Új Dunántúli Napló, 1992. február (3. évfolyam, 31-59. szám)
1992-02-11 / 41. szám
1992. február 11., kedd üj Dunántúli napló 7 Tőzsde-szótár kezdőknek Forogjon a pénz! Február 13-ári Nagygyűlés Pécsett Új forma Bányásznyugdíj Ez év elejétől új nyugdíjformát vehetnek igénybe a bányászok: kormányrendelet alapján (150/1991/XII.4) bevezették a bányásznyugdíjat. Az ellátás új formája lényegesen eltér a munka- vállalókra általában érvényes szabályoktól; olyan kedvezményeket ad, amelyeket régóta szorgalmazott a bányászok szakszervezete. Az igényt még nyomatékosabbá tette a bányászat ismert súlyos helyzete, ami miatt indokolt, hogy megkönnyítsék a bányabezárások és a bányászat szerkezeti átalakítása miatt munka nélkül maradó, sok évet a mélyben dolgozó munkásemberek nyugdíjazását. A kormányrendelet alapján bányásznyugdíjra - életkorától függetlenül - az jogosult, aki nem kap sem öregségi, sem rokkantsági vagy baleseti rokkantsági saját jogú nyugdíjat, s bányavállalatnál föld alatti munkát végzett- legalább 30 évig, ha 1992. január 1-jétől- legalább 27 évig, ha 1993. január 1-jétől- legalább 25 évig, ha 1994. január 1-jétől igényli a bányásznyugdíjat. A 25 évi szolgálati időt akkor veszik figyelembe, ha azon belül 5 000 (a mecseki ércbányászatban legalább 3 000, a mecseki szénbányászatban legalább 4 000) műszakot ledolgozott a kérelmező. Ha a bányászati munkahely megszűnése miatt kéri valaki a nyugdíjat, akkor az - a minimálisan szükséges műszakszám és a 25 évi föld alatt munkakörben eltöltött szolgálati idő megléte esetén - bármilyen időponttól, tehát akár ez év elejétől számítva megállapítható. Az előzőektől függetlenül bányásznyugdíjra jogosult az, akinek az utolsó munkaviszonya 1991. december 31-ét követően bányavállalatnál szűnt, illetve szűnik meg; vagy az igény- bejelentés időpontjában rendszeres szociális járadékot, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, bányászati kerestkiegé- szítést, munkanélküli járadékot kap. A bányásznyugdíjat egyébként a nyugdíjak emelése, kiegészítése esetén, valamint társadalombiztosítási ellátásra jogosultság elbírálásakor és minden egyéb szempontból öregségi nyugdíjnak kell tekinteni - függetlenül attól, hogy hány éves, aki kapja, tehát, hogy hány éve hiányzik még az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez. Érdemes megjegyezni, hogy aki bányásznyugdíjat kap, annak - ellátmánya megállapításának időpontjától kezdve - nem folyósítják az egészségkárosodási járadékot. A bányásznyugdíjat az igénylő lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság vagy ki- rendeltség állapítja meg és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság postázza havonta, ugyanúgy, mint az öregségi nyugdíjat. Az érintettek mindaddig kapják a bányásznyugdíjat, míg el nem érik a korkedvezményes öregségi nyugdíjra jogosító kort. Szathmári Gábor Megélénkült a forgalom a Budapesti Értéktőzsdén, ahol már 18-féle részvényt, valamint a Magyar Államkötvényt forgalmazzák. A különféle értékpapírok ma már olyan választékot jelentenek, hogy a befektetők különféle csoportjai - így a kisbefektetők is - megfelelő megtakarítás-elhelyezési alkalomra találnak. így mind szélesebb körűvé, mind érdekesebbé válik az értékpapírok világa, érdemes tehát megismerkedni fogalmaival, itnézményeivel és folyamataival. Az értékpapír-kibocsátás, az adás-vétel és az ezzel kapcsolatos intézmény- rendszer fogalomkörével foglalkozójogszabályokból, enciklopédiákból, tankönyvekből és lexikonokból fogunk szemezgetni, sorozatunkban igyekszünk tekintettel lenni az esetleges befektetők - leginkább a kisbefektetők - gyakorlati