Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)

1992-02-11 / 41. szám

1992. február 11., kedd uj Dunántúli napló 9 Szigetvár Alapítványbál A tehetséges tanulókért Csökkenő bevétel, takarékos gazdálkodás A legaprófalvasabb ÁFÉSZ A tagok már egy kicsit tulajdonosnak érzik magukat Szigetvár egyik legrégebbi alapítványa a Zrínyi Miklós Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet és az I. számú Általá­nos Iskola pedagógus szakszer­vezete által létrehozott „Tehet­séges Tanulókért Alapítvány” , amely az iskola nyelvi és számí­tógépes oktatási feltételeinek javítását célozta meg, illetve biztosítja a tehetséges tanulók anyagi és erkölcsi elismerésé­nek fedezetét. Az alapítványt tavaly május közepén 10 000 forintos induló tőkével hívták életre, azonban a szülők, vállalatok, intézmé­nyek, vállalkozások adománya­ival az év végére az alapítványi Új helyen az ügyfélforgalmi iroda Január közepétől új helyre, a volt munkaügyi szolgáltató iroda helyére, a Vár utca 2. szám alá költözött a polgármes­teri hivatal adóügyi apparátusa. Az ügyfélforgalmi irodában volt elhelyezve az illetékhiva­tali és az APEH-os ügyfélfo­gadó is, amelyek ezentúl a volt pártbizottság épületében várják a lakosságot. Az ügyfélforgalmi irodát a Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ vette bérbe, a régi üvegbolt ki­bővítésével egy szélesebb, több áruféleséget kínáló üzletet nyit­nak itt. Bizonytalan a mozi sorsa A Baranya Megyei Mozi­üzemi Vállalat felosztásával kapcsolatos döntést elnapolta a Vagyonátadó Bizottság, mert Mohács egy 5 millió forintos pert indított a vállalat ellen. En­nek lezárulásáig nem tisztáz­ható a közös vagyon kérdése . Ugyanakkor valamennyi- ön- kormányzat a saját tulajdonába kéri a településén lévő moziépü­letet és a vállalat csak egy szűk létszámmal, a megyei közgyű­lés felügyelete alatt végezné a filmtovábbítási, reklámozási, műsorszervezési, szervizelési és munkaügyi feladatokat. Tovább nőtt a munkanélküliek száma A február első napjaiban ké­szült felmérés szerint tovább emelkedett Szigetváron a mun­kanélküliek száma, meghaladta a 730-at. A legtöbb munkanél­küli - 310-en - szakmunkás- képzőt, illetve 217-en nyolc ál­talánost végeztek. A szakközép­iskolai, illetve gimnáziumi vég­zettségűek közül 50-50-en van­nak munka nélkül. Közel 100 pályakezdő sem tudott munkába állni az iskola befelyezése után, közülük 47-en szakmunkások. vagyon megha­ladta a 300 000 forintot. Kará­csonyra elkészült az „Alapítvány­híradó” című in­gyenes kiadvány, amely részletesen tartalmazza az alapítvány céljait, terveit, a támoga­tók körét, a már­cius 1-ig benyúj­tandó pályázatok követelményeit. Pályázhat az is­kola bármely ta­nulója, tanára, il­letve diák és szü­lői közössége, az elképzeléseik, programjuk részletes leírásával, annak anyagai kihatásának és a kért összeg megjelölésével. Az alapítvány kuratóriumá­nak legnagyobb rendezvényét, a jótékonysági bált február 19-én este 19 órától tartják az iskola ebédlőjében, ahol fellépnek a Bencsik trió és a SZIGO Társas- táncsoport tagjai. A bálon tanu­lói festményekből vásárolhat­nak a jelenlévők, az ebből ösz- szegyűlt pénzt átutalják az ala­pítvány számlájára, amit a Bu­dapest Bank Rt. szigetvári fi­ókja kezel. Jegyek elővételben az iskola gondnokságán vásá­rolhatók. Fűtés­támogatás Jövedelem­kategóriánként Szigetváron a távhőszolgálta­tási díjak a fogyasztói ártámo­gatás megszüntetése miatt 