépföldet) alaposan öntözzük be, hogy a gyökerek mellől a levegő kiszoruljon. A víz hőmérsékletét ellenőrizzük! A hideg víz „méreg” a palántának. A salátát és a káposztaféléket 4x4, vagy 5x5 cm-es, a paradicsomot és a paprikát 7x7, vagy 8x8 cm-es, az uborkát, dinnyét és a tököt 10x10 cm-es tápkockába tűzdeljük. A palántanevelésben használatosak ennél nagyobb - például 12-16-os - műanyag edények (konténerek) is, de ezek csak az igen korai kiültetésben (hajtatásban) lehetnek gazdaságosak. A hagyományos hajtatásban a fenti tűzdelési eljárás az elfogadott és a leggazdaságosabb.Dr. Tamcsu József Növényvédelmi tanácsadó Fólia alatti növényeink védelme A növénybetegségek elleni eredményes védekezéshez feltétlenül ismerni kell a megbetegedés eredetét, okát. A betegségek felismerése, azonosítása nehéz feladat még a gyakorlott termesztők részére is, mivel a kórokozók többsége olyan mikroorganizmus, mely az emberi szem számára láthatatlan. Ezt a nehézséget fokozza, hogy a kórokozót lehetőleg megjelenése legelején kell felismernünk, hogy a szükséges intézkedéseket (növényvédő- szer-beszerzés) idejében meglehessük. A növényeken a legtöbb esetben - kivéve egyes vírusokat - olyan elváltozások keletkeznek, amelyek segítségével a beteg növény az egészségestől jól megkülönböztethető. E tünetek többnyire jellemzőek egy-egy betegségre, ezért érthető, hogy a tünetek felismerésének nagy jelentősége van. A tünetcsoportokat az alábbiak szerint cosportosíthatjuk: Hervadási jelenségek: elsődlegesen gyökérkárosodás (talajlakó gombák kártétele) vagy a talaj nedvességtartalmának, illetve sótartalmának következménye. A téli termesztésénél okozhat hervadási tünetet a talaj hőmérsékletének ingadozása (lehűlése) is, ami legtöbb esetben gyökérelhalálásokat okoz. Színelváltozások: élettani (tápanyagellátási, felvételi zavarok), vírusok (mozaikvírusok), gombabetegségek jelenlétét jelzi. Szinelváltozást okozhat a fóliasátrakban a fényhiány is. (Sápadtság). Elhalások: legtöbbször már a kórokozók, kártevők által okozott növénykárosodás végkifejlete. Egyes gombabetegségek (pl. sclerotinia) egyes növényi részek pusztulását okozza. Alakváltozások: a vírusbetegségek következménye, de előfordulhat tápanyagellátási zavaroktól is (például nitrogén hiány, vagy bőség). Sebek-sebzések:' állati kártevők, mechanikai sérülések, időjárási tényezők (szélkár, jégkár stb.) okozhatja. Ezek a sérülések a sebparazitáknak (vírusok, baktériumok, gombák, szürke-, fehérpenészes rothadás stb.) elsődleges behatolási lehetősége. Váladék a növény felületén: párás, nedves körülmények között a növényen megjelenő cseppek' baktériumok jelenlétére utalnak. A tünetek meghatározásánál törekednünk kell a növény teljes körű vizsgálatára, mivel egy-egy kórokozó több növényi részen (gyökér, szár, termés, levél) is egyidőben jelentkezhet, illetve egyszerre több károsító okoz hasonló tüneteket. A tünetek alapján történő meghatározásban figyelembe kell azt is venni, hogy ugyanazon kórokozó különböző feltételek mellett eltérő tüneteket válthat ki (például paradicsom- vész párás körülmények között rothadások, száraz, meleg viszonyoknál száradások formájában jelentkezik). A szakemberek számára a kórokozó meghatározását könnyíti a tenyésző-, vagy szaporítóképletek megjelenése, melyek alapján a kórokozó pontosítható. Növényvédelmi szempontból a szaporító képletek megjelenése már egyben a terjedését is jelenti. Ezt az állapotot megvárva eredményesen csak növényvédőszer felhasználásával, többszöri kezeléssel érhetünk el eredményt. Czigány Csaba Gyümölcstermesztés - korszerűen A gyümölcsfajok termékenyülési viszonyai(5.) Héjasok A mandulafajtáink önmed- dőek, de az együtt virágzó fajták egymást jól termékenyítik. A dió szélporozta, egy laki, egyivarú növény, idegen meg- porzást igényel, a fajták