szempontjaira is. Befektetés Az első kérdés, amire válaszolni kell: hogyan lesz a megtakarításból befektetés? . A fogyasztásra el nem költött pénzbevételt ma már általában nem a matracban, a sifonérban vagy a harisnyában tartjuk, hanem befektetjük. De hadd álljak meg itt egy szóra: miért beszélünk pénzbevételről? Pénzről és bevételről. Mert vegyük például a bortermelőt, aki a megtakarítását akár borban is tarthatja, hiszen portékája akár évekig is eláll, sőt, idővel a jobb fajtáknak még a minősége, az értéke, az ára is növekszik. Bár a tárolás nem hoz jövedelmet, sőt, költséggel jár, mégis megéri. Más terménynél az adott árral való elégedetlenség, a jövőbeli magasabb ár feltételezése indokolja a Vendégeket vártunk a hétvégén, az asszony már szerdán elkezdte a sütést. Pontosabban elkezdte volna, ugyanis elromlott a gáztűzhelyünk. A püspökkenyér megsütése bizonytalanná vált.. . A szükség azonban felpörgeti az ember eszét, rájöttünk, ha nyomjuk a sütő gombját, akkor ég a gáz, ha nem, elalszik. Hát nyomtuk. Felváltva az egész család. Miután a szolgálati időm kitelt, s a nyomásból leváltottak, verejtékezve szédelegtem a telefonasztalhoz, hogy a szerelők jegyzékéből kinézzek néhány gázost. Kapitalizmus-féle van elvégre, hát elő a magánszektorral! Tárcsázok, felveszik, örülök. Nem sokáig. Szerelő helyett a feleség fogadja a hívást, de mitermészetbeni kincsképzést. Ha a várható áremelkedés - a tárolási költségek és veszteségek levonása után - nagyobb, mint az ez idő alatt elérhető kamatjövedelem, akkor a jövedelem- szerzésnek ez a módja is észszerű. Az infláció elleni védekezés egyik eszköze lehet tehát a pénz dologi értékekbe való menekítése, amit nemcsak a termelő tehet meg. A pénzzel, tőkével rendelkezők is befektethetnek termékekbe vagy azokra szóló értékpapírokba. Ez már a tőzsde világa .. . Miért beszélünk bevételről, mint a megtakarítások forrásáról, s miért nem csak jövedelemről, amit már megtisztítottunk a megszerzésére fordított költségektől? Azért, mert vannak olyan tételek - például a traktor étékcsökkenési leírása -, amelyet költségként elszámolunk ugyan, de a traktor felújításának vagy kicserélésének időpontjáig az amortizáció is befektethető tőke. Ugyanez igaz a bevétel különböző adóelemeire is, amelyek hosszabb-rövi- debb ideig az adóalanynál csapódnak le, s amíg ezeket a forintokat be nem fizetik az adóhivatal számlájára, addig tőkeként forgathatók. Hozam Az a pénzmegtakarítás, amely hosszabb-rövidebb ideig a pénztulajdonos rendelkezésére áll, sokféle formában bocsátható azoknak a rendelkezésére, akiknek - ugyancsak hosszabb-rövidebb időre - pénzre volna szükségük. Mind a megtakarítók, mind a pénz- illetve tőkefelvevők igen sokféle befektetési, illetve tőkevagy hitelszerzési forma és mód között válogathatnak. A befektető döntésében megután megtudja, mi a baj, sajnálkozik, de nagyon sok munkája van a férjének, nagy munkák, ezért próbálkozzak másutt. Próbálkozom. Tárcsázom a következő számot, akár az előbb, női hang felel, mondom, csak akkor működik a gáztűzhely, ha nyomjuk a gombot, most éppen a fájós lábú édesanyám, hang mondja, az év végén tudna eljönni a szerelő .. Igyekszem sajnál tatni magunkat, még az éppen tipegő kisfiúnkat is belekeverem valahogy a dologba - gyerek, kutya állítólag még a legkeményebb érzéseket is meglágyítja -, ezúttal hiába. Illetve még sem, mert hozzáteszi, ilyen kis munkákkal nem foglalkoznak, de javasolja, hívjuk a gázművet, ők kötelesek kimenni. határozó szerepet játszanak az olyan tényezők, mint a kockázat, a biztonság, illetve az elérhető, várható hozam. A hozam a befektető