416 százalékkal emelkedtek az el­múlt időszakban. Ez a nagymér­tékű árnövekedés a lakosság je­lentős részénél a teherbíróké­pesség felső határát is megha­ladja már. Ezt támasztja alá a minap a polgármesteri hivatal­nál készített felmérés eredmé­nye is: a városban, a több mint nyolcszáz távfűtött lakásban élők közül negyven (!) százalé­kuk különböző okok miatt nem fizeti a fűtésdíjat hosszabb-rö- videbb idő óta. A gondok enyhítésére állami pénzalapból a legsúlyosabban érintett önkormányzatok külön­böző mértékű támogatásban ré­szesültek, Szigetvár 6,8 millió forintot kapott a távhőszolgálta­tási díjak kompenzálására. Ezen felül a Népjóléti Minisztérium is támogatja a legjobban rászo­rult 40 települést, ez közel egymillió forintos támogatást jelent a városnak. A képviselő-testület döntése értelmében a 6,8 millió forint felét elkülönítették a hőmennyi­ségmérők megvásárlására és beszedésére, míg az összeg má­sik felét szociális támogatásként felosztják a lakosság között. Alapvető szempont a szociá­lis rászorultság, az egy főre jutó jövedelem alapján kategórián­ként állapítja meg az önkor­mányzat három illetékes bizott­sága a támogatás mértékét. Az adatlapokat kitöltve és a kereseti igazolást csatolva leg­később február 29-ig kell eljut­tatni a lakóknak a támogatási kérelmüket a városházára. Február elejéig a 829 távfű­tött lakásból közel 600-an adták le kérelmüket. Az oldalt írta: Hajdú Zsolt Szigetvárt és a vonzáskörze­tét ellátó legnagyobb kereske­delmi tevékenységet folytató cég a Szigetvár és Vidéke ÁFÉSZ. A városon kívül, mint­egy 60 kistelepülésen látja el a lakosságot élelmiszerrel, ruhá­zati és iparcikk - műszaki, bú­tor, vas-edény, papír, játék árukkal - és a gazdálkodáshoz szükséges kellékekkel. Az or­szág legaprófalvasabb ÁFESZ-e összesen 93 kiskeres­kedelmi, illetve közel 50 ven­déglátóipari egységet üzemeltet bérleti vagy szerződéses formá­ban. Ezen kívül felvásárlással is foglalkoznak elsősorban a bolt­jaik zöldség és gyümölcs ellátá­sát biztosítják ezzel. Mint dr. Kiss György elnök elmondta, kedvezőtlenül érin­tette az AFESZ-t az idén január elsejétől életbe lépett új rendel­kezés, amely eltörölte a kistele­pülési kedvezményt. Eddig az 1500 fő alatti falvakban a forga­lom utáni nyereségadóból visz- szatarthatták ezt a néhány szá­zalékos kedvezményt, ami most megszűnt. A Szigetvári ÁFESZ-hez tartozó 45 települé­sen 500-nál is kevesebben lak­nak. Az ÁFÉSZ nettó árbevétele tavaly 767 millió forint volt, ez közel 200 millió forinttal keve­sebb az egy évvel korábbi bevé­telnél. Legjobban az iparcikkek forgalma esett vissza, ez mint­egy 130 millió forintot jelentett. Az Alfred Mozer Alapítvány támogatásával a Holland Szoci­áldemokrata Párt és a D'66 libe­rális párt szervezett tanulmá­nyutat Hollandiába 15 magyar- országi önkormányztai képvi­selő számára. A csoportban 5 budapesti és 10 vidéki képviselő - köztük Baranya megyéből egyedül dr. Fekete Mátyás szigetvári képvi­selő is - utazott a tulipánok or­szágába tanulmányozni az ot­tani önkormányzati apparátus felépítését és munkáját. Az első két napon, összesen 23 órás intenzív program kere­tében hallgattak elméleti elő­adásokat, amelyeknek az anya­gát előtte itthon már megkapták és tanulmányozhatták.