kölcsönösen és jól termékenyítik egymást. A gesztenye egyivarú, egylaki gyümölcsfaj, szélmeg- porzású, több fajtát kell együtt ültetni az idegen megporzás érdekében. A mogyoró virágai egyiva- rúak, egylakiak, szintén szélporozta növény, a rendszeres és bő termés érdekébe több fajtát ültessünk. Telepítési javaslat: mandula: 7,9. Dió: 2,4,7^9, lO.Mogyoró: 2, 4, 7, 9. Bogyós gyümölcsök A szamóca fajták tiszta telepítésben is jól teremnek, lévén hogy öntermékenyülők, de egymást is kölcsönösen megtermékenyítik. A köszméte fajták (Pallagi óriás, Szentendrei fehér) szintén öntermékenyülők és egymást is termékenyitik. A málna fajták öntermékenyülők ugyan, de az idegen megporzás igen jó hatású a gyümölcskötö- désre. Bár a pirosribizke fajták öntermékenyülők, ezért ültetésüket vegyesen javaslom, mert ez növeli a terméshozamot. A feketeribizke fajták közöt előfordulnak jól öntermékenyülők (mint például a Brödtorp) és gyengén öntermékenyülők (mint például az Altajszkaja de- szertnaja), ezért a feketeribizkét mindig vegyesen, pollenadóval telepítsük. Javasolt telepítési rendszer. Málnánál: 1, 2, 5. Pirosribizké- nél: 1, 2, 5. Feketeribizkénél: 2, 4,7,9. Buzássy Lajos Adózás Bővültek a kedvezmények Az új személyi jövedelemadó törvény szerint bővültek a mezőgazdasági kistermelés kedvezményei, s ez feltétlenül arra utal, hogy a gazdaságpolitika könnyíteni kíván a termelők gondjain, legalábbis adóügyi szempontból. Mezőgazdasági kistermelő változatlanul az a magánszemély, aki a törvényben meghatározott terményt vagy állatot saját gazdaságában nevel, azt értékesíti, és az éves árbevétele nem haladja meg a kétmillió forintot. A „meghatározott termények” között szerepelnek a kertészeti növények is, ám továbbra sem találkozhatunk a dísznövényekkel. A kertészekre vonatkozó módosításokról, változásokról nyilatkozott a Kertészet és Szőlészet hetilapnak dr. Vámosi Nagy Szabolcs, az APEH főosztályvezetője.- A mezőgazdasági kistermelő a jövőben tetszése szerint, kétféle módon adózhat. Bármelyik megoldást választja, azt közölnie kell az adóhatósággal az adóbevallásában, az adóév után. Az egyik módszer szerint a bevételből levonva a költségeket, kapja meg a jövedelmét, amelyet évi 150 ezer forinttal csökkenthet. A másik módszerből kitűnik az a változás, amelynek értelmében a kedvezmények nem a családra, hanem személyre szólnak. Eddig az 500 ezer forintos adómentesség a családra vonatkozott, most a magánszemély évi 750 Kistermelők rovatunkkal legközelebb február 25-én jelentkezünk ezer és a 2 millió forint közötti bevétel 30 százaléka. (Az élő ál- laatot és az állati terméket előállító kistermelők esetében ez 10 százalék.) A dísznövénytermesztéssel foglalkozó kertész, amennyiben vállalkozói igazolványa van, akkor vállalkozóként, lényegében a régi szabályozók, de az új adókulcsok szerint adózik. Ha ilyen nincs a birtokában, akkor önálló tevékenységet folytató magánszemélyként adózik, s a bevételéből a tényleges, bizonylatolt (igazolt) költségeit vonhatja le. Ezek sokfélék lehetnek. A húszezer forint beszerzési értéket meghaladó eszközöket amortizálnia kell, az összes többi költséget egy összegben elszámolhatja. Bevétel- és költségnyilvántartást vagy pénztár- könyvet változatlanul vezetnie kell a jövőben is. Fontos szabály, hogy megszűnt az eddigi havi 500 km-es gépkocsi általány a saját gépkocsi használatára. A jövőben az első kilométertől kezdve útnyilvántartás kell vezetnie. A Kertészet és Szőlészet következő számában dr. Horváth Gyula, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa ír a dísznövénytermesztők megkülönböztetett adózásáról. TAVASZI MUNKÁKHOZ AGROKER Rt. Áruházból Vetőmagok nagy választékban Lemosó permetezőszerek: nevikén mészkénlé ** bárium-poliszulfio ágról réztartalmú lemosószerek Cím: Pécs, Közraktár u.7/a. Tel.:11-459