ténylegesen befizetett megtakarításának minden egységére - mondjuk minden 100 forintjára - jutó jövedelem. Ez azoknak a befektetéseknek az esetében különbözik a kamatszázaléktól, amikor az értékpapír árfolyama - napi ára - a tőzsdén felfelé, esetleg lefelé eltér attól a névértéktől, amelynek százalékában a jövedelem (a kamat, a garantált osztalék) az értékpapíron fel van tüntetve. Ha tehát valaki egy 100 forint névértékű, 10 %-os kamatozású kötvényt 50 forintért vásárolt meg, akkor számára a kötvény hozama 20 százalékos nyereséget termelt. Ugyanígy hozamról beszélünk a közönséges részvények osztalékának esetében is. A nagyobb kockázathoz általában a magasabb hozam reményében párosul, míg az alacsonyabbhoz a szerényebb nyereség. A válogatásnál nagy szerepet játszik a lekötési idő is. Hosz- szabb lejáratú lekötést a pénztulajdonos csak magasabb hozam reményében vállal, a magasabb kamatot a pénz felvevője csak a hosszabb működés reményében Ígérheti - annak tudatában, hogy a felvett tőke lejáratáig nem kell újabb forrásról gondoskodnia. Brókerek A megtakarítók és a tőkefelvevők nemcsak a formák, hanem a közvetítő cégek között is válogathatnak. Legközelebb ezekkel a közvetítőkkel, közelebbről az értékpapír-kereskedőkkel, a brókerekkel foglalkozunk. Bácskai Tamás Hát jó, tárcsázom a gázmüveket, miközben cseng a telefon megállapítom magamban, tulajdonképpen nem fordult itt akkorát a világ, mint ahogy hisszük, a monopolhelyzetek bizonyos területeken felszámolódtak, de a szolgáltatói fölény, a kiszolgáltatottság nem. Felveszik a kagylót, hallom ügyelet, mondom, rossz a gáztűzhely, folyamatosan kell nyomni a gombot, fifikás akarok lenni, kis körítést is adok a bejelentés mellé, most éppen a feleségem a soros, a püspökkenyér benn a tepsiben, jönnek a vendégek, hát mikor jönnének, éppen akkor amikor elromlik.. Holnapután, közli a hang kimérten, alkudozni akarok, esetleg ha sürgősségi felárral; megtudom, ez csak akkor van, ha életveszély forog fenn, szerencsére most nem forog. Holnap? Nem uram, ha nekünk jó lenne, akkor nem holnaputánt mon^Február 13-án, 15 órai kezdettel a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában, Szigeti út 12. szám alatt nagygyűlést rendez a Történelmi Igazságtétel Bizottság Baranya megyei Sze- vezete. Szeretettel várják az egyetemek professzorait, hallgatóit, a középiskolák tanárait, tanulóit, továbbá a TIB, a Recski Szövetség, a Nemzetőr Szövetség tagjait, Pécs, Baranya valamint Ritkán forduló elő, hogy kormánypárti többségű parlament leszavaz egy interpellációra adott miniszteri választ. Az Országgyűlés legutóbbi ülésén - a mostani ciklusban már nem először - megtörtént a rendhagyó eset. Három képviselő (Géczy József - MSZP, Király Zoltán - független és Ráday Mihály - SZDSZ) konkrétan a privatizáció előtt álló szegedi Tisza Szálló és Virág cukrászda „megmentéséért”, általában azonban az egész privatizációs folyamat átláthatóságáért, az állami tulajdon elkótyavetyélését, a gyanús ügyleteket kizáró intézményes keretek megteremtéséért emelt szót. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter jelezte, hogy a privatam volna, nem gondolja? De gondolom, s leteszem, mármint a telefonkagylót. Elérkezik végre a holnapután, szerelő a lakásban, mi örülünk, ő kevésbé, mert kiderül, olyan tűzhelyünk van, aminek a szelepje vagy micsodája német, Junkers, de az nincs raktáron. Jópofáskodni akarok, hogy elnyeljem a szerelő bizalmát, majd lesz, most írták alá a magyar-német alapszerződést, különben is a németek barátaink, ismét egy csapatban vagyunk, szerelő bölcs, nem mai gyerek, mondja, az oroszok is nagy barátaink voltak, még sem lehetett a Ladájához alkatrészt kapni. A tűzhely depolitikus, hallgat, csak néha szisszen egyet. Ha a szerelő a gombot nyomja. Néhány perc múlva azonban már vidáman táncolnak a kékes-lila lángok, nyomás nélkül is. Örülünk, a szerelő is, .számla, fizetés, süthetünk. a szomszédos megyékből érkező minden érdeklődőt. . Vendégek: Kéri Kálmán vezérezredes, Csurka István író, MDF-képviselő, Zimányi Tibor, a Recski Szövetség elnöke, országgyűlési képviselő. Előadó: Csurka István, író, országgyűlési képviselő. A nagygyűlést a Magyar Demokrata Fórum (MDF) patronálja. tizáció eddigi tapasztalatairól, az anomáliák megelőzését célzó javaslatokról hamarosan hiteles képet kap a Tisztelt Ház. De mintegy „előlegként” megjegyezte: általában megfelelő mechanizmusok működnek, adottak a lehetőségek a privatizációs folyamat ellenőrzésére, a közvetve-közvetlenül érintettek érdekeinek érvényesítésére. Az interpellálok a választ nem fogadták el, s a szavazás eredménye (93 igen, 80 nem és 19 tartózkodás) azt mutatta: a plénum sem elégedett a kabinet új tagjának feleletével. A téma végére így nem került pont: az interpellációt a Ház elnöke kiadta tárgyalásra az önkormányzati és a gazdasági bizottságnak. Este megyek haza, asszony a tűzhely mellett, nyomja a gombot, nem kérdezek, ő nem válaszol, telefon, gázművek, ügyelet, gáztűzhely, garancia, holnap délután kettő és nyolc óra között kijönnek. Holnap délután, fiatal szerelő érkezik, gyors, vaskos táskáját menetközben nyitja ki, mondom a gomb... Alufóliát kér, betömködi a gomb vájatába, a tűzhelyet bekapcsolja, működik Ismét működik. Ég a gázunk, ismét ég, a mi gázunk, már nem érdekel, hogy visszautasították a munkát, hogy akik kijöttek, azokra mennyit kellett várni, nem érdekelnek a szelepek, Junkersek, izzószálak, automaták, mert reménykedem, ha legközelebb elromlik a gáztűzhely - lesz már munkakedv, alkatrész, szerszám. Vagy naivan optimista vagyok? Roszprim Nándor Gázos hétköznap Megfékezik a leukémiás sejtek szaporodását Hazánkban jelenleg kifejlesztés alatt áll egy olyan készülék, amely a vérbe ultravi- ola-sugarakat juttatva képes lesz a leukémiás sejtek növekedésének megfékezésére, közölte Petrányi Győző, az Országos Haematológiai és Vértranszfúziós Intézet főigazgatója azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Televízió egy hasonló elven alapuló, de komplex készülék stras- bourgi alkalmazásáról számolt be. A készülékek lényegéről a professzor elmondta: a ma is rendelkezésre álló tüneti kezeléseken túl az ultraviola sugárzás nemcsak a vér daganatos sejtektől való megtisztítására képes. A vért ugyanis a kezeléskor be is sugározzák, így a rákos sejtek pusztulása sokkal hatékonyabb. Az ultraviolás készülék iránti várható nagy számú érdeklődésre való tekintettel ugyanakkor a főigazgató leszögezte: az ultraviola-sugár- zás ugyan valóban jelentős eredményeket hoz a rákos sejtek buijánzásának megállításában, ám csak tüneti kezelést nyújt. A művese-kezeléshez hasonlatos eljárással - természetesen nem elhanyagolva az egyéb terápiák alkalmazását - tehát az élet ugyan meghosz- szabbítható, de teljes gyógyulás sajnos ettől a módszertől sem várható. A magyar orvosok, tudósok, műszakiak közreműködésével létrehozandó műszerről egyébként a professzor elmondta: gyakorlati alkalmazásához még számos feltételnek teljesülnie kell (például szükség van egy olyan készülékre, amely folyamatosan képes a vérből a daganatos sejteket eltávolítani). Ezért a használatba állítás pontos időpontjáról és helyéről egyelőre még nem beszélhetünk. „Prolongált” interpelláció a privatizációról