- Megismerkedtünk a holl- nad önkormányzatoknál történt változásokkal, a jelenlegi prob­lémákkal, a költségvetéssel, a szociális gondokkal és megol­dási lehetőségeikkel, a lakásépí­tés, szemétszállítás, csatornázás kérdéseivel. Ezt követően Amszterdammal ismerkedtünk, majd kis csoportokra szakadva - saját városunk nagyságához hasonló településeken - tanul­mányozhattuk a hivatali mun­- Ez a visszaesés a fizetőké­pes vásárlóerő csökkenésével, a konkurencia megjelenésével és a jugoszláv bevásárló turizmus elmaradásával magyarázható. Áru volt és van most is folya­matosan, csak vásárlók kellené­nek akik azonnal és készpénzzel fizetnek. Erre viszont csak az ÁFÉSZ képtelen megoldást ta­lálni. A térségben sok a munka- nélküli, a környező üzemek, gyárak, is nehéz helyzetben vannak, a vállalkozások pedig még nem foglalkoztatnak na­gyobb létszámú munkaerőt. Továbbra is a nagyobb forga­lom, kisebb haszon elvét vall­juk, ami gyakorlatilag azt je­lenti, hogy a 90-ben kialalkított árréspolitikát követően nem volt szövetkezeti indíttatású ár­emelés, az árrések és haszon­kulcsok változatlanok marad­tak. Sőt több esetben árcsökken­tést hajtottunk végre, jelenleg is az ajánlott fogyasztói árnál ol­csóbban adunk néhány termé­ket, például többek között a ke­nyeret, tejet, cukrot, lisztet. Ta­pasztalatunk, hogy a lakosság a lehető legolcsóbb beszerzési forrásokat keresi meg, ezért igyekszünk ennek az elvárásnak minél szélesebb körben eleget tenni. Fél éve nyílt meg Szigetvá­ron, a József Attila utcában az ÁFÉSZ diszkont áruháza, amely nagy sikert aratott a vá­sárlók között. kát. A helyi önkormányzatok vezetői a polgármester, tanács­nokok és a jegyző részletes tá­jékoztatást adtak a pénzügyek, gazdálkodás, irányítás, szerve­zés kérdéseiről. Hollandiában a polgármese- ter a központi vezetés képvise­lője, ezért nem választják, ha­nem pályázat utján a királynő nevezi ki 4 évre. A polgármes­ter tagja lehet bármelyik párt­nak, de egyik frakcióhoz sem tartozhat, ő vezeti és felügyeli többek között a helyi rendőrség és a tűzoltóság munkáját is, nincs szükség köztársasági megbízottra.- A pártérdekeket nem ve­szik figyelembe a város irányí­tásában, mindössze néhány esetben kerül előtérbe a külön­böző nézetekből adódó prob­léma. A város lakossága szá­mon kéri, ha nem tartják magu­kat a képviselők a több évre előre kidolgozott koncepcióhoz, illetve ha nincs kidolgozott programjuk, akkor meg sem vá­lasztják őket. Ezen a téren ne­künk még bőven van mit tanul­nunk. A hivatalban az emberi képességek menedzserrészének minél teljesebb kihasználására- Várakozó állásponton van a kereskedelem, megpróbáljuk fenntartani magunkat, az a cé­lunk, hogy ne kényszerüljünk boltbezárására. Idén további ár­bevétel csökkenéssel számo­lunk, ezt a folyamatot, mind­össze a jugoszláv bevásárlók visszatérése állítaná meg. Csak a legszükségesebb felújításokat és karbantartásokat tudjuk elvé­gezni - tavaly erre 18 milliót költöttünk -, idén alapvető szempont, a takarékos gazdál­kodás. Az új szövetkezeti törvény értelmében a vagyon 70 száza­lékát fel kell osztani a tagok kö­zött, Szigteváron ennek részben már eleget is tettek, 25 millió forintot szétosztottak. A koráb­ban szerzett vagyon után 7,1 millió forintot fizettek ki tavaly. Dr. Kiss György elmondta sze­retnék, ha tagjaik döntenének a törvény által előírt kérdésekben, illetve ha még szorosabb kap­csolat alakulna ki a vezetés és a tagság között. Megváltozott a tagok és a szövetkezet viszonya, fokozó­dott az érdeklődés, nőtt a meg­jelenési arány a beszámolókon, a hozzászólásokból és kérdé­sekből a tulajdonosi szemlélet erősödésére lehet következtetni. A tagok és a vezetőség is egyaránt a szövetkezeti formá­ban gondolkodik tovább, ezt te­kintik a jövő legjárhatóbb útjá­nak. törekszenek, megváltoztak a hi­vatalnokokkal szemben támasz­tott követelmények. Manapság az a cél, hogy mindenki szinte mindenhez értsen, egyetlen em­ber meg tudja oldani a polgárok összes problémáját. Nem az alapján ítélik meg a dolgozókat, hogy betartották-e az összes szabályt, hanem ellátták-e a fel­adatukat. A vezetési stílus sem utasító-ellenőrző jellegű, hanem nagy szerepet játszik az ösztön­zés, a munhkatársak megisme­rése, a beszélgetés, a meggyő­zés. A legszembetűnőbb különb­ség a két hivatal között dr. Fe­kete Mátyás szerint az ügyfél­forgalmi irdodában van. Hollandiában minden hasz­nos és szükséges városi infor­mációhoz hozzájuthatnak az emberek, még a város költség- vetésének népszerűsített és rö­vidített változatát is megkapják az ott élők. A másik szembetnő eltérés a költsaégvetés összeállításánál jelentkezik, mert ott minden év november 1-ig el kell készíteni a költségvetést, nem lehet új évet kezdeni költségvetés nél­kül. Környezet­védelmi sorsjegy A Kömyzetünkért Egyesület és az Ökofinánc Rt. létrehozta az „Alapítvány az Önkormány­zatok Környezetvédelmi Tá­mogatására” elnevezésű alapít­ványt. A létrehozók célja, egy „Környezetünkért” elnevezésű borítékos sorsjegy kibocsájtása azért, hogy annak tiszta nyere­ségét az önkormányzatok kör­nyezetvédelmi beruházásainak pályázat útján történő támoga­tására fordítsák non-profit mó­don. Az alapítók évente mint­egy 30 millió forint pályázati alapra számítanak. Ä sorsjegy kibocsájtásához szükséges tőkét a kuratórium az önkormámyzatok támogatására számítva kívánja előteremteni. Már a településenkénti 3000 fo­rintos hozzájárulás is lehetővé teszi az első 4 milliós sorozat kiadását, az ennél nagyobb tá­mogatási összegek esetén még többet is. Az alapítvány másik alapítója az Ökofinánc Rt., amely kör­nyezetvédelmi beruházások be­fektető tárasaságaként műkö­dik, felkínálja azt a lehetőséget is, hogy azon önkormányzati környezetvédelmi beruházáso­kat, amelyeket az alapítvány támogat, hitellel vagy tőkebe­fektetéssel maga is hajlandó támogatni. A pályázati rendszert a borí­tékos sorsjegy kibocsájtásával egyidőben teszik közzé, várha­tóan néhány hónapon belül. Az önkormányzatok maguk is vál­lalkozhatnak a sorsjegy terjesz­tésére jutalék ellenében. A képviselő-testület úgy dön­tött, hogy támogatja az alapít­ványt 3000 forinttal, illetve a pályázati rendszer megjelenése után elkészítenek egy dolgoza­tot, amellyel az új szennyvíz- tisztító telep építési költségei­hez szeretnének pénzügyi tá­mogatást nyerni. Támogatják az Aerocaritast Ötvenezer forinttal járul hozzá a képviselőtestület az Aerocaritas Alapítvány által kezdeményezett új típusú men­tőrendszer kialakításához, az első éves részletet már át is utal­ták. Nehézkes az átalány beszedése Az év elejétől érvényes az iparűzési adó, amelynek értel­mében 500 forintos napi áta­lányt kell fizetni a Szigetváron vállalkozási engedéllyel nem rendelkező, a városban áruló ke­reskedőknek. A napi átalány beszedése meglehetősen sok gondot okoz, még ma sem megoldott, hogy hétvégeken ki végezze ezt a munkát. Ahol a királynő nevezi ki a polgármestert Szigetvári képviselő Hollandiában Miben különbözik a magyar és a holland önkormányzat